Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-06 / 131. szám

Megyei Körkép 1996. június 6., csütörtök Országos nógrádi sikerek - A (kutya)hiúság vására a fővárosban Cseppek az eb-tengerben Kutya Világkiállítást rendeznek ugyanis mától vasárnapig a mai magyar fővárosban, párhuza­mosan a hasonló bécsi rendez­vénnyel. Részt vesznek az ebek nagy világtalálkozóján nógrádi ebek is, de mivel sok ezer kutyát ne­veztek a versenyre, csak csepp lesz az eb-tengerben az a né­hány ugató jószág. Mindenesetre szép nógrádi sikerek születtek már jó előre ezen a világraszóló rendezvé­nyen, ami ráadásul most elő­ször lesz Magyarországon. A rendezők pályázatokat írtak ki a hazai általános iskolásoknak, A Beszterce-lakótelepi iskola 4- b osztályának munkája amire 170x240 centiméter nagyságú plakátokat kellett fes­teniük. A gyermekeket von­zotta a feladat, hiszen összesen csaknem 150 pályamű érkezett. A zsűri megállapítása szerint a gyerekeket szoros kapcsolat köti a természethez, és ezen be­lül is főleg a kutyákhoz. Hosz- szas mérlegelés és a plakátok többszöri, gondos végignézése után végül hat fődíjat adtak ki, és további húsz alkotást tartot­tak érdemesnek a díjazásra. A legjobbak közé került - bár fő­díjat nem kapott - a Beszterce- lakótelepi és a Gagarin Általá­nos Iskola 4. bé, illetve 4. cé osztálya. Díjnyertes alkotásai­kat lapunk olvasóinak is bemu­tatjuk. Kutyavilág van ám mostan Pest-Budán! Nemcsak a kutyameleg, a minden sarkon felnövekvő kutyafa, illetve az elhullajtott ku­tyagumi okoz bosszúságot. Jó oldala is van ám a dolognak. A Gagarin Általános Iskola 4. c osztályosainak plakátja Nyolcadik éve végeznek Salgótarjánban is csípőprotézis-beültetést Csípős dolgok a „traumán” Egy combnyaktörés, főleg idős korban, nem tréfa. Akár életve­szélyes állapotba is kerülhet a beteg - ezt tartották szem előtt nyolc évvel ezelőtt az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet nyugdíjasai, amikor 150 ezer forintot adományoztak a megyei kórház baleseti sebészeti osztályának. Céljuk volt, hogy Buda­pest és több nagyváros után Salgótarjánban is végezhessenek protézisbeültető-műtéteket. Dr. Vekszler György már akkor is osztályvezető főorvosa volt a traumatológiának.- Nagy volt a lelkesedés az osz­tályon - emlékezik vissza a fő­orvos. - Korábban kilenc hó­napot töltöttem Budapesten a Traumatológiai Intézetben, ta­nultam, szakkönyveket olvas­tam. A pénzből azonnal vásá­roltunk a műtétekhez szükséges orvosi szerszámokat, eszközö­ket és hét darab protézist - mu­tatja közben a nem túl bizalom- gerjesztő, jó félkilós „acéldara­bot”. - Szerveztünk, szembe­szálltunk azokkal a szándékok­kal, melyek szkeptikusan viseltettek az ötletet illetően, mondván: kis kórház, minek ugrálunk. Nos, azóta nem keve­sebb, mint félezer sikeres csí­pőprotézis-műtéten vagyunk túl. Ez a szám mindent elmond a kezdeményezés sikeréről.- Hányán vesznek részt a műtéti programban?- Dr. Halász Péter kollé­gámmal és 1990-től dr. Palko- nyai Gáborral, az ortopédiai osztály főorvosával alkotjuk a protézis-teamet.- Milyen nehézségű az a mű­tét a többihez képest?- Mint mindennek, ennek is megvan a maga iskolája. Kellő jártasságot kell szerezni csípő­táji műtétekben. A protézis be­ültetése már komolyabb dolog, jóval nagyobb szakmai tapasz­talat is szükségeltetik ehhez az operációhoz. Es nagy odafigye­lés. Műtét előtt „méretet ve­szünk” a betegről, kiválasztjuk a megfelelő protézist, és csak akkor fogunk neki az operáció­nak, ha a tartalék is rendelke­zésre áll. Hiszen mi van, ha vé­letlenül leejtem a protézist?- Az országban hol végeznek hasonló műtéteket?-Általában a nógrádi bete­gek Budapestre járnak hasonló problémáikkal, a főváros mel­lett Szegeden, Pécsett és Deb­recenben is ültetnek be csípő- protézist. Azonban érdekes, hogy a Budapestet már rúegjárt betegek majdnem mindegyike azzal jön hozzánk, hogy ő itt szeretné, ha megoperálnánk, mert ő ott csak egy beteg a sok közül, itt mégis jobban oda tu­dunk rá figyelni.-Hogyan sikerült elérni a nem éppen olcsó műtét finan­szírozását?- Induláskor eldőlt, hogy a tb a protézis-program költségeit a kórházi költségvetés mellett kü­lön finanszírozza. Utólag adunk számot a műtétek, felhasznált eszközök számáról, ezután az anyagiakat teljesen különállóan rendezi a társadalombiztosítás. Júliusban szavaz az országgyűlés a közoktatási törvény módosításáról Válasz az új kihívásokra (Folytatás az 1. oldalról) Báthory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkár helyettese elő­adásában azt a tapasztalati tényt hangsúlyozta, hogy a demokratikus iskolarendszer és a korszerű, más összeté­telű általános műveltség tár­sadalmi igénye szétfeszítette a hagyományos iskolaszer­kezetet illetve tantárgyi rendszert és -remélhetőleg csak átmenetileg — nehéz helyzetbe hozta mind az álta­lános, mind a középiskolá­kat. Új problémák tömege merült fel és számtalan új, eleddig ismeretlen, kipróbá- latlan megoldások születtek. Az előadó megállapította, hogy az iskolarendszer a ta­goltság (a hat- vagy tízosztá­lyos általános iskola, a hat-, négy- vagy nyolcosztályos középiskola) irányába halad, amelyet azonban megfelelő tartalmi szabályozással kell és lehet mederben tartani. Erre szolgál a Nemzeti Alap­tanterv, az alapműveltségi és érettségi vizsga, valamint az intézmények és az önkor­mányzatok „alkujának” eredményeként kialakuló he­lyi tanterv. Az államtitkár-helyettes kiemelte, hogy a törvény- módosítás biztosítja a közok­tatás minőségi fejlesztését, ésszerűbb szabályok közé helyezi és kiszámíthatóbbá teszi az intézmények műkö­dését, biztosítja a pedagógu­sok számára az átképzések, továbbképzések lehetőségét. Ennek megfelelően a tör­vényjavaslat fenntartja a kétpólusú, azaz állami és önkormányzati támogatási rendszert és meghatározza az állami támogatás részará­nyát, amelyet minimum a két évvel korábbi teljes ráfordí­tás hetvenöt százalékában kell teljesíteni. Ez a korábbi­nál stabilabb központi költ­ségvetési finanszírozást je­lent és ezáltal kiegyenlítet­tebbekké válnak az intéz­ményfenntartás feltételei. A dokumentum várhatóan rögzíti a pedagógusok köte­lező óraszámát, a kötelező óraszámba beszámítható te­vékenységek mértékét, az osztályok maximális létszá­mát, a csoportbontást, a fel­zárkóztatásra, a tehetség- gondozásra fordítható időke­reteket. Ezek egy része eddig vagy nem volt rögzítve, vagy nem törvényi szinten volt szabá­lyozva. így az iskolák, az önkormányzatok, valamint az iskolák számára tervezhe­tőbbé válik a finanszírozás, működtetés. Báthory Zoltán kérdé­sekre adott válaszait köve­tően Pöcze Gábor, az Okta­táskutató Intézet főigazgató­helyettese tartott előadást, amelyben elsősorban arról szólt, hogy az 1998. szep­tember elsejéig terjedő idő­szakban a közoktatás helyi irányításának szereplőitől - fenntartóktól, szülőktől - milyen magatatás várha­tó el.- csébé ­Tucatnyi végzősnek munkát kínál a tarjáni öblösüveggyár Bizonyítvány technikusjelölteknek Huszonnégyen vállalták a megmérettetést, s valamennyien si­keresen célba értek. Többen kétféle vizsgát is tettek. Egyikük (Varga László) haladó PLC-programozó, huszonhármán alap­fokú PLC-programozó, ketten alapfokú elektropneumatika-, tizenketten pneumatika-tervező bizonyítványt kaptak. Az automatika már ma is a mű­szaki haladás egyik stratégiai ágazata, s még inkább azzá vá­lik majd a jövőben. A salgótar­jáni Borbély Lajos Műszaki Középiskola évek óta arra tö­rekszik, hogy növendékeit az automatika területén is a leg­korszerűbb eszközökkel olyan ismeretek és készségek birto­kába juttassa, melynek eredmé­nyeként nem jelenthet gondot számukra az elhelyezkedés, s a pályán való előbbre jutás. Áz automatikával kapcsola­tos elméleti ismeretekről és azok gyakorlati alkalmazásáról újszerű, nyílt vizsgán adtak számot a megmérettetésre vál­lalkozó technikusjelöltek. Plusz lehetőség- A 32 hallgatóból 24-en je­lentkeztek az elméleti és gya­korlati vizsgára - tájékoztatott Hollandi István mérnök-tanár, aki kollégájával, Bodnár Zoltán mérnök-tanárral készítette fel a fiatalokat a próbatételre. - Ez a vizsga teljesen független a technikusitól. Olyan plusz lehe­tőség, mely által növekszik a fiatal munkaerőpiaci értéke, ja­vul elhelyezkedési esélye. Schottner Péterné igazgató mondta:- A FESTO-val rendkívül jó iskolánk kapcsolata. Oktatással foglalkozó egysége, a FESTŐ DIDACTIC velünk együtt fon­tosnak tartja az iparban jelen­lévő korszerű technikák tanítá­sát, ezért most végző két tech­nikus osztályunk önként jelent­kező tanulói ingyen vehetnek részt a más körülmények között drága tanfolyamon. Intézmé­nyünk ezzel a képzéssel is fi­gyelembe veszi az ipar fejlődé­sét, növekvő igényét. Szeret­nénk, ha e vizsga hagyománnyá válna. A FESTŐ cég neve eh­hez megfelelő biztosítékot je­lent, hiszen az általa kiállított bizonyítványt a világ szinte minden részében ismerek és el­fogadják. Jól felkészültek A Bábel Zoltán - Mátrai Balázs alkalmi páros viszonylag rövid idő alatt sikerrel megoldotta a központi FESTO-munkalapok- ból kiválasztott vizsgafeladatot.- Nem volt nehéz - jelentet­ték ki - igaz, tanárainktól sokat tanultunk. Nemcsak a bizonyít­vány miatt jelentkeztünk, ha­nem azért is, hogy önmagunk­nak szintén bizonyítsunk, le­mérjük, mit tudunk. A kérdésre, hogy miképpen képzelik el a jövőjüket, egybe­hangzóan felelték: szeretnének tovább tanulni. A bizonyítványokat Nyisztor ' János, a FESTŐ DIDACTIC eszközmenedzsere, a vizsgabi­zottság elnöke adta át, majd így értékelt: Megtérülő befektetés- Örömmel tapasztaltam, mi­lyen jól felkészültek a fiatalok. Cégünk szeretne minél több terméket eladni, s ennek egyik útja, hogy megismertetjük és megkedveltetjük azokat a fel­használókkal. Nálunk egy ilyen vizsgára 26 órás tanfolyamon lehet felkészülni, melyért 42 ezer forintot kell fizetni. Az­által, hogy térítésmentesen megtehették ezt a technikusje­löltek, megfelelő hírveréshez jutottunk. Zárszónak is kiváló Schott­ner Péterné igazgatónő bejelen­tése, miszerint tucatnyi végzős technikusuknak a salgótarjáni öblösüveggyár kínál munkát. (kolaj) A Kohász Művelődési Központ és lapunk szellemi vetélkedője m Honfoglalók nyomában Lezárult a má­jus 2-án, a sal­gótarjáni Ko­hász Művelődési Központtal közösen szervezett millecen- tenáriumi vetélkedőnk első szakasza. A negyedik „írásbeli” rejt­vényfordulóban Szálkái Szabó József (Salgótarján, Kassai sor 4.11/14. sz.) maximális talála­tot ért el. így természetesen ő nyerte a kétezer forintos könyvutalványt. Nagy örömünkre megyénk minden részéről sokan küldték be megfejtéseiket a négy for­duló során. Volt akinek na­gyon jól, volt akinek kevésbé jól sikerült a kérdésekre vála­szolni. Egy azonban bizonyos: minden résztvevő és olvasó sok ismerettel lett gazdagabb a honfoglalás és az államalapí­tás történelmi időszakáról. * A döntőt június 12-én, szerdán 14.30 órakor ren­dezzük a Kohász Művelődési Központ (Salgó út 46.) tánc­termében, ahol egyúttal meg­történik az egyes fordulókban nyert ajándékutalványok át­adása is. Eddigi teljesítményük alap­ján a következő olvasók jutot­tak be a szóbeli vetélkedőbe: Celenk Erika (Balassa­gyarmat, Óváros tér 17.) Daku Orsolya (Salgótarján. Medves krt. 76.) * Dr. Nyíri László (Salgótar­ján, Alkotmány út 5.) Oláh Brigitta (Bátonytere- nye, Zrínyi u. 106.) Szálkái Szabó József (Salgó­tarján, Kassai sor 4.) A nyerteseknek gratulá­lunk! A Kohász Művelődési Központ levélben is értesítést küld számukra. A döntőre minden részt­vevő két segítőtársat hozhat magával, így 3 fős csapatok fognak vetélkedni. A minden bizonnyal szín­vonalas, szórakoztató ver­senyre minden eddigi játékost, érdeklődőt, általános iskolai és középiskolás diákot szeretettel várunk, hiszen a közönség tag­jai is játszhatnak és nyerhet­nek majd. Szeptembertől órarendi tárgy lesz Somoskőújfaluban a KRESZ oktatása Hivatása: közlekedési szakreferens- Amikor a közlekedési szak- referensek tevékenysége or­szágszerte megkezdődött, szinte a legelsők között je­lentkeztem - mondja Ko- ronczy Kornélia, a Somoskő­újfalui iskola tanítónője. A nyugdíjba készülő 36 éve pályán lévő, végig ebben az is­kolában dolgozó pedagógus el­végezte a diplomás szakoktatói tanfolyamot, s sajnálja, hogy nem külön tantárgyként oktat­ják a közlekedési ismereteket. A KRESZ oktatását ugyanis be kell „lopni” a tanrendbe. Szep­tembertől azonban órarendi tárgy lesz. Á somosi iskola sikerrel ne­vezett a közlekedési miniszté­rium által hirdetett pályázatra, pénzt azonban nem kaptak, Koronczy Kornélia csak szakmai segítséget, fel­adat- és munkalapokat. Óradíjat sem tudnak adni, de biztatást igen, hogy induljanak el az ön­álló oktatással. Egyelőre az első, második osztályban tanít­ják majd a közlekedési ismere­teket, mert könnyebben meg­oldhatják a feladatot az egész napos oktatás keretében. Szá­mítanak a szülők segítségére is. A közlekedési vetélkedők, játékok, kerékpárversenyek szervezése is szerves részét ké­pezik a szakreferensi feladat­körnek. A pedagógiai intézet minden évben rendez képességfejlesztő felméréseket különböző tantár­gyakból, s néhány éve a közle­kedési ismereteket is bevették ezek közé. Ezt a negyedik és a nyolcadik osztályosoknak ren­dezik meg. Ezeknek a gyere­keknek a felkészítése is a szak- referens feladatai közé sorol­ható. - p. a. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents