Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-15-16 / 139. szám
6. oldal Mozaik 1996. június 15., szombat Többet ér, mint a szerető házastárs? Legjobb barát a kutya Lelki megterhelés, stressz idején nem a házastárs, hanem a kutya a legjobb barát. A Pszichoszomatikus Társaság konferenciáján elmondott beszámoló szerint ugyanis a félj, a feleség vagy a kedves jelenléte önmagában nem tudja csökkenteni az ideges ember felszökő vérnyomását, felgyorsult szívdobogását. Ezzel szemben egy „kutya feltétel nélküli szeretete a legnagyobb problémák idején is nyugtató hatású.” A kísérlet során 240 önként jelentkező házaspárt állítottak háromféle, kiélezett helyzet elé, amit négyféle módon kellett megoldaniuk: egyedül, a közelben lévő házaspárral, egy kutyával együtt lévő házaspárral és csak egy kutyával a háttérben. A stressz pszichikai jeleinek legtöbbje akkor keletkezett, amikor csak a partner volt a bajba jutott közelében. A legkevesebb pedig akkor, amikor a problémával küszködővei egy szobában tartózkodott egy kutya is. Ugyanis, míg egy szerető partner ítélkezik, addig a kutya nem tesz semmit: ez a legjobb gyógyír a stresszre. Levél a földrajzilag közeli, mégis oly távoli Svájcból Bem, a nyugodt főváros Egy ország fővárosa az ország első városa is egyben. Központi szerepet játszik a gazdasági és kulturális életben, s általában ez a legnagyobb lélekszámú város. Svájcban másként van, mert a nagyvárosok közül sokkal előbb eszünkbe jut Zürich vagy Genf neve, mint Bemé. Pedig Bem a főváros, 1848-tól, de sem kulturális, sem gazdasági téren nincs vezető szerepe, lakosainak száma is csak 140 ezer, míg Zürichben 366 ezren élnek. Mégis Bemnek sajátos hangulata van. Tempósak, de kimértek Nyugodt, hamisíthatatlan svájci atmoszférájú város. Ennek a légkörnek a megteremtéséhez az itt élők tempóssága, kimértsége is hozzájárni. Megfontoltságuk annyira jellemző, hogy a népi humor is szájára vette ezt a tulajdonságot, hogy ti. a berniek kétszer meggondolják, hogy mit tegyenek. Talán ennek is köszönhető, hogy Bem óvárosa a mai napig megőrizte történelmi hangulatát. Ha az ember visszavágyik a múltba, csak végig kell sétálni az utcákon és érzi az elmúlt korok leheletét. Bem az árkádok és szökőkutak városa. Egymás után tűnnek fel a figurális díszítésű, többnyire a 16. századból való szökőkutak. A legeredetibb szökőkút egy kövér óriást ábrázol, táskájában nyolc kisgyerekkel, akik közül egyet éppen be akar kapni. Ez tulajdonképpen egy farsangi figura megjelenítése. A medvék városa A város legjellegzetesebb épülete, egyben a város szimbóluma is a Zytgloggeturm, ami eredetileg városkapu volt, s még a 12. századból maradt fenn. Ma tornyában naponta óránként megindul egy harangjáték, amelyben színes figurák látványos hada vonul fel. Bem másik jellegzetessége az 1857- ben kialakított Bränengrabent, a város címerállatainak, a medvéknek a helye. Az árnyas fák alatt tavasztól késő őszig láthatók itt a barátságos mackók. A medvék városhoz való tartozása 1513-ra nyúlik visz- sza, amikor is a Novarából győzedelmesen hazatérő berniek a zsákmányolt zászlókon kívül élő medvét is magukkal hoztak. Azóta állandósult az a szokás, hogy a városban - az állatkerten kívül - élő medvéket tartanak. A Svájc-szerte emlegetett berni sokarcúsághoz hozzátartoznak a történelmi korok építészeti stílusaink találkozásai: a lakóházak, templomok, a városháza vagy a Bundeshaus, a parlament épülete, amelyeken nyomon követhető a gótikus, reneszánsz vagy barokk építészet választékossága. De gazdag gyűjteményekkel várják a látogatókat a berni múzeumok is. A sok érték közül egy érdekességet emelek ki: a Berni Történelmi Múzeum egyik legszebb darabja III. András, magyar király kétszámyú szárnyas oltára. Disznótoros, káposztával Bem a történelmi, szellemi értékek mellett nevezetes vendégszeretetéről is. A látvány mellett kulináris örömöket is ad. A múltbéli séta után jólesik a „Bemer Platte”, a berni tál, ami egy nagy adag disznótoros savanyú káposztával, babbal és sós krumplival. A magyar ízlésnek is kiválóan megfelel. Na, de ha valaki igazi, magyar disznótorosra vágyik, Bemben ezt is megkaphatja „Gazdagénál, a magyar hentesnél. Tehát, mi magyarok ott vagyunk Bem múltat őrző múzeumában és a jelen mindennapjaiban. Sándor Hédi Telefon: (32) 360-282 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7-19 óráig, szombaton 7-13 óráig. Nógrádi tájakon: Sámsonháza és környékének rejtélyei Alig húsz kilométerre délre a megyeszékhelytől, a Cserhát északi lábánál fekszik az alig négyszáz lelket számláló szlovák nemzetiségű kis község, Sámsonháza. A településről röviden; Nógrád megye legrégebben lakott falvai közé tartozik. II. Béla király idejében Sámson főúr volt, akiről a nevét kapta a Kis-Zagyva mentén fekvő település. A török időkben elpusztult, majd Csehországból érkeztek telepesek, és anyanyelvűket a mai napig megőrizték. Püspöki székhely volt A szabadságharc alatt Nógrád megye egyik bázisának számított, érről tanúskodnak az egyházhivatalban őrzött iratok. A harmincas évek közepéig püspöki székhely is volt. Megvan az a levél is, amelyet Kossuth Lajos írt a turini száműzetéséből, amelyben elvállalja az egyházközösség főfelügyelőségét, ám a körülmények miatt a faluban sohasem járt. A Budapestről megvásárolt templomoltár előtt keresztelték meg Kossuth Lajos valamennyi gyermekét. A falu határában fekszik a tengerszint felett 360 méter magasan fekvő Fehérkő vára. Azt, hogy a felvonóhidas várat mikor építették, csak sejtik a kutatók, mivel a török időkben már jelentősége nem volt. Tény az, hogy a várat az elődök igen magas színvonalon építették fel, amiről a falmaradványok máig is tanúskodnak. A vár területén egy kb. 3x3 átmérőjű kút fedezhető fel, mely kevésbé ivóvíz szerzésére szolgálhatott, mert a sziklából még senkinek sem sikerült vizet fakasztani. A húszas évek közepén egy kőművesmester szervezésében próbálták feltárni a kutat. Vödrökkel és kosarakkal csiga segítségével emelték ki a sok évszázados törmeléket. Harminc méter mélyre jutottak, amikor megunták a munkát és egy húsvágó bárdon kívül semmit sem találtak a kősziklába vájt kútba. Vajon az elődeink milyen célból építhették, ez ma még rejtély. „Záptojás” a föld alól Nem rejtély azonban, amikor bő tíz évvel ezelőtt az egyik mélyfúróvállalat a falu nyugati határában talajtani vizsgálatok céljából kutatófúrást végzett. A fúrás nyomán 80 fokos, záptojás szagára emlékeztető meleg víz tört fel a talajból, melyet a fúrást végzők leszűkítettek, de az utóbbi bő tíz esztendőben elegendő jutott a szabadba. A falu lakói ekkor arra gyanakodtak, hogy településükön nyílik meg Nógrád megye első gyógyfürdőnek is nevezhető strandja. A falu lakói, a leszűkítés miatt, a testhőmérsékletű gyógyvíz zuhanyozója alá a melegebb hónapokban kijárnak gyógyítgatni fájós testrészeiket, természetesen sorba állva, egyenként. Van, aki ballonokban, vagy a traktor pótkocsijába szerelt műanyag fóliába viszi haza a gyógyító vizet, és strandol otthon, az udvaron családjával együtt. A hivatal drótfonattal vette körül a „strand” területét, de ahányszor bekerítették, annyiszor felvágták a gyógyulni és a fürödni vágyó személyek. Strand is lehetett volna Az aszfaltos úttól pár méterre lévő terület a téesz tulajdonában volt. A déli fekvésű gyönyörű környezetben a kút környékén a szövetkezet tehenei legeltek, ám a gyógyvíz ivásá- tól fanyalogtak a szarvasmarhák. A falut dolgos embereknek tartják. Számtalanszor tervezgették, hogy némi segítséggel önerőből felépítik a strandot, mivel a megyeszékhely közel van, és a 19 megye közül egyedül megyénk az, ahol nincs meleg vizű strand. Csak hát az akkori tanácselnök erről hallani sem akart. Építettek Sámsonhá- zán végvárat és abban sziklába vájt kutat. De építettek járdát, utat, parókiát, ravatalozót, tör- pevízművet, és társadalmi alapon számos más értéket alkottak. Évtizeden át nem volt, és most sincs olyan képviselője a falunak, aki nem csak a falut, de az egész megyét is érintő meleg vizű strand létesítését szorgalmazta volna. Német érdeklődők A gyomorpanaszok ellen is kiváló hatású vízből a közeli napokban a faluban járt német érdeklődők vittek mintát, hogy otthon a szakembereik kémiailag kielemezzék, és a kedvező vegyelemzés után döntik el a mikénti hasznosítását. Kukely Mihály