Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29-30 / 151. szám
2. oldal I-eteíüSS. dk SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. június 29., szombat Ennyire szegények vagyunk? - Tények, vélemények Nógrád helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Legyen egy kísérleti modell ez a megye Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégiben készített felmérésből. Eszerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettöszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkban a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. A megyék fejlettségi szintje a bruttó hozzáadott érték (GDP) alapján H-rfti 1--: ■- o B ram laza temek Átlagos Eg fáé jeti kitti hazai mák A megyék sorrendje Ilonnak milyen beszerzési ám az eg főre jeti HMíFt fi ezer Ft néninkét mi GDP alapjáé «KM Budapest 1504744 1962855 767 180 . 1 Baranya Bács-Kiskun 147378 177225 414205 539964 356 328 84 77 103 95 8 14 Békés 138 666 403119 344 81 100 10 Borsod-Abaúj-Zemplén 220673 746702 296 69 86 18 Csongrád 173776 432701 402 94 117 7 Fejér 173623 424003 409 96 119 4 Győf-Moson-Sopron 191340 426132 449 106 130 2 Hajdú-Bihar Heves 194249 99534 549397 329388 354 302 83 103 9 71 88 17 Jász-Nagykun-Szolnok 141157 420848 335 79 97 12 Komárom-Eszteraom 106187 312563 340 80 99 11 Nógrád 59133 222500 266 62 77 19 Pest 312697 969107 323 76 94 16 Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 111028 338370 328 77 95 15 142602 566821 252 59 73 20 Tolna 100636 249986 403 95 117 6 Vas 122017 272706 447 105 130 3 Veszprém 126618 378206 335 79 97 13 Zala 121528 301755 403 95 117 5 Összesen 4364811 10261323 ForrisASH | Ezúttal Boldvai László ország- gyűlési képviselőt kérdeztük.-Képviselő úr, bizonyára ismeri a felmérés megállapításait, személyes tapasztalatai is ezt erősítik? Nem éreztetik alkalmanként Önnel, hogy úgymond egy szegény megyét képvisel?-Nem éreztem soha, hogy bárki is kifejezetten éreztette volna velem Nógrád ilyetén megítélését. Ami e felmérést illeti: korrekt megállapításokon nyugszik. Ám az, hogy Nógrád megye ebben a helyzetben leledzik, talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy több évtizedes múltra tekinthet vissza.-És meddig cipeljük még ezt a terhet?- Én nagyon remélem, hogy ez a megye képes saját erőből összefogással, megfelelő ön- kormányzati segítséggel ebből a leszakadt sorból kiszabadulni. Azt hiszem, hogy Nógrád megye földrajzi helyzete - nem hittem volna, hogy ezzel egyszer majd érvelni lehet - az én megítélésem szerint alkalmas arra, hogy ebből a leszakadó térség „kategóriából” kitörjön. Hozzá tenném, hogy nem 1997- ben, meg nem 1998-ban.- Nem a kötelező képviselői optimizmus mondatja ezt?- A következőre építem: a megye leszakadása, a megyén belüli helyzet további romlása az elmúlt két évben megállt. Ezt tényekkel is alá tudom támasztani. Én váltig állítottam, hogy Tarján esetében az elmúlt két évben nem az volt a kérdés, hogy új munkahelyeket hozzunk létre, több százat vagy több ezret, hanem az, hogy a még meglévő munkahelyeket megmentsük! Ha két nagyobb cég bezár, például az Acélgyár és az Öblösüveggyár és az ott- lévő foglalkoztatottakat utcára kell tenni, az ugye két és fél, majdnem háromezer ember munkahelyének elvesztését jelentette volna... Szeretném hangsúlyozni, hogy én ezt nem „hurrá optimizmusként” élem meg, de ezt a fennálló veszélyt sikerült elkerülnünk, és sikerült úgymond a helyzetet stabilizálni illetve a két céget pénzügyileg is úgy reorganizálni, hogy képes most már a privatiBoldvai László zációra felkészülni, illetve olyan tőkebevonást végrehajtani, ami a munkahelyek megtartása vagy esetleges új munkahelyek teremtésére is alkalmas. A másik pedig a földrajzi helyzeté a megyének, amit én ma úgy látok, hogy ebből tudunk tőkét kovácsolni. A tapasztalatok, azt bizonyítják, hogy a nyugati működő tőkeberuházás alapvetően a nyugati országrészben az osztrák határ közelében vagy valahol Budapest közelében, de a nyugati oldalon zajlik. Telítődni látszanak bizonyos foglalkoztatási körzetek, például a Székesfehérvár környékén kialakult ipari gyűrű. És nem megkerülhető reményeim szerint az, hogy a tőke valamelyest tovább mozduljon a keleti országrészbe, lépje át a Dunát. Érzékelhető, hogy több befektető kóstolgatja, többek között a TDK, mert rájött arra, hogy a budapesti agglomeráció közel van Budapesthez, jó szállítási útvonallal bír, 50 perc alatt megérkeznek. Ők erősítették meg bennem ezt a tudatot és érzést, hogy ebből a szempontból kezdik felfedezni Salgótarján közelségét. És itt azt tapasztalták - látom - hogy itt ebben a városban és környékén, valamint különböző megyei szolgáltató hivataloktól is, lehet látni, hogy mindenki egy csapatban játszik, és képes a megye, a város érdekében összefogni és helyi erőforrásait egy irányba terelni.-A megyére és a megyei jogú városra is érti ezt? Tehát, Ön szerint nincsenek az összefogást hátráltató politikai viták?- Biztosan vannak és én ezt az egyetlen szegmensét látom veszélyesnek, hátrányosnak vagy károsnak. Politika, sajnos, úgy érzékelem, hogy a megye és a megyei jogú város esetében némi zavarokat okoz. Érzékelem ami nagy valószínűséggel a két szervezet, testület politikai vezetésének eltérő összetételéből adódik, és ezt egy picit még tuningolja ez a szokásos megye és megyeszékhely város közötti vita. Itt a városban, városhoz tartozó intézmények, megyéhez tartozó vagy minisztériumhoz tartozó intézmények vezetői egy asztal körül közös elszántsággal, közös célok érdekében, részfeladatokat elvállalva elkezdtek egy munkát, ami nem azért fontos, hogy legyen mit mutogatnunk, hanem hogy legyen precíz, pontos helyzetképünk. Ebbe értem a munkaügyi hivataltól kezdve a statisztikai hivatalon keresztül az önkormányzat vezetését a maga szakosztályaival, vállalataival, értem a kockázati tőkebefektetési társaságot, értem a vállalkozásfejlesztési alapítványt, értem magamat, mint helyi országgyűlési képviselőt.- A helyi érdekek érvényesítésére számos fórum kínálkozik, Ön nem titkoltan következetesen lobbyzik a központi pénzekért. Legutóbb Salgótarján vendége volt Horn Gyula miniszterelnök.- Minden eszközt igénybe kell vennünk. Többek között azt, hogy a miniszterelnök úr személyes tapasztalatait tovább gazdagítsuk a térségben. Igaz, hogy itt 200 ezer ember él a borsodi nem tudom pontosan hány százezerrel szemben, de ez a 200 ezer ember is ennek a válságövezetnek a része. Tehát, amikor állandóan válságövezetekről beszélünk, és a hivatkozási példa Borsod és Szabolcs, Nógrádot soha nem említik meg! Célom, hogy felnyissam végre egyértelműen és világosan a legfelsőbb politikai vezetés szemét is, hogy igenis Nóg- rádról is szó van! Szeretnénk ennek a látogatásnak a kapcsán is saját eredményeinket „eladni”, amit saját erőforrásainkból értünk el, illetve kormányzati segítséggel, illetve elmondani ötleteinket, amit itt helyben találtunk ki, de úgy tűnik, hogy kémünk kell a miniszter- elnök úr közreműködését, hogy bizonyos kormányzati szerep- vállalásban segítségére legyen ennek a megyének. Én úgy szoktam mondani, s ezt váltig állítom, hogy ez a megye képes és alkalmas arra, hogy kísérletezzenek vele kormányzati szinten. Kicsik vagyunk, próbáljuk meg ennek az előnyeit is kihasználni. Ez alatt a kicsiség alatt azt értem, hogy ha valami újat szeretne a kormányzat kipróbálni a területfejlesztésben, az iparban vagy bármi másban, amit gondol az elkövetkezendő két-három évre, azt előzetesen, miután megszületett az íróasztal mögött, nem árt kipróbálni, miként működik a valóságban. Én továbbra is azt támogatom, hogy a megye legyen egy ilyen modell-hely. Próbáljanak ki rajtunk mindent, ezzel talán elsőként, vagy elsők között tudunk adott új kezdeményezésekhez csatlakozni és ezekben részt venni. (Jövő szombati számunkban Smitnya Sándornak, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének véleményét ismerhetik meg e témáról olvasóink.) Tanka László Részletek a kormányfői látogatás emlékeztetőjéből: A miniszterelnök elismeri Salgótarján önkormányzatának törekvéseit és eredményeit a várost sújtó válság kezelésében. Egyetért abban, hogy a helyi önkormányzati válságkezelésnek kapcsolódnia kell a kormányzati lépésekkel. Az átfogó fejlesztési program keretében a kormány kiemelten kezeli és támogatja:- Salgótarján és vidéke különleges vállalkozási övezetté nyilvánítását;-egy foglalkoztatási „tranzit” társaság létrehozását a térségben, valamint;-a salgótarjáni szociális és szükséglakások építésének programját. A fentiek érdekében az önkormányzat vállalja, hogy mind a helyi válságkezelésben, mind a területfejlesztésben saját lehetőségeit és eszközeit következetesen mozgósítja, tevékeny szerepet vállal az önkormányzati- kormányzati munkamegosztásból adódó feladatok végrehajtásában. (Salgótarján, 1996. május 31.) A szerszám-és gépgyárban kiegészítő véleményt mondtak Még egyszer a pásztói sztrájkról Csendélet - sztrájk után címmel június 26-i számunkban a pásztói szerszám-és gépgyárban történt sztrájkról riport jelent meg, amelyben a gyár szakszervezeti titkára nyilatkozott. Varga László, a gyár ügyvezető igazgatója módosító vélemény elmondására kért lehetőséget az írás megjelenése után. Az írás szerzője (immár magnetofonnal) újra leült beszélgetni Juhász István szakszervezeti titkárral és Varga Lászlóval.- Az újságcikkben megjelenteket úgy szeretném módosítani, hogy a bérszerkezet kialakításának folyamatában a szakszervezeti bizottság véleményét nem kérték ki - mondja Juhász István. - Június 1-től, amikor a bérszerkezet be lett vezetve, a szakszervezettel leült tárgyalni a munkáltató a bérszerkezet-módosításról. Sztrájk - titkár nélkül-Amikor már meghirdették június l-jével, akkor már leültek?- Igen.- Milyen döntésre jutottak?- Készült egy jegyzőkönyv, amelyben a munkáltató és a szakszervezeti bizottság megállapította, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre, s az is a jegyzőkönyvbe került, hogy 3 hónap múlva visszatérünk a témára.- Akkor azt is tisztázzuk, volt-e sztrájk vagy sem?- Volt, június 24-én, 2 órás, mintegy ötven-hatvan személy vett részt a megmozdulásban.-Szervezett volt a sztrájk vagy sem?- A sztrájkot 3 fős bizottság szervezte, amelyben a szak- szervezeti titkár nem vett részt, mert nem értett teljesen egyet a sztrájk dolgával. Igazgatói vélemény- Varga úr, mit kíván hozzáfűzni?- Eddig sem, és ezek után sem zárkózunk el attól, hogy újságcikkek jelenjenek meg. Az a lényeg, hogy valós tájékoztatás legyen benne.-Mire alapozza, hogy nem volt valós?- Arra, hogy a cikkből az derül ki, hogy a szakszervezet egy az egyben kimaradt, ami nem igaz, s kiderül, hogy a szakszervezet szervezésében, irányításával történt a sztrájk- szervezés, ami megint nem igaz, mert a szakszervezet a titkár véleményére alapozva felismerte, hogy nem ez az igazi, helyes út - akkor, amikor a keresetnövekedésben nincs alapvető véleménykülönbség a vállalat vezetése és a dolgozók között.- Feltételezi, hogy én találtam ki a válaszokat?- Nem feltételezem, hogy ön találta ki. A mostani megbeszélés is igazolja, hogy ez nem így hangzott el a nyilatkozó szájából. Megtalálták az utat- A továbbiakban figyelembe veszi a vállalat vezetése a százalékok körül kialakult hangulati kérdést?- Ezek a számok alapvetően az 1996-os évre elkészített tervmutatók alapján kerültek kidolgozásra. Nem hiszem, hogy az országban van olyan cég, amelyik huszonöt-huszonhat százalékos keresetnövekedési lehetőséget ad a dolgozóknak jelen pillanatban. Erről az útról nem akarunk letérni. Ez az út pedig az, hogy mindezt teljesítményhez kötjük. Szeretem az igazságot A valós tájékoztatáshoz ragaszkodó szerző észrevételei: 7. Szerettem volna, ha a véleményét Juhász úrral' egy időben mondta volna el Varga úr is június 25-én. Varga úr azonban akkor távozott a gyárból, amikor épp Juhász úrral beszélgettem a gyár területén. Azt mondták, fél óra múlva visszajön, de hiába kerestem (már telefonon) a javasolt időpontban. 2. A június 26-án megjelent írásban - mivel nem úgy fogalmazott Juhász úr - nem szerepel az, hogy a szakszervezeti bizottság szervezte a sztrájkot. Tegyük hozzá: arról sem tájékoztatott, hogy más szervezte... 3. Talán a leglényegesebb észrevétel, íme, két idézet. Az első a június 26-án megjelent, vitatott írásból:,,- a bérszerkezetátalakításból egyszerűen kihagyták a szakszervezetet”. A második idézet, a módosított nyilatkozat- alapján:,,- ...a bérszerkezet kialakításának folyamatában a szakszervezeti bizottság véleményét nem kérték ki...június 1-jétől, amikor a bérszerkezet be lett vezetve, a szakszervezettel leült tárgyalni a munkáltató a bérszerkezet- módosításról”. Ezt már kommentálni sem kell... A fentieknek bárki nyugodtan utánaolvashat. B. M. Nemzetiségi nap tizenötödik alkalommal Terény két nyelven ünnepel Terény Község Önkormányzata, Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzata, Gyermekönkormányzata és a Terényért Köz- alapítvány szervezésében, számos országos és megyei szervezet, magánszemély erkölcsi és anyagi támogatásával június 30-án, vasárnap rendezik meg 15. alkalommal Terényben a nemzetiségi napot. 10-től 12 óráig kétnyelvű evangélikus és katolikus isten- tisztelet, illetve mise lesz a templomokban. 14 órakor kezdődik a szlovákiai és a magyar- országi művészeti csoportok felvonulása. 14.30 órakor tartják az ökumenikus istentiszteletet a szabadtéri színpadon. 15 órakor Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke mond köszöntőt. 15.30-tól mutatkoznak be a művészeti csoportok. 18-tól 18.30 óráig szórakoztató műsort nézhetnek meg az érdeklődők. 18.30 órától éjfélig tart majd a szabadtéri bál. Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója1 Az ÁPV Rt.. 1996. június 28- ától augusztus 1-ig tartó részvényjegyzési akciójában kárpótlási jegyek ellenében felkínálja a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt. részvényeinek 8 %-át, összesen 273 268 db, 10 000 forint címletértékű kárpótlási jegyet kell adni. Á részvények 50,2 %-át alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek, 26 %- át külföldi magánszemélyek jegyezhetik. Túljegyzés esetén július 12-én a jegyzés lezárható. Túljegyzéskor az egyes csoportokon belüli elosztás ún. kártyaelosztásos módszerrel történik. Jegyezni az OTP fiókjaiban lehet az igénylési ívek kiválasztásával és határidőn belül visszajuttatásával. A részvényigénylések el számolására az allokációs le velek kiküldése után augusztus 14-23. között kerül sor Az Émász részvények elszámolása június 25-én neg- kezdődött és július 5-ig űrt. Részletes felvilágosíús: a Technika Házában (Salgótarján, Rákóczi u. 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Telefon: 32/310-439. Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök: 9-től 16 óráig, pénteken 9.30-tól 14 óráig.
