Nógrád Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25-26-27 / 122. szám
6. oldal HitElet 1996. május 25., szombat _________Pünkösdi Kisszótár_________ H armatszedés, esővarázsolás A keresztény egyház egyik legjelentősebb ünnepe, amely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Az ünnep tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek ekkor szállt le az apostolokra, s indult világhódító útjára a keresztény vallás. A liturgiában Révay Edit vallásszociológus kalauzol. Az ünnep neve A görög pentekosztesz (ötvenedik) szóból származik. Maga az ünnep a zsidó vallásból ered. A hagyomány szerint Isten e napon adta törvényeit választott népének. A húsvét (peszah) utáni 50. napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tíz- parancsolat adományozásának az ünnepét ülték. Időpontja Minthogy a niceai zsinat határozata óta a húsvét „mozgó ünnep” (a zsidó húsvét dátumához illeszkedik), így a pünkösd is évente más-más napokra esik. A keresztény pünkösd az idén május 26-27- én lesz. A csoda Jézus ígérete szerint, az apostolok fölött tüzes nyelvek formájában a Szentlélek jelent meg. A pünkösdi csoda ábrázolása gyakori: az apostolok karéjában középen ül Mária, fölötte pedig a Szentlélek galamb képében terjeszti ki szárnyait. Egykoron galambot bocsátottak szabadon a templomban és égő kóccsomót szórtak szét, így emlékezve a nagy napra. Zöld ág hordása Régi népszokás a zöld ág hordása, pünkösd énekes-táncos, játékokkal színesített ünneplése. Kaput formáló feltartott karok alatt haladnak át a gyerekek, s közben éneklik, „Bújj, bújj, zöld ág, zöld leve- lecske...” A zöld ággal díszítés, akárcsak a rózsa, jelképes jelentőségű: erre száll le a Szentlélek. Harmatszedés A pünkösdi hajnali fürdetés és harmatszedés a néphit szerint egész évre megtisztítja a szervezetet, mentesít például a kelésektől. Ha valaki pünkösdkor „szent kutak”-ból vett vízben mosakszik vagy abból iszik, kiváltképp egészséges marad. A harmattal mosakodás szépségvarázsoló erejű. Hasonlóképp jótékony hatású a pünkösdi locsolás. Királynéjárás Pünkösdölésnek, pünkösdjárásnak is nevezik. A kislányok termékenység-varázslással összekötött, játékos köszöntője. Négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és a legszebbet. Ez utóbbi kezében rózsaszirmokkal teli kosár van. Házhoz érve az udvaron vagy ajtó előtt megállnak, a kiskirályné fölött kendőt feszítenek ki vagy fejét fátyollal borítják be, énekelve körbejárják, termékenység-varázsló mondókák kíséretében. Felnőtté avatás Több felekezet körében meghonosodott szokás, hogy ekkor tartják a serdülők rituális felnőtté avatását. Elnevezése: a katolikusoknál bérmálás, a- protestánsoknál konfirmáció, a zsidóknál Bár micvá. Egynapos királyság A pünkösdi királyságként ismert játék neve a múlandóságra utaló átvitt értelmű jelentést is kapott. A tréfás vetélkedőkkel, . ügyességi próbákkal egybekötött népi játékok során királyt választanak, akinek „uralkodása” általában egyetlen napig tart. Esővarázsolás A pünkösdhöz kötődő egyik legkedveltebb hagyomány a májusfa állítása, mely egyszersmind „esővarázsoló”. A néphit magyarázata: „májusi eső aranyat ér”. Bazsarózsa A porcelánedények kedvelt díszítményének, a bazsarózsának eredetije a mérsékelt öv déli sávjában vadon terem. Az antik világ gyógynövényként jegyezte és babonás erőt tulajdonított neki. Pünkösd táján nyílik. Szirmaiból ma is kiváló görcsoldó készül. Valaha a virág magjából készített fűzért a csecsemők nyakába akasztották abban a hitben, hogy megkönnyíti a fogzást. Régi magyar neve bazsarózsa, délszláv eredetű. Mai nevét a németből kölcsönözött Pfingstrose a pogány Róma májusi rózsaünnepének reneszánsz kori fölélesztésekor született. Cs. Benkő Judit Vendrey Gábor atya: folyamatosan kiárad a Szentlélek a Krisztusban hívőkre Isten tiszteletben tartja a szabadságot Már az Ószövetségben is megemlítik pünkösdöt. A választott nép azt ünnepelte, hogy Isten Mózesnek a Sínai-hegyen átadta a tízparancsolatot. Az Újszövetségben ugyanezen a napon történt a Szentlélek kiáradása az apostolokra és Jézus első tanítványaira. E csodálatos ünnepről beszélgetünk Vendrey Gábor atyával, a gyarmati Don Bosco lelkészség plébánosával.-Az Ószövetség tanítása szerint a zsidók féltek az akkori jelenéstől. Miért?- Nem véletlenül. Félelmetes jelenség volt, amint az Isten tűz formájában leereszkedett a Sí- nai-hegyre. Rengett a tűzben álló hegy. Ezért aztán a zsidók úgy reszkettek, mint a nyárfalevél. Ekkor Mózes ott volt a hegyen. Egyébként Isten előszeretettel jelent meg tűz formájában. Gondoljunk csak az égő csipkebokorra.-Mi a lényegi különbség az ó- és az Újszövetségben leírtak között?- Az Ószövetségben a Sínai- hegynél egy nép születik: Izrael népe. Az Újszövetségben a Sión hegyénél, Jeruzsálemben: az egyház. Mindkét népet Isten teremtette meg. Izrael népe az egyház előképe, az egyház pedig a beteljesedés: „Isten igaz Izraelé” (Gál 6,16). A Sínai- hegynél Izrael népe félt, mert nem csak tűz volt, meg földrengés, de még a harsona is szólt. Ezzel szemben a Szentlélek szelíden szállt le lángnyelvek formájában az apostolokra, Máriára, Jézus anyjára és az első tanítványokra. Mindez tehát békésen történt Jeruzsálemben, melynek nevében benne van a „szálem” szó, ami békét jelent. Nem hiába mondja Szent Pál: „Béke Isten igaz Izraelének” (Gál 6,16). A pünkösd az egyház születésnapja: az apostolok ekkor kezdték meg a nyilvános tanítást.- Mikor történt ez pontosan?- Jézus menybemenetele után a tizedik napon. Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentleiket. Azt kérte az apostoloktól, addig maradjanak a szent városban, Jeruzsálemben. Nem hiába várakoztak: eljött a Szentlélek és betöltötte őket.- Az apostolok tanítása mennyire hallgattatott meg? Hiszen az emberek szabad akaratán múlik, hogy az Isten által fölkínált lehetőséggel élnek-e.- Isten alapvető célja, hogy szabad emberekkel akar közösségre lépni. Ezért Isten következetesen tiszteletben tartja az emberek szabadságát. Jézusban fölajánlja az új és örök szövetséget az emberiség nagy családjának. A döntésben segíti, vonzza az embert (ez a kegyelem), de, hogy az ember elfogadja-e a szövetséget, vagy sem, az bizony az ember szabad akaratán is múlik.- Feltéve, ha eljut hozzájuk Isten szava.- Igen, előfordulhatnak akadályozó tényezők, így aztán nem mindenkihez jut el az ajánlat. Gondolok a különböző társadalmi, politikai, gazdasági tényezőkre. Persze lélektani tényezők is vannak.- Mi a pünkösd mának szóló üzenete?- A Szentlélek kiáradása folyamatos valóság./Ez nem csupán pünkösdvasárnaphoz kötött. Isten folyamatosan küldi a Szentlelket az Atyától a benne hívők számára. A szentlélek az Isten. Az Istennel való találkozás az embert mindig arra indítja, hogy magába szálljon és felkészüljön az Istennel való bensőséges találkozásra. Pünkösdvasárnap Jeruzsálembe nagyon sokan zarándokoltak, hiszen már a zsidó liturgiában is ünnep volt ez a nap. Nem csak palesztinai, de a szétszórtságban élő zsidók közül mindenféle nyelvű zarándok összegyűltek a városban. Voltak ott nem zsidó származású, de egy- istenhívő személyek is, akiket nagyon érdekelt a kinyilatkoztatás. A Szentlélek kiáradása ezen a napon történt, és ezért az apostolok soha nem tanult nyelveken tudták hirdetni Jézus örömhírét. Ez volt a híres pünkösdi csoda, a nyelvek csodája. A soknyelvű és kultúrájú zarándoksereg mindenütt megértette az apostolok igehirdetését. Ezen az egyetlen napon több mint háromezren váltak Krisztus-hívőkké. Ez jelzi az egyház egyetemességét (Egyetemes = görögül: katolikus). Fentiek is jelzik Isten azon szándékát, hogy az emberiséget egy nagy családba kívánja összegyűjteni. Mert az egyház az Isten újszövetségi választott népe.- Hogy rátaláljunk a Szentiélekre, abban az egyház is segíthet.- A Szentlélek az egyház éltető lelke. Az egyház eredményessége nem attól függ, hogy mi mennyire vagyunk okosak és jók. Azon múlik az eredményesség, hogy a Szentlélek folyamatosan kiárad a Krisztusban hívőkre. Vagyis a Szentlélek tesz bennünket eredményessé. Alapjában véve ez egy isteni mű, amin mi, az egyház tagjai sem győzünk eléggé csodálkozni.- Azért az egyház szerepe nem lebecsülendő.-Természetesen nem. Jézus a mennybemenetele előtt ezt a küldetést adta apostolainak: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,19-20). Az egyházat a Szentlélek arra indítja, hogy e küldetését áldozatok árán is betöltse. Ezért szüntelenül hirdeti az örömhírt: az Istennel való bensőséges közösséget és az ebből fakadó örömöt, békét, emberi teljességet.- Akad egyáltalán olyan nép, amelyik Jézus örömhíréről még egyáltalán nem tud?-Talán egy-kettő. Nemrégiben az új-guineai őserdőben találtak egy elszigetelt népet, amelyik teljesen vadul él. Nos, ők még nem tudnak az örömhírről.- Az idő mennyit változtatott pünkösd ünneplésén?- A keresztény pünkösd ünneplése lényegében nem változott. Az ünneplés központja és csúcsa a vasárnapi szentmise. Kérjük az Istent, hogy ismét töltsön be bennünket, erősítsen és vigasztaljon meg bennünket. Igyekszünk szélesre tárni szívünk kapuját a Szentlélek előtt. Általában pünkösdkor van a bérmálás is. Ekkor tölti be a fiatal keresztények lelkét a bérmálás szentségében a Szentlélek először, így válnak ők az egyház nagykorú tagjává. Ádám Tamás Vendrey Gábor atya Pünkösd-történet L egújabb piros betűs ünnepeink egyike, egyben a legrégebbi - az időszámításunk előtti történelmi időkből eredeztethető - vallási népszokáshoz fűződő esemény ( ek) neve. Ezen történésekhez és jelenségekhez kapcsolódó ünnepek megnevezése az idők során igen gyakran változott. Maga a Biblia is először aratási ünnepként jegyzi, majd az első termés (a búza) ünnepeként említi. Nevezték a hetek ünnepének is, mert hét héttel a kenyér ünnepe után ülték. A pünkösd aratásvégi ünnep volt, örömünnepnek számított, amelyen hálát adtak Jahvénak (a zsidóknál az Isten neve) a búzatermésért. A pünkösd lényegében már ez időtől a földműveléshez kötődött. Pünkösdkor az első termést (amelyet zsengének hívtak) mutatták be, és ilyenkor az önkéntes adományokat szétosztották a szegények között, különböző áldozatokat is bemutattak. Az ünnepi összejövetel is hozzátartozott a pünkösdhöz; semmiféle munkát nem volt szabad végezni. A Biblia szerint Jézus halála, majd feltámadása után Jeruzsálemben a tanítványok közösségére leszállt a Szentlélek, ezt nevezték pünkösdi csodának. A pünkösd újabb kori történelmünkben is szinte minden népnél megtalálható valamilyen népszokás, népünnepély formában. Általában és leggyakrabban a tavasz elöva- rázslását imitálják, illetve a tavasz eljövetelét, beköszöntét ünneplik, valamiféle szimbolikus megjelenítéssel, sajátos, színes koreográfiával. A legtöbb helyen a termést, a termékenységet dicsőítik, a gyarapodást, a szaporodást - mintegy a jólét, a gazdagság forrását - éltetik. Jelképe, virága: a bazsarózsa (pünkösdi rózsa). pünkösd a rendszerváltás után kapta vissza ünnepi rangját, amikor a pünkösdhétfő is munkaszüneti nappá nyilváníttatott. Ünnepeljük hát mi is most békében a tavaszt és a termékenységet! Igazán üdvös lenne - nagyon ránk férne - , ha pünkösdkor rátalálnánk, akár valami isteni csoda folytán is, a bőség kosarára. (B. O.) Kis-Zagyvavölgye apraja-nagyja dolgozott érte, áldozott rá, kiderült, nem hiába Megszületett a megye legifjabb temploma Nagykeresztúron Valahányszor megkondul a megye legifjabb templomának majd’ hétszázéves harangja, öblös hangja az imádság házának születésére emlékezteti Nagykeresztúr, a völgy lakóit. Mint minden születés, ez is áldozatok árán valósult meg. Az igény, a gondolat magától értetődő természetességgel már régen megfogant, hiszen az itt élők zöme a katolikus, illetve az evangélikus vallás híve. Nem volt azonban egyebük, mint a szándék, na és, a korábban Kisfaludpusztát kiszolgáló harang. Csináljunk hát egy haranglábat - vetették fel. Majd tovább fűzték a gondolatot: a harangláb mellé jó lenne egy kápolna vagy imaház is. Egy, ma már nyugdíjas orvosnő felajánlotta segítségét egy nagy templom felépítéséhez, de - mint Batta János, az évekkel ezelőtt létrehozott Templomért Alapítvány elnöke mondja — az építési engedély megszerzése tulajdonvita miatt meghiúsult.-Az önkormányzat ’94-ben vásárolta még a helyi szövetkezettől azt a faházat, irodaházat, melyhez egy kőház is tartozik. (A volt tulajdonos kérte: közösségi célokra használhassák majd a keresztúriak - - a szerkí) Ekkor jött az ötlet, hogy alakítsuk át az irodaházat templommá. Az önkormányzat készséggel bocsátotta rendelkezésünkre az épületeket, ezek után már az anyagiak előteren téséről kellett gondoskodni ■ vázolja az előtörténet részleteit Batta János. A korábban felajánlott képviselői díjakból, adományokból, végül is mintegy kétszázezer forint gyűlt össze a Templomért Alapítvány számláján.-Adakoztak a kisbárkányi, nagybárkányi, sámsonházai, márkházai, lucfalvai, nem utolsósorban a keresztúri hívők és mások is. Önkormányzatunk is hozzájárult a megvalósításhoz építőanyaggal, kályhával, közmunkásai munkájával, fedeztük a villany bekötésének költségeit. De elsősorban mégis Nagykeresztúr lakóinak köszönhető a siker, hogy felépült a templom - mondja Bujtár Haranglábnak indult, gyönyörű templom lett belőle Róbert, Lucfalva polgármestere. Szabó József, a nagybárkányi római katolikus. plébánia (melynek Nagykeresztúr is ellátási területe) vezetője, így idézi fel a számára is emlékezetes eseményeket:- Ezek az emberek minden egyéb dolgukat félretéve kapcsolódtak be abba a folyamatba, amely végül is a felszenteléssel zárult le. Nem jelentett problémát, hogy két felekezetet fog kiszolgálni a templom, nem hangozhatott el kérés, melynek teljesítésére ne akadt volna rögtön két-három jelentkező. Hozzáállásuk, teljesítményük olyan élményt nyújtott, amilyet először éltem meg, mióta pap vagyok. (mj.)
