Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

2. oldal ■ Ég SALGÓTARJÁN Má TlJf BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Félezren tanulnak az intézményben - Egyre fiatalabbak ülnek a padokban Megtalálta helyét a Bérczy középiskola Jogelődjét, a dolgozók gimnáziumát 1945-ben hozták létre Gyarma­ton, a Balassi gimnázium tagozataként Ez volt az ország első olyan iskolája, ahol elkezdődött a felnőttképzés. Közel két évtized után lett önálló az intézmény. Változó világunkban is megtalálta helyét. Dr. Kelemen István igazgatóval beszélgettünk.-Az élet bizonyára kikény- szerített néhány váltást.- A nyolcvanas évek közepén egyre kevesebben iratkoztak be az iskolába. Ezt tapasztalva fog­tunk bele a szerkezet-átalakí­tásba. Ennek első eleme az volt, hogy a hagyományos gimnázium mellett átvettük az ISZI-nél lévő szakmunkások szakközépiskolai képzését. Megszűnt az egészség- ügyi szakközépiskola is, amely nálunk levelező tagozatként mű­ködött. Változik a képzés- A rendszerváltás idején változtattak valamit?- Haladnunk kellett a korral. Ekkor indítottunk érettségire épülő angol nyelvű külkereske­delmi levelező osztályt. Két­éves nappali képzésről van szó. Többnyire azok jelentkeztek erre a szakra, akiket nem vettek fel az egyetemre, a főiskolára. Ha ez a lehetőség nem lett volna, lehet, az utcán csellen­genének ezek a fiatalok.- Még ma is folyik ilyen jel­legű képzés?-Ebben a tanévben indítot­tunk ugyancsak érettségire épülő kétéves középfokú ügyin­tézői osztályt. A hét minden napján folyik a képzés. Tárgyal­tam a külügyminisztériummal is, úgy néz ki, hogy ősszel banki ügyintézői képzés indulhat az iskolánkban. Igaz, ehhez még az önkormányzat engedélye is kell.-Nem szorul háttérbe a ha­gyományos képzés?-Tovább folyik a gimnázi­Dr. Kelemen István umi képzés és a szakmunkások szakközépiskolája. A gimnázi­umi oktatásban esti és levelező tagozaton is tanulhatnak a hall­gatók.- Milyen az érdeklődés?-Jellemző az érdeklődésre, hogy évek óta működik Rétsá- gon egy kihelyezett, négyosztá­lyos gimnáziumi tagozatunk. Az elmúlt évben a szécsényiek ke­restek meg bennünket, hogy old­juk meg a környék tanulói szá­mára a szakmunkások szakkö­zépiskoláját. Jelenleg két tanu­lócsoportban folyik az oktatás.- Gondolom, nem csak a vá­rosokból kerülnek ki a tanulók.- Közel negyven településről járnak a balassagyarmati és a kihelyezett tagozatainkra.- Sok a munkanélküli?- Valamikor ide csak úgy je­lentkezhettek tanulók, ha mun­kahelyük volt. Ma pedig a tanu­lóknak nem egészen 20 száza­léka dolgozik. Van ugyan szakmájuk, de érettségi nélkül ma már nehéz boldogulni.-Miből fizetik a munkanél­küliek a tankönyveket, az egyéb költségeket?-Érdekes tendencia figyel­hető meg: két évvel ezelőtt megmaradt a támogatásra szánt pénz. Talán szégyellték az em­berek, hogy kérniük kell. Ma már annyian igénylik a támoga­tást, hogy az iskolaszéknek komoly gondot okoz az elosz­tás. Négy-ötezer forintos tan­könyvárakat munkanélküli se­gélyből nehéz kifizetni.-Úgy él az emberekben, hogy a dolgozók gimnáziumába többnyire idősebb dolgozók járnak.-Mint a fentiekből is kide­rül: ez már régen nem így van. Erősen fiatalodik a gárda. Hogy konkrétumot mondjak: a tanu­lók közel nyolcvanöt százaléka harminc éven aluli.- Hogyan lehetséges az, hogy nem csökken a létszám?- Ha mi csak itt ülnénk és várnánk, hogy majd bejönnek a tanulók, komoly gond lenne. Ugyanúgy csökkenne a lét­szám, mint más középiskolák­ban. Rengeteg ötletet valósítot­tunk meg az elmúlt időszakban, így sikerült elérni, hogy egyre többen iratkoznak be. Egyéb­ként országos jelenség ez.- Nem látja kárát a színvonal a mennyiségnek? Fele sem maradt- Ez minden iskolánál fölve­tődhet. A mi jól felfogott érde­künk az, és ezt igazolják vissza az érettségi elnökök jelentései, hogy mi keményen megszűrjük a hallgatókat. Az elmúlt évben négy szakközépiskolai osztályt indítottunk. Nagyon sokan je­lentkeztek. Volt olyan első osz­tály, ahová ötvennégyen jelent­keztek és alig húszán maradtak.- A NAT kétszintű érettségiről beszél. Önök felkészültek erre?- Úgy mondanám, hogy fog­lalkozunk a kérdéssel. Ebben a rendszerben ennek az iskolatí­pusnak is helye van. Harcolnak önmagokért-Egyáltalán hány pedagó­gus tanít az iskolában? Kérde­zem ezt azért is, mert a pedagó­gus-szakszervezet némely veze­tője azt is megpendítette: be kellene olvasztani az intéz­ményt más középiskolákba.- Rosszul esett e felvetés. Fő­leg azért, mert nem financiális oldalról nézték helyzetünket. Szakmailag is gyenge ötlet. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy egy érdekvédelmi szervezet ahelyett, hogy védené érdekünket, éppen az ellenkező­jét teszi. Teljes képtelenség, hogy a huszonnégy tanulócso­portot osszuk szét a nappali ta­gozatos középiskolákba. De, hogy a kérdés első felére is vála­szoljak: átlagosan 27-28 fő kol­légának adunk munkát.- Tanulói létszám? Általában a tanulói létszám az utóbbi években 600-650 fő körül mozog.- Van jövője az ilyen jellegű képzésnek?- Balassagyarmaton a fel­nőttképzésnek múltja, jelene és nagyon bízunk benne, hogy jö­vője is lesz. Tagadhatatlan: a közvéleményben még mindig van egy olyan érzés, hogy ha itt végez valaki, akkor nem tud annyit, mint a nappalin tanuló. Ez ellen harcolni nagyon nehéz, de mi megpróbáljuk. Á. T. PÁSZTÓ 1996. május 7., kedd asz A Hírlap postájából A Pf. H - A Hírlap pu.tijll.il. rí ulv.a.k lómmá, A azerkeutőség fenntartja magan&k a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmival a szerkesztőség / nem feltétlenül ért egyet. „Egészségesebb falvakért” A Magyar Vöröskereszt 1995-ben meghirdette a fenti című mozgalmat. Óvodánk erre pályázatot nyújtott be. Pályázatunk kedvező elbírá­lást kapott, s 10 000 Ft-ot kap­tunk testneveléshez szükséges kéziszerek vásárlására, annak érdekében, hogy a testnevelési foglalkozásokat változatosabbá és vonzóbbá tegyük. Nagyon fontosnak tartjuk ezt, mivel à testnevelés a gyermekek egész­séges testi- és mozgásfejlesz­tése útján szolgálja a személyi­ségük fejlődését. A közelmúltban ismét kel­lemes meglepetésben volt ré­szünk, mert e mozgalom kere­tében játékot és ruhaneműt kap­tunk. A játékoknak különösen megörültünk, mivel a gyerme­keink nagy boldogsággal vették birtokba. Kaptunk plédeket is, amelyeknek nagy hasznát vesz- szük kirándulásokkor, valamint takaróhuzatot, amelyre éppen nagy szükségünk van. Azokat a ruhaneműket, melyeket közvet­lenül az óvodában nem tudunk hasznosítani, kiosztjuk a rászo­ruló családoknak. Köszönetünket fejezzük ki a Magyar Vöröskereszt pásztói és megyei vezetőinek segítő támogatásukért. Szellő Istvánné óvodavezető Tar Komplexnap a honfoglalási évforduló jegyében Ópusztaszeri A gyarmati Szent-Györgyi Al­bert Gimnázium diákjaként, Ópusztaszeren, a millecentená- rium jegyében tartottunk egy újabb komplexnapot. Ennek lé­nyege, hogy egy adott témában minél jobban kihasználjuk az egyes tantárgyak közti kapcso­lódási pontokat. Útközben kise­lőadások kalauzoltak át a jelen­ből a múltba: a honfoglaló ma­gyarok világába. A helyszínen a legcsodálato­sabb élmény a Feszty-körkép megtekintése volt. Hazafelé sem unatkoztunk, hiszen meg­kirándulás ismerhettük a középkori legen­dák, lovagok és a babonák vilá­gát. Örömmel tölt el, hogy én is azon diákok közé tartozom, akiknek iskolánk lehetőséget biztosít a tudás ilyen fajta bőví­tésére. Hálás vagyok felkészítő ta­nárainknak, főként Holecz Im- réné tanárnőnek. Utódainknak pedig kívánok még nagyon sok sikeres komplexnapot. Gyetván Violetta Szent-Györgyi Albert Gimnázium 4. a Balassagyarmat Margaret Holt: Neked szól a dal (20.) Egyre rosszabb a szociális helyzet. Nő az elszegényedés, a munkanélküliség, a válások száma, nincs elég lakás... Megpróbálunk segíteni, de mit tehet az orvos? Legalább addig, amíg nálunk vannak, igyekszem egészséges élet­módra szoktatni a fiatal anyá­kat. Warren nevetett.-Tudom, mire akarsz ki­lyukadni, Phil. Ugye a gyer­mekágyas szobákra gon­dolsz? Arra, hogy anya és gyermeke kezdettől fogva le­gyen együtt.- Igen, pontosan. Csak így alakulhat ki mély kapcsolat. Ha közös a hálóterem és rendszeresen szoptatnak a kismamák. Ez az elképzelhető legeszményibb módszer, anyának és gyereknek egy­aránt. - Philip olyan elszánt képet vágott, mint aki tűzzel- vassal meg akarja védeni ál­láspontját. Az orvosnő biztos benne, hogy Warren szándékosan terelte a szót barátja vessző- paripájára. A belgyógyász azt akarta, hogy Phil meg­győzze őt, Rose-t. Ha a lány tapasztalatlan lett volna, ta­lán be is dől Cranstone érve­lésének, ám a klinikán töltött hónapok alatt számos újdon­sült anyjával foglalkozott, akik a szülés után mind más és más magatartást tanúsítot­tak. Újszülöttjeiket a határta­lan boldogságtól a mély le­vertségig a legkülönbö­zőbb érzésekkel fogadták.- Mit szól mindehhez, Rose? - érdeklődött Warren. - Tudom, maga nem elége­dett a gyermekágyas osztály- lyal, pedig érdemes harcolni Phil eszméiért. Rose letette csészéjét az asztalra.-Értem, mit akar elérni, Cranstone doktor - kezdte óvatosan, az orvos felé for­dulva - de a végeredmény egyáltalán nem olyan meg­győző, mint amire számított. Az a legnagyobb baj, hogy maga nem elég rugalmas. Mereven ragaszkodik a sza­bályai betartásához, mintha minden asszony és újszülött egyforma lenne. A másik nagy hibája, hogy nem be­szélte meg a tervét a szülész­nőkkel. Ezeknek a bábáknak sokkal több gyermekágyas asszonnyal volt dolguk, mint hármunknak együttvéve. Hicks nővérnek például har­mincéves gyakorlata van, most mégis kijött a béketű­résből, és felmondással fe­nyegetőzik. Az éjjel eltöltöt- tem néhány órát az osztá­lyon. Ott egyetlen anya sem pihenhet. Borzasztó feszült a hangulat, a babák sírnak, az anyák pedig örökösen vesze­kednek. Különösen az az asszony aggaszt, aki saját fe­lelősségére hazament. Nem bírta elviselni a zűrzavart, inkább elmenekült. Mrs. Ga- insfordról van szó.- Micsoda? A tanítónő? - Warren majdnem kiejtette kezéből a villát. - Az a mű­velt, értelmes asszony? Mi a csuda történt vele? (Folytatjuk) Munkabiztonsági helyzetkép a megyében - Törvény a munkaügyi ellenőrzésről Egyértelműbb keretek a foglalkoztatáshoz Várhatóan a közeljövőben tárgyalja az Országgyűlés a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetet. Ha jóvá­hagyásra kerül majd, vajon milyen változásokat hozhat az eddigi gyakorlatban? S melyek voltak a tavalyi munkabiz­tonsági és munkaügyi ellenőrzések főbb tapasztalatai? Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Peregi Istvánnal, a me­gyei munkabiztonsági és mun­kaügyi felügyelőség vezetőjé­vel. Széttagolt rendszer- Szükség van egyáltalán a bevezető sorok között említett új törvényre, s ha igen, akkor mi a célja és rendeltetése?- Annak ellenére, hogy van­nak működő törvények, sőt a munkaügyi tárgyú jogszabá­lyokban az elmúlt években je­lentős módosulások következ­tek be, a munkaügyi ellenőrzés rendszere széttagolt maradt. Ezzel együtt jár az indokolatlan párhuzamosság is. Az ellenőrzés tárgyköre vi­szonylag széles, ugyanakkor a jogkövetkezmények alkalma­zásában esetenként bizonyos el­lentmondások tapasztalhatók. Nos, ezért van szükség egy átfogó munkaügyi ellenőrzési törvényre, amelynek fő célja és alapvető rendeltetése, hogy az alkotmányban meghatározott elvek alapján szabályozza a foglalkoztatásra és a munka­végzésre vonatkozó követel­mények állami ellenőrzésének tárgyi, személyi és szervezeti kereteit, az ellenőrzés eljárási rendjét, valamint a kötelezett­ségszegések jogkövetkezmé­nyeit.- A parlament a közelmúlt­ban önálló vitanap keretében tárgyalta a feketegazdaság helyzetét, az ellene való fellépés lehetőségeit. Tartalmaz-e ezzel összefüggésben jogosítványo­kat az említett törvény terve­zete?-A törvény várhatóan nem csupán a már meglévő munka- viszonyból származó köteles­ségekre, hanem általában a fog­lalkoztatásra, azaz a munkavi­szony létesítésével kapcsolatos kötelességek ellenőrzésére is kiteljed. Ez azért lényeges, mert a hatályos jogszabályok alapján a kötelességek teljesíté­sének éppen ez a fázisa hiány­zik. Elavult technológia Rögzíti, hogy alkalmazása szempontjából ki minősül munkáltatónak, munkavállaló­nak, mit kell munkahelynek te­kinteni stb. Itt említem meg, hogy elkészült a foglalkozta­táshoz kapcsolódó nyilvántar­tásról, munkavállalói igazoló­lapról szóló rendelet tervezete és hatályba lépett a rendbírság­ról szóló munkaügyi miniszteri rendelet.-Mi történt eddig? Melyek voltak a felügyelőség elmúlt évben végzett ellenőrzéseinek főbb megállapításai és lényege­sebb következtetései?- A megye munkavédelmi helyzetét az elmúlt évben is alapvetően befolyásolta a ter­melés és létszámcsökkenés, va­lamint a munkáltatók kedvezőt­len anyagi lehetősége. A mun­kahelyteremtő beruházások száma elenyésző, így tovább konzerválódott az elavult tech­nológia. A biztonsági követelmények hiányát csak fokozta, hogy a kisvállalkozók többségének gépparkjában jelentős számban találhatók a volt állami vállala­tok által leselejtezett gépek és a biztonsági szempontból kifogá­solható berendezések. Megjelentek a balesetveszé­lyes házi gyártmányú gépek is, így például a faipari marógé­pek, körfűrészek, gyalugépek, hegesztő transzformátorok. Kevés a szakember- Mit tesznek az új vállalko­zások a szükséges munkabiz­tonsági feltételek megteremtése érdekében? Vannak-e képzett szakembereik, ismerik-e a mun­kavédelemmel kapcsolatos kö­vetelményeket?- A munkahelyek elvesztése természetesen nem kímélte a munkavédelmi szakembereket sem. Az ellenőrzött munkálta­tók többségénél nincs „munka­védelmis”, vagy ha van is nem szakképzett. A munkavédelmi szakembereket számos más fel­adat ellátásával is megterhelik, az alaptevékenységük rovására. Mindezek miatt nem érvé­nyesülhetnek a munkabalesetek kivizsgálásával kapcsolatos el­várások sem. Az újonnan ala­kult társaságoknál nem fordíta­nak kellő figyelmet a biztonsá­gos munkahelyi feltételek meg­teremtésére. Ügyanakkor ked­vező fejleményként említhe­tem, hogy megjelentek Nógrád megyében is a munkavéde­lemmel foglalkozó cégek és vállalkozók.-Hogyan alakultak a mun­kabalesetek?- A munkavédelmi feltételek kedvezőtlenebbé válása elle­nére a munkabalesetek évek óta tartó csökkenése 1995-ben is tovább folytatódott. Amíg 1991-ben 1653, addig 1995-ben 782 baleset történt a megyében, a csökkenés mértéke tehát csaknem ötvenhárom százalé­kos. Ez mindenekelőtt a megye gazdaságában foglalkoztatottak hasonló nagyságrendű csökke­nésének következménye. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a halálos és csonkulásos balesetek száma ugyanezen időszakban csak ingado­zott, de nem csökkent lényege­sen. Sok törvémysértés- Melyek a munkaügyi ellen­őrzések főbb tapasztalatai és melyek a legjellemzőbb hiá­nyosságok?- Gyakran tapasztaltuk, hogy ha nem tudnak a munkavállaló részére munkát biztosítani, fize- tetlen szabadságra küldik. Ál­lásidőre a munkáltatók általá­ban semmit nem fizetnek. Na­gyon sok törvénysértés tapasz­talható a munkaidőre, a pihenő­időre és a túlmunkára vonat­kozó követelmények betartása terén. A munkaidő tartamára vo­natkozó szabályokat elsősorban a vállalkozói szférában sértik meg: az egyik bt.-nél például a munkaidő vége a kiszabott munka elvégzésekor (!) követ­kezik be. Abban bízom, hogy a tör­vény egyértelműbb kereteket teremt a szabályos foglalkozta­tás biztosításához. Dr. Baráthi Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents