Nógrád Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám

1996. június 13., csütörtök Látóhatár 7. oldal Dr. Bánfi Ferenc, megyénk rendőrfőkapitánya derűsnek látja a jövőt, feltéve, ha munkájuknak lesz anyagi fedezete Rendőr-remény: nem lesz üres az erszény Nógrád biztonságáért címmel társadalmi programtervezet ké­szült a megyei rendőr-főkapitányságon, amely elemzi a bűn­ügyi helyzetet, prognózist készít az ezredfordulóig, és megha­tározza, milyen feladatokat kell megoldani az eredményesebb bűnüldözés érdekében. E programtervezetről beszélgetünk dr. Bánfi Ferenc alezredessel, megyei rendőrfőkapitánnyal.-Mi tette szükségessé a bűnö­zés elleni társadalmi program kidolgozását?-Évtizedek óta folyamato­san növekszik a bűnözés. A biz­tonság produkálása a rendőrség monopóliuma volt. Napjainkra azonban világossá vált, hogy a bűnözés okai nem a rendőri szervezethez kötődnek, hanem társadalmi, gazdasági, politikai okai vannak. Ezen okok a rend­őrségen kívül keletkeznek, ezért kezelésüket sem lehet egy szervezetre bízni. Orvosi nyel­ven szólva, a rendőrség tüneti kezelést végez, de nem rendel­kezik azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a bűnözés okainak a megszüntetésére tudna hatni. Látni való, hogy a gazdaságilag stabilabb országokban is nö­vekszik a bűnözés. Társadalom és bűnei- Nyugaton is csak a társada­lom széles rétegeinek a bevo­násával, egy integrált bűnözés elleni programmal lehet esélye a társadalomnak a bűnözés el­len. Az elemzéseink végül azt mutatták, hogy ha nem teszünk semmit, ha nem lesz egy közös program, akkor 2000-ben a ta­valyi 7 ezerről akár 15 ezerre is nőhet az ismertté vált bűncse­lekmények száma.- Hogyan foglalná össze rö­viden a Nógrád biztonságáért társadalmi programtervezet a bűnözés ellen című dolgozat lé­nyegét?- Általánosságban azt tűztük célul, hogy a megye közbizton­sága megtartásában érdekeltek összehangolt, célirányos és ha­tékony együttműködését alakít­sunk ki. Sokan sok mindent tesznek ma Nógrád megyében a bűnözés ellen, de nem tesznek annyit, mint amennyi az elmúlt évek változási révén elvárható. A tulajdonosi szemlélet meg­változott, jobban ragaszkodunk a tulajdonunkhoz. Elgondol­kodtató azonban, hogy valaki­nek van egy több millió forint értékű gépkocsija, de arra nem költ húszezer forintot, hogy biz­tonsági berendezése is legyen. Az önkormányzatok is tesznek a biztonságért, különböző in­tézkedéseket hoznak, támogat­ják a rendőrséget. Sokan sok mindent tesznek, de sok a pár­huzamosság is. Az érdekelt partnerek nem találnak egy­másra. Az együttműködés ad hoc jellegű. Ez a program az in­tegrációval azt célozza, hogy üljünk egy asztalhoz, cseréljük ki az információinkat és csinál­junk egy olyan programot, amelyben mindenkinek van dolga. Ezért tartom nagyon fon­tosnak, hogy a megyei közgyű­lés napirendjére tűzte ennek a megtárgyalását. Ez számomra azt mutatja, hogy a megyei tes­tület globális társadalmi kér­désként közelít hozzá, nem pártpolitikai kérdésnek tekinti. A programhoz a rendőrség a szakértelmét adja, az önkor­mányzat a társadalmi támoga­tást, és hozzá kell hogy segítsen az anyagi bázishoz. À terület- fejlesztési törvény hatályba lé­pésével talán a fejlesztésre ren­delkezésre álló összegekből is lehet a program megvalósításá­hoz támogatást szerezni, hiszen hiába van infrastruktúra, ha nem élnek biztonságban az em­berek. Veszélyben vannak a vállalkozások.-A programtervezetben mi­lyen alapvető célok fogalma­zódnak meg?-Az általános célmeghatáro­záson túl bizonyos prioritásokat is meghatároztunk. Ezek a lakos­ság, a hétköznapi emberek igé­nyeit veszik figyelembe. Ilyen a közterületek rendje. Ha nincse­nek biztonságban az emberek, akkor ez hatványozottabban fejti ki a negatív hatását. Növekszik a területen a gyermek és fiatalkorú bűnözők száma. Egy felmérés szerint az országban a legna­gyobb százalékban itt próbálták ki a gyerekek az alkoholt, a kábí­tószert és a dohányzást. A megye hátrányos gazdasági helyzete azt a kötelességet rója ránk, hogy kü­lön ennek az életkori csoportnak a megóvására egy részprogramot dolgozzunk ki. Ide kapcsolódik a hátrányos helyzetű kisebbségek­nek a felzárkóztatása. Azt szeret­nénk, hogy az ismertté vált bűn- cselekmények száma ne haladja meg a tízezret az ezredfordulóig. Tavaly egy év alatt harminc szá­zalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, s ha­sonló a helyzet most az első öt hónapban. A közlekedési igé­nyek és lehetőségek közötti el­lentmondást úgy szeretnénk fel­oldani, hogy a sérüléses balese­tek száma ne érje el a négyszázat. Sok múlik a közgyűlésen-Mik azok a feladatok, ame­lyek megoldása feltétlenül célja a programtervezetnek?- Az elsődleges cél, hogy a megyei közgyűlés fogadja el a programot, és mondja ki, hogy szükség van egy ilyen prog­ramra. Ezen túlmenően nagyon bízom benne, hogy felismerik azt a lényeges elemet is, hogy ez a program anyagi források nélkül nem tud működni. A biz­tonságba is be kell ruházni. Ha ez megtörténik, a következő lé­pés az lesz, hogy alakuljon meg a bizottság, a munkacsoportok, készüljön el az ügyrend. S 1997 januárjában induljon el a prog­ram megvalósítása. Fél évünk van erre.-Melyek azok a szervezeti formák, amelyekre a rendőrség támaszkodni szeretne a prog­ram megvalósításában?-Általában nem szeretik a bizottságokat, de mivel a rend­őrségi törvény szövege ezt a terminológiát alkalmazza, nem tekinthettünk el tőle. Meg kell alakítani a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot. Ja­vaslatunk szerint a mindenkori megyei közgyűlés elnöke lenne a vezetője. A törvény úgy ren­delkezik, hogy a bizottság megbízatása mindig a közgyű­lés megbízatási ciklusára szól. Hegelőzés: a legfontosabb Ez biztosítaná a rotációt, és a politikamentességet. Társel­nöke a mindenkori megyei rendőrfőkapitány lenne. Opera­tív egység lenne a titkárság, amely elvégzi azokat az apró tevékenységeket, amelyek a bi­zottság működéséhez kellenek. Ennek a titkárságnak a vezetője a mindenkori főkapitány bűn­ügyi helyettese lenne a javasla­tunk szerint. A titkársági fel­adatokat pedig a megyei bűn- megelőzési szolgálat látja el. Ezt már belső átcsoportosítás­sal megerősítettem, tehát nem új szervezetről van szó. Olyan szervezetet nem hozunk létre, amely pluszköltségeket okoz. Ezt a rendőrség vállalja a saját költség- vetéséből. S lenne egy elnökség. Ez a külön­böző munkacsoportok vezetőiből állna. Már működik egy megyei baleset-megelőzési bi­zottság, amelynek költ­ségvetése van, amely a rendőri vezetésnek ta­nácsadó testületé, amely társadalmi bázi­son nyugszik. Ennek az elnöke a főkapitány közbiztonsági helyet­tese. Tervezünk egy család-, gyermek-, ifjú­ságvédelmi csoportot, amelynek a vezetője elgondolásunk szerint nem a rendőrségről ke­rülne ki, hanem a civil szférából. Tervezünk egy vagyon- és gazda­ságvédelmi munkacso­portot, amely szintén nem rendőri vezető irányítása alatt állna. Mi kamarai vezetőre gondoltunk, hiszen a kamarák alapvetően érdekeltek abban, hogy a gazdaságvédelmi, va­gyonvédelmi munkacsoport a vállalkozói szférában tudjon működni, hiszen egyre nagyobb értékek halmozódnak fel. Ter­vezünk egy kisebbségvédelmi és etnikai csoportot, amelynek a tagjai döntő többségében a megyében élő kisebbségek képviselőiből kerülnének ki. Ehhez mi csak szakemberhátte­ret biztosítunk, a vezetőjének viszont abból a körből kell ki­kerülnie. Együttműködést aka­runk, és segíteni szeretnénk ezeknek a csoportoknak a munkáját. Tervezünk egy váro­sok biztonságáért munkacso­portot, hiszen a hat városnak vannak a bűnözést illetően olyan közös gondjai, problé­mái, amelyek mindenképpen indokolják; hogy a tapasztala­tokat folyamatosan megtárgyal­ják és kicseréljék. Furcsának tűnhet, de tervezünk egy falvak biztonságáért munkacsoportot. Nógrád megye lakosságának több mint a fele falvakban, kis­településeken él, amelyeknek megvannak a maguk specifi­kumai, s ezek