Nógrád Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-12 / 162. szám
1996. július 12., péntek Ország - Világ 5. oldal Érdemes lobbyzni. Nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Parlamentre, s a testület képviselőinek megnyerésére. Az Unió bővítéséről ugyanis minden országban parlamenti döntés születik - nyilatkozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, amikor tegnap hazaérkezett az Európai Parlament és a társult országok törvényhozási elnökeinek találkozójáról. Szeknnda. A gazdaság mai mélypontjára nem volt példa az elmúlt száz évben. A társadalom elszegényedett, az emberek 50 százaléka a létminimum alatt, vagy annak határán él. A kormányzat az oktatást és az egészségügyet szétverte; katasztrofális a közbiztonság és az erkölcs helyzete is - állították tegnap az FKGP képviselői. Segítséget várnak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége levélben kérte Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy a közoktatási, illetve a felsőoktatási törvény módosításának aláírása előtt éljen jogkörével és mérlegelje: miként illeszthetők a jogszabályba a határon túli magyar diákok és pedagógusok anyanyelvi oktatásának és továbbképzésének garanciái - jelentették be az MDF székházában. Hasonló tartalmú kéréssel fordult Gál Zoltán házelnökhöz az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Magyar embercsempészt kerítettek kézre Németországban. A vámellenőrzés ólomzárával ellátott járművet a bajor rendőrség fedezte fel egy parkolóban. A „rakomány” 22 koszovói albánból és két iraki állampolgárból állt. Már 556 halottja van a kínai áradásnak. A súlyos esőzések miatt bekövetkezett katasztrófa több tízezer házat döntött romba, és jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is. Versengés az éterben. Tizedik aranyérméért száll versenybe a hétvégi amatőr rádiós világbajnokságon a magyar nemzeti válogatott. A csapat tizenkét tagja - ugyanennyi segítővel együtt - szombaton Budapesten, Balassagyarmaton, Szombathelyen, Egerben, Miskolcon és Salgótarjánban egy napon át „vadászik” adó-vevő készülékeivel az éterben, hogy újra első legyen. Kiebrudalt rendelet. Több ponton is törvénysértő az úgynevezett harci ebek kitiltásáról alkotott XVI. kerületi rendelet. Ezt állapította meg a Fővárosi Közigazgatási Hivatal ellenőrzése. Az önkormányzat szeptemberig kapott haladékot döntésének visszavonására. Pokolgép robbant Moszkvában. Egy trolibusz a Kremltől egy kilométerre fekvő Puskin téren haladt át, amikor nagy erejű detonáció rázta meg. Öt ember megsebesült, hármat, köztük a troli vezetőjét kórházba kellett szállítani. fotó: feb/reuter Nincs ok az aggodalomra Szlovákiát nyugtalanítja a „magyar-magyar csúcs” nyilatkozata Indulatokat váltott ki Pozsonyban a határon túli magyarok konferenciájának közös nyilatkozata. A hivatalos tiltakozások azt nehezményezik, hogy a dokumentum tartalmazza a résztvevők egyeztetett álláspontját az autonómiáról. Szlovákia budapesti nagykövete, Éva Mitrova szerdán átadta a magyar külügyminiszternek kormánya állásfoglalását a múlt héten megtartott budapesti rendezvény közös dokumentumáról. Kovács László üdvözölte, hogy a szlovák kormánynyilatkozat nyitva hagyja a két ország közötti konstruktív együttműködés lehetőségét, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte a szlovák fél állításait. A külügyminiszter alaptalannak minősítette azt a szlovák feltevést, miszerint az etnikai önigazgatás szeparatizmushoz, etnikailag tiszta területek kialakításához vezet, és destabilizáló hatású. Rámutatott: a közös nyilatkozat semmiféle irredenta kitételt nem tartalmaz, az autonómia kérdését pedig az európai gyakorlatnak megfelelően tárgyalja. Nem sérti sem a nemzetközi normákat, sem a magyar-szlovák alapszerződést, a szlovák kormánynak tehát nincs oka a nyugtalanságra. A heves reagálás a kétoldalú viszonyban meglévő bizalomhiányt jelzi. Juraj Schenk szlovák külügyminiszter szerda este a szlovák állami televízióban mondott véleményt a magyar-magyar csúcs autonómiaelképzeléséről. Szerinte a magyarok közös nyilatkozata szélsőségesebb és enyhébb álláspontok kompromisszumaként született; az teszi igazán súlyossá, hogy mindehhez a magyar miniszterelnök és az ország további politikai vezetői is kézjegyüket adták. Elfelejtett nulla, próbaidő és az átejtés több változata Diákmunkáért) = szabad préda? Évről évre több fiatal jelentkezik szünidei munkára. Kell a pénz, mert a szülők gyakran gyermekük egy-két hetes nyaralásának költségeit sem tudják fedezni, s ma már a tanévkezdés sem olcsó mulatság. A ,járulj hozzá a családi kasszához!” tehát jogos igény, de nem árt az óvatosság. Noha a fiatalok foglalkoztatásának jogi szabályai egyértelműek, mégsem ritka, hogy a munkáltatók visszaélnek a diákok tapasztalatlanságával - mondja Baranyi Éva, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ifjúsági főosztályának diákügyi referense.- Mindenképpen gyanakodni kell például, ha valahol két hétre nettó 60 000 forintot ígérnek a felszolgálónak jelentkező leányzónak, hozzátéve: „Csak 6000-et írunk a papírra, tudod, a tb miatt...” Hasonló okokból különösen gyakori „fogás” a kéthetes próbaidő, melynek leteltével közük: nem vált be a diák. Jöhet az újabb „áldozat”.- Aki szeretné kikerülni a buktatókat, annak ajánlható, forduljon a fiatalok nyári munkavállalását segítő szervezetekhez, intézményekhez. Ilyenek például az iskolaszövetkezetek, a Meló-Diák, a Fürge-Diák, a Kaptár. Nagy előnyük, hogy ők állnak kapcsolatban a munkáltatóval, így jogi vita esetén képviselik az alkalmi munkavállalót, s igyekeznek megvédeni az esetleges kellemetlenségektől. Egyébként a legváltozatosabb feladatokkal bízzák meg a 14-23 éves korúakat: szórólapok széthordásával, „kóstoltatással”, azaz új élelmiszerek kínálgatásával, dobozolással, rendezvényszervezéssel, tolmácsolással. A „jobb” helyekre, ahol a 120-130 forintos órabér sem ritka, nehéz bejutni, de másutt is két-három- szoros a túljelentkezés. Takács Mariann Írországba érkezett a magyar miniszterelnök Dublin már támogat Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ír Köztársaságba érkezett csütörtök este Horn Gyula kormányfő. A John Bruton miniszterelnökkel folytatandó tárgyalások fő témája az EU-elnök Írország tájékoztatása a magyar integrációs folyamatról. Horn Gyula előadást is tart Dublinban, az Európai Ügyek Intézetében. Írország EU-csatlakozási szándékunkkal kapcsolatban korábban aggodalmának adott hangot az erős magyar mező- gazdasági ágazat miatt, ám Dublinban időközben felismerték: alapvető eltéréseket mutat a két ország agrárszférájának szerkezete. A brit parlament felsőházának illetékes bizottsága éppen a héten adott ki jelentést arról, hogy az uniós mezőgazdasági politika alapvető reformja, az új tagjelöltek felvétele a segélyezési rendszer lenyesegetése nélkül legalább 24 milliárd dollár többletterhet róna az EU költségvetésére. Írország július elseje óta tölti be az Unió fél évre szóló, soros elnöki tisztségét. A köztársaság 23 éve csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, s azóta csaknem harminc - milliárd dollárt kapott, elsősorban a közös agrárpolitika, illetve a segélyalapok jóvoltából. Írország az integráció további menetrendjét felvázolni hivatott kormányközi EU-kon- ferencia döntő fontosságú fél évét tölti az elnöki poszton. A szakértők már kész határozat- tervezetet kívánnak letenni a decemberi dublini uniós csúcs asztalára. Napokig is elhúzódhat a mentés Balszerencsés barlangászok Akár több napot is igénybe vehet a franciaországi Ver- cors hegység barlangjában rekedt magyar barlangászok felhozatala. Hat barlangászból - négy magyarból és két britből - állt a csoport, amely Oxfordból érkezett a francia Alpokba. Vasárnap estére várták őket vissza az ezerméteres mélységből, a térségre zúdult esőtől hihetetlenül megemelkedett föld alatti vízszint azonban elállta útjukat. Szerda reggel kezdődtek a mentési munkálatok. Francia barlangászok orvosi kísérettel ereszkedtek le elakadt kollégáik útvonalán. A hattagú expedíció két tagját - a magyar Torda Istvánt és egy fiatal brit nőt - holtan találták meg több száz méteres mélységben. Az életben maradt barlangkutatók - közöttük Németh Zsolt, Nyerges Miklós és Tompa Károly - a több mint ezer méter mélységű barlang két különböző pontján vannak, és orvosi kezelésben részesülnek. A francia hatóságok úgy tudják, hogy a hattagú csoport felfelé induláskor kettévált: az elsőként meglelt három barlangász előbb kezdte el az utat visszafelé, a másik három hátramaradt, hogy összeszedje az expedíció felszerelését. Czeizel is gyanúsított Magyar nyomozók is segítik a tisztázást A magyar rendőrség is segíti az amerikai adóhatóság vizsgálatát annak a magyar származású üzletasszonynak az ügyében, aki Magyarországról terhes anyákat utaztatott az Egyesült Államokba. Gáti Mariann, kanadai állampolgár ellen azért emeltek vádat, mert a gyermekközvetítésből szerzett haszon után nem adózott. A 48 éves, magyar származású asszony a nyomozás szerint százezer dollárokat mozgatott a világ különböző részein nyitott bankszámlák között, hogy elrejtse profitját az adóhatóságok elől. Dean Stewart, a hivatalból kirendelt helyettes védő kedden közölte, hogy magyar nyomozók is segédkeznek az amerikai adóhatóságnak azoknak a leveleknek és dokumentumoknak a lefordításában, amelyeket Gáti Mariann otthonában foglaltak le. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy csütörtökön az ORFK Vizsgálati Főosztályán gyanúsítottként hallgatták ki Czeizel Endrét „családi állás megváltoztatása” bűntettének alapos gyanúja miatt. A magyar rendőrség lépéséhez a jelek szerint hozzájárult, hogy Daniel McCurrie helyettes ügyész két olyan levelet mutatott be, amelyet az Amerikában élő nő a budapesti Országos Közegészségügyi Intézet egyik osztályától kapott. Dean Stewart szerint ebből az a „nyilvánvaló következtetés adódik, hogy Gáti Mariann magyar hivatalos személyek tudtával tevékenykedett”. • • „Imádkozhatom Ónért?” Sarlatánok, varázslók, szekták sokasága Japánban „A mennyei hang azt mondta: 1997 májusában megsemmisül az emberiség egyharmada. A megváltás Japánból érkezik majd” - jelentette ki a Mainicsi Szimbun című nagy példányszámú lapnak Fukunaga úr, az új japán szektavezér. Az ötvenegy éves férfiú azt állítja, hogy az életben maradás esélyeit jelentősen növeli, ha a hullajelölt az ő szemináriumaira jár, az ő könyveit olvassa, videófelvételeit nézegeti. Szektájának állítólag háromszázezer tagja van, ami nem is meglepő abban az országban, ahol Aszahara Szoko, az Aum nevű szekta hírhedt vezére mérgesgázt eresztett a tokiói metró alagútjába, és ahol e metró állomásain gyakran megkérdezik: „Imádkozhatom Önért két percet?” Nemrégiben nyilvánosan is figyelmeztették a japánokat arra, hogy az országban, „a gazdasági fejlődés megtorpanása miatt aratnak a sarlatánok, csodadoktorok és mindenféle szekták”. A koreai eredetű Mun-szekta Világbéke feliratú cetliket árul jó pénzért, és ennél sokkal komolyabb „turpisságokra” is képes, például jobb sorsra érdemes fiatalokat csábít el és tesz gyakorlatilag bérrabszolgájává. Nem csoda, hogy egy ismert tokiói ügyvéd megalapította a Mun-szekta áldozatainak érdekképviseletét. A tömörülésnek eddig 300 tagja van. Ami egyben arra is bizonyíték, hogy nemcsak a szekták, de az ügyvédek is profitálhatnak a hiszékenységből. Egy friss felmérés szerint a százhuszonöt millió japán húsz százaléka valamilyen szekta vagy guru híve. Nem kevesebb, mint száznyolcvanezer kisebb-nagyobb szektát vagy arra emlékeztető közösséget tartanak nyilván. A leghatalmasabb közülük a világszerte ismert Szoka Gakkai. Vezetője, Ikeda Daiszaku nyolcmillió hívővel és száz- milliárd dollár vagyonnal rendelkezik. FEB A sofőr elengedi a volánt és nyugodtan hátradől... Automata autópálya Talán a világ legdrágább országútját építették meg a kaliforniai San Diegótól északra: a tizenkét kilométer hosszú útszakasz 32 millió dollárt emésztett föl. Csakhogy ez a pálya - reménykednek a derűlátóbbak - nemsokára automatikusan fogja vezérelni a rajta haladó autósokat. Akár egy tudományos-fantasztikus filmben: a sofőr rákanyarodik az útra, és ott egy láthatatlan vezérlőberendezés átveszi az irányítást. Ettől kezdve az autók olyan gyorsan, és annyira közel egymáshoz száguldhatnak majd végig az úton, amire egy józan gondolkodású mai sofőr gondolni sem meme. A sebességet, a követési távolságot, mindent számítógép vezérel emberi beavatkozás nélkül, és eközben a vezető kényelmesen hátradőlhet. Csupán akkor kell újra felnéznie, ha le akar térni az autópályáról. A vezérlőberendezés lelkét a központi számítógép és az aszfaltba süllyesztett tízcentis mágnestüskék jelentik. A gépkocsikban is nyilvánvalóan a számítógépes rendszerhez illeszkedő automatikák szükségesek, ám mindez ma még erősen a jövő zenéje. De a kísérletek már megkezdődtek. A világ első, teljesen elektronikus, ha úgy tetszik: automatikus autópályáját 2002-ben adják át, s kétszázmillió dollárt szántak rá. Addigra elkészülnek azok az autóelektronikák is, amelyek akár már a mai, korszerű járművekbe is beépíthe- tőek lennének, és képesek az automatikus vezérlésre. Ezek szerint akkor a jövőben még unalmasabb lesz autópályán vezetni? Ez igaz, viszont a közúti balesetek kilencven százalékát !) emberi hiba okozza, amelynek oka egyszerű figyelmetlenség, illetve valamilyen külső hatás. A terv támogatói szerint a komputerek és radarok irányította „embermentes” vezetéssel rendkívül sok üzemanyag is megtakarítható lesz, hiszen a kocsik folyamatos tempóban haladhatnak. Ferenczy Europress