Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22-23 / 145. szám
* 6. oldal Zöld Tükör 1996. június 22., szombat Tölgyek, gyertyánok, juharok Ipolytarnóc az ősleleteknek köszönhetőn egyre közelebb kerül a világhírhez: nemcsak a szakmai turizmus jelentős, hanem a diákok is egyre többen látogatják. Szigorú feltételeket kell teljesíteni azonban ahhoz, hogy a közelmúltban elnyert Európa Diploma meg is maradjon Ipolytamócon. (Volt már példa arra, hogy visszavonták.) Ennek egyik feltétele, hogy a területen ki kell termelni a nem őshonos fákat, így az erdei fenyőket és a akácokat is. Az őslelet képét ez természetesen nem befolyásolja, hiszen nem egyszerre valósítják meg a javaslatot. Apránként termelik ki a fákat, s helyükre őshonos fajok kerülnek. Az Európa Tanács javaslatában az is szerepel, hogy a természetvédelmi terület környékén ne telepítsenek több nem őshonos erdőt. Ezzel - igaz, hogy hosszú távon - elérik azt, hogy természetközeli állapotok alakuljanak ki az őslelet környékén. A kőbe zárt lábnyomok korából persze nem maradt fenn élőlény, legalábbis nem változatlan formában. özek, vaddisznók, vörösbegyek, rigók, szúnyogok Mit láttam az erdőben? Igencsak elhibázott ma a biológia oktatása Magyar- országon. A gyerek az iskolapadban megtanulja azt, hogy miből épül fel a dezo- xiribonukleinsav, de arról, hogy verébből kétféle is van, nos, azt legfeljebb akkor tudja meg, ha a tanár is ismeri mind a kettőt. Bizonyára nem ez a jellemző __ R áróson, ami közigazgatásilag Litkéhez tartozik, az egykori úttörőtáborban Székely Imre pedagógus erdei iskolát tart fenn. Az alatt az öt nap alatt, ameddig egy-egy turnus tart, megpróbál minél többet átadni tudásából a kisdiákoknak. A természet megismerésére azonban az a jellemző, hogy minél többet megtud róla az ember, annál inkább rájön, hogy milyen keveset tud.-A táborba érkező gyerekeknek rendszerint már az első napon tartok egy természetjáró túrát, amin az erdő gazdag élővilágával ismerkednek - mondja Székely Imre. - Akik igénylik, azokat esti sétára is elviszem, hiszen sötétedés után egy külön világ tárul az ember szeme, de főleg a füle elé. A túrák hosszúsága az életkori sajátosságoknak megfelelő, vannak hosszabb-rövi- debb változatai. Séta közben a gyerekek megfigyelik az erdőt: a madárdalt, a tücsökciripelést, a lombok zúgását, sőt a csendet is. Ezen a környéken még nagyon gazdag az erdő madárvilága: vörösbegyek, különféle pinty- és rigófajok, cinegék, mátyásmadarak, kakukkok élnek itt. A gyerekek megpróbálnak „beszélgetni” velük, például a kakukknak visszakakukkolnak. Van a közelben egy vaddisznódagonya és egy sózó is, ahol az állatok nyomait vehetik szemügyre a gyerekek. Akik hoznak magukkal gipszet, lenyomatot vehetnek az őzek, szarvasok, vaddisznók, muflonok, ritkábban dámvadak nyomairól. Az igazán szerencsésekkel találkozunk is ezekkel az állatokkal; a leggyakrabban őzeket szoktunk látni. Természetesen szemügyre vesszük a növényeket is, a gombáktól a legidősebb fákig. Sajnos gyakran kell azt megállapítanunk, hogy pusztulnak a fák, lábon állva száradnak el: ennek az elmúlt évek aszályos időjárása az oka. Az erdei túrán összegyűjtött növényeket, faágakat, gombákat, rovarokat a táborban rendszerezzük. Magunkkal hozzuk a környezetet szennyező tárgyakat, a műanyag flakonokat, az eldobált konzervdobozokat, zacskókat, egyéb szemetet is. Utóbbiakból egy kis kiállítást rendezünk a táborban. Van egy munkafüzet is, amit külön ehhez az erdei iskolához állítottak össze budapesti pedagógusok, s aminek alapján a gyerekek rendszerezhetik ismereteiket, s megrajzolhatják, leírhatják a megtapasztalt élményeket, mert gyermekkorban ez az egyik legfontosabb dolog! Lejegyezte: F. Z. Gyermekek öröme, turisták látnivalója, helybeliek munkája - Ez az állatok kertje Teve van kétpúpú, s kenguru is, nagyot ugró Felszerszámozzuk a minipacikat. .. .. .azután lehet kocsikázni! Thompson gazella - egy pesti vendég Tudják, hol van Bér község? Nógrádban. De milyen szép környezetben! Tudják, ki az a Maczó? Hát persze, hogy a Parlamentes Maczó Agira (elnézést a közvetlenségért!) gondolnak. Pedig most nem róla van szó. Tudják, ki az a Szulejmán? Hát persze, hogy valami török elöljáróra gondolnak. Ám most teljesen más Szulejmánt idéztem meg az írásban. Több talányos kérdés nincs, pedig még azt is „megérdeklődhettem” volna, hogy ki az a Bruce (ejtsd:Brúsz). Maczó László polgármester állatkertet hozott létre. Azok a csöppségek, akik valamelyik százhalombattai iskolából érkeztek a béri Andezit fogadóhoz, illetve a tőszomszédságában lévő állatkertbe, ugyancsak jól érezték magukat! Alighogy leszálltak a buszról, arabok vették őket körül, majd egyenesen Szulejmán szultánhoz vezették a kicsinyeket. A teve (mármint Szulejmán) békésen produkálta magát. Bruce, a tartózkodó kenguru sem gurult be, amikor szemügyre vették őt az iskolások. A két icike-picike póniló pedig valósággal szárnyakat kapott, amikor a gyönyörű helyen fel s alá húzták egy kiskocsin a gyerekeket. Közben az is kiderült, hogy a szemérmes, arcát lepellel eltakaró arab hölgy nem más, mint Maczó László. Kétpúpú teve és hátasló - jól megférnek ők egymással Megfontolt, bölcs jószág: kenguruapó Különös rekordok, furcsaságok, ritkaságok Nahát! Ez állati! Nógrádban is közönséges a vörös róka, - „aki” a veszettség egyik nagy terjesztője. Az elmúlt években Nyugat-Euró- pában megkezdték ellenük a védekezést. Nem a rókákat irtják ki persze, hanem repülőgépről csalifalatokat szórnak ki nekik, amik a veszettség elleni szérumot tartalmazzák; a vörös bundás állatok így védettek lesznek e kórtól. Magyarországon is előfordul a farkas, - rossz híre ellenére azonban egyáltalán nem az a vérszomjas ragadozó: ember- emlékezet óta nem tett kárt senkiben. Korábban a vadászok lelőhették a hazánkba tévedő farkast, de újabban már természetvédelmi oltalom alatt áll. Ennek ellenére a betelepülő vagy kóborló vad többnyire puskavégre kerül. Nógrád megyében különösen a Karancs-Medves vidékén gyakori a meggyvágó nevű madár. - A faj főleg magvakkal táplálkozik, amelyeket feltör, innen kapta nevét is. Hatalmas csőrével testsúlyához képest óriási erőt tud kifejteni. Összehasonlításul: akkorát, mintha az ember a szájával tömé fel egy férfiököl nagyságú dió héját. * Ritka kóborló Nógrádban a keresztcsőrű madár, - de kisebb-nagyobb csapatok egész évben felbukkanhatnak, főleg a nagyobb fenyvesekben és kertekben. A madárfaj különlegessége, hogy alsó és felső csőrkávái túlnyúlnak egymáson. A madár ezt a különleges „szerszámot” úgy használja, mint valami fogót: szétfeszíti a fenyőtobozokat, hogy a magokhoz férjen. A faj másik különlegessége, hogy bármikor előfordulhat költése, akár a leghidegebb télben is. Nem az időjárás, hanem a táplálék bősége befolyásolja a szaporodási időszakot. Ha valahol elegendő mennyiségű fenyőmagot talál, ott fészket rak. Szócsata a légpuskásokkal - Mátranováki szárnyasok aranyélete Madárkák idős életmentője Mátranovákon sokan ismerik Deák Jánosnét, Giza nénit, de azt talán kevesen tudják a hetvenegy éves asszonyról, hogy mennyire szereti a madarakat: ez a hobbija.- Az évek során a nagy teleken nagyon sok madárkát megmentettem az éhen pusztulástól. Már ősszel megkezdtem az etetésüket, de még májusban is adok nekik. Az ablakomba kihelyezett vályúra járnak aranyos stiglincek, mindenféle cinkék, kétfajta pinty, meggyvágó, harkály. Öröm nézni, ahogy csipegetnek! À férjem is alig hitte el, hogy van olyan cinkém, akinek, ha szólok, oda száll a kezemre és onnét eszi meg a dióbelet. Tudják, hogy én nem bántom őket. Nemcsak élelemmel látom el őket, hanem mindig friss vízzel is. Télen, amikor befagyott, mindig vittem újabbat, hogy inni tudjanak. Nálunk a környező fákon olykor 300-400 madár is tartózkodik. Amikor rászállnak a kiskonyhám előtti meggyfára, szinte elsötétül a konyha. Már korán reggel az akácfák tetején csipognak, hogy adjak nekik enni. Deák Jánosné otthonában négy balkáni gerle is éldegél, ezek a férje kedvencei.- Nagyon hálás kis jószágok. Amikor jönnek, úgy örülök nekik! Nagyon érdekes megfigyelés, hogy amikor este visszahúzódnak a kökénybokrok közé, akkor jeleznek nekem „pitypity”, hogy már mennek aludni. Néha eljön a sas is, és olyankor kiállók és hangosan zavarom, hogy minél messzebb menjen a madárkáimtól. Na, és a macskák? Hát, azokat is nem győzöm zavarni. Deákné már számtalanszor került összetűzésbe légpuskásokkal.- Engem nem érdekel, hogy kicsoda, én ellátom a baját! Szidom még az erre-arrá- ját is! Nem elég a beteg madaraknak elpusztulni, még ilyen senkiházi emberek is lövöldözik őket, mert unatkoznak. Szegény kismadaraknak hiányzik az egyik lábuk, mert valaki unalmában ellőtte. Volt olyan madárka, akit meglőttek és hozzám jött. Ápoltam napokig, a férjem még kalitkát is csinált neki, de sajnos nem sikerült megmenteni. Előttem azóta nem áll meg, akinek puska van a kezében! Amíg élek, nálam találnak élelmet és menedéket a madárkák! Cserhalmi Adél Kékcinege, a kedves vendég Jók a megye esélyei, de kevesen használják ki a lehetőségeket Zöldturisták, gólyafalvak Nógrád megyében 60-70 közé tehető az évről évre itt fészkelő gólyapárok száma. Nem tűnik soknak, különösen összehasonlítva az országos állománnyal, ami ötezer pár körül van. Az emberek szívéhez azonban közel állnak e fekete-fehér tollazatú madarak. Megyénkben különösen Ludányhalászi, Dré- gelypalánk, a Szécsény- hez tartozó Pöstény- puszta és Ipolyvece számít népszerű gólyalakóhelynek. Az igazsághoz tartozik, hogy Nógrád hegyes, dombos, erdős vidéke nem igazán kedvező ezeknek a hosz- szú csőrű madaraknak. Sokkal jobban szeretik a vízparti településeket. A Somogy megyei Nagybajom évek óta híres a faluban fészket rakó és a környéken elsőként ide érkező gólyáiról - nem is csoda, sokkal jobban kedvez az ottani élőhely megtelepedésüknek, mint a nógrádi. Néhány napja hivatalosan is gólyák falujává nyilvánítják a mintegy 3 500 lakosú Nagybajomot, ahol jelenleg 24 fészekben laknak a védett madarak. A kitüntető Fiatal gólyák - a felvétel Drégelypalánkon készült címet egy németországi környezetvédő szervezet, az Euro- Natur adományozza a településnek, elismerve ezzel az eddigi környezetvédő munkát. A település határában húzódó Boronka Tájvédelmi Körzet már önmagában is hat az ottani élővilágra. Az önkormányzat is megteszi, amit tud: a szennyvízprogramban a szokásostól eltérő módozatokat - nádas előszűrőket - alkalmaznak a táj védelmére, s más településre hordják a szemetet. Vannak védelemre érdemes értékeik, s ezt az is bizonyítja, hogy egy készülő angol útikönyvben a zöldturizmus iránt érdeklődőknek feltétlenül felkeresendő helyként ajánlják. A szelíd turizmus sokat lendítene a település fejlődésén. Ha túlságosan sok gólya nincs is Nógrádban, a zöldturizmus esélyein és lehetőségein még bőven lenne mit javítani...