Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-11 / 85. szám
1996. április 11., csütörtök Nógrád Megyei Hírlap Zöldi László jegyzete Mezei gyökerek e akár azt a címet is írhattam volna, hogy Nóg- rádmarcal az irodalomban. Kedden este ugyanis e kis észak-magyarországi falu nagy valószínűséggel bekerült a maradandóság világába. Mezei András költői estjén, Budapesten, a Károlyi-palotában, a Petőfi Irodalmi Múzeum tanácskozótermében, meglepően sok érdeklődő előtt. Ki gondolta volna, hogy a városi költőnek elkönyvelt írástudó kötetbemutatóján a nógrádi tájak és emberek is szóba kerülnek. Én legalábbis nem gondoltam, pedig azt hittem,hogy ismerem Mezei Andrást. Azt tudtam róla, hogy a háború után Palesztinába emigrált, megtanult héberül, majd visz- szajött az anyjához. Itthon gyárakban dolgozott, nehezen talált utat az irodalomba. A hatvanas évektől verseskötetei jelentek meg, díjakat is kapott, de országos ismertségre inkább vitacikkei, könyvei révén tett szert. A kilencvenes években ismét verselni kezdett. Először a zsidóságát írta ki magából, most meg - számomra ez a meglepetés - a magyarságát, a falusi gyökereit. Tudtam róla, hogy magyar költő, de nem tudtam, hogy gyermekéveit Nógrádmarcalban töltötte. Közeledvén a hetvenhez, hirtelen felötlött benne a régmúlt. Már kevesebbet alszik, s hajnalonta arra riad, hogy nagyapja kioson az istállóba, ő pedig ébren várja, hogy az öreg megetesse-meg- itassa a lovat és visszafeküdjön mellé, a szalmazsákra; még most is orrában a kintről hozott nyers szag. A kirakatban lát egy elektromos vasalót, majd megnyálazta három ujját, hogy az aljzat elég forró-e az inghez. Azt már csak mellékesen említem, hogy a frissiben bemutatott kötet, az Eredet hátoldalán Mezei András édesanyja látható, egy marcali barátnő társaságában - helybéli népviseletben. A gyermekkort megidéző versekből kirajzolódik a harmincas-negyvenes évek fordulója egy nógrádi faluban... Ha nem Zöldi volnék, hanem Fehér, ráadásul Salgótarjánban a könyvtár igazgatója, bizony kapnék az alkalmon, s meghívnám a lobogó, fehér hajú költőt, hogy szinte az eredet helyszínén mutassa be új kötetét. rT~'alán nem véletlen, hogy a ± közreműködő Budai Ilona palóc nótákkal színesítette a versestet, sőt olyan népdalt is előadott, amelyet tudós emberek Nógrádmarcalban gyűjtöttek. Ma: állatvédők estje Salgótarján - Állatmenhely létesítéséről, az eddigi előkészületek eredményéről lesz szó a Salgótarjáni Állatvédő és Segítő Egyesület ma este 18 órakor kezdődő ülésén, melyet a TIT megyei székházában tartanak. Itt jelentkezhetnek az újabb belépők, valamint a leendő pártoló tagok is. Bemutatták a Balassi Asztaltársaság új kötetét Költészet napi nyitány A kiadvány címlapja Alkotó embereket tömörít Salgótarjánban a Balassi Bálint nevét viselő asztaltársaság. Tevékenységük szerves része, hogy alkalmanként megmutassák magukat kiállításokon, hallassák hangjukat kiadványokban. Az Asztaltársasági Füzetek V. évfolyamának első számát tegnap mutatták be a Balassi könyvtárban a költészet napi ünnepségek nyitórendevénye- ként. A házigazda Orbán György, a kötet szerkesztője volt. Közreműködött Somogyi Gyula és Szabó Péter (vers, próza), Somogyi Zoltánné (zongora) és Vajda Szilárd (furulya). Megyei Körkép Csaknem kétszáz külföldi vendég a névadón á BATONYTERENYE Ünnepelt a gyarmati JVIikszáth-Keri” Dr. Praznovszky Mihály múzeumi főigazgató nyitotta meg a Réti-kiállítást Nagy nap köszöntött szerdán a balassagyarmati kereskedelmi szakközépiskolára. Vége szakadt a névtelenségnek: ezentúl Mikszáth Kálmán neve csillog az intézmény homlokzatán. Az ünnepi eseménynek minél nagyobb rangot teremtettek E három kérdésre kereste a választ a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti Szakközépiskolára, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolára, a Borbély Lajos Műszaki Középiskolára, valamint a bátonyterenyei 209. Számú Fáy András Ipari Szakközép és Szakmunkásképző Intézetre vonatkozó felmérésében a Nemzeti Szakképzési Intézet. A középtávú oktatási koncepcióba is majdan beépülő helyzetelemzésre a salgótarjáni és a megyei önkormányzat együttesen adott megbízást, s szerették volna azt a balassagyarmati szakközépiskolára is kiterjeszteni, ám annak vezetése elzárkózott. A tapasztalatokról tegnap, a salgótarjáni városházán sajtótájékoztatón számolt be Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgató-helyettese, Futterer László, az intézet osztályvezea kerisek. Mintegy kétszáz külföldi vendég érkezett: savoyai, pisai, zilahi, munkácsi, somor- jai és rimaszombati ifjak és tanáraik. A délelőtt tíz órakor kezdődött a névadó ünnepségen dr. Bacskó József igazgató mondott beszédet, majd ezután az iskola tője, Pelléné Czene Csilla, a salgótarjáni önkormányzat humánpolitikai irodájának vezetője, Kapás József, a megyei önkormányzat osztályvezetője és dr. Szalánczay György, a megyei közgyűlés főtanácsosa. Miként elhangzott, a négy iskolában mintegy négyszáz, könnyű-, illetve építőipari, gépészeti, valamint villamossági szakmát tanuló gyereket és tanáraikat, az intézményeken kívül vállalkozókat, cégek vezetőit, kamarák képviselőit kérdeztek meg a felmérést végzők, írásban és szóban. A munka nagyságát mutatja, hogy időtartama hozzávetőlegesen 1500 órát tett ki, az adatfeldolgozást számítógéppel végezték, s az adathalmaz 127 oldalt tölt meg. A felmérésből kiderül például: adott szakma tanulására kik jelentkeznek adott iskolába, milyenek ott az oktatás személyi apraja-nagyja jelenlétében megnyitották Réti Zoltán kiállítását. Képei témáját Mikszáth- elbeszélésekből mentette a művész. Délután megkoszorúzták a volt megyeháza falán lévő Mikszáth-emléktáblát, majd ezután emlékülés következett a városházán. és tárgyi feltételei, a tanulók hogyan képesek szaktudásukat hasznosítani a különböző versenyeken, s ami a leglényegesébb: a munkáltatók miképpen vannak megelégedve a hozzájuk került ifjú szakemberekkel? Ezek után a szóban forgó tanintézmény eldöntheti, mit tesz a tanítás színvonalának emeléséért, avagy: egyáltalán foglalkozik-e a jövőben a górcső alá vett szakma képzésével? Városi, megyei szinten pedig eltűnnek az oktatásbeli átfedések, kialakul, hol, milyen szakmákban képezik a jövő szakembereit. A szakképzés eme összehangolásának elősegítése is volt a Nemzeti Szakképzési Intézet helyzetelemzésének a célja. Csakis kellő rálátással lehet koordinálni és még hatékonyabbá tenni a középfokú intézetekben folyó szakmai oktatást, s majdan megfelelni az 1998-tól bevezetésre kerülő országos szakmai jegyzék követelményeinek. E meggondolás alapján nevezzük példaértékűnek a salgótarjáni és a megyei önkormányzat kezdeményezését, s tartjuk sajnálatosnak a gyarmati szakközépiskola vezetésének elzárkózását. (kolaj) RÉTSÁG 3-oldal Hírek Rendkívüli ülés Pásztó - A képviselő-testület április 12-én, pénteken 10 órakor rendkívüli ülést tart. Megvitatják a Nagymező utcai ingatlan, volt Mátraaljai Állami Gazdaság vételárának megfizetésével kapcsolatos intézkedéseket. Foglalkoznak az önkormányzati tulajdonban lévő egyes ingatlanok, valamint a kft. üzletrész értékesítésével. Végül tájékoztató hangzik el a kórházi rekonstrukció aktuális helyzetéről. Orgonaest Salgótarján - Április 12- én, pénteken 18 órakor a negyvenéves zeneiskola hangversenytermében fellép Virágh Endre, Koloss István és Virágh András orgonaművész. A helyi szimfonikusokat Torják Vilmos vezényli. A koncert előtt 17.30 órakor nyitják meg Már- tonné Sztaniszláv Tímea amatőr képzőművész kiállítását. Kinder-kiállítás Rétság - A városi művelődési központ kiállítótermében április 12-én, bemutató nyílik a Kinder-tojásokban található játékfigurákból. A ' rétsági és környékbeli gyermekek gyűjteményeit is a közönség elé tárják. A kiállítás április 21-éig tekinthető meg, s lehetőség nyílik a csereberére is, naponta lótól 17 óráig. Tavaszi bál Salgótarján - Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetség Nóg- rád megyei elnöksége április 13-án, szombaton 16 órai kezdettel tavaszi bált rendez a Népjóléti Képzési Központban. Fogadnak a képviselők Balassagyarmat/Rétság/ Salgótarján/Rimóc - Urbán Árpád országgyűlési képviselő (MSZP) április 12- én pénteken 10-től 12 óráig Balassagyarmaton, 13- tól 15 óráig Rétságon tart fogadóórát a városházán. Boldvai László ugyancsak pénteken 14 órától tart fogadónapot a salgótarjáni városházán. Dr. Serfőző András szintén 12-én, pénteken 16-tól 17 óráig tart fogadóórát a rimóci polgármesteri hivatalban. Felmérés három salgótarjáni és egy bátonyterenyei oktatási intézményben Hogyan tovább, szakiskolák ? Ahhoz, hogy hátrányos helyzetben lévő megyénk gazdasága kilábaljon a kátyúból, az itteni vállalatoknak a lehető legolcsóbban kell kiváló minőségű termékeket előállítaniuk. Ehhez viszont szakmailag kiművelt emberfőkre van szükség. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a Nógrádban lévő szakiskolákban milyen a szakmák képzésének színvonala, azok hogyan felelnek meg a piaci igényeknek, nem utolsósorban pedig mennyibe kerül az oktatásuk? All a bál a pénz körül (Folytatás az I. oldalról) 33 ezer forint felett keres, és ehhez jön a háromezer forint jelenléti prémium. Ezzel együtt valamivel 200 forint felett is lehet az órabér. Átlagosan bruttó 27-32 ezer forint között keres egy jó varrónő. Gyakran előfordult az is, hogy a rosszabb teljesítményt nyújtó dolgozó is a magasabb kategóriába tartozó prémiumot kapta. Az is igaz, hogy sokkal kényelmesebb otthon maradni a táppénzért, s mellette esetleg vállalni valami feketemunkát. Akik a kapu előtt hangoskodtak, nem sokat tesznek a pénzükért! Megmutatja a dolgozók munkalapjait is. À ledolgozott napok mellett betegállomány, szabadság, igazolatlan hiányzások színesítik a rubrikákat.- Összesen 320 dolgozónk van- folytatta Hildebrand úr. - Az utóbbi két és fél év alatt 40-en mentek GYES-re, 20 és 40 között van azok száma, akikre nem lehet számítani, a többség azonban becsületesen és jól dolgozik. Ők többet is keresnek, a fegyelemmel pedig semmi gond nincs. Egyébként azok a leghangosabbak, akik a legtöbbet rontanak a magyar gazdaság helyzetén. Végezetül elmondta, hogy a cégnek a saját teljesítményéből kell megélnie, a dolgozónak pedig az az érdeke, hogy minél jobb munkát végezzen. Az infláció miatt szorosabbra kellett húzni a cég nadrágszíját, s ez a gyengébb teljesítményt nyújtók prémiumán is érződik. A prémium ugyanis nem tartozik az alapbérhez, annak ellenére sem, hogy a dolgozók ezt már megszokták. F. Z. Tavaly nőtt a bűnesetek száma Sok a vádemelési javaslat (Folytatás az 1. oldalról) ezzel összefüggésben a bírósági eljárásoké is. Az ügyészek így egyre több feladat elé néztek. Á rengeteg vádemelési javaslatból nehezen szűrték ki azokat, amelyeknek feltétlenül a bíróság elé kell kerülniük. A vádemelések majd mindegyikében elítélték a vádlottat, alig történt felmentés. A büntetéseknek azonban csak mindössze egynegyede lett szabadságvesztés, míg a fellebbezések négyötödében súlyosbították az ítéletet. A főügyész elmondta, hogy sajnálatos módon a nagyobb horderejű ügyekben lelassult az ítélkezés. Rengeteg alkalommal kellett elővezettetni a tanúkat, mert különben elakadt volna a tárgyalások menete. A jelentéktelenebb esetekben azonban felgyorsult az eljárás, többször elhalasztották a vádemelést, s a bíróságnak a tárgyalás nélküli elbírálást szorgalmazták. Az ügyészség megbízottjai havonta ellenőrzést végeztek a büntetés-végrehajtási intézetekben, rendőri fogdákban. A bánásmóddal kapcsolatban nem emeltek kifogást az elítéltek, s ha ügyészi meghallgatásért folyamodtak a rabok, akkor is csupán jogi felvilágosítást kértek. Dr. Tolvay szólt a személyzeti gondokról - az elmúlt évben három-négyfős létszámhiánnyal küszködött a főügyészség - továbbá a gazdasági helyzetükről, a Salgótarjáni Városi Ügyészség új épületének közelgő átadásáról. Aláírásgyűjtés a tarjáni garzonban ? Semmibe veszik a lakókat (Folytatás az 1. oldalról) Másrészt vannak olyan bérlők is, akiknek egyáltalán nem fontos a tisztaság, a higiénia: szemetelnek, s le nem hajolnának egy darab papírért, hogy a kukába tegyék. Kiss Józsefet, a Tarjánhő Kft. megbízott ügyvezető igazgatóját a lakók azon észrevétele, felvetése miatt kerestük meg, amely szerint azért kell olyan sokat fizetniük a fűtésért, mert a számlázásnál nem a tényleges lakrész nagyságát vették figyelembe. Az igazgató elmondta, hogy éppen a hasonló, vagy a vélt sérelmek megelőzésére végeztek felmérést a garzonház lakásainak nagyságáról. E lakrészek megközelítőleg huszonhét négyzetméteresek. A fűtési díjak kiszámításáról egyébként bármely lakónak ő személyesen vagy a kft. információs osztálya készséggel ad konkrét felvilágosítást. A panaszosok szeretnék, ha a segélykérelmeken, az esetleges lakbértámogatáson kívül lenne más esélyük is súlyos anyagi problémáik enyhítésére. Azt igyekeznek megértetni az illetékes hatóságokkal, a különböző szolgáltató vállalatokkal, cégekkel, hogy máról holnapra egyszerűen nem képesek nagyobb összegeket előteremteni. (M. J.)
