Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-15-16 / 139. szám

Megyei Körkép 1996. június 15., szombat Bukássorozat érettségi előtt - Zsinóregyesek után menteni a menthetőt Tudni vagy nem tudni? - Ez a kérdés (Folytatás az 1. oldalról) mégsem dől össze a világ!” Mindenesetre az bizonyos, minden katasztrofális történés­nek megvannak a félreérthetet­len előjelei. Melyek voltak ezek? Gyakori dolgozatok- Ezek a diákok már eleve ala­csony felkészültséggel jöttek ebbe az iskolába. Zsinóregye­sek mutatták, mit teljesítettek például mindazok ellenére, hogy dolgozatban csak olyan típusú vagy megoldású felada­tot adtam, amilyet előzőleg órán vagy otthon meg kellett oldani. A házi feladatokra tíz­tizenöt perces visszatérés he­lyett gyakran ráment az egész óra. Egyik, házit nem készítő tanulóm egyik alkalommal az­zal indokolta mulasztását, hogy későn ért haza. Fél hétkor volt az a késő, s ehhez csak annyit: én annak idején nem egyszer fél tízkor foghattam hozzá a leckémhez. Az egyes tanulók hozzáállá­sát érzékeltető kitérő után a to­vábbi nyomós előzmények.-Gyakran írattam dolgoza­tot, hogy folyamatosan és több­ször legyen mód a rossz osz­tályzatok javítására, indokolt kérésre a feleltetéseket minden további nélkül elhalasztottam. Mégsem ment a tanulás. Egy­szóval úgy gondolom, ezek a gyerekek elültek itt, gondolták, majd meglesznek valahogy.- Igaz, hogy önmagukban is S. O. S.-jelek az egyesek, kette­sek, de nem kellett volna más módon is jelzéseket adni, vész­harangot kongatni?- Nem gyerekek, tizenki­lenc, huszonkét év közöttiek ezek a tanulók, ilyen esetekben nem vállaljuk fel a szülőkkel való levelezést. Másrészt: a négy nagy szá­mon kérő dolgozatból direkt a második megírása után tartot­tam fogadóórát. Mindössze két szülő keresett meg a három osz­tályból. Zömmel félévkor is megbuktak, tehát nem kellett volna tétlenül meglenni. Nem kellett volna éppen a dolgozat­íráskor hiányozni az órákról. A matematika logikára épül, szinte nem igényel lexikális ismereteket. Mint tudomány és tárgy, páratlan abban, hogy nem lehet tudogatni, csak tudni vagy nem tudni. Ez egyszerűsíti a tanári értékelést, megkérdője­lezi a liberalizmust, az engedé­kenységet. Ezzel szemben a ta­nulói, szülői tábor mégis hajlik arra, hogy diákpártiként vagy tananyagpártiként könyvelje el a pedagógust. A tanár tndáspárti- Marosszéky Gábor diákpár­tinak tartja-e magát?-Az én fogalomtáram sze­rint addig a percig lehetek di­ákpárti, amíg meg nem kezdő­dik az írásbeli vagy szóbeli számonkérés. Hajlandó vagyok a dolgot elhalasztani, hogy mi­nél alaposabb legyen a felké­szülés, mint említettem, a vár­ható típusú példákat megoldani, ismételni, akár a saját ügyeimet elodázni. Mert a tanár valójában nem is lehet más, mint tudáspárti.- Hogyan élte meg ön ezt a bukássorozatot, a döntését megelőző időszakot?-Sajnálom ezeket a gyere­keket és szeretném, ha a pót­vizsgájuk sikerülne. Meglepett és megdöbbentett a szülők rea­gálása, az, hogy az utolsó utáni pillanatban próbáltak valamit tenni. A menthető mentésére, a pótvizsgára készülő bukottak­nak úgy hiányzik a nyilvános­ság, mint „hátukra a púp.” In­kognitóban néhányuk nyelve mégis megoldódott. Ketten csak azt hajtogatták: a vizsgá­nak sikerülni kell! B. elárulta, hogy mindig azt remélte, „csak megkegyelmez” neki a tanár úr. Sz. úgy fogalmazott: jogos volt az egyese, amely egyér­telműen abból következett, hogy év közben túl sokat fog­lalkozok a zsebpénzt is hozó hobbijával. Úgy hírlik, egy-két apuka, anyuka a bukások miatt a me­gyei pedagógiai intézethez for­dult, Bihary Lajos igazgató azonban kérdésünkre elmondta, hogy nem keresték meg hozzá­tartozók. A probléma egészéről pedig megjegyezte: az iskola belső ügyéről van szó, amelyet nyil­ván a súlyának megfelelően ke­zeltek. Néhány hozzátartozó érdeke­ikre, a majdani pótvizsgára hi­vatkozva nem kívánt nyilat­kozni.- Nem mondom, hogy ezek a diákok zsenik, a szorgalommal is hadilábon állnak, viszont egyszer már megmérettettek, elvégezték a szakmunkáskép­zőt, s ezalatt nem voltak lesújtó véleménnyel róluk a tanárok. Azt gondolom, a pedagógus módszereivel is gond lehet, ha húsz tanítvány nem képes elsa­játítani a tananyagot - véli a salgótarjáni édesanya, aki neve mellőzését kérte. Én nem vol­tam fogadóórán, mert nem is tudtam, mikor volt, de nagyon emlékszem a fiamnak arra az osztályfőnökére, aki vette a fá­radtságot és levelet írt, mikor szükségét érezte, hogy külön is jelezzen. Kell az emberség is Fia a pótfelmérés előtt külön­órákat vett matekból, de ez sem segített.- Azt ígérték, a tanár úr ott sem lesz a pótfelmérés írásakor, mégis bejött, s ezzel szinte blokkolt bennünket. A korábbi dolgozatoknál pedig előfordult, hogy nem olyan típusú példákat adott, mint amilyeneket gyako­roltunk -mondja a húszéves fiatalember. - Én már nem me­gyek pótvizsgára, mert be kell vonulnom katonának, de kü­lönben biztosan olyan feladato­kat adnak, amelyeket meg sem tudnék oldani. Páran megfogalmazták: biz­tos, hogy a gyerekekkel is volt baj, de a tanár úr lépése a fiata­lok terveit, elképzeléseit húzta keresztül, így sorsukra is kihat.- Nagy csalódás ez nekünk - summázta a történéseket az egyik szülő, aki úgy látja: a ta­nári pályán kell a következetes­sé, de az emberség is. (M. J.) Bármelyik leendő partner kezébe adható az angolul is megjelenő kiadvány Igényes névjegy a városról Vállalkozás, befektetés, piac - ezek a kulcsszavai annak a tet­szetős, szó szerint színes kiadványnak, amely a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával, Salgótarján Város Polgármesteri Hivatalának kiadásában, a MEDIAMIX Kiadó gondozásával készült. A hangsúlyok a salgótarjáni be­fektetési lehetőségek bemutatá­sára esnek, de a prospektus en­nél lényegesen „többet tud.” Ugyanis találóan sorolja fel a város jellemzőit, jól mutatja be gazdasági, kulturális, sportéle­tét, természeti adottságait, mű­vészeti értékeit, a Közép-ma­gyarországi Regionális Fejlesz­tési Kft.-t és a vállalkozásfej­lesztési alapítványt. A szép képekkel illusztrált - hamarosan angolul is megje­lenő - ajánló alkalmas arra, hogy akár bel-, akár külföldön felkeltse az igényes befektetők, leendő partnerek figyelmét a város iránt, amelyről keveset tudnak és rosszul informáltak. Persze a beruházásokhoz, vállalkozásokhoz konkrét üzleti ismeretek is kellenek. A fenti­ekben jelzett alapvető célja sze­rint ilyeneket is nyújt a kiad­vány. Közli a vállalkozásoknak nyújtható önkormányzati ked­vezményeket és mentességeket, a városban működő jelentősebb gazdásági egységek alapada­tait, az önkormányzatok tulaj­donában lévő, értékesítésre meghirdetett ingatlanokat és a gazdálkodó szervezetek tulaj­donában lévő ingatlanokat. Ezeket nemcsak fotókon, ha­nem eligazító térképekkel is bemutatja. Szemléletesen ábrá­zolja a munkaerőhelyzetet, a képzési lehetőségeket. Az önkormányzatnak érdeke a város jó hírneve, de e kiad­vány a vállalkozások, s ezáltal a gazdaság fellendítésében is so­kat segíthet. Cs. B. A megye gazdaságának főbb jellemzői 1996. I. negyedévében (II. rész.) Keresetek az országos átlag alatt A megye gazdasága első negyedévi teljesítményét taglaló írá­sunk tegnapi, első részében az ipar és az építőipar termelésé­nek alakulását mutattuk be. Ez alkalommal a mezőgazda­ság főbb jellemzőit mutatjuk be és az említett három ágazat létszámának és kereseteinek adatait hasonlítjuk össze az előző év azonos időszakával, illetve az országos mutatókkal. Nagyobb vetésterület, gyengébb minőség Megyénkben is hosszú, nehéz telet zártak a mezőgazdasági vállalkozások. Ráadásul a ta­vaszi munkálatokat a nagy mennyiségű csapadék és az esőzések nyomán keletkező belvizek is hátráltatták. A rossz időjárás kedvezőt­lenül befolyásolta mindenek­előtt a gabonafélék állapotát. Talán ezt is bekalkulálva nö­velték a gazdálkodók a vetés- területek nagyságát az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva. A búza vetésterü­lete mintegy 7 százalékkal, a rozsé és az őszi árpáé mintegy 15 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt. A tavasszal vetett szántó­földi növények vetésterületei is zömükben meghaladják az előző évit. Némi elmaradás csak a kisebb vetésterületű növényeknél (cukorrépa, siló- kukorica) tapasztalható, ezek­nél még nem mindenütt feje­ződtek be a tavaszi munkála­tok. A burgonyánál sajátos helyzet alakult ki: az 1994. évi magas burgonyaárak miatt a burgonyát termesztők tavaly nagymértékben megnövelték termelésüket. Ennek és a kedvező időjá­rásnak is köszönhetően jók voltak a termésátlagok, így a burgonya ára most csak töre­déke az előző évinek. Ennek ellenére az idén az előirány­zottnál is nagyobb területen ültettek burgonyát. Izmosodó egyéni gazdák Az állatállomány nagysága el­térően alakult a gazdálkodó szervezeteknél, illetve az egyéni gazdáknál. A negyedév végének adatai szerint az előbbieknél nem változott lé­nyegesen, az utóbbiaknál vi­szont nőtt az állomány nagy­sága. A szarvasmarha-állo­mány tovább csökkent a ter­melőszervezeteknél, mintegy 5,6 százalékkal az előző év azonos időpontjához képest, és már csak 10 313 db-ot számlál. A sertésállomány mindkét termelői szférában növeke­dett, az előbbinél 7,6, az utób­binál több mint 30 százalék­kal. A nógrádi adottságok ki­válóan alkalmasak a juhte­nyésztésre, amelynek évtize­des hagyományai vannak e tá­jakon. Ebben a „szakágban” az egyéni gazdálkodók foko­zatosan átveszik a szövetkeze­tek és más szervezetek szere­pét. Erre utal az, hogy az előző év azonos időpontjához képest ez év március végére 2,3-szo- rosára bővült az egyéni gaz­dák juhállománya. A megye - előzőekben be­mutatott- termelő ágazatai­ban tapasztalható eltérések mellett azonosságok is megfi­gyelhetők, ezek azonban nem kedvező tendenciák. Csökkenő létszám, alacsony bérek Az egyik ilyen tényező a lét­szám csökkenése, amely a megye iparában ez év első ne­gyedében 6,5 százalékos volt, az előző év azonos időszaká­hoz képest, míg országosan ez a mutató csak 4,7 százalék volt. A foglalkoztatottak lét­száma ezáltal a megyei szék­helyű iparban 12 532 főre csökkent. Az építőipari lét­szám ebben az időszakban csaknem a felére, 519 főre apadt, az országos csökkenés itt is szerényebb volt. A me­zőgazdasági keresők létszáma a 10 fő feletti vállalkozások esetében 2729 fő volt, 6,9 szá­zalékkal kevesebb, mint a múlt év első negyedében. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 33 008 Ft/fő volt a megye iparában, 23,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanezen adatok az építő­ipar dolgozóinál: 33 802 Ft/fő, illetve 33,5 százalék, a mező- gazdasági keresőknél: 23 035 Ft/fő, illetve 18,7 százalék. Jelentős eltérés tapasztal­ható minden ágazatban a fizi­kai és a szellemi foglalkozá­súak keresete között, az utób­biak javára. A tavalyihoz vi­szonyított nagymértékű bruttó átlagkereset-növekedés elle­nére a megyei keresetek min­den ágazatban elmaradnak az országos átlag mögött. (B. O.) (Vége) A villamos terhelés túllépésére, vagy üzemzavar esetére Korlátozási sorrend a megyeszékhelyen A különböző szolgáltató vál­lalatoknak - így az áram-, a gáz- és a höszolgáltatók- nak - kétévenként korláto­zási sorrendet (KS) kell ké­szíteniük. Ebben korlátozzák a lekö­tött, vagy a maximált telje­sítményt annak túllépésére, vagy szolgáltatói üzemzavar esetére. Az áramszolgáltatók­nál ez a rendszer ma is úgy­nevezett frekvenciarelés ér­zékeléssel automatikusan működik. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. -a fo­gyasztókkal egyeztetve - el­készítette a Salgótarján terüle­tére érvényes villamosterhe- lés-korlátozási listát, hat, A- tól F-ig tartó fokozatban. A korlátozás a legmaga­sabb fokozatban eléri az éves operaív tervben rögzített fo­gyasztói csúcsterhelés het­venöt százalékos csökkenté­sét. A villamosterhelés-korlá- tozási lista az alábbiak szerint alakul Salgótarjánban: Öblösüveggyár: A, B; SVT-Wamsler Rt: A, B; Gla- sunion Kft. A, B; Acélárugyár Rt. C; salgótarjáni 35/20/10 KV-os alállomás: F kategória. ÁPV Rt. megyei ügyfélszolgálatának tájékoztatója Nem tévedtek, akik arra fogadtak, hogy a DÉMÁSZ Rt. részvényei után az EMÁSZ Rt. papírjait is az utolsó darabig lejegyzik. A 10 ezer forint névértékű részvényt ugyanilyen címletű kárpótlási jegyért kaphatják meg a befektetők. A 2.44 milliárd forint értékű részvénycsomagot, ami a tár­saság részvényeinek 8 száza­léka, már az első héten túlje­gyezték. Igaz, a preferált be­fektetői kör egyelőre csak 1,562 milliárd forintért igé­nyelt ÉMÁSZ-részvényt, de a szakértők szerint mindig az utolsó két napon pörög fel a vásárlás. A bel- és külföldi alanyi jogosultak számára fenntartott 1,54 milliárd forint értékű részvénycsomagból így már csak 200 milliós pakett maradt az utolsó napokra. Az önkormányzatok és a mező- gazdasági szövetkezetek pedig csak 166 millió, illetve 51 mil­lió forintért jegyeztek rész­vényt. A jelenlegi helyzet tehát azt mutatja, hogy akár 150 000-rel több részvényre is lenne keres­let. A szabályok szerint egyébkén I. ha valamelyik ki­emelt befektetői kör nem tart igényt a neki fenntartott rész­vénycsomagra, azt újra eloszt­ják. A DÉMÁSZ esetében a maradék papírokat az önkor­mányzatok kapták, ezúttal vi­szont a bel- és külföldi alanyi kárpótoltak éppúgy hozzájut­hatnak, mint a szövetkezetek, vagy az önkormányzatok. Az ÉDÁSZ Rt. papírjaiból az ÁPV Rt. jóval nagyobb csomagot kínál. Ebből a 3,75 milliárd forint értékű csomag­ból talán már a nem alanyi jogú kárpótoltaknak is jut. S az ÉDÁSZ részvényei sem lesznek kevésbé értékesek, mint a DÉMÁSZ-éi, vagy az ÉMÁSZ-éi voltak. Szakértői számítások szerint a DÉ- MÁSZ-papírokon máris 1 százalékos nyereséget köny vélhettek el, akik becserélték kárpótlási jegyeiket. Sőt ez a nyereség hosszú távon akár 20-40 százalék is lehet. Sokat ígér, hogy az ÉDÁSZ Rt.-nek ugyanaz az EDF a tulajdo­nosa, mint a DÉMÁSZ Rt.-é. A francia áramszolgáltató tár­saság a világ egyik legna­gyobb szolgáltatója. 29 millió francia háztartást lát el áram­mal, és csak 1992 óta foglal­kozik külföldi befektetéssel. A két magyar áramszolgáltató kisebbségi részvényeinek megvásárlására tavaly 1.7 mil­liárd frankot költött, ami félig kevesebb, mint 4994-es befek­tetései. Ezek a beruházások tehát kiemelt befektetésnek számítanak az EDF életében. Az ÉDÁSZ-papírok cseréje július 18-ától június 27-éig tart. Ahogyan eddig is, az OTP Bank kijelölt fiókjaiban lehet kitölteni a jegyzési íve­ket. A belföldi, alanyi jogon kárpótoltak kapják majd a fel­ajánlott részvények 41,4 szá­zalékát, vagyis 1,5 milliárd fo­rint értékűt, míg a külföldiek­nek 750 millió forint értékű papír jut. Az önkormányzatok és az mg. szövetkezetek 500- 500 millió forintnyi pakettet kapnak, akár csak az ÉMÁSZ- papírokból. A kárpótlásijegy- hasznosító társaságoknak ez­úttal 450 milliós csomag jut. * Részletes felvilágosítás a Technika Házában (Salgó­tarján, Rákóczi u. 11.) mű­ködő ügyfélszolgálatnál. Tele­fon: 32/310-439. Ügyfélfogadási idő: hétfő - csütörtök: 9-től 16 óráig, pénteken: 9-től 14 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents