Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22-23 / 145. szám
2. oldal 1 SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1996. június 22., szombat NÓGRÁDI HÍRLAP Ennyire szegények vagyunk? - Tények, vélemények Nógrád megye helyzetéről, felzárkózási lehetőségeiről Nemzeti ajándék helyett piacképes ötletek kellenek Szegény megyében élünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legszegényebben. Legalábbis ez derül ki a statisztikusok által nemrégiben készített felmérésből. Eszerint nálunk az egy főre jutó bruttó hazai termék kettőszázhatvanhatezer forint. Ugyanez a szám Budapesten a nyolcszázezret közelíti, Vasban, Zalában, Tolnában, Győrben, Csongrádban és Fejér megyében meghaladja a négyszázezret. Valóban ennyire szegények vagyunk? És vajon mennyi a remény a felzárkózásra? Vannak-e eladható értékeink? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk hetente megjelenő összeállításainkban a témához közel álló szakemberekkel, a statisztikussal, az országgyűlési képviselővel, a megyei önkormányzat elnökével és az országot járó vállalkozóval. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása BORSOD-Aj) AUJ- y -U \ ZEMPLÉN NÓGRÁD SZABOLCSKOMÁROM- HEVES ESZTERGOM BUDAPEST HEVES v közepesen fejlett------- átlag alatti '------1 fejlettségű □ legkevésbé fejlett A beszélgetések sorát dr. Balogh Miklóssal, a KSH megyei igazgatójával kezdjük.- Balogh úr, egyáltalán volt olyan időszak, amikor sokkal jobban álltunk az ország más megyéihez viszonyítva?- Volt, nyilvánvalóan abban az időszakban, amikor a szén- bányászatnak és a kohászatnak együtt volt olyan jelentősége az ország életében, amikor 2-2,5 százalék között volt a Nógrád megyei termelési érték az országos, a teljes termelés arányában. Most a GDP, ahogy mi számolgattuk valahol 1,5 százalék körül van. Tehát mindenképpen visszaesett a részarányunk. Azokat a bizonyos sémákat is el kell felejteni, amikről oly sokat beszélünk, hogy az ország milyen irányban szakadt ketté. Egyáltalán nem igaz az, hogy a Duna-vonal a választóvíz. Sem észak-déli, sem kelet-nyugati szétszakadást nem lehet kimutatni. Az adatok nagyon jól mutatják azt, hogy a Dunántúlon is vannak megyék, amelyek kifejezetten jól állnak, de ez nem igaz mindegyikre. Nagyon jól látszik az, hogy az Alföldnél is elég lényeges különbségek vannak. Az viszont tény, hogy Észak-Magyaror- szág kifejezetten rosszul áll.- A megyén belül van-e valamilyen szóródás?- Ezt nem számoltuk tovább, tehát erre egzakt adatok nincsenek. Teljesen egyértelmű viszont, hogy a megyén belül is vannak további szakadások, kimutatható, hogy vannak olyan helységek, kifejezetten Bátony- terenye és térsége például, amelyek rosszabbul állnak. Készítettünk egy évvel ezelőtt olyan felvételeket, ahol azt mutattuk ki, hogy kritikus települési zárványok vannak Nógrád megyében, ami azt jelenti, hogy vannak olyan települések, ahol hihetetlenül magas a munkanélküliség, nagyon rosszak a szociális körülmények, és ezek önerőből nem tudnak megmozdulni. Dr. Balogh Miklós-Nem véletlen, hogy ez a területi GDP-számítás most jelent meg, ugyanis a terület- fejlesztési törvény elfogadását követően felállnak a terület- fejlesztési tanácsok. Ilyen számításokat most végeztek először, bizonyára a központosított alapokból sok milliárd forintot fognak most elosztani a térségek közötti egyenlőtlenségeknek a csökkentésére.- Nógrád megyének ez azért létfontosságú, mert most egy kalapban van Szabolccsal, Borsoddal, olyan megyékkel, amelyeknek a helyzete legalább olyan rossz, mint az övé, de az érdekérvényesítő esélye jóval nagyobb, mint Nógrádé. Azért nagyobb az érdekérvényesítő esélye, mert ezek a megyék sokkal nagyobbak, s azok a problémák, amelyek Nógrádban ugyanúgy megvannak, mint itt, a nagyobb lakosság szám mögött sokkal koncentráltabban és súlyosabban jelennek meg. Tehát most elemi érdekünk, miként áll a megye, ugyanis a külső segítség nélkül nem tud talpra állni, s bemutassuk azt, hogy a területfejlesztéshez olyan külső forrásokra van szükség, amelyekkel lökést adhatunk a termelésnek is. És itt ezen van a lényeg, hogy valami úton-módon a termelésnek is lökést lehessen adni.- Nos, akkor milyen konkrét kitörési lehetőségek kínálkoznak?- Én mindenképpen azt mondom, hogy a kitörési pont csak a foglalkoztatási színvonal emelése lehet. Az pedig, hogy a foglalkoztatottság szintjét növelni tudjuk, ahhoz mindenképpen beruházásokra van szükség. Az is látszik, hogy pusztán piaci érdekeltségi alapon a külföldi beruházók nem fognak jönni, csak ha a feltételeknél különleges kedvezményeket kapnak. Az egyedüli komolyabb nagy beruházás az elmúlt időszakban, ami országos méretekben is számít, a rétsági. De annak a hatása is csak később lesz.- Ha jól értem a szavait, akkor tehát az elsődleges cél: pénzt, sok pénzt szerezni a megyének.- Valóban, itt az első lépésben az a cél, hogy a megyébe pénz kerüljön. Az majd csak a második lépésnek legyen a vitája, hogy akkor annak hogyan kerül az újraelosztása. Nagyon kell vigyázni, itt nem arról lesz szó, hogy nemzeti ajándékot osztogatnak majd a megyének, hanem, hogy életképes ötleteket fognak csak finanszírozni. S azt is nagyon világosan kell látni, hogy a megye települész- szerkezete miatt a nagyon gyakran emlegetett szlogen sem lehet igaz, hogy az infrastrukturális fejlesztések végén lehet majd megteremteni a termelőkapacitások kialakításnak a lehetőségét. Ez azért nem igaz, mert rengeteg olyan település van, amelyik a mérete miatt beruházásra egyébként sem alkalmas. A városoknak az infrastrukturális adatai, kifejezetten Salgótarján adatai nem rosszabbak, mint az országos átlag, vagy pedig az azonos kategóriájú települések átlaga. Ezekkel a szlogenekkel is nagyon kell vigyázni. Hiszen itt a ’80-as évek közepétől a ’90-es évek elejéig jelentős víz- és gázberuházások mentek végbe, amelyek a kommunális adatokat jelentősen feljavították.- Az önkormányzatok, úgy tűnik, elfoglaltak a szociális, az intézmény-fenntartási problémákkal, jut erejük a különféle pénzszerző akciókra, a beruházásokra, a vállalkozások segítésére?-Az elmúlt öt-hat év bebizonyította, hogy a vállalkozó önkormányzati modell elbukott, és bebizonyította azt is, hogy önmagában az önkormányzatoknak nagyon kevés hatása van a helyi gazdaságra. Sőt ennek az ellenkezője is furcsamód igaz, hogy azok a városok, amelyek sikertörténetek a helyi gazdaság szempontjából, azok az önkormányzati gazdaságban csődhelyzettel küszködnek. Tehát nincs sok közvetlen kapcsolat a helyi gazdaság teljesítménye, a helyi gazdaság fejlődése, és az önkormányzati gazdaság lehetőségei között. De ebből a szempontból és ebben a pillanatban az igaz, hogy az önkormányzatoknak viszonylag kis lehetőségük van arra, hogy beindítsák a helyi gazdaságot. Marad tehát a kemény küzdelem a külső, megyén kívüli pénzforrások megszerzéséért. Kedvező lehetőségnek tűnik, hogy Horn Gyulát személyesen is sikerült erről meggyőzni, s remélhetően ennek mihamarabb lesz kézzelfogható eredménye is. (Jövő heti számunkban Boldvai László országgyűlési képviselő véleményét ismerhetik meg e témáról olvasóink.) Tanka László Egy kis fogalommagyarázat A bruttó hazai termék (a GDP) az a mutatószám, amely összefoglalóan jellemzi az egyes térségek gazdasági fejlettségét. Az Európai Unióban a bruttó hazai termék regionális arányait figyelembe véve történik a regionális fejlesztési alap felosztása, amely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a viszonylag elmaradott térségek felzárkóztatásával segítsék a közös piac erősödését és ezáltal a gazdasági növekedést. A nemzetgazdaságban az elszámolási időszak alatt létrehozott teljesítmény halmozódásmentes mutatója. • Három megközelítésből számszerűsíthető, úgymint:- a termelési tevékenységek során létrehozott bruttó hozzáadott érték összege,- a termelésben keletkezett jövedelem, amely a termelési tényezők között kerül felosztásra,- a végső felhasználásra (fogyasztás, felhalmozás, külkereskedelem) kerülő termékek és szolgáltatások összege. Tisztilegény volt az aknavetősöknél - Csak a puskáját találták el Szerencsés menekülés a doni pokolból Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója Újabb kárpótlási jegy - részvény cseréjére nyílik lehetőség. Az APV Rt. nyilvános forgalomba hozatal útján kárpótlási jegy ellenében eladásra kínálja fel a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt. (TITÁSZ) által kibocsátott 273 268 db egyenként 10 000 Ft névértékű névre szóló törzsrészvényét. Részvényigénylési időszak: 1996. június 28-ától augusztus 1-jéig. (A részvény- jegyzés 1996. július 12-e előtt nem zárható le). Forgalomba hozatali ár: minden 10 000 Ft összcímle- tértékű kárpótlási jegyért a részvényt igénylők 1 db egyenként 10 000 Ft névértékű részvényt igényelhetnek. Részvényt igényelhetnek:- alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek,- alanyi jogon kárpótolt külföldi magánszemélyek,- önkormányzatok,- mezőgazdasági szövetkezetek,- kárpótlásijegy-hasznosító társaságok,- belföldi magánszemélyek, belföldi intézmények. Az 1-3. pontban felsoroltak allokációs elsőbbséget élveznek és számukra meghatározott részvénymennyiségek kerülnek elkülönítésre. Részvényigénylési helyek Nógrád megyében: OTP Bank Rt. Salgótarján, Rákóczi u. 22. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem u. 44. Pásztó, Nagymező u. 12. Rétság, Rákóczi u. 30. Szécsény, Feszty A. u. 1. alatti fiókjai. A salgótarjáni OTP-ben fogadják a forgalmazók, az önkormányzatok és a belföldi intézmények részvényigényléseit. Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgótarján, Rákóczi u. 11.) működő ügyfélszolgálatnál. Telefon: 32/310-439. Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök 9-től 16, pénteken 9-től 14 óráig. Újabb APEH -árverés Mátracserpusztán él Sótér Béla bácsi, aki kalandos katonaélményeit mesélte el, idős korát meghazudtoló frissességgel.-Megkaptam a behívómat, és a gyöngyösi tüzérséghez kerültem aknavetősnek. Több száz kilométer gyaloglás után értünk a Don-kanyárhoz.- 1942. augusztus 9-én támadtunk egy falut. Nem volt nálunk más, csak a puska és a gyalogsági ásó. Még a zubbonyt is le kellett vetni, mert az oroszoknál már rengeteg magyar zubbony volt, és abba öltöztek. így oda nem lőttünk, mert azt hittük, hogy ők is magyarok ... Aztán rájöttünk a csalafintaságra. Orosz túlerő Az oroszok többszörös túlerőben voltak, teljesen kilátástalan volt a helyzetünk. Én az akna- vetősök parancsnokának, Fehér Kálmánnak voltam a tiszti legénye. Cipeltem az ő holmiját is, és a lövedékeket. Nekünk csak nyolcas aknavetőnk volt, míg az oroszok 12- esből lőttek ránk. így természetesen vissza kellett vonulnunk. Végül már csak három aknavetőnk maradt, de abból is csak egy volt használható, mert az egyikről leolvadt a táblázat, a másik pedig besült. Nagyon rossz helyzetbe kerültünk. Égy vízmosásban húzódtunk meg, de tíz harckocsi támadt ránk, menekültünk, ahogy tudtunk. Másnap megkerestük a tüzérségünket. A parancsnok jól lehordott, és mivel visszafordultunk, azt mondta, hogy ezért tizedelés lesz! Végül is megúsznak, mert már az, első támadásnál a hadsereg huszonöt százaléka elpusztult, és azt mondták, hogy szükség van Sótér Béla 84 esztendős mindenkire! A 23. zászlóaljnak a parancsnokát leváltották, és a gazdámat áthelyezték a balassagyarmatiakhoz zászlóalj-segédtisztnek. 1942. szeptember 10-én újabb támadás következett. S azt beszélték, hogy 160 ágyú lövi majd az oroszokat. Amikor ágyúztak, a mellettem lévő szavát sem lehetett érteni, és ez így ment egész álló nap. Végül már hatalmas fejetlenség volt, és az aknavetősöket előre küldték. Azt senki nem gondolta, hogy esetleg előretolt géppuskafészek is lehet, pedig! Egyedül jöttem ki onnét sebesületlenül. Én a szántásban levágtam magam és ott feküdtem órák hosz- szat. Mindenhonnan lőttek Egy sorozat levitte a puskám csatját, óriási szerencsém volt, hogy nem engem talált el. Ráadásul a saját tüzérségünk is veretett minket. Gondoltam: - na, Béla, most vagy temetés, vagy szántás! A szántást úgy gondoltam, hogy a szilánkok végigszántanak. Mögöttem a szakaszvezető meghalt, halántéklövés végzett vele. Aztán a zászlós kiabált, hogy menjek, mert megsebesült és levérzik. Kutya kötelességem volt rajta segíteni! Átkötöttem a karját a saját zsebkötözőmmel, és a szíjammal elszorítottam, de mégis nagyon vérzett. Gondoltam, így nem maradhatunk itt. A jó 70 kilogrammos embert nem volt könnyű mozgatni. Körülbelül két kilométert tettünk meg a szántásban, de nekem a térdemen rojtokban lógott a nadrág, és a bőröm teljesen elkopott. Folyt a vérem, de én ezt akkor nem éreztem. Lőttek minden oldalról, és volt, amikor a barázdából is ki kellett menni, mert hullák feküdtek benne. lyen körülmények között jutottunk el az elsősegélyhelyre. A zászlóst kórházba utalták és én is mentem vele, mert nekem is elgennyesedett a térdem. A magyaroknak akkor már ötvenszázalékos volt a veszteségük, így engem visszavezényeltek a frontra. Kitaláltam, hogy a zászlósomnak a szerelvényét el kell vinnem a gazdám után. Megkaptam az engedélyt, egy nyílt parancsot, és sikerült feljutnom egy teherautóra. Amikor a tisztem után érdeklődtem, azt mondták, hogy további gyógykezelés céljából a hátországba irányították. Azt állítottam, hogy utána vagyok küldve, és így mehettem szabadon. Zászlóskeresőben Kijevben a magyarok nem adtak élelmet, hogy én már szélnek vagyok eresztve. Átmentem a németekhez, és ott adtak három napra valót. Közben hetek teltek el, megismerkedtem egy magyar fiúval, aki valóban hátra volt küldve, hogy megkeresse a gazdáját, így Kijevből egészen Lengyelországig együtt jöttünk a vonaton. A határon fertőtlenítőbe kellett menni, és ezután Budapestre a 11-es elosztóhoz irányítottak. Ott sem tudtak semmit a zászlósomról, de aztán végül is kiderült, hogy Miskolcra vitték. Oda vittem utána a szerelvényét. Ilyen kalandos úton érkeztem haza. Többször is szerencsém volt, hogy élve sikerült átvészelnem az egészet. 1943- ban esküdtünk össze a feleségemmel, és idén nyáron ünnepeljük az ötvenharmadik házassági évfordulónkat! Cserhalmi Adél Az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága 1996. június 25- én, 10 órakor Nógrádmegyer, Arany J. út 20. sz. alatt tartandó árverésén a következő ingóságok árverezésére kerül sor: 1 db Samsung mikrohullámú sütő, 25 000 Ft, 1 db Lehel, 300 literes hűtőláda, 25 000 Ft, 1 db szekrénysor, 70 000 Ft, 1 db Jácint típusú színes televízió, 10 000 Ft. Az ingóságok az árverés napján, a helyszínen 9 órától megtekinthetők.
