Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

Megszondáztak százhatvan megyei gazdálkodó szervezetet Megyei Körkép „Félgőzzel” termelő üzemek Nógrádban À Nógrád Megyei Munkaügyi központ százhatvan gazdálkodó szervezetnél végzett úgynevezett reprezentatív felmérést annak prognosztizálására, hogy milyen gazdasági eredmények várhatók ez év végéig. A véletlenszerűen kiválasztott, de nemzetgazdasági ágak és létszámnagyság szerint irányított megfigyelésből származó adatok alapján a következő megállapítások vonhatók le. A megkérdezett cégek csupán 2/5-e működött teljes kapaci­táskihasználtsággal. Ez alacso­nyabb a tavaly szeptemberi és az egy esztendővel ezelőtti felmérési adatoknál. Ennél ala­csonyabb értéket utoljára 3 év­vel ezelőtt jeleztek a megkér­dezett gazdasági vezetők. A kihasználatlan termelőka­pacitások legfontosabb kiváltó okának a belföldi megrendelé­sek visszaesése bizonyult. A kihasználatlan termelőeszkö­zöket a gazdálkodók négyötöde tárolja egy későbbi fellendülés reményében. A beruházási hajlam az idén is igen visszafogott. A megkér­dezettek háromnegyede semmi­lyen kapacitásbővítést nem ter­vezett az első félévre, s a máso­dik hat hónapban még keve­sebben szándékoznak fejlesz­teni. A vezetők egymásnak el­lentmondóan vélekednek a jövő kilátásairól. Növekedett azok aránya, akik bővülő rendelésál­lományra számítanak, miként azoké is, akik a romló gazda­sági helyzetet valószínűsítik. Az első félévi nettó árbevé­telt a válaszadók négyötöde az előző év hasonló időszakához képest nagyobbra .jósolta meg”. Ez a gazdálkodók na­gyobb hányadánál reálisnak is mutatkozik, de az infláció fo­lyamatos emelkedése miatt ezek zöménél is stagnálás, ne­tán visszaesés következhet be. A cégek nehéz gazdasági helyzetét tükrözi, hogy kéthar­maduknak van határidőn túli kinnlévősége. A korábbinál ke­vesebben bíznak abban, hogy év végéig javul a fizetési fegye­lem. A vállalatok vagyoni hely­zete némileg javult. Egyharma- duknál gyarapodott, egynegye­düknél ezzel szemben csökkent a könyv szerinti vagyon értéke. A gazdálkodó szervezetek csaknem felénél növekedett az adózott eredmény, nem egészen egyharmaduknál viszont mér­séklődött. Mindemellett a veze­tők túlságosan optimistán ítél­ték meg cégük ez irányú lehe­tőségét, következésképpen: szaporodott a várt nyereséget nem hozó vállalatok száma. A megkérdezett üzemek és gyárak több mint négyötödénél a közeljövőben nem várható módosulás a szervezeti, gaz­dálkodási formában. Az esetle­ges változások a privatizálás és az átalakulás hatására követ­keznek be, de akadnak csődöt jelentő, sőt megszűnő cégek is. (kolaj) PÁSZTÓ 1996. június 19., szén Tárlat Szlrákon - A Kastély Szálló galériájában júniui 20-áig Csák Máté festőművész alkotásait tekinthetik meg a: érdeklődők. fotó: rigó tboi Rövidebb végelszámolást ígérnek - Augusztusban jön a számla Pörög a Tarjánhő gépezete Május 10-étől június 10-éig a megszokottnál jóval gyor­sabban - történt meg a távfűtési szolgáltatásba bekap­csolt fogyasztók mérőinek leolvasása - tájékoztatta la­punkat Csákvári Csaba, a Tarjánhő Kft. műszaki igazga­tóhelyettese.-Az 1995/96-os fűtési idény ISTA költségmegosztó alap­ján történő végleges elszámo­lását az eddigi 90 helyett 70 nap alatt vállalta a Raab Kar- cher Energieservice Kft. Ez azt jelenti, hogy július elején már rendelkezésre állnak az adatok az elszámolásra, sokak számára a visszatérítésre, melyhez a számlát, illetve ér­tesítést augusztus második fe­lében postázza a cég. A gyors munka a Tarjánhő kollektívá­ját dicséri, a visszajelzések alapján a lakosság megelége­désére. Mindössze 20-30 lakásba nem tudtak bejutni a leolva­sók, objektív akadályok miatt. A Tarjánhő a hatékonyabb munkától azt várja, hogy a fi­zetés szempontjából kedve­zőbb időszakban kapják kéz­hez a számlát azok, akiknek a távfűtési díját a társaság előle­gezte meg. Reklamáció cse­kély számban fordult elő^s korrekt tájékoztatással vala­mennyi esetben orvosolható volt. A cég azoknak a közös­ségeknek is eljuttatja a költ­ségmegosztó szerinti elszámo­lást, amelyek visszaléptek az ISTA-programtól, tiszteletben tartva elhatározásukat, de biz­tosítva számukra az összeha­sonlítás alapján a takarékos­ságban rejlő előnyöket. A lakásarányos költség- elosztás ugyanis néhány kö­zösséget negatívan érint majd- jelezte a műszaki igazgató helyettes. Míg azok, akik éltek az önkormányzat által is tá­mogatott megoldással, s fel­szereltették a költségmegosz­tót, illetve a termosztatikus ra­diátorszelepeket, jelentős megtakarítást értek el. A Tar­jánhő jelenleg nem érdekelt a hőenergia növelésében, hiszen a hődíj nem tartalmaz nyere­ségelemeket, csupán az ön­költséget fedezi. Akiknek most nem tudták leolvasni mérőberendezései­ket, azoknak az azonos adott­ságú lakásoknál alkalmazott, mért, legmagasabb fóliaérték­kel, vízórájukat pedig a négy­zetméterre vonatkoztatott átalány szerint számolják el. Felkészültek arra is, hogy a költségmegosztók felszerelé­sét kezdeményező lakóközös­ségeket korszerű radiátorsze­lepekkel lássák el a nyári leál­lás idején. - németh ­Pásztó térségében bővült a pályakezdő munkanélküliek köre „Majd az állam eltart bennünket” Magyarországon a rendszerváltást követően mintegy 700 ezerre nőtt a munkanélküliek hadseregnek is beillő tábora. Mára állítólag 500 ezerre csökkent, s úgy néz ki, hogy tartósan megmarad ezen a szinten. kormányzata élt a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével. A vezetők felelősséget éreznek választópolgáraik iránt. Sokba kerül a mozgásszervi rehabilitáció - Mecénások kerestetnek Nincs elegendő gyógytornász Bizonyos műtétek után elenged­hetetlen a gyógytorna, különösen a mozgásszervi rehabilitáció kap­csán. A salgótarjáni Madzsar Jó­zsef kórházban a gyógytornászok száma az utóbbi időben lecsök­kent, nem utolsósorban az ala­csony bérbesorolás miatt. Külö­nösen megérzi a szakemberek hi­ányát az ortopédiai osztály. Dr. Palkonyay Gábor főor­vos szerint azonban létezik megoldás, egy speciális moz­gató gép formájában. Az osz­tálynak egy gépe van, hiszen a beszerzési ára meghaladja a hatszázezer forintot, ám hosszú távon kifizetődő lenne. A moz­gásszervi rehabilitáció ugyanis lerövidíti a gyógykezelést, a kórházi ágy igénybe vételét.- Sajnos, az intézménynek nincs rá pénze - mondja a főor­vos- ezért arra gondoltunk, hogy helyi gazdálkodóktól ké­rünk segítséget. Számos beren­dezésünket szereztük be a Nóg­rád Megye Ortopédiájáért Ala­pítványunk révén, gondol például az artroszkópos mű jó néhány kellékére. A cége nek is érdekük, hogy dolgoz juk mielőbb munkaképes 1 gyen, remélem, egyre több felismerik a kölcsönösség alapuló mecenatúra fontoss gát. Az osztály legalább m két gépet igényelne, ám Palk nyay doktor annak is örülne, két kórteremben körbejárhat az ügyes masina. Ehhez kérik mecénások segítségét. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Emlékezetes búcsú Június 11-én huszonnégy közalkalmazottól búcsúzott el Balassagyarmat város polgármestere, oktatási bi­zottsága és oktatási főtaná­csosa. A polgármester és az ön- kormányzat részéről szép gesztusa volt, hogy köszöne­tét mondtak a pedagógiai munkában eltöltött több évti­zedes tevékenységünkért. Megköszönték a belátásun­kat, megértésünket, amelyet korengedményes nyugdíjazá­sunk kérelmével, igénybe vé­telével gyakoroltunk, s így hozzásegítettük fiatal kollégá­inkat ahhoz, hogy a pedag gusfelesleg miatt pályake dők ne váljanak munkanélk livé. A köszönő szavak mellől boríték sem hiányzott, bem a megállapodás szerinti néj havi bérrel. Köszönöm a meghitt ha gulatú búcsúztatást, azon ke légák nevében is, akik ugya úgy éreznek ebben a kérdé ben, mint én. Szerény véleménye ugyanis, hogy ne csak a hib kát keressük és pellengére zük ki, hanem vegyük észre jó szándékot és adjunk hang a nyilvánosság előtt a megb csülésnek is! Zsazsa Júliám Balassagyarm Pásztó és vonzáskörzetében 2168 regisztrált munkanélkülit tartanak számon A leginkább hadra foghatóak estek ki a munka örömet is okozó lehető­ségeiből. A 26-35, a 36-45 éves korosztály 29 százalékkal részesedik a munkanélküliek táborából. A szakmunkások aránya 36 százalék, a munka­nélküliségi ráta 14,79 százalék. Nem érdemes dolgozni ? Vajon milyenek a megyei munkaügyi központ pásztói ki- rendeltségének tapasztalatai? Kérdéseinkre Zsidai Zoltán, a kirendeltség vezetője vála­szolt.- Többen, határozottan szorgalmazzák, hogy a jövede­lempótlások végezzenek köz­munkát. Ezzel kapcsolatban mit ír elő a törvény?-A jövedelempótlósokat az önkormányzatok foglalkoztat­ják közhasznú munkán. Mikor, hányat, hogyan és mennyi ideig, azt az önkormányzatok­kal kötött szerződésünk hatá­rozza meg. Ránk csupán az há­rul, hogy a megállapított járan­dóság hetven százalékával tá­mogassuk.- Elég gyakran hallani, főleg a könnyűipari üzemekben, hogy a munkanélküliek, a jövede­lempótlósok nem akarnak dol­gozni, mondván: akkor sem ke­resnének többet. Ez az állás­pont viszont erősíti a „majd az állam eltart bennünket" felfo­gást és gyakorlatot. E tekintet­ben várható-e valamiféle mun­kára ösztönző új, állami elő­írás?- Nekünk is van ilyen tapasz­talatunk, különösen a könnyű­iparban, ahol a kisgyermekes anyák nem szívesen vállalnak munkát, mert túlórával, a pihe­nőnapon végzett munkával sem keresnének többet, mint a ré­szükre megállapítható és ad­ható járadék. Véges a járadék Kollégáink meggyőző, rábe­szélő képességüket vetik latba, hogy ne ez motiválja őket, mert a munkanélküli járadék folyósí­tásának ideje véges. Talán megoldást jelenthetne, ha a munkáltatókat olyan pozícióba lehetne hozni, hogy az elvég­zett munkáért ne csak minimál­bért tudjanak fizetni. A foglalkoztatási törvény je­lenleg szankcionálja azokat, akik a felajánlott megfelelő munkahelyet nem fogadják el. Térségünkben néhány esetben ilyen is előfordult.- Igaz-e, hogy az önkor­mányzatok nem élnek a köz­hasznú munka lehetőségével?- Nem igaz. Pásztó város vonzáskörzetének minden ön­Rendkívüli ügyelet- Milyen lehetőségek vannak a foglalkoztatás növelésére a térségben?- A munkáltatók körében egyre keresettebb a foglalkozás bővítését támogató igény. Eb­ben az esetben a kifizetett munkabér 50-100 százalékát támogatjuk, amennyiben a kí­vánt feltételeknek mind a mun­káltató, mind pedig a munka- vállaló megfelel. Ha pedig a munkanélküli vállalkozóvá kíván válni, akkor a munkanélküli járadék napi összegének megfelelő pénzzel tudjuk támogatni, legfeljebb további 6 hónapig. Ezt a lehető­séget heten vették igénybe. Egyébként 68 érvényes állás- ajánlat van Pásztón és vonzás- körzetében. Elsősorban varró­nőket, lakatosokat, építőipari szak- és segédmunkásokat ke­resnek. 1996. július 1 -jétől „bővült” a pályakezdőnek tekinthető munkanélküliek köre, ezzel egy időben a részükre nyújtható támogatás is. Annak érdekében, hogy az érdeklődőknek minél részletesebb felvilágosítást tud­junk nyújtani, június 29-én szombaton 8 és 14 óra között minden kirendeltség -köztük mi is - rendkívüli, egyszeri ügyfélfogadást tart. V. K. Az ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója Megismételhető a brit példa A nagy állami energiatermelő és szolgáltató vállalatok ma­gánkézbe adása a közép-kelet-európai térségben nem ren­delkezik mély hagyományokkal. Nagy-Britanniában ugyanak­kor 1979 és 1991 között há­rom szakaszban privatizálták a nagy állami vállalatokat. A 70-es évek végére ugyanis ki­derült, hogy az infláció meg­fékezésére és az eladósodás megállítására nem kínálkozik jobb szer, mint a privatizálás. A helyi közgazdászok belát­ták, hogy az állami tulajdon alacsony termelékenységgel jár. A termelési költségek pe­dig 23 %-kal magasabbak mint a magánszektorban. Az állami cégek nem rendelkez­nek tényleges tulajdonossal, ami ösztönzőleg hatna a haté­kony gazdálkodásra, ugyan­akkor veszteségeik pótlására átmenetileg vagy akár tartósan is kaphatnak állami mankót. A brit termelő és szolgáltató cégek többsége, így többek között a vízművek és az áram- szolgáltatók 1987 és 1991 kö­zött kerültek magánkézbe. Ekkor már minden negyedik polgárnak volt valamilyen részvénye. Sokan a tulajdon- szerzés helyett a kupont vá­lasztották, amit víz- és áram­számlájuk törlesztésére hasz­náltak el. A brit cégek többsége a pri­vatizáció után jobb teljesít­ményre vált képessé és nyere­ségesebb lett, mint annak előtte. A brit elektromosener- gia-ipar magánosítása tehát egyértelműen sikertörténet. Egyik résztvevője ráadásul a magyar piacon is érdekelt Po- wergen volt. A brit részvényvásárlók kétharmada az első árfolyam- nyereség után eladta papírját. Őket a privatizáció utólagos értékelésekor a vesztesek közé sorolták. Az osztalékkal ugyanis hosszú távon jobban jártak volna, s később a rész­vények ára is emelkedett. Valószínűsíthető, hogy ugyanaz ismétlődik majd meg Magyarországon is, azaz a Démász-, az Émász- és az Édász- papírok egy éven belül, a szakértők, brókerek szerini két-három éven belül újra pi­acra kerülnek. Ez annál is in kább valószínű, mivel a kár­pótlási jegyeket sokan mái eleve készpénzre váltottál volna. Jegyükért azonban ak­kor csak 300-400 forintot kap­tak volna. Ebben a helyzetber a részvénycsere jobb megol­dásnak tűnt. A brit példa analógiájára ai árfolyam-emelkedés, a hosszt távú előnyök és a nagyobi: nyereség prognosztizálható í magyar áramszolgáltató válla­latok papírjainál is, hiszen í tulajdonosok világcégek, akii nem fognak veszteséget ter­melni. Már privatizációs szer­ződésük is úgy szól, hogy ’97 január 1-jétől olyan körülmé­nyeket teremtenek, amelyek a 8 %-os eszközarányos nyere­séghez szükségesek. Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgótar­ján, Rákóczi u. 11.) működe ügyfélszolgálatnál. Telefon: 32/310-439. Ügyfélfogadás: hétfő-csü­törtök 9-től-16; pénteken 9-től 14 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents