Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

Megyei Körkép 1996. május 30., csütörtök Részt vesz-e a pásztói kórházdemonstráción Horn Gyula? Kuncze nem ér rá pénteken Felbolydult méhkashoz hasonlít ezekben a napokban a pásztói Polgármesteri Hivatal. Mindenki a május 31-ei, pénteki de­monstrációra készül, amelyen a helyiek és a környékbeliek a kórházuk jövőjéért emelnek szót. Ha minden az előzetes vára­kozásoknak megfelelően alakul, akkor körülbelül 6-8000 em­ber lesz jelen a pásztói ,jogos harag napján”, a művelődési központ előtti szabad területen. Az e heti pénteki harangszó le­het, hogy Pásztón éri a magyar miniszerelnököt is, Horn Gyu­lát, persze csak akkor ha ő is úgy akarja. Mindenesetre dr. Dobrovoczky István, a város polgármestere elküldte neki az alábbi levelet. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Örömmel jutott tudomá­somra, hogy 1996. május 31-én Salgótarján vendége lesz. Ezen a napon a levelemhez csatolt felhívás tartalmával egyező és a megye legeleset­tebb térségének több évtizedes aktív fekvőhely-ellátását el­fekvő intézetté átalakító kísérle­tek elleni demonstrációt szerve­zünk, amelyen a város és kör­nyékének lakói vesznek részt. Tisztelettel kérem Miniszter- elnök Urat, hogy útját szakítsa meg - ha csak rövid időre is - Pásztón és fejtse ki személyes álláspontját a tervezett intézke­désekről. Ha Hóm Gyula nem jön, a demonstráció egyik leghangsú­lyosabb pontján akkor is jelen lesz egy tőle származó idézet, amely így hangzik: „Ha a jelen megpróbál tör­vényt ülni a múlt felett, elve­szítheti a jövőt...” Hóm Gyula mellett az ismer­tebb személyiségek közül meg­hívót kapott Kuncze Gábor bel- ügyminiszer, dr. Szabó György népjóléti miniszter, dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő és Juhász Gábor, a Nógrád Me­gyei 2. számú választókörzet országgyűlési képviselője. A május 22-én Pásztóról to­vábbított levelekre eddig csak a belügyminisztériumból jeleztek vissza: Kuncze Gábornak nem jó a péntek, valaki azonban képviselni fogja őt a demonst­ráción. Az azonban már biztos, hogy jelen lesz a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke Kovács Gábor, továbbá Csépe Béla or­szággyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese és Kádárkuti József a Pásztói Nemzeti Kör szervező bizott­ságának elnöke. Ők hárman hozzászólásukat is jelezték. A kórházügyben a rekonstrukciót támogató Pusztai Erzsébet or­szággyűlési képviselő egy Dombóvárhoz kötődő hivatalos programja miatt nem tud meg­jelenni Pásztón. A médiák közül a két nóg­rádi megyei napilap újságírói mellett a helyszínre várják a ki­értesített TV-Híradó, valamint a Duna TV stábját és a Magyar Rádió képviselőit. A demonstráció idejére a rendőrség és a közúti igazgató­ság támogatásával útlezárá­sokra kerül sor. Tehát május 31 -én, 12 és 14 óra között a Ba­ross S. utat a Deák Ferenc úti csomópontnál, a Nagymező ut­cát a Széchenyi utca találkozá­sánál, a Hársfa utcát a Szen- timre térnél, a Gárdonyi utcát pedig a Margit úti csomópont­nál zárják le. Az autókkal érke­zők a Semmelweis és a Margit utcák találkozásánál lévő parkí­rozóban hagyhatják járművei­ket. B. M. Május 31-én is árverez az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága Ingóságok kalapács alatt Az APEH Nógrád Megyei Igaz­gatósága május 31-én, pénteken 10 órakor Salgótarján, Nagy S. út 10. szám alatt a következő ingó­ságokat bocsátja árverésre:- LEHEL 102 literes hűtőszek­rény 10 000 Ft- Videoton tip. fekete-fehér te­levízió 8000 Ft- Keverőtárcsás mosógép 6000 Ft- Centrifuga 4000 Ft A tárgyak az árverés kezdete előtt 1 órával a helyszínen megtekint­hetők. Az árveréssel kapcsolat­ban bővebb információ kérhető az APEH Nógrád Megyei Igazga­tósága csődeljárási és végrehaj­tási osztályától csütörtökön 8 és 15 óra közt személyesen, illetve a 417-655-ös telefonszámon. Sok hűhó a hivatal igazáért - Illetékbélyeggel díjazták a jó szándékot Segíts, és remete maradsz Szöllős Géza karancsaljai lakos nyughatatlan ember. E tulaj­donságát azonban a köz javára hasznosítja, a Karancs kör­nyéki lakosság ösztönzésére, szervező munkájának köszönhe­tően, tavaly októberben megtörtént a Kápolnahegyen lévő védkunyhó- közismert nevén: remetelak - felújítása. A turisták örömmel fogadták, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal viszont összevonta a szemöldökét... A hivatal 1995. október 19-én helyszíni bejárást kezdeményezett, melynek során az érintett felek egy em­lékeztetőt írtak alá. Ez enge­dély nélküli építkezésként könyveli el a remetelak fel­újítását: „...a helyszíni bejá­ráson az Or­szágos Műem­lékvédelmi Hi­vatal Műem­lékfelügyeleti Igazgatósága területi fel­ügyelője (Hor- váthy Judit) azt tapasztalta, hogy a véd­kunyhó felújítása, átépítése olyan formában történt meg, ami építészetileg nem kívánatos a kápolna környezetében. Saj­nálatos az a tény, hogy ezzel a fáradtsággal, szervezéssel és pénzzel a felújítás elfogadható lett volna, ha Szöllős úr megke­reste volna az OMVH-MFi-t”. A továbbiakban arról is rendel­keztek, hogy Szöllős Gézának fennmaradási engedélyt kell kér­nie a hivataltól, melynek mellék­leteként építészmérnök által ké­szített terveket szükséges benyúj­tania. A pontosítás kedvéért: a remetelak nem műemlékjellegű. A kápolna melletti létesítmények (a remetelak és a harangláb) fennmaradási engedélykérelmé­nek műszaki dokumentációját dr. Váli István építészmérnök precí­zen elkészítette, s azt el is küldte az OMVH-nak. Az illetékes elő­adó, a helyszíni bejáráson is részt vett Horváthy Judit azonban visszaadta, mondván, a „tulajdo­nos” kérje a fennmaradást. A tu­lajdonosnak Szöllős Gézát titulál­ták, aki csak a remetelak felújí­tása gondjainak volt a tulajdo­nosa. A hivatal szerint tehát Szöl­lős Géza a remetelak fenntartója. Fura dolog, de ezután történt fu- rább is. Mielőtt a „remetelak-tu- lajdonos” saját maga megcímezte volna a fennmaradási engedélyt a hivatalnak, kapott tőlük egy hatá­rozatot. Ebben ismét felszólítják, hogy nyújtsa be a fennmaradási engedélyt, s egyebek között mel­lékeljen egy háromezer forintos illetékbélyeget is. Szöllős Géza eleget is tett a határozatnak, ki­véve a bélyeget.-Én csak egy jó szándékú szervező vagyok, miért kell ne­kem megszenvedni, most már anyagilag is, a hivatal intézkedé­seit? - teszi fel a költői kérdést Szöllős úr, majd így folytatja: - ha a hivatal logikáját elfogadom, azt, hogy a műemlékjellegű ká­polnához nem társítható a „köz- jellegűvé” vált remetelak, akkor például a ka- rancskeszi teme­tőbe serrr lehetne temetkezni, csak úgy, „közjelleg- gel”, mert ott ta­lálható Hahn Jú­lia késő barokk sírköve 1795- ből, ami szintén műemlékjel­legű. Persze em­líthetném a ka- rancsberényi partizánmúzeu­mot is, azaz a Légrády va­dászházat, ami műemlékként van feltüntetve, s ennek ellenére teljesen átala­kították. A talán leglényege­sebb momentumról sem feled­kezzünk meg:a remetelakkal a kutya sem törődött a korábbi években. Ha összedőlt volna valaki alatt, akkor az OMVH melyik szakembere vállalta volna érte a felelősséget? Vagy az „magától értetődő” lett volna? A remetelakot egyéb­ként a kívánalmaknak megfele­lően hamarosan átépítik. Az építmény félkör kialakítású mellvédjét elbontják, a tetejét feltöltik, s folyónövénnyel ülte­tik be. Szöllős úr elgondolkoz­hat, hogy érdemes-e bármit is tenni a köz javára. B. M. A Kohász Művelődési Központ és lapunk szellemi vetélkedője Honfoglalók nyomában A május 23-ai lapszámunkban megjelent 4. for­dulóval az írásbeli rejtvények befejeződtek. A 4. forduló megfejtései: 1. Vecelin 2. Koppány holttestét István négyfelé vágatta: az egyik csonkot Esztergom, a másikat Veszprém, a harmadikat Győr kapujára tűzette ki, a negyedi­ket pedig Erdélybe küldte. 3. A kalandozó magyarok felgyújtják a várost, ill. a templomot. 4. Sankt Gallen-i kaland. A kalandozó magyarok elfoglal­ják a Szent Gál monostort, ahol csak egyetlen bencés szerzetessel, Heribald test­vérrel találkoznak. 5. Ady Endre: Góg és Ma- góg Góg, Magóg, Vazul, Puszta­szer 6. Bihar, Csanád, . Eger, Esztergom, Győr, Gyulafe­hérvár, Kalocsa, Pécs, Vác és Veszprém. 7. 997 előtt: Pannonhalma 8. Ezeket az ezüst lemeze­ket kova, tapló stb. tárolására szolgáló 10-12 cm nagyságú, övön viselt bőrtarsolyokra il­lesztették, miután tűvel vona­las díszeket, palmettákat raj­zoltak rájuk. 9. Bucher 10. Sarolta, az erdélyi Gyula lánya volt és ez­zel a nemzetséggel szövetsé­gi viszony jött létre. 10+1. Borsod, Vas. A vetélkedő 3. fordulójában legtöbb találatot elért olvasók közül Daku Orsolyának (Sal­gótarján, Medves krt. 76. sz.) kedvezett a szerencse: ö nyerte a kétezer forintos könyvutal­ványt. Jutalmát a június 12- én, szerdán 14.30 órakor a Kohász Művelődési Központ­ban (Salgó u. 46.) megrende­zendő szóbeli csapatvetélke­dőn kapja meg. Amennyiben ezen nem vesz részt, postán küldjük el részére a nyere­ményt. A 4. forduló nyertesének nevét és a szóbeli vetélkedő tudnivalóit június 6-ai, csütör­töki számunkban közöljük. Ifjú képzőművészek kiállítása a zeneiskolában Gyarmati gyermekmunkák Színültig telt a balassagyarmati zeneiskola előcsarnoka: ifjú képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben. Az eseményen kiosztották a művészeti pályázat díjait. A Pueri Fabri, vagyis Gyer­mekmunkák nevet viselő, Hont-Ipoly menti regionális gyermek képzőművészeti kiál­lítás szervezői már februárban kiküldték a meghívókat hu­szonhárom hazai és szlovákiai határmenti iskolába, ám pályá­zati művek csak alig-alig érkez­tek. Néhány intézmény egysze­rűen figyelmen kívül hagyta a felhívást.-Kevés alkotás futott be a határidőre, ám ezek a munkák rendkívül magas színvonalúak. A zsűri nagyon nehéz helyzetbe került a művek elbírálásakor, il­letve a díjak kiosztásakor - mondta Pénzes Géza művész­tanár, a tárlat egyik fő szerve­zője. A pályázat nógrádi díjazott­jai: általános iskolások között első díjat nyert Benicsek Márta (Kiss Árpád Általános Iskola), a művészeti iskolásoknál szin­tén első díjat nyert Végh Bor­bála (Diósjenő) és Csordás At­tila (Balassagyarmat). Ipolyság Város Polgármes­tere, dr. Zsolnay Jenő különdí- jat adományozott Oláh Renáta gyarmati diákművésznek, míg a gyarmati polgármester, Juhász Péter különdíját az ugyancsak Ipoly-parti Németh László nyerte el. Hogyan lehet a strasbourgi bizottsághoz fordulni ? Emberi jogok az ügyvéd szemével A közelmúltban tartotta szemináriumát a Másság Alapítvány, az INTERIGHTS Magyarországi Irodájának közreműködésé­vel, „Lehetőségek az emberi jogok érvényesítésére Magyaror­szágon és másutt” címmel. Bíró András, az alapítvány kuratóriumának elnöke és dr. Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója azon fáradoz­nak, hogy minél szélesebb kör­ben megismertessék az emberi jogok alkalmazásának lehető­ségét a gyakorló jogászokkal. Ennek érdekében szerveznek továbbképzéseket. Nógrád megyéből dr. Gera Éva ügyvéd vett részt a szakmai programon:-Mit jelent az INTE­RIGHTS?- Magyaml ez az Emberi Jo­gok Törvényes Védelmének Nemzetközi Központja, melyet 1982-ben alapítottak azzal a céllal, hogy vezető szerepet vál­laljon az emberi jogok és sza­badságjogok törvényes védel­mének fejlesztésében. Ennek keretében például az elmúlt év­ben ,.Emberi jogok a gyakor­latban” címmel szakmai szemi­náriumot szerveztek Budapes­ten, s ezen szintén alkalmam volt részt venni.- Milyen témákról hallhattak az érdeklődök?- A kétnapos program rend­kívül érdekes és tanulságos volt. Dr. Frech Agnes tanácsve­zető bíró az emberi jogi szem­pontok elbírálásáról beszélt, ar­ról, hogyan lehet ezt a bírósági eljárásban figyelembe venni. Dr. Horváth István ügyvéd elő­adásában rávilágított az ügyvéd lehetőségeire, az együttműkö­désre a helyi és nemzetközi emberi jogi szervezetekkel. Dr. Horváth Attila, az IN­TERIGHTS magyarországi irodájának vezetője megismer­tette a résztvevőket az Európai Konvenció és más nemzetközi emberi jogi egyezmények eset­jogával és gyakorlatával. Dr. Grád András - aki Strasbourg- ban is dolgozott- az Emberi Jogi Bizottság lehetőségeiről, eljárásrendjéről beszélt. Mindez azt jelenti, hogy akár polgári, akár büntető ügyben felmerül annak szükségessége, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bizottsághoz lehet és kell for­dulni, megismertük ennek a módját, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország alig né­hány éve csatlakozott az egyezményhez. T. N. L. Nem sokat tehet a szakszervezet - Szezon előtti körkép Pásztóról Mindenki úgy üdül, ahogy tud Az időjárás sejteti, hogy az idén is eljön az igazi nyár. A nagy melegben viszont, aki csak teheti víz mellé húzódik, a strando­kat keresi fel, netán üdülőbe merészkedik. Mivel ez utóbbi helyeken igen magasak az árak, kispénzű em­berek számára megfizethetetle­nek, még akkor is, ha a szak- szervezet - ahol van - anyagi­lag is segíti a bátor vállalkozó­kat. Ugyanis a privatizáció vala­mint a gyárak, üzemek, vállala­tok, gyors leépülése a rendszer- váltás következtében meggyor­sult, minek hatására megszűnt, vagy minimálisra csökkent a pártállamra jellemző szervezett üdültetés. A Pásztói Szerszám és Gép­gyártó Kft.-nél sincs már két-három éve üdültetés. A ba­latonalmádi és a leányfalui sa­ját üdülőjük már a múlté, a jászárokszállási három faházu­kat pedig vállalkozónak adták ki. Ezzel ez a lehetőség is meg­szűnt. Aki mégis szakszervezeti se­gítséggel kíván üdülni, az a Hunguesten keresztül (salgótar­jáni volt SZMT-székházban) intézheti az ügyet. Azonban eddig ilyen kéréssel nem for­dultak az üdüléssel foglalkozó szakszervezeti aktivistához. Sem az ír tulajdonú Avon- more Kft., sem a Agroprodukt Kft., sem pedig a Baumit Kft.- nek nincs hétvégi háza, minden dolgozó úgy oldja meg üdülé­sét, nyári pihenését, ahogy tudja. Egyébként egyik helyen sincs szakszervezet. A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat pásztói részlegében a szakszervezeti főbizalmitól ka­pott tájékoztatás szerint a válla­lat működésében lévő faházas tahi üdülőbe az aktív dolgozók közül tavaly egy család jelent­kezett. Ketten önköltséges ala­pon a balatonszántódi üdülőben töltötték napjaikat. Az idén is mindössze egy család jelezte, hogy Tahiba kí­ván menni. Itt reggelit, ebédet adnak térítés ellenében. A gye­rekek ötvenszázalékos ked­vezményben részesülnek. A nyugdíjasok közül egy-két fő Hajdúszoboszlóra és Parádfür- dőre jár gyógyulni, pihenni. Részükre a vállalat 3000 forint támogatást ad a szakszervezet pedig a költségek hetvenöt szá­zalékát viseli. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents