Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06-07-08 / 82. szám
P 10. Oldal SporTTüköR 1996. április 6., szombat Elutaztak... ... a Salgótarjáni Röplabda Klub lányai, hogy ma re- vansot vegyenek a tavaly, még az őszi fordulóban elszenvedett hazai vereségért a Nyíregyházi Sportula gárdájától. Persze lehet, hogy keserűre sikerül ez a kis kiruccanás a lányoknak, hiszen két kulcsfontosságú játékosuk, Langár és Pepsiczkyné nélkül kell pályára lépniük az NB Il-es bajnoki mérkőzésen. Szintén a vendégek esélyeit rontja , hogy Bartának kiújult egy régi vállsérülése, ám a játékot vállalja. Az átformált csapat várhatóan Pelle, Gulyásné, Szabó, Barta, Káka, Kovács felállásban próbálja meg véghezvinni a „lehetetlent” ma, 13 órától - Nyíregyházán. Holes Imre: „ A balassagyarmati focitémának részemről vége, nincs tovább!” Visszavonulót fújt a takarék-vezér Szép álmokat szövögetett a gyarmati labdarúgás felkarolásáról a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet igazgatója, ám keserű valóságra ébredt Holes Imre. Mint arról már többször beszámoltunk, a takarék-vezér elhatározta: fellendíti a mélyponton lévő Ipoly-parti fociéletet. Több fórumon ismertette részletes elképzeléseit, lapunk hasábjain is rendszeresen figyelemmel kísérhették az érdeklődők a történteket.- Mit szól a BSE szerepléséhez?- Örülök, hogy jól megy a csapatnak, csak így tovább! Az újonnan igazolt játékosoknak is jól megy a foci, sikerült gyorsan beilleszkedniük az együttesbe. Örömmel látom, hogy a többiek is egymást múlják felül a teljesítményben. Gratulálok a srácoknak!- Hogyan tovább, Holes úr?-Számomra a legtermészetesebb dolog, hogy a takarék- szövetkezet és a saját nevemet csak olyan vállalkozáshoz vagyok hajlandó adni, amelyet jól átlátok, s amelyik törvényeken alapulva működik. Ez pedig csak és kizárólag akkor lehetséges a számomra, ha lényeges beleszólásom van az ügyek menetébe. Van egy mondás, amely roppant frappáns ebben az esetben: A zenész is annak muzsikál, aki fizet! Egyébként hadd mondjak még valamit: legjobb tudomásom szerint a BSE edzője nem elnöke az egyesületnek. Jómagam nem akarom sem elvenni, sem megvenni az általa irányított csapatot, ahol azért jelenleg is az egyéni teljesítmények dominálnak.- Csalódottságot érezni szavaiból...-Az a lényeg, hogy legyen Gyarmaton újra jó futball. Az én oldalamról nézve teljesen mindegy, hogy ezt nélkülem érik el. Én ugyanis találok rtta- gamnak más, hasznos elfoglaltságot, ha úgy érzem, hogy sok a szabadidőm.- Ez visszavonulást jelent?- A balassagyarmati focitémának részemről vége, nincs tovább.- Végérvényes a döntése?- Kivétel, ha majd a városban élő focisták megkeresnek. Most már csak velük vagyok hajlandó tárgyalni... (szilágyi) Tornaversenyt rendeztek Magyarnándorban Fürge gyerekek szereken Kedves hangú meghívó invitált Magyarnándorba, ahol a közelmúltban tornaversenyt rendeztek a gyerekeknek. Immár másodízben adott otthont a körzeti általános iskola a diákok tomafesztivál- jának. A résztvevő-versenyző diákok és a mintegy hatvan- hetven néző is igen jól érezték magukat a háromórás bemutatón. Talajon, szekrényugrásban, gerendán és gyűrűn mutatták be gyakorlatukat a nándori diákok, sokszor kitörő tapsra ösztökélve a nézőket. A gyakorlatok sorában középiskolás és főiskolás szintű anyagot is láttunk. Igazán élményszámba ment Novák Györgyi több alakítása is. Felkészültsége kimagaslott a többiek közül. Hasonlóan szép dolgokat mutatott be Podholiczki Edina, aki még csak hatodik osztályos, ám már a nyolcadikosoknak is méltó ellenfele. A fiúk mezőnyében kiemelkedtek a hetedikes Nagy János egyenletes, jó színvonalú elegáns gyakorlatai, valamint Kukucska Zoltán remek gyű- rűbemutatója.A 'pontozóbí- ráknak nehéz dolguk volt a végeredmény megállapításánál. Aztán mégis „ítéletet hirdettek”. * * * Eredmények Lányok: 1 .Novák Györgyi, 2. Tomaskovics Kinga, 3. Budavári Renáta. Fiúk: 1. Nagy János, 2. Kukucska Zoltán, 3. Kormány Gábor, (sztancsik) Kuriózum a sportcsarnokban Valódi csemegével szolgáltak tegnap délelőtt a karatekedvelő közönségnek a salgótarjáni sportcsarnokban. Bemutató edzést tartottak a Palóc Karate Szövetség, a Bäcker Brot és a bajor TSV Grasbrunn karatékái. A küzdősportok művelőinek zárt világába nehéz bepillantani. Fejlődésüket legtöbbször csak a versenyeken lehet nyomon követni. Ezért is volt kuriózum a tegnapi nyílt edzés, melyre azonban - sajnos - kevesen látogattak a csarnokba. Mindez cseppet sem zavarta a „pizsamásokat”, kötetlen, jó hangulatban, mutatták be a gyakorlatokat - katákat, kumi- tékat - s értelmezték is azokat. A vendégek elégedetten távoztak, s ígérték, lesz folytatás...-áki1&96/Afifiüs. 16-21. Tvr-hét a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Sasvári Sándor Esztergályos Cili ma is lerúgja a csillárt Hajmeresztő mutatvány Sandra Bullock félelme Sherry Stringield átnyergelt a Vészhelyzetre Hazai siker a határvadász háromtusa országos bajnokságon, a szügyi lőtéren Szondi vitézei fején a babérkoszorú Géppisztolyok ropogása verte fel pénteken délelőtt a Szügy környéki erdők meghitt csendjét. A falutól mintegy kilométerre, festői szépségű völgyben megbúvó katonai lőtéren rendezték az idei katonai háromtusa országos bajnokságot. A gyarmati határvadász századok letették a névjegyüket: a Szondi György csapata első lett, s a Balassi Bálint hatfős gárdája is az élmezőnyben végzett. a hátra gondosan felerősített géppisztollyal kell megtennie, így már irtó nehéznek tűnik az egész. Persze ezek az egyenruhások igen kemény fickók. A negyedszáz hatosfogatot egyszerre indították. Már az Kissé borongós reggel köszöntött a szügyi lőtérre. A két fut- ballpálya méretű hatalmas réten terepszínű ruhába öltözött katonák gyülekeztek. Suvickolták a surranókat, tisztították a gépfegyvereket, betűrték a zubbonyukat, behúzták a derékszíját. Katonásra rendbe vágták magukat, elvégre nagy esemény elé néztek: a határvadász háromtusa országos bajnokság számukra a legjelentősebb sportos próbatétel ez évben. Ennek a viadalnak immár második alkalommal adott otthont a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság. Az első szám alaposan próbára tette a felsorakozott huszonöt csapat fiataljait: a gép- pisztolyos lövészváltó. Hason fekve rajtoltak a bátor vállalkozók, majd ötven méter sprint után kézbe kapták a géppisztolyt s céloztak. Ha a százötven méterre lévő baba lebukott, s megszületett a várva várt találat, usgyé visszaloholtak, s váltották a társat. Persze nem lehetett vaktában lövöldözni, hiszen csupán negyven töltény jutott a hat emberre. A gyarmatiak már az elején sorra kerültek. A csapatvezetők alig hittek a szemüknek, amikor meglátták a Szondisok lövedékei nyomán egymás után lebukó, összesen hat babát. S milyen fürgék voltak a fiúk! Mindössze három perc és huszonhat másodperc kellett hozzá, hogy végrehajtsák az akciót. Mint a kezdő tusa vég- elszámolásánál kiderült egyik ellenfél sem tudta megelőzni őket. A Balassisok is kitettek magukért: teljesítményükkel a hatodik helyet érdemelték ki. Ám pihenésre alig volt idő. Rögvest jött az újabb próba, a gránátdobás. Bal kézbe kapták hát a fegyverüket, jobba pedig a gránátot és újból megmutatták célzó tudományukat. Repültek a nehéz tárgyak. Bizony igencsak nagy összpontosítás kellett, hogy pontosan beletrafál- janak a földre festett célkereszt közepébe. Volt, aki a versenybírók testi épségét is veszélyeztette, annyira elmérte a távolságot. A katonák jó részének természetesen meg sem kottyant ez a kis gyakorlás. A kiképzés során szinte mindennap hajítottak. A versenyre való felkészülésről nem is beszélve. A gyarmatiak itt is kivágták a rezet. A Szondi vezetett az összetettben, s ha nem rontanak a terepfutáson, biztosnak látszott első helyük. A terepfutás körbe fogta a hatalmas rétet. A táv két kilométer volt, apró buckákkal, s az elmúlt napok zivataraitól jókora sáros részekkel teli. Aki járatos a középtávfutásban annak gyerekjáték teljesíteni a feladatot. De mit tegyen a kis- katona és hivatásos társa, ha mindezt kincstári bakancsban, s első métereken elfutottak a többiektől a merészebbek. Rövidesebben még inkább kirajzolódtak az erőviszonyok. Néhá- nyan a végén kullogtak, két-há- rom bakának arra is volt mer- sze, hogy csak sétáljon. Az élen azonban öldöklő küzdelem zajlott, s a gyarmatiak nagy örömére hazai részvétellel. Szabó Attila törzsőrmester, a Szondi század legjobb futója szorosan tapadt az élbolyhoz. Sokáig biztosan őrizte a negyedik helyet, ám a végén lehajrázták. Kalácska Ferenc hadnagy, a csapatvezető hevesen buzdította a többieket. A célba halálfáradtan érkeztek a katonák. Volt, aki azonnal összeesett, többen vízért rimánkodtak, s egyiküknek még orvosi segítséget is kellett kérnie. Amint beért az utolsó futó, buzgó számolgatás kezdődött. Vajon megőrizték-e előnyüket a gyarmatiak, vagy befogták őket a szentendrei főiskolások? Rövidesen felbukkant Kalácska hadnagy, fülig érő szájjal, öklét a magasba emelve. - Győztünk! - kiáltotta, hogy harsogott tőle az egész gyakorlótér. A csapat tagjai összeölelkeztek, érkezett a fotós, sorba jöttek a gratulálok: ezredestől századosig, hadnagytól őrmesterig mindenki az „aranyifjak” kezét szorongatta. Mire elérkezett a díjkiosztó ceremónia ideje, a nap is kibukkant a felhők közül. A győztes Szondi György század tagjai büszkén álltak a dobogó tetején. A fiúk csak úgy rogyadoztak az ajándékok súlya alatt. A gyarmatiak mögött másodikként a tavalyi győztes szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola csapata, harmadikként pedig a sátoraljaújhelyi határvadászok végeztek. H. H. /
