Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-27 / 149. szám
6. oldal Pásztói Magazin 1996. június 27., csütörtök Országos harmadik az amatőr varrónők versenyén Eleganciára és eredetiségre törekszem... Fel szeretem magamra hívni a figyelmet. A ruhánál az eleganciára és az eredetiségre törekszem. Férjem soha nem szólt, szól bele, mondván: - Te tudod mi illik neked, utalt többi között az előzmények fontos momentumára a Burda Divatlap által rendezett amatőrvar- rónő-versenyt követő napon az elődöntőn és az országos versenyen harmadik helyezést elért Csépéné Kovács Sára, a pásztói élelmiszer kis diszkont, családi vállalkozás, egyik tulajdonosa. Ez volt a harmadik megmérettetése. Először országos ötödik lett, tavaly csak az elődöntőig jutott el, az idei szereplése hozta meg számára a harmadik kitüntető helyet. Sikeres szerepléséért a helyszínen édesanyja, 11 éves fia és barátnője Olgi drukkolt, elsőnek osztoztak a siker teremtette örömben, amit nyomban közölt egy telefonhívással a féijével is. Egyébként 18-án indultak a haladók kategóriájában.-Belülről éreztem, hogy valamilyen helyezést elérek, de nem mertem kimondani - utal a kifutó előtti érzésére a csinos, karcsú, mosolygós, divatos, piros blúzba és fekete, hosszú szoknyába öltözött üzletasszony. A családban senki sem művelte a varrás „tudományát”. Ami az első ösztönzést illeti az, hogy a volt pásztói AFTT-nál két kolféganője tudott varrni. Egyik alkotásuk után a mindent eldöntő, elindító sóhaj szakadt fel belőle: ... milyen jó, hogy tudtok varrni! - Ezután felgyorsultak az események. Ebben fontos momentum édesanyjának az a kérdése: - mit szeretnél születésnapodra? Válasz nélkül egy Veritas varrógépet vett lányának, majd később félje, egy Interlock (Singer) varrómasinával lepte meg.-A pásztói KÉTTEX Kft.-nél elvállaltuk a Burda Divatlap árusítását. Minden hónapban megvettem a lapot, amiből megismertem az amatőrvarrónő-verseny feltételeit. Az elképzeléseimnek megfelelő ruhaanyagokat is itt vásároltam meg. Kíváncsian kérdezték, mit varrók belőle. Amikor kész volt, s meglátták, csak annyit mondtak: - jaj de klassz! Egyébként a fiam a legszigorúbb kritikusom. - Anya felveheted! - szokta mondani. A rövid ruhákat viszont nem szereti. A győztes alkotás almazöld impregnált anyagból készült esőkabát, kiegészítőkkel, egy kompié almazöld bükié szövetből, ízléses kellékekkel.- Hogyan tovább?-Az ötödik és harmadik országos helyezés után, ha minden úgy sikerül, ahogy szeretném, akkor az első helyet megpályázom. Nincs miért kételkednem határozott elképzelésének megvalósításában. V.K. Az állampolgár kérdez... lesz-e villanegyed Pásztón ? Korábban szó volt arról, hogy egy holland beruházó a város egyik területén komplett villanegyedet épít fel, mindenre kiterjedő szolgáltató létesítményekkel. Hol tartanak a tárgyalások, egyáltalán lesz-e belőle valami, vagy csupán egy megalapozatlan fellángolásról van szó? A választ a polgármesteri hivatal illetékes előadója a következőkben foglalta össze.- Pillanatnyilag nem tudok a témában semmiféle tájékoztatást adni. Nincs eladva... Vraskó István, aki a Fő úton lévő húsüzletben 30 éve dolgozik és szeretné megvásárolni, a következőket kérdezi:- Van-e előjoga a vételnél, mivel az üzletet saját tulajdonába kívánja tudni?- Nincs eladva, a Veniker Kft. tulajdona. Az, hogy 30 éve ott dolgozik, nem jelent semmiféle előjogot Jelenleg osztatlan közös tulajdonban van, melynek a megosztása a tulajdonosok egyetértésével, később várható. Ha eladásra kerül, akkor Vraskó István is élhet a vásárlás lehetőségével, mindenféle előjog nélkül! - válaszolt a Veniker Kft. ügyvezető igazgatója. PÁSZTÓI SZERVIZÜNKBEN OPEL SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ BEMUTATÓ várja a tisztelt érdeklődőket 1996. július 01-jétől 13-ig. ASTRA Kenderesi és Társai Kft. Pásztó, Fő út 149. Tel.: 32/360-845 Nyitva: H-P, 7-16-ig. SZ, 9-13-ig. 1996. június 27., csütörtök Pásztói Magazin 3. oldal Nyitás a Cserhát felé - visszapillantás a város szívébe A milleneumi park végleges elhelyezésével kapcsolatos tennivalók záróbeszélgetésére érkezett Pásztóra Vadász György a város főépítésze, címzetes egyetemi tanár, Ybl-díjas építész a Vadász és Társai Építőművész Kft. ügyvezető igazgatója.-Egy évtizede vallhatom magaménak Pásztót. A város régmúltjának mai jelzéseivel - oskolaház, templom - számomra fantasztikusan szép. Beívelő útjai a Cserhát kapuját jelentik, főtere pedig olyan gyöngyszem, amely utat nyit Cserhát felé. Onnan pedig a város szívébe lehet pillantani - mondja érzelmi telítettséggel a valóban sok tekintetben megkapó kisváros, általa fontosnak tartott jellegzetességét. Egy évtizedes jelenléte tükröződik a város különböző épületeiben - nívójuk erőszak nélküli emelésében, a Mátra kertváros bérházaiban, közintézményeiben. A létesítmények azonos érzelmi kötődést jeleznek a várossal és annak lakóival.-Kiss Sándor szobrász barátommal dolgoztam együtt a Zsigmond-szobor megalkotásán. Nagyszerű munka volt. A város- központ - mutat körbe a készülő parkban - olyan építészeti felfogásban alakult ki, ahol a szépség és a jóság találkozása a fontos, a meghatározó.- Ön szerint a város lakói megbecsülik a valóban egyedi, színekben is gazdag, vonzó épületeket?- Azt hiszem igen.-Mai látogatása mivel függ össze?-A millecentenáriumi emlékpark kapujának és emlékkövének elhelyezésével kapcsolatos elképzeléseimet beszélem meg Kosztovics Ottóval, a város műszaki osztályvezetőjével és kollégámmal Czár Péterrel. Rajta kívül tanítványaim közül Adám Ildikó, Tóth Gábor, Fogaras Noémi, Tekeres Ildikó városépítők is részt vettek a település mai arculatának kialakításán. Hiszem és remélem, hogy a pásztóiakkal továbbra is együtt tudunk dolgozni.-Amiről Ön beszél, a városközpont szebbik arca. A főutca másik oldala enyhén szólva nem éppen lenyűgöző. Az eléggé elhanyagolt régmúltat idéző épületek mellett egy-kettő mai kort, stílust jellemző építményekkel találkozunk. Mi az ezzel kapcsolatos véleménye?- Az ottani épületek közül a lebontásra kerülők helyére az utcaképbe illő létesítményeket kell tervezni vagy terveztetni. Ez jelenlegi és jövőbeni főépítészeti tevékenységem fontos meghatározója. Csakúgy mint a város meglévő létesítményei színvonalának erőszak nélküli megtartása. Gondolok itt a régi városházára, annak felújítására. V.K. Magyar-finn kapcsolatban a legfontosabb a lélekbeni rokonság ! „Nagyon szeretem a megyét, a palóc embereket” Pásztón a nemrég lezajlott ünnepi könyvhét megnyitójának főszereplője Turczi István író, költő, műfordító a Tengeráramok című finn antológia fordítója, a Parnasszus című költészeti folyóirat főszerkesztője volt, akit arra kértem, hogy avasson be a finn költészetbe.-Miként került vele kapcsolatba?-A bölcsészkaron tájékoztattak a lehetőségekről, utána felvettem a finn-ugor szakot az 1980-as évek elején. Megtanultam finnül, lappul és cseremiszül. Ösztöndíjjal többször kinn jártam Finnországban, ahol egyre jobban közelebbi kapcsolatba kerültem az irodalmi élettel, a költőkkel. A Tengeráramok című antológiában két tucat költőtársból választottam ki azt a tizet, akiknek pályafutását tizenöt évig kísértem figyelemmel. Ennyi idő alatt érlelődött meg költészetük arra, hogy egy antológiában hitelesen képviselhetik országuk kultúráját.-VI sokat hangoztatott magyar-finn rokonság, barátság tükröződik-e alkotásaikban?- A nyelvi rokonság közismert. Hogy mi rokonok vagyunk, szeretjük egymást, ez nem így működik. A leglényegesebb a lélekbeni rokonság. Mindkét ország a nagy testvér (a volt Szovjetunió) árnyékában élt hosszú évtizedekig, ami egy sajátos kulturális arculatot alakított ki. A veszélyeztetettség érzése, gondolata sajátosan és burkoltan a politika elleni gondolkodásban, kulturális alapállásban jutott kifejezésre. Ennek a sajátos szembenállásnak a hullámain nőtt fel több nemzedék. Először valami ellen, később valamiért alapállás jellemezte költészetüket. A nyelvi elszigeteltség miatt mindkét irodalomban a nyelv megtartó szerepe volt a meghatározó. Náluk is volt reformkor, mely összekapcsolódott a nyelvvel és a haladással. Az előbbit az írók ápolták.-Tudomásom szerint szereti Nógrád megyét. Miért?- Nemcsak szeretem, hanem nagyon. Földrajzi fekvése miatt, mert csodálatos, mert szeretem a palóc embereket. Nagyszüleim Ipolyságon élték le életüket. Miután elhaltak örököltem tőlük egy házat, ahová sokat járok a megyén keresztül. Ezt mint magánember mondom. íróként korán kapcsolatba kerültem a Palócfölddel, rendszeresen meghívtak író-olvasó találkozókra Balassagyarmatra, Salgótarjánba. Az elmúlt két évben a Madách Imre pályázat kuratóriumának elnöke'voltam.-Több tévénéző kérdését tolmácsolom,- amikor kíváncsiskodom. Mikor kerül újból képernyőre a Parnasszus irodalmi vetélkedő?- A műsor valóban megszűnt. A nagy érdeklődés miatt újraindítását tervezzük. Bízok benne, hogy a jövő esztendőben képernyő elé kerül. Az irodalom mellett a társművészetek bevonásával szeretném kibővíteni. Kedvelt a nyugdíjasok boltja A kiszolgálásnak és a szolid áraknak köszönhetően népszerű a pásztóiak körében a Tóth Károly és felesége által vezetett bolt. Vraskó István az előjoga felől érdeklődött
