Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
2. oldal S MASALGÓTARJÁN A Hírlap postából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség / nem feltétlenül ért egyet. Aktuális nemzetiség-politika BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. június 12., szerda Olyan kisvárosban szeretne élni, ahol tisztelik egymást az emberek Fájó szívvel búcsúzik Pásztótól- Most, hogy mennem kell Pásztoréi, furcsán érzem magam, ideges vagyok, fájó szívvel búcsúzom -mondta ittlétével kapcsolatos gondolatainak közreadása után Kim Crowley, a Mikszáth Kálmán Kéttannyelvü Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola angol tanára, kétévi tevékenységének befejezéseként. Az USA-ból, a békeszolgálat keretében, Missuri államból egy nyelvtanfolyam sikeres elvégzése után érkezett ide.-Eredetileg egy évre jöttem, itt-tartózkodásomat újabb egy évvel meghosszabbították, ami az idén júniusban jár le. Először járok Európában. Előtte két hónapos kiképzésen vettem részt, ahol megismerkedtem az önök szokásaival. Pásztó előtt Kecskeméten tartózkodtam egy ideig.- Mit tudott a felkészítő tréning előtt rólunk?-Jó gulyást főznek, és van egy hun Attilájuk.- Kérem, ossza meg olvasóinkkal első benyomásait!- Nem gondoltam volna, hogy Budapest olyan nagy város, mint New York.- Mint fiatal, miként látja a helyi fiúkat?- Úgy látszik, érdektelenek vagyunk egymás számára. Egyébként egészen más elképzelésem van a férfi és nő kapcsolatáról - mondja mosolyogva. - A Skorpió jegyében születtem, erős egyéniségnek Kim Crowley: Ha lehet, visszajövök FOTÓ: VEREBÉLYI ANITA tartom magam, ezért lehet, hogy túl agresszívnek tűnök. Ez utóbbi viszont vonzó az amerikai férfiak számára. Egyébként a magyar férfiak őszinték, amit a nőkről gondolnak, kimondják. Ezen kívül érzékeny lelkűek és adni akarnak.- Miként képzeli el jövőjét?-Férjhez menni nem akarok, mert nem ismerek olyan házasságot, ahol mindkét fél boldog lenne. Olyan kisvárosban szeretnék élni, ahol nyugodtak az emberek, tisztelik egymást, ahol családias a légkör, csaknem mindenki mindenkit ismer.- Pásztora gondol?- Szép kis város, és nagyon szeretem.-Elmondana egy önre jellemző tréfás sztorit?- Kolléganőmmel, aki a jobbágyi általános iskolában tanítja az angol nyelvet, s együtt jöttünk ide, egy budapesti kiruccanásunk alkalmából pusztán kíváncsiságból, hányán viszonozzák mosolyogva feltűnőségünket, fog- piszkálót tettünk a fülünkbe. Csak egy kisfiú nevetett ránk, a többiek nem tudták, mi van velünk. Egyébként eddig ön kérdezett, most én kérnék öntől valamit.- Tessék.- Nádainé Nagy Márta kolléganőmnek nagyon megköszönöm az általa nyújtott nélkülözhetetlen és önzetlen segítséget. Kim Cowley azzal búcsúzik, hogyha lehet, visszajön újra.- Úgy legyen! Bye-bye, Kim! V. K. Neves íróvendégek, előadóművészek érkeznek Balassagyarmatra Irodalmi est a könyvtárban Ötvenöt éve, 1941 tavaszán dobbant utolsót a szíve Teleki Pálnak, a kiegyezés utáni 30. magyar miniszterelnöknek. Öngyilkosságával elhárult az utolsó akadály a háborús párti, németbarát politikusok és katonai vezetők elől, s április 11-én Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni agresszióba. Negatív okok Aktuális foglalkozni Teleki nemzetiségi politikájával, hiszen ez napjainkban is parázs vitákkal társuló, sok szenvedést hozott sarkalatos kérdés, amelynek hazai mintára való alkalmazása megoldhatná a feszültségeket a szomszédos országokban. Hogy milyen nézetet vallott és milyen gyakorlatot folytatott Teleki - aki 1920-ban külügyminiszter és a trianoni béke- szerződést aláíró küldöttség tagja, 1920-21-e között miniszterelnök, 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1939-től ismét miniszterelnök és egyben tudós, az MTA tagja volt- a nemzetiségi politikában, azt az 1940. június 13-ai és a július 2-ai beszédei tükrözik. Ezekből kitűnik, hogy már 1922-ben az Amerikai Egyesült Államokban tartott előadásaiban foglalkozott nemzetiségi kérdésekkel, és több olyan negatív okot sorakoztatott fel, amelyek már ötven éve helytelen mederbe terelték e kérdést. Elsőként a politikai érzék hanyatlását említette. Majd azt hangoztatta, hogy „a nemzetiségi kérdést nem Magyarország sajátos viszonyainak alapján, hanem európai, inkább elméleti tételek alapján ítélik meg." Elítélte a magyar közigazgatás szociális érzéketlenségét, valamint a jó törvények végrehajtásának elmaradását. Szólt arról is, hogy az ellenünk irányuló külföldi propagandát figyelmen kívül hagyjuk, de hibaként rótta fel, hogy sok tisztviselő nem tud a nemzetiségiek nyelvén beszélni. Tartós együttélés A felsorolt okok a nemzetiségi problémát és ennek megoldását helytelen irányba terelték. A törvényhozás egyedül ugyanis képtelen a megoldásra. Szükséges az emberek egymáshoz való szoktatása, a szeretet és a kölcsönös megbecsülés. Teleki Pál az együttélés tartósságát emelte ki, hiszen ebből alakult ki az USA nemzete, és nem egy nemzet jött létre az egykori gyarmatok területén. Az együttélés azonban csak úgy lesz eredményes, ha a társadalom tagjait átvezetik egy megértőbb, békülékeny, több szereteten alapuló gondolkodás síkjára. Ez azonban hosszabb időt igényel. Ez az egyetlen út, amely a különböző nyelvű, val- lású, életfelfogású embereket arra vezeti, hogy egységben tudjanak élni és boldogulni. A kormány -említette Teleki - intézményesen gondoskodott arról, hogy az állami hivatalnokok, csendőrök, leventeoktatók, pedagógusok a szolgálati helyükön jól ismerjék és használják az idegen nyelveket. Szigorúan tiltva volt, hogy az állami, közigazgatási és egyházi szervek bárkit is befolyásoljanak abban, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Az alsó bíróságoknál le kell építeni a tolmács- rendszert, a bírónak fel kell fejlődni az idegen nyelv tudásszintjére. Erkölcsi tényezők Külön intézkedés történt a névmagyarosítással kapcsolatosan, amit tilos volt megkövetelni. Teleki azon a nézeten volt, hogy elő kell segíteni, hogy a nemzetiségek kultúrájukat szabadon megőrizhessék, ápolhassák és folytathassák. Síkra szállt, hogy az állam köteles megfelelő iskolákat felállítani, ami nálunk a múltban is gyakorlat volt. Az anyanyelv oktatásáról az elemi, középfokú és középiskolában gondoskodni kell, ahol a gyermeket a teljes államhűségre, honfiúi hűségre kell nevelni, ami nem más, mint az államhoz, a hazához való lényegünkből fakadó ki- olthatatlan hűség. Teleki miniszterelnök helyesen ítélte meg, hogy nem lehet tökéletesen azonos szabályokat felállítani, amelyek a különböző nemzetiségekre, vagy a nemzetiségek összes tájcsoportjára egyaránt érvényesek lennének. A cselekvés lényege az erkölcsi tényezők működése. Teleki szerint a vadul lelkes „se lát, se hall” embereket és az „ebből élek” üzletembereket, mint a nemzetiségek szélsőséges agitátorait ki kell kapcsolni, hasonlóan, mint az államsovi- nisztákat. dr. Gajzágó Aladár Salgótarján Június 13-án, csütörtökön 18.30 órai kezdettel irodalmi estet rendez a Független Magyar írók Szövetsége, a Magyar írók Egyesülete és a Madách Imre Városi Könyvtár Balassagyarmaton. Az est vendégei: Gyurkovics Tibor költő, író, Hernádi Gyula író, Szeghalmi Elemér író, kritikus, Elmer István író, Tóth Sándor költő, műfordító. Közreműködik: Császár Angela színművésznő, Bő- zsöny Ferenc előadóművész, valamint Kanyó András és Ka- nyó Dávid (fuvola), Réti Emőke (gordonka). A műsort Tóth Sándor vezeti. Maholnap mindent ellepnek az idegen nyelvű feliratok, reklámok Dr. Serfőzö András.országgyűlési képviselő hasznosítani szeretné a rárósi melegvízforrást Melyik országban élünk ? „Araszolgat” már Szécsény térsége- A „legfrissebb” törekvésem a rárósi melegvízforrás hasznosítása a térség javára - említette. Ebben kezdeményező és partnerszerepet vállalt fel Nógrádszakál polgármestere, Kovács József. Lobbyzom a térségért, ide hozom azokat, akik tehetnek érte, lássák, érezzék, mikor, miért nyomják meg a szavafógombot. Újabb táj-rehabilitációs munka kezdődik Őrhalom, Hugyag és Nógrádszakál mellett. A pályázatok támogatást kaptak - közölte az örvendetes hírt. „Beszélő viszonyban” A képviselőre zúdultak a kérdések. Balázs István, Mócsány László, Bozsik Béláné, Molnár Istvánné és a többi, pilinyi, la- pujtői, varsányi választó nem „kímélte” a vendéget, mondta megalapozott érveit. Több új, a médiákkal eddig nem közölt információkkal is előrukkolt a képviselő, és érezhetően változtatott a kérdések vonalán, ahogyan egy politikustól ez el is várható. De azon az együttes véleményen nem tudott, hogy az alapszervezetek tagjai - mindkét párté - nagyon is kívánatosnak tartják, hogy a pártvezetők „beszélő viszonya” javuljon. Oravecz József is elvárja, hogy a kormány legyen határozott és következetes. A képviselő pedig a térséget képviselje elsősorban. Végül arra kérte dr. Serfőző Andrást, hogy az elhangzottakat hasznosítsa a 3. számú körzet javára, miként a Munkáspárt alapszervezetei is ezt fogják tenni pártmunkájuk során. Rácz András Bemutatjuk Nógrád megye településeit A Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli, kiadóhivatalunkban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásárolható. Ennek, alapján mutatjuk be Nógrád megye településeit. Az önkormányzat címe: 2655 Kisecset, Kossuth L. u. 4. Telefon: (35) 355-187 Polgármester: Füri János Az önkormányzat területe 863 ha., népessége: 260 fő. A kisközség Budapesttől 70, a 2. számú fő közlekedési úttól 18 km-re fekszik. A két- bodonyi horgásztó közvetlen szomszédságában lévő kisközség üdülőfalu jellegű. A csendre vágyóknak ideális környezet. A munkanélküliek aránya 25 %. Ipari üzem nincs. (A TIR tagja.) A minap Mizserfán jártam. Egy kisbusz érkezett a faluba. Az oldala tele volt irkáivá angol, francia, német feliratokkal. Egyetlen magyar szó sem volt köztük. Persze bármerre jár az ember az országban, mindenütt ezt tapasztalja. Pedig a külföldi feliratok, rövidítések nem mondanak semmit az itt élők zömének. Akkor meg milyen reklámot jelentenek? Miért van erre szükség? Takács Lajosné Salgótarján Nógrád megye 3. számú választókerületének képviselője, dr. Serfőző András a Munkáspárt szécsényi körzeti koordinációs bizottságához tartozó alapszervezetek képviselőivel találkozott a szécsényi művelődési centrumban. Azokkal, akik kíváncsiak voltak arra, hogy az egyéni szavazatukkal támogatott honatya miként képviseli érdekeiket a törvényalkotó munkája során, mennyire jutott el egyéni választási programja megvalósításában, miként látja az ország helyzetét, merre tart a kibontakozás útja. Súlyos örökség Oravecz József, a koordinációs bizottság vezetője közvetlen hangvételű köszöntőt mondott.- Minden politikai szándék nélkül készültem a találkozóra, hiszen a választópolgárokkal való találkozás számomra nagyon fontos és kötelezőnek is tartom - válaszolta a képviselő, miközben megköszönte a Munkáspárt tagjainak a két évvel ezelőtt kinyilvánított bizalmat.-Tudtam, hogy nagyon súlyos örökséget vettünk át, de arról álmodni sem mertem, hogy ilyen döbbenetes nemzetkép tárul majd elém - emlékeztetett a rendszerváltás első éveiben szétvert gazdasági alapokra, a térségben is ezreknek munkát adó nagyüzemek, termelőszövetkezetek megszüntetésére, a kellően át nem gondolt privatizációra. Hogyan tovább? E kérdésre válaszolva elmondta, hogy a mindig háttérbe szorított Szécsény térsége most kezd „ara- szolgatni”, de infrastruktúra nélkül ez elképzelhetetlen. A városban már megvalósult a fejlesztés, a választókörzet többi térségében is felgyorsultak a folyamatok. Több kisebb- nagyobb beruházás jelzi, hogy kezd élénkülni a gazdaság, külföldi befektetőkkel tárgyalnak az önkormányzatok, Magyar- nándorban, Szécsényben, Lu- dányhalásziban munkahelyek létesülnek, s a továbbiakban is ez az egyik legfontosabb célkitűzés. Kitörési pontok Dr. Serfőzö András nem kis eredménynek tartja, hogy a választók kérésére újra megnyílt a határ Ipolytamócon. Sok személyes közbenjárása is lendített a nélkülözhetetlen határ menti kapcsolatok kiépülésén, hiszen ez az Ipoly másik oldalán élőknek is fontos.- A lehetőségek ma még kiszámíthatatlanok, de akik a gazdasági, kereskedelmi, társadalmi kapcsolatok megkönnyítését látják a határ megnyitásában, azok élni is fognak vele - utalt Serfőző András a reményeire. A képviselő szerint a régiónak az válik majd előnyére, ami eddig hátrány volt, a középnógrádi térség „szüzessége”, a csodálatos táj érintetlensége és messze földön híres természeti kincsei, az itt élők hagyománya, röviden a falusi turizmus, az idegenforgalom. Erre kell felkészülni, fogadókésszé válni.