rendkívüli mó­don rontják az élet minőségét a településeken. S egy falu biz­tonsági rendszere nem egy kör­zeti megbízottból áll. Tanács­kozási joggal, állandó jelleggel szeretnénk meghívni a megyei bíróság elnökét és a megyei fő­ügyészt, akik részben törvé­nyességi garanciát jelentené­nek, hiszen nem tagjai a szer­vezetnek, kívülről viszont vé­leményt formálhatnak, hogy ez a program mindenkor törvé­nyesen működjön. Minden al­kalommal meghívjuk a megye országgyűlési képviselőit, hi­szen ők sokat tehetnek a sző­kébb pátria biztonságáért, meg­felelő erőforrások felkutatásá­ért, támogatásért. A határőrség, vám- és pénzügyőrség képvise­lője, s a megyeszékhely pol­gármestere lenne még tagja a bizottságnak. A sajtó képviselői állandó meghívottként vehet­nének részt a bizottsági ülése­ken, ezzel is a nyilvánosságot szeretnénk biztosítani. Mun­kánkhoz csak úgy tudunk tár­sadalmi bázist szerezni, ha az emberek tudják, hogy miről van szó, mit csinálunk. À bizottság tevékenységével szeretnénk összhangba hozni a megyei közbiztonsági alapítványunkat. Ennek a kuratóriuma átszerve­zés alatt áll. Hiszen a program megvalósítására szerzett pén­zek nem kerülhetnek ellenőrzés nélkül felhasználásra. Ezért lenne célszerű, ha az alapítvány elnökének a megyei közgyűlés delegálna valakit. Szeretnénk, ha a most alakuló területfejlesz­tési bizottságból is két fő beke­rülne a kuratóriumba. A szakér­telem biztosítása érdekében a bűnmegelőzési szolgálat veze­tője lenne a kuratórium titkára. Nagyon szoros és összehangolt együttműködést tervezünk ki­alakítani. Június 18-án alakul meg Nógrád megyében a feke­tegazdaság elleni koordinációs bizottság. Önkormányzati segítség-A program milyen szerepet szán a települési önkormányza­toknak, valamint a lakossági önszerveződéseknek a feladatok végrehajtásában ?-A program alkotáskor fő szempontként tartottuk szem előtt a települési önkormányza­tokat, s az önkormányzatiság lényegét. Eszerint egy-egy te­lepülési önkormányzat terüle­tén az érintetteket be kell vonni a saját gondjaik, problémáik megoldásába. A hçlyi érdekelt­ségben kell keresni a feladatok megoldásának lehetőségét. Az önkormányzati testületeknek az a feladata, hogy a szűkebb pát­riában feltárják azokat az érde­keket, amelyek jelen esetben a biztonságteremtéshez fűződ­nek. Azt a települési önkor­mányzatoknak kell tudni, hogy milyen biztonságot szeremé­nek. Jó-e nekik az a biztonság, ami van, jó-e az a jövőkép, ami fenyeget, vagy akarnak valamit tenni. Ha a közterület rendjéről beszélünk, akkor a legtöbben az utcán lévő rendőrre gondolnak. Én meg arra is gondolok, hogy van-e közvilágítás, milyenek az utak, milyen a forgalomszerve­zés. Van-e olyan rendeletalko­tása az önkormányzatnak, amely a biztonságot szolgálja. — Legyünk őszinték, még nem alakult ki, holott kvázi törvényalkotói lehe­tőségük van. Milyen felté­telekkel engedélyezik kü­lönböző szórakozóhelyek működését? Ebben kérjék ki a rendőrhatóság véle­ményét annak ellenére, hogy erre jogszabály nem kötelezi őket. A lakosságot rá kell döbbenteni arra, hogy tehet és kell is hogy tegyen a saját biztonsága érdekében. Ezt csak szűk közösségekben érdemes csinálni, mint például a szomszédok egymásért el­nevezésű mozgalmat. Ezt ugyancsak szeretnénk megvalósítani. Cereden a körzeti megbízott már szervezi. Nem nagy dol­gokról van szó, hanem apró, de rendkívül racioná­lis cselekvésről. Hogy mi­ként kell ezt a mozgalmat megszervezni, erre nekünk kell szakmai segítséget adni. Ugyanakkor a rendőrségen is változtatni kell a módszereken. A betelefonálót nem szabad el­riasztani, ha nem adja a nevét. Segíteni kell a bejelentőt, és in­tézkedni kell. Ha az emberek azt érzékelik, hogy telefonjukra perceken belül érkeznek a rendőrök, később már a polgár a nevét is fogja adni. Az ön- kormányzatok szuverenitása érvényesülni fog ebben a prog­ramban. Kulcsszó az együtt­működés!-Jelenleg hol tart a prog­ramtervezet megismertetése, el­fogadtatása, megkezdődött-e már a végrehajtás?-Fő vázainak az ismertetése még a kinevezésem előtt elkez­dődött. A kinevezésem után minden rendőrkapitányság mű­ködési területén találkoztam a te­lepülési polgármesterekkel, ösz- szesen 110 kistérségi polgármes­terrel. Már ott érzékeltem, hogy támogatják a törekvéseinket. Á megye országgyűlési képviselői­vel is találkoztam. Ők is a támo­gatásukról biztosítottak. A rend­őrkapitányokkal két napot dol­goztunk a program kiművelésén, aminek alapján elkészült az írá­sos tervezet. Ezt elküldtük min­den polgármesternek, országgyű­lési képviselőnek, a hivatalok, in­tézmények vezetőinek. Elkez­dődtek a háttérbeszélgetések a megismertetés és meggyőzés, külsősök megnyerése érdekében. Persze nálunk a rendőrségen be­lül is szükség van az emberek megnyerésre. Meg kell érteni, hogy a közterületi állománynál alapvető magatartás-változás kell. Kommunikáljanak az embe­rekkel, erősítsék a bizalmat. Ez nem jelenti azt, hogy adott eset­ben ne készüljenek feljelentések, de megegyeztünk, hogy nem a büntetés a fő célja és feladata az egyenruhás állománynak, hanem az állampolgárokkal való együttműködés a bűnözés ellen. S ez egy jogos társadalmi igény, aminek mi meg akarunk és meg is tudunk felelni. Aki sérti a jogot, annak továbbra is számot kell vetnie ennek a konzekvenciáival. De nem ez alapján minősítjük a rendőri tevékenységet, hanem az alapján, hogy mennyire leszünk partnerei a lakosságnak. Ezt nem elegendő csak mondani, napiren­den kell tartani. Ezért tartom mér­földkőnek, hogy a közgyűlés 14- én itt ülésezik a főkapitányságon. Én komolyan gondolom, hogy ezt meg lehet csinálni, de azt is tu­dom, hogy egyedül a rendőrség nem lesz képes felvállalni. Ha a közgyűlés kedvező döntést hoz, azt jelenti, hogy meg kell kezdeni a végrehajtást. Akkor elkészítjük az év végéig a rendőrségi prog­ramot. Szervezetet módosítunk, tovább erősítjük a bűnmegelőzési szolgálatot, a körzeti megbízottak tevékenységét új alapokra he­lyezzük. Forintban, természetben-Honnan lesz minderre pénz, mi a helyzet az anyagiakkal?- A rendőrségi törvény arról is rendelkezik, hogy ha meg­alakul ez a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság, akkor a megyei közgyűlés és a rendőr-főkapitányság között egy külön megállapodást kell kötni, amely ennek a finanszí­rozásáról rendelkezik. Az anyagi bázist részben forintok­kal, részben természetben lehet előteremteni. A rendőrség a mi számításaink szerint 1996-ban mintegy 8-10 millió forintot költ bűn- és baleset-megelő­zésre. Pedig nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Köztu­domású, hogy közel 31 milliós adósságunk van. Hat iskolában folyik a dada (drog, alkohol, dohányzás, AIDS)-programnak az oktatása. Jelentős összegeket emészt fel, de sikerült külső támogatókat is szerezni. Számí­tok arra, hogy a megyei köz­gyűlés a saját költségvetéséből is biztosít összeget. Ok is nehéz helyzetben vannak, de ha egy­milliót ki tudnak szorítani és ’97-ben is tennének hozzá va­lamit, az óriási eredmény lenne. Szeretném, ha a területfejlesz­tésre rendelkezésre álló pénz­ből is minden évben kapna ez a program támogatást. Külön­böző pályázati forrásokat kuta­tunk fel. Alapítványi lehetősé­geket keresünk. Számítunk a különböző gazdálkodó szerve­zetek felajánlásaira is. Úgy gondolom, hogy 8-10 millió fo­rintot sikerül előteremteni. De nem élem meg kudarcként, ha csak 5-6 millió sikerül. Én op­timista vagyok. A megyének a rendőrsége akarunk lenni, de, hogy így lesz-e, azon múlik, hogy a megye akarja-e és tá­mogatja-e ezt. Pádár András Kárpótlási jegyért — ÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. június 18-tól június 27-ig A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy m 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. i Í^W ÁLLAMI J PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT.---------------------------------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents