Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13-14 / 163. szám

2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép NÓGRÁDI HÍRLAP _ PÁSZTÓ 1996. július 13., szombat Ennyire szegények vagyunk? - Tények, vélemények Nógrád megye helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Kis megye, kevés szépséghibával eladó Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégi­ben készített felmérésből. E szerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettőszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkban a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. E sorozat zárásaként Duda La­jost, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatóját kérdez­tük.- Mennyire érezhető az üz­leti élet mindennapjai során a nógrádi szegénység? Milyen hatást vált ki ez a tény egy- egy üzletfélből?- A leszakadt térség ismerete más-más reakciót vált ki a gaz­dasági-pénzügyi befektetőkből. Vannak bizonyos lekicsinylő reflexek, a „leszakadt megye” jelző taszítja őket, a hazaiakat és külföldieket egyaránt.- Olyan előfordult, hogy konkrétan azért nem jött létre egy üzlet - érzése szerint -, mert ilyen térséget képvisel?-Nem, ilyenre nem emlék­szem. Pedig az utóbbi hat év­ben a nyugati országhatártól a keleti országhatárig, mondhat­nám azt, hogy Fertődtől Máté­szalkáig mindenütt dolgoztam, szakemberként, üzletember­ként. Szerintem Szabolcsnak velünk szemben van két jó adottsága: az egyik, hogy tran­zit megye, a másik, hogy jelen­tős mezőgazdasága van. Emel­lett hatalmas lobbyk mozog­nak annak érdekében, hogy fölfuttassák. Nógrád megyé­ben nem tartom kellőnek az elmúlt 5-6 év erőfeszítéseit. Azt érzékelem, hogy csak az utóbbi két évben vannak tö­rekvések, amelyek a térség, a megye és a város fellendítésé­vel foglalkoznak. Magam is zászlót bontottam ezért, azt kell kutatnunk, ami ebben a térségben érték, vonzó és ami Duda Lajos eladható.- Mik ezek? Megnevezne ilyeneket?- Először is, ami a leglénye­gesebb, nekünk csodálatosak a természeti adottságaink, ritka­ságszámba mennek. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy ez a piacon is eladhatóvá váljon. Vagy az urbánus kör­nyezet. Még ma is az egyik leg­jobban épített városnak Salgó­tarjánt tartom. Hiszen az újkori városok közé tartozik, nem rossz városszerkezettel, nem rossz környezetben, és szerin­tem jó infrastruktúrával ellátva. Aztán kialakult egy olyan szel­lemi, szakmai spektrum, amely eladható, kialakult egy bizo­nyosfajta tapasztalat, «ügy gon­dolom, hogy mindezt a befekte­tők számára olcsón meg lehet vásárolni, s ezért ez vonzó. Mert végül is mit és mennyiért lehet venni, hogy lehet a piacon eladni, ez a kérdés. Én igazán hátrányokkal azért nem talál­koztam, mert a kutatás is igen ritka volt e térség körül. Vala­miféleképpen az érdeklődés felkeltése sem tartozott senki­nek a hatáskörébe. Igazából én azt hiányolom, és abban történt strukturális előrelépés az utóbbi egy, illetve két évben, hogy fel­fedeződött az, hogy mint térsé­get is el kell tudni adni. Kelle­nek a térségbemutató progra­mok, a térségfejlesztő progra­mok.- Ön milyen térségben gondolkodik? Megyei, városi, vagy még szélesebb, észak­magyarországi?- Ez a kft. Közép-Magyaror- szág északi része, Nógrád, He­ves és Pest megye területén működik. Egy igen értékes és érdekes kis szelete ez az or­szágnak. A legnagyobb tulaj­donosa a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. és kilenc önkormányzat, amelyből leg­nagyobb Salgótarján városi ön- kormányzata. Tagja még a Nógrád' Megyei Közgyűlés, Eger, Gyöngyös, valamint Hat­van önkormányzata, ők alapí­tották ezt a társaságot. Tehát ez tényleg egy nagy regionalizá- ció. Nyilván sohasem tudom el­felejteni azt, hogy én Nógrád megyei és salgótarjáni vagyok, e vidék szakmai-gazdasági tá­mogatója is szeretnék lenni. Alapvetően ezek a társaságok kockázatitőke-társaságok, és ezek működéséhez egy kie­gyensúlyozott gazdasági kör­nyezetre és jelentős nagyság- rendű tőkére van szükségünk.- Mennyi pénz ez ?- Alapvetően nem a tőke nagyságrendje, hanem a jelen­léte és ezen keresztül a cég megalakítása a jelentős, hiszen a társaság így tud újabb tőkét és forrásokat szerezni a térségbe. A forrás szervezése és a több­fajta forrás koncentrálása az, ami a megyében és általában Kelet-Magyarországon nem je­lent meg, ám kezd körvonala­zódni a társaság kialakításával és megalakulásával együtt. A működési folyamat kap­csán megteremtődik az ehhez szükséges szakmai tapasztalat és hozzáértés, amellyel tanács­adóként és szakértőként is érté­ket teremt a környezetében. A társaság alkalmas arra, hogy szervezzen és menedzseljen olyan projekteket, amelyekben az előzőekben meghatározott erőforrások megjelenhetnek. A társaság alapvetően és megha­tározóan üzleti alapon jött létre, ezért nem támogat, hanem az üzleti befektetés mentén műkö­dik.- Hol lesz érzékelhető a cég jelenléte?- A cég az önkormányzathoz közeli vállalkozásokban is sze­retne megjelenni, alapvetően azonban a termelő szféra az, amely meghatározza a cselek­vésünk irányát. Nagyságrendjét tekintve ezek a jogi személyi­séggel rendelkező kis- és kö­zépvállalkozások. Az ettől na­gyobb feladatok esetén tanács­adóként tudunk megjelenni, megkutatjuk, hogy léteznek-e a feladathoz szükséges források, azok hogyan érhetők el. Ehhez nyújt nagy segítséget, hogy a meghatározó tulajdonosunk a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Bank, amely Magyarország legnagyobb fejlesztési pénzin­tézete.- Végül is, ön szerint vál­tozhat-e Nógrád megye pozí­ciója? Ha igen, mire alapozza ezt?- Fontosnak tartom, hogy noha utolsóként, de ebben a tér­ségben is létrejött ez a vállalko­zás. Lényeges, hogy elkezdő­dött egy széles körű térségi összefogás, e területek érdekei­nek összehangolása. A műkö­dési készség új és pozitív voná­sai jelentek meg mind az ön- kormányzatok, mind az egyéb szervezetek, gazdasági kama­rák, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részéről. A megye életében nagy jelentőségű a miniszterelnök úr salgótarjáni látogatása, és az, hogy e látoga­tás kapcsán politikusaink rábír­ták, kiemelt figyelmet és támo­gatást biztosítson a régiónak. Azt kezdjük tapasztalni, hogy a befektetők - ha csak egy-egy érdeklődés szintjén is -átlép­ték a Dunát, és ezt kihasználva kell ide továbbítani ezeket tér­ségünkbe, bízva abban, hogy felfedezik természeti, emberi, szakmai értékeinket, és erőfor­rásaink megismerése után tőkét fektetnek be a megye területén. Hiszem, hogy ez a csodálatos természeti adottságokkal ren­delkező kis megye ezzel a ke­vés szépséghibával is méltó gazdasági partnerekre talál.- Úgy legyen, igazgató úr! Tanka László 1994. augusztus 18. „Nógrád, mint gazdasági térség, jól képzett munkaerő-állo­mánnyal rendelkezik, és előnyére válik Budapest viszonylagos közelsége is. Nógrád képes lehet arra, hogy alacsonyabb, és így vonzóbb költséggel biztosítson munkaerőt és területet a vállal­kozások számára, mint az átalakuláshoz most még előnyösebb helyzetben lévő más magyarországi régiók. Rövid távú, haladéktalan intézkedésekkel kell gátat szabni a régióban a súlyos recesszió hatásainak és bővíteni kell a foglal­koztatási lehetőségeket. Nógrád gazdaságának stabilizációja során meghatározó jelentőséget kap az állam, illetve a közigaz­gatás intézményeinek szerepvállalása. Elsősorban a központi kormányzattól, valamint a helyi és megyei önkormányzatoktól függ, hogy milyen mértékben készek pénzügyi forrásokat ren­delkezésre bocsátani a regionális foglalkoztatási és építési pro­jektek, valamint a konjunktúrát élénkítő programok számára.” 1995. január 12. „Ezen elmaradott térségben a válságkezelés csak elsősorban az állam, kormány támogatásával lehetséges. Ehhez az olcsó for­ráshoz való társulás is a Regionális Fejlesztési Társaság üzleti létjogosultságát alapozza meg. Ez a társaság csatornát jelenthet a régióba történő tŐkebeáramoltatásra, azzal is, hogy az esetle­ges központi forrásokat szervezi, és még az sem zárható ki, hogy a különböző alapok forrásainak egy részét társaságokba vigyék. A Regionális Fejlesztési Társaság szolgáltatói központ szerepet tölthet be a helyi önkormányzati és ipari infrastrukturá­lis fejlesztések szervezésében (kidolgozás, forrás, szervezés, megvalósítás).” Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója / / Végleges EDASZ-eredmények Az EDASZ-reszvényjegyzes- röl szóló végleges eredmé­nyek szerint a felkínált 375 058 db, egyenként tízezer fo­rint névértékű, névre szóló törzsrészvényből a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok preferált csoportja 585 108 db rész­vényt igényelt, tehát a részvé­nyeket több mint 50 százalé­kosan túljegyezték. Az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek nem jegyezték le a számukra elkü­lönített 155 058 db részvényt, ez azt jelenti, hogy mindenki hozzájuthat a jegyzett mennyi­séghez. Az e körben megma­radt 3016 részvényt átcsopor­tosították az alanyi jogon kár­pótolt külföldi befektetőkhöz. Az átlagos részvény-kielégí- tettségi szint azonban még így is csak 57 százalékos értéket mutat, a minimális kielégített- ség szintje pedig 53 százalék. Az allokáció értelmében az önkormányzatok az általuk igényelt 122 418 db ÉDÁSZ- részvény 48, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig a 122 418 részvény közel 55 százaléká­hoz juthatnak hozzá. A kárpót- lásijegy-hasznosító társaságok mezőgazdasági szövetkezeti jeggyel 44 919 részvényt igé­nyeltek, s ehhez hozzá is jut­hatnak, míg ugyanezek a társa­ságok egyéb kárpótlási jeggyel 37 901 részvényt igényeltek, ám az átlagos kielégítettség szintje mindössze 0,2 száza­lék. A csoportokon belüli allo­káció előtti határozat szám szerinti összevonás során 18 jegyzés került összevonásra, és 23 jegyzés (azaz 249 db részvény) hátrányba sodródott a képviseleti korlátozás miatt. Ezt leszámítva minden befek­tető részvényhez jutott leg­alább a minimális kielégített- ségi szint szerint. A forgalmazó levélben küld értesítést arról, hogy a kárpó­tolt számára milyen mennyi­ségű részvény jut, ill. megha­tározza az elszámoláshoz szükséges kárpótlási jegy mennyiségét is. A fenti eredmények, ill. az értesítő alapján már arról is dönthet a kárpótolt, hogy mi­lyen mértékben tud részt venni a TITÁSZ-részvényjegy zés­ben. Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgótar­ján, Rákóczi út 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Tel.: 32/310-439. Ügyfélfogadás: hétfő - csütörtök 9-16 óráig, péntek: 9-14 óráig. MTESZ Nm-i Szervezete ÁPV Rt. ügyfélszolgálat Sándor István magyamándori polgármester a vár bevételéről: „Én a személyes kapcsolatokban hiszek” Meglepetések az elnöki rezidencián Sikerült bevenni a várat, bár kifejezetten erre semmiféle titkos haditervet nem ková­csolt szlovák partnereivel a polgármester, aki egyébként is inkább mellőzi a formasá­gokat. A személyes kapcsola­tokban hisz. gyeimet az Ipoly mentére, Dél- Szlovákiára, Nógrádra. Meg­érett a helyzet arra, hogy a szlovák kormányszerveket is megnyerjék ügyüknek a kiállí­tás és vásár rendezői. Ezután jött az első kellemes meglepetés: Michal Kovác, a Sándor István (balról) kézfogással pecsételi meg a szlovák köztársasági elnökkel a szóbeli ígéretet. Huszár Károly a háttérben nem titkolja örömét és megelégedettségét A Magyamándorban gyöke­ret vert Ipoly Magyar-Szlovák Regionális Kiállítás és Vásár ’91 óta fokozatosan és bizto­san egyre nagyobb teret vív ki magának, ráirányítva a fi­Szlovák Köztársaság államfője rövid idő alatt válaszolt a leve­lükre. Serfőző András ország- gyűlési képviselőt, Sándor Ist­vánt, Magyamándor polgár- mesterét, Szurkos Dalibor nagykürtösi polgármestert és Huszár Károly nagykürtösi vállalkozót személyes találko­zásra meghívták a szlovák köztársasági elnök rezidenciá­jára. Sándor István polgármes­ter számolt be az útról.- Amikor odaértünk, az volt az érzésünk, hogy valami fon­tos esemény zajük a falak kö­zött. De nem sokáig találgat­hattunk, mert jött a protokoll­főnök, kérte: fáradjunk fel. Ezután ért a második meglepe­tés: a szervezett személyi biz­tonság ridegsége helyett a bi­zalom légköre vett körül. Az elnöki helyiség előteré­ben óriási fény, a tévé, rádió népes stábja várakozott...- Úgy gondoltam, pár perc alatt lezajlik a találkozás, ehe­lyett az elnök úr átkísért egy másik helyiség tárgyalóaszta­lához. Kávé, üdítő mellett be­szélgettünk, előadtuk kérésün­ket. Mialatt az elnök úr ben­nünket hallgatott, láttam a te­kintetén, hogy mondaniva­lónkkal egyre inkább felkeltet­tük az érdeklődését. Válaszá­val nagy örömet szerzett:-Azt mondta, ha jelenléte elősegíti a gazdasági, kereske­delmi és az emberi kapcsola­Michal Kovác elmélyült az ajándék olvasásában tok erősítését, vállalja, hogy rendezvényünk fővédnöke lesz. Végül javaslatunkat kérte arra, hogy a három közül me­lyik legyen az a nap, amelynek eseményein részt vesz. Serfőző András végül kö­szönetét mondott az államfő­nek az Ipolytamóc-Kalonda határátkelő megnyitásáért, majd a kis küldöttség átadta ajándékait a köztársasági el­nöknek. (mj.)

Next

/
Thumbnails
Contents