Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

1 10. oldal SporTTüköR 1996. április 4., csütörtök Egy rajongó beszámolója az Első Találkozásról Ha nem nyer, akkor is ö a kedvenc Lapunkban időnként helyet adunk a sportolók rajongóinak is, hogy elmondhassák élményeiket, tapasztalataikat. A gyöngyösi Sipos Evelin az Egerszegi Krisztával történt első találkozóját osztja meg velünk. Evelin, Kriszta és Bettina a nagy találkán „Egerszegi Krisztina pálya­futását 1992 óta kísérem figye­lemmel. A barcelonai olimpián nyújtott teljesítményével le­nyűgözött. A ’93-as EB-t, a ’94-es vb-t és a tavalyi konti­nensbajnokságot már Egér törzsszurkolójaként figyeltem végig. Eközben igyekeztem min­den, Krisztáról szóló cikket, ri­portot megszerezni, ebben nagy segítségemre voltak levelező- társaim, akik az ország külön­böző pontjairól, sőt a határon túlról is mindent megtesznek azért, hogy gyűjteményem bő­vüljön. 1993 óta levelezek ma­kói barátnőmmel, aki hasonló érdeklődésű, s immár 3 éve küldözgetjük egymásnak a Krisztiről szóló cikkeket, képe­ket, azok fénymásolatát, video- és magnókazettákat. Életem eddigi talán legna­gyobb élménye is a tavalyi esz­tendőhöz fűződik. Az év elején levelet írtam egy újságírónak, akinek már több cikkét, riport­ját olvastam Krisztáról. A vá­laszlevélben ő felajánlotta, hogy az országos bajnokság idején bemutat a hazai ú- szósztároknak. Lehetetlenség leírni azt az örömöt, amit akkor éreztem, amikor ezt a néhány sort elolvastam... Július 18-án már a Budapest felé tartó buszon ültem barát­nőmmel, Bettinával, akit elhív­tam magammal erre az útra. A Komjádi uszoda előtt találkoz­tunk kedvenc újságírónkkal, és beléptünk az uszodába. Telje­sen megfogott az a hangulat, ami ott uralkodott, s az is, hogy élőben láthattam kedvencemet, aki ezen a napon kétszer is győ­zött. A verseny után bemutatkoz­tunk Krisztinának, s átadtuk neki ajándékunkat, egy kis plüssfigurát. Kriszta olyan volt, amilyennek elképzeltem. Ked­ves, szerény, közvetlen, visel­kedésén nem lehetett észre­venni, hogy többszörös olim­piai bajnok úszónő. Megen­gedte, hogy közös fényképet csináljunk, szívesen adott auto­gramot. A fénykép azóta is a legbe­csesebb kincseim közé tartozik, az élmçny élénken él emlékeze­temben. A rajongásom Kriszta iránt nem apadt, sőt! Az atlantai olimpián is nagyon-nagyon fo­kok neki szurkolni, remélem, sikerül Egérnek méltóképpen búcsúznia, de ha nem, nekem akkor is ő lesz a kedvencem, a világ legjobb úszónője.” Sipos Evelin NÓGRÁD VOLÁN AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 137-139. Utazzon veimi tk Tegye kényelmesebbé és gyorsabbá utazását, vegye igénybe a SALGÓTARJÁN - Mátraverebély - M3 - BUDAPEST útvonalon közlekedő menetrend szerinti autóbuszjáratainkat! Kedves utasunk! > Szeretnénk felhívni szíves figyelmét a Budapestre induló járatainkra, melyet az utazási igényeknek megfelelően közlekedtetünk. Menetidő: 1 óra 55 perc. Munkanapokon Salgótarjánból indul: 5.40 6.40 * 7.40 9.40 * 11.40 13.40 Budapestről indul: 9.00 14.00 * 15.00 16.00 16.30 * 20.30 Szabadnapokon (szombat) Salgótarjánból indul: 6.40 7.40 * 13.40 Budapestről indul: 14.00 16.00 * 20.30 Munkaszüneti napokon Salgótarjánból indul: 6.40 13.40 16.00 Budapestről indul: 14.00 16.00 20.30 A hetek első iskolai napját megelőző munkaszüneti napokon közlekedő járatot a diákok figyelmébe ajánljuk, amely Salgótarjánból 18.40 * Budapestről 21.00 * órakor indul. Ezúton is tájékoztatjuk, hogy a közelmúltban beszerzett új 2 db Ikarus 395 típusú korszerű, szép, modem, kényelmes autóbusz a Budapestre utazók kényelmét szolgálja, a " * " -gal jelzett járatokon ezeken utazhat. Menetdíjak Salgótaiján-Budapest viszonylatban a következők:- teljesárú 570 Ft- 50 %-os kedvezményes 285 Ft- 70 %-os kedvezményes 171 Ft- 90 %-os kedvezményes 57 Ft Nagycsaládosok esetében a szülők 50 %-os kedvezményt vehetnek igénybe, ha három, vagy ennél több gyermekkel utaznak. Kényelmesebbé teheti utazását, ha menetjegyét elővételben váltja meg - akár 30 nappal korábban is - a távolsági autóbusz-állomáson lévő elővételi pénztárban, amely munkanapokon 6.00-17.00 óráig szabadnapokon (szombaton) 6.00-12.00 óráig áll az utazni kívánók rendelkezésére. Minden kedves utasunknak kellemes utazást kívánunk! n y» , - Á NŐGRÁI) VOLÁN RT. Majnik János újra egy megyei csapat, a Palotás élén „Van még mit tenni a csapat körül” A palotási vendégjátékok alkalmával egy ismerős arccal ta­lálkozhatnak a labdarúgás szerelmesei a vendégek kispad- ján, mégpedig Majnik Jánoséval. Az ismert labdarúgóedző visszatért szőkébb hazájába, Palotásra. A nőtincsi születésű labda­rúgó-szakember a Testneve­lési Főiskolán (ma Testneve­lési Egyetem) szerzett labda­rúgó-edzői képesítést. Megha­tározó volt további szakmai munkájára, hogy nem kisebb szaktekintély csoportjában képezhette magát, mint Mezey György. Ma is vallja, hogy az úgy­nevezett Mezey - Both szak­mai vonalat szeretné mind eredményesebben képviselni. Szakmai múlt Edzői pályafutása változa­tos, kis községi együttestől NB I-es gárda második csapa­táig szinte mindenütt dolgo­zott már. Edzősködött Nőtin­csen, az MTK és a Vác ser­dülő csapatánál, mellette Né- zsa (megyei I. osztály), Rom­hány (NB III), Vác utánpótlás- és második csapatánál tevé­kenykedett. A Palotás rétsági mérkőzése előtt beszélgetünk arról, ho­gyan is került vissza a megye labdarúgásának vérkeringé­sébe.- Milyen úton-módon került Palotásra?-A vezetés a tavaszi rajt előtt eldöntötte, hogy edzővál­tásra van szükség. Néhány volt játékosom megemlítette a nevemet Palotáson, aztán megkerestek és több beszélge­tés után a konkrét felkérésre igent mondtam. Sajnos igen későn, csak a tavaszi rajt előtt két héttel találkoztam a játé­kosokkal először. Innen szá­míthatjuk az én érdemi mun­kámat.-Milyen felkészültségű csapatot vett át?- Megyei szinten jól felké­szített a csapat, ami a fizikális felkészülést illeti. Technikai - de főleg taktikai - téren vi­szont még van mit tenni sike­res szereplés érdekében.- E rövid idő alatt sikerült-e valamit szakmailag „hozzá­tenni" a csapatmunkához? Ismerkedés- Azt hiszem, ez az idő csak az ismerkedéshez volt ele­gendő, túl sokat még nem tud­tam tenni. Mivel megindult a bajnokság, csak a bajnoki mérkőzéseken nyújtott telje­sítmény alapján tudom fel­mérni, hogy mit és mennyit kell igazítani a csapaton a mi­nél sikeresebb szereplés érde­kében.- Milyen célt határozott meg önnek a vezetés?- A cél a megyei bajnokság megnyerése. A játékosok ké­pességeit, felkészültségét és hozzáállását látva, képesnek tartom őket a cél elérésére. De ehhez a hétközi munkát meg­felelő figyelemmel, összpon­tosítással és lelkesedéssel kell végezni, s a bajnoki mérkőzé­sen pedig nem az első hely va­rázsától elragadtatva kell pá­lyára lépnünk. Két fronton- Úgy tudom, hogy nem vált meg eddigi csapatától, a Vác második csapatától sem. Ho­gyan tudja összeegyeztetni a két, nem kis feladatból szár­mazó tennivalókat?- Valóban nem könnyű mindkét helyen eleget tennem a követelményeknek, de bí­zom önmagámban és munka­társaimban. (A bemutatkozás jól sikerült, a második mérkőzését is meg­nyerte a Palotás Rétságon 3-0-ra.) Kívánunk további sikeres szereplést a szimpatikus lab­darúgó-szakember csapatá­nak, hisz ' annak eredményei minősítik őt is.Kecskés József NB II-be készülnek a bátonyi kézilabdázók Két végén égetik a gyertyát... A nagybátonyi Kézilabda Club játékosainak nem volt felhőtlen az örömük az 1994/95-ös bajnoki aranyérem megszerzése után. Ugyanis ők már a - megyei bajnokság megnyerése után joggal - Nemzeti Liga II. vonalában érezték magukat... Ekkor lépett közbe váratla­nul a Magyar Kézilabda Szö­vetség. Újonnan alkotott szabá­lyuk lényege az volt, hogy a magasabb osztályba lépéshez minimum 18 bajnoki mérkőzést kell játszania a bajnoknak. Mivel megyénkben csupán négy csapat játszik a bajnok­ságban, így a kevés lejátszott mérkőzésszám miatt a szövet­ség nem engedélyezte a csapat NB 11-ben való indulását. Valószínű a szövetség keze. „hajlott" egy-két gyengébb szezont kifogó, nagyobb múltú egyesület felé döntése megho­zatalakor. De az élet nem áll meg, az ambiciózus fiatal szakvezető­vel, Bakos Gyulával, és a pénz­ügyeket „pedánsan rendez­gető" , még aktív játékossal, Tács Ferenccel a jövőről be­szélgettünk.- Megemésztve a bennünket ért méltánytalan sérelmet, megpróbáltunk egy olyan meg­oldást keresni, mellyel ki tu­dunk lépni ebből az „ördögi körből” - mondta Tács Ferenc. Felvettük a kapcsolatot a Heves Megyei Kézilabda Szö­vetséggel, ahol elfogadták ne­vezésünket, így a 95/96-os idényben a két megyei bajnok­ságban párhuzamosan veszünk részt. Heves megyében 10, míg Nógrádban 4 csapat verseng a bajnoki címért.-Mit jelent ez a megoldás szakmailag, és milyen anyagi kihatásai vannak?- Szakmailag mindenképp előnyös - jegyzi meg Bakos Gyula, a csapat trénere -, hi­szen a mérkőzésterