Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-20 / 143. szám
4. oldal VlLÁGTÜKÖR 1996. június 20., csütörtök Bukarestben véget ért szerdán a román-magyar szakértői tárgyalások újabb fordulója. A megbeszéléseken a felek egyeztették az elfogadásra váró dokumentumok szövegét, és tisztázták a vitatott fogalmakat, ám néhány kérdésben fennmaradtak az eddigi nézetkülönbségek. A magyar katolikus egyház vezetői szerint Horn Gyula miniszterelnök időt akar húzni javaslatával, hogy az egyház állítsa össze azon elkobzott ingatlanjainak listáját, amelyek esetében pénzbeli kártérítést szeretne kapni - írta szerdán az Avvenire című olasz napilap. Az újság szerint az egyháztól egykor elvett javak értéke mintegy 1 milliárd dollár. Harmincnégy ország képviselői, köztük két köztársasági elnök, több kormányfő, külügy- és nemzetvédelmi miniszter, valamint a NATO vezetői vesznek részt a lengyel fővárosban szerdán megkezdődött nemzetközi biztonsági értekezleten. A politikusok - köztük Kovács László külügy- és Keleti György védelmi miniszter - az európai biztonság aktuális kérdéseit tekintik át. Václav Klans cseh miniszter- elnök szerda reggel a prágai közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy várhatóan még a hét végén összeáll az új cseh kormány. Merényletet követtek el tegnap hajnalban Borisz Fjodorov, az Orosz Nemzeti Sportalapítvány volt elnöke ellen, aki jelenleg a Nemzeti Hitelbank igazgatóságának élén áll. Az ismeretlen tettes előbb hasba lőtte a gépkocsijában tartózkodó Fjodorovot, majd késsel támadt rá. Az üzletembert súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Nagy-Britannia szerdán elfogadta a brüsszeli állatorvosi bizottság ajánlását, és bejelentette: fölemeli a hazai szarvasmarha-állományt sújtó járvány visszaszorítása végett elrendelt kényszervágás kvótáját. Ez azt jelenti, hogy húszezerrel több marhát küldenek vágóhídra. Bérsztrájk bénította meg a dél-koreai gépkocsiipar nagy részét. Szöul az utóbbi évek legnagyobb munkabeszüntetésével találhatja szemben magát, ha az autóipari szakszervezetek akciójához mások is csatlakoznak. Pokolgép robbant szerdán Baszkföld fővárosában, San Sebastianban. A szerkezet a vállalkozókat tömörítő AGIDA szervezet garázsában lépett működésbe: egy gépkocsivezető súlyosan megsérült. A hattyú legyőzte a varjút Jelcin helyett Csernomirgyin utazik a hetek csúcstalálkozójára Oroszország új politikai ígérete, Alekszandr Lebegy mintegy 15 százalékot ért el az elnökválasztáson. A rá adott csaknem 11 millió szavazat is bizonyítja, hogy mind több orosz áhítozik keménykezű, határozott vezető után. A volt tábornokot katonásan nyílt szavú, sokszor talán túlságosan is egyszerűen fogalmazó emberként ismerik honfitársai. Már hat évvel ezelőtt odamondogatott a kommunista párt utolsó kongresszusán, amikor a szovjet rendszert ostorozta: „A hatalom a velejéig korhadt, rothad az egész rendszer.” Most, hogy Borisz Jelcin elnök a biztonsági tanács titkárává és nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, a 46 éves Lebegy bebizonyíthatja, mennyire tud megbirkózni az országot fenyegető társadalmi és politikai feszültségekkel, amelyek szerinte akár katonai konfliktust is kiválthatnak. Megfigyelők számára nem kétséges, hogy a bokszerképű nyugalmazott tábornok, akinek neve hattyút jelent, közreműködött Gracsov, magyarul a vaíjú menesztésében. Lebegy ugyanis, aki Moldáviában vezényelte a 14. orosz hadsereget, éppen a védelmi miniszter, Gracsov utasítására szerelt le. Lebegy azonban nem érte be annyival, hogy Jelcin útilapot kötött Gracsov talpára. Azzal vádolta meg a minisztert, hogy belekeveredett egy puccskísérletbe. Grúzia védelmi minisztere, Var- diko Nadibaidze - aki mellesleg a keresztapja - állítólag megpróbálta rávenni Gracso- vot: lázítsa fel a hadsereg egyes alakulatait. Az orosz törvényhozás alsóháza szerdán két bizottságot bízott meg az ügy tisztázásával. Az elnökválasztás második fordulója miatt Borisz Jelcin helyett Viktor Csernomirgyin kormányfő vesz részt Lyonban a világ hét legfejlettebb államának hónap végén tartandó csúcstalálkozóján. Újjáépítik a mostari hidat. A bosnyák-horvát háborúban lerombolt régi kőhíd helyreállítása kedden kezdődött meg. A munkálatok költségeit az e célra megnyitott különleges pénzalapból fedezik. * fotö: feb/reuter A számítógépes világhálózat és a nemzetállamok viadala Jogi zűrzavar az Internet körül Régi felismerés: globális veszélyek csakis nemzetközi összefogással háríthatók el. Betegségek, szegénység, környezet- szennyezés, háborúk, írástudatlanság, terror és megannyi baj nem kezelhetők csupán nemzeti eszközökkel. A versenyfutás az informátorok és az információvételt til- tók között a rádiós műsorszórás feltalálásával kezdődött el. A zavaróadók kora azóta éppúgy lejárt, mint a hagyományos postai küldemények cenzúrázása. Az új eszköz - az Internet és a többi számítógépes világhálózat - új helyzetet teremtett: ma már egyetlen állam sem képes ellenőrizni a gyors információáramlást. A telefonkapcsolat még megakadályozható, de a műholdakról érkező jeleket nem lehet kiszűrni egyetlen ország felségteréből sem. Meg kell tanulni együtt élni napjaink, és még inkább a harmadik évezred lehetőségeivel, a csaknem mindenre alkalmas számító- gépes hálózatokkal. Értők és hozzá nem értők késhegyig menő polémiát folytatnak: hogyan védhető meg a serdületlen ifjúság az ártó eszméktől és élményektől, a fasiszta, terrorista eszmevilágtól, a pornográfiától. De nincs rá törvény. Ami az egyik országban tiltott, az a másikban megengedett. Az Internet és a többi hálózat jelképes csapját már régen nem lehet elzárni. Számítógépre írt oldalak százmillióin zúdul át országhatárokon a információ. És már nem csupán a leírt szöveg, hanem a hang és a videokép is. Az Interneten telefonálni is lehet - fillérekért. Jaj a telefontársaságoknak! És jaj a kémelhárítóknak! Létezik már olyan számítógépes kódolóprogram, amely szerelmes levélbe, focieredményekbe csomagolja a legérzékenyebb katonai titkokat. (kulcsár) Európai integrációnk össznemzeti érdek Kovács válasza a bírálatokra Magyarország euroatlanti integrációja össznemzeti érdek és ezen érdeknek azok ártanak a legtöbbet, akik szembe akarják állítani egymással a Magyarországon és a határokon túl élő magyarok céljait - nyilatkozta a pozsonyi Pravdában Kovács László külügyminiszter. A politikus úgy vélekedett, hogy a Magyarok Világtalálkozóján és az Országgyűlésben elhangzott külpolitikai bírálatok mögött főként belpolitikai összefüggések húzódnak meg. A magyar kormány tartósan azt az álláspontot képviseli, amely szerint a jószomszédi viszony megteremtése egyaránt szolgálja a határokon belül és az azokon kívül élő magyarok érdekeit - hangsúlyozta a külügyminiszter. A magyar-szlovák alapszerződésről szólva kifejtette: mind Budapestnek, mind Pozsonynak arra kell összpontosítania, hogy a két országban élő nemzetiségek számára biztosítsák az identitásuk megőrzéséhez, a kultúrájuk fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint azt, hogy egyenjogú képviselethez jussanak a társadalmi és a politikai életben. A miniszter megjegyezte: örömmel hallotta Mi- chal Kovác államelnöktől, hogy Szlovákiában hamarosan elkészítik a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényt. Bormann túlélte a háborút? 75 évesen halt meg Argentínában Martin Bormann, Hitler egykori jobbkeze 1975-ben halt meg Argentínában, nem pedig 1945-ben Berlinben - írta a Manana del Sur című argentin napilap. Az újság közölte egy Ricardo Bauer névre kiállított uruguayi útlevél fénymásolatát. A lap meg nem nevezett, Argentínában élő német származású informátora szerint az okmány Bormanné volt. A névtelenséghez ragaszkodó személy azt állítja, hogy Bormann, aki a hivatalos változat szerint 1945 májusában Berlinben lelte halálát az utolsó német állások elleni szovjet támadásokban, 75 éves korában májbetegségben hunyt el Argentínában. Bár a nyugatnémet kormány 1977-ben bemutatta a Bor- mann-nak tulajdonított csontvázat, a náci főtiszt hivatalos holttá nyilvánítását sokan kétkedve fogadták. Közéjük tartozik a német háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal is, aki szerint a Harmadik Birodalom második számú embere Dél-Amerikába menekült. Az útlevelet 1946. március 3-án állította ki Uruguay genovai konzulátusa. Az argentin lap cikke szerint Bormann előbb Chilében élt, majd 1973- ban költözött Argentínába. Az utódok fizetik vissza az adósságot Csődbe jutott Csalagút Építői számára pénzügyi csődöt hozott a szárazföld és a brit szigetek között létesített Csalagút, ám az utasokat a piaci verseny mérséklődő árakkal kecsegteti. A csatorna alatti alagúton száguldó vonatok három óra alatt szállítják London belvárosából Párizs központjába az utazókat, autóikkal együtt. A hagyományos kompokkal ez jóval több időt vesz igénybe. Az expresszvonat, amely francia területen háromszáz kilométeres sebességgel száguld, verseny- képes még a repülővel is. Nem csoda, hogy a Csalagút megnyitása óta a komptársaságok elvesztették a forgalom 40 százalékát, a légiforgalomban pedig 25 százalékkal csökkent az utasok száma. A látványos siker ellenére az alagutat építő társaság tavaly óta csődben van, bankhiteleinek még a kamatát sem tudja fizetni. Egyetlen reményük az, hogy az eredetileg 55 évre szóló, majd 65 évre meghosz- szabbított koncessziót további évtizedekkel terjeszthetik ki. így legalább az utódok reménykedhetnek abban, hogy visszafizetik az adósságokat. Az alagúton közlekedő vonatokat a három érdekelt vasúttársaság - a brit, a francia és a belga - üzemelteti, s nekik nincsenek anyagi gondjaik. Annál is kevésbé, mivel ők mindjárt 99 évre kaptak koncessziót. A hajózási ipar sem adta fel a versenyt. Már az alagút építésével párhuzamosan megjelentek a katamarán típusú, két törzsű kompok. Focipálya méretű fedélzetükön 1500 utas és 375 autó fér el, s így is nyolcvan kilométeres sebességgel szelik a vizeket. FEB Hosszú műszak Amerikában Több hónapot lehet csúsztatni Az amerikai AT&T telefonkonszern egyik üzemében délelőtt tíztől egyfolytában este tízig tart a munkaidő. Egyre több tengerentúli vállalat tér át az úgynevezett kompakt munkahétre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók egyhuzamban 12 órát dolgoznak, beleértve a hétvégéket is. A heti 41 órás, törvényes munkaidőt meghaladó teljesítményért ötven százalékkal magasabb bért kapnak, és a többletmunkaidőt lecsúsztathatják, vagyis több hónapnyi szabadságuk van az évben. Az ezer dolgozónál többet foglalkoztató amerikai üzemek egyharmadában már bevezették a nyújtott munkaidőt, további 14 százaléknál egyelőre csak tervezik. A munkavállalók számára előnyös lehet a több szabadidő, de talán főként az, hogy a nyújtott műszak elfogadásával is biztosíthatják munkahelyüket. A cégek számára az a fő szempont, hogy e munkabeosztással maximálisan ki tudják használni a termelési eszközöket. A gazdasági előnyök ellenére azonban erősen kétséges, hogy a módszer végül is a dolgozók javát szolgálja-e. A 12 órás munkaidő rendkívüli megterhelést jelent, ami egészségkárosodáshoz vezethet. Az anya vagy az apa tartós távolléte fölborítja a családok életrendjét. Vetömagkezelés A termelő egyik félelme az, hogy a learatott gabonába kártevők kerülnek. A magokat védekezésül vegyszerekkel kezelik, de sok rovar ellenállóvá vált ezekkel az anyagokkal szemben. Új reményeket kelt most egy amerikai találmány: Steven Halverson mikrohullámokkal pusztítja el a kártevőket. Amikor a gabona a silókba kerül, rövid ideig mágneses sugárzásnak vetik alá. A vízmolekulák rezegni kezdenek, ami hő keletkezéséhez vezet. Miközben a kevés vizet tartalmazó gabonamagvak csírázóképességét ez a hat másodperces behatás nem befolyásolja, a rovarokat a szervezetükben lévő víz felmelegítése elpusztítja. Az új módszer nem drágább, de hatásosabb, mint a hagyományos vegyszeres kezelés. Leégett Kossuth temploma. Az amerikai Mississippi állam Kossuth nevű településén fajgyűlölők fölgyújtották a feketék baptista imaházát. A helységet a magyar szabadság- harc vezéréről nevezték el; lakói minden évben megünneplik március 15-ét. fotó: feb/reuter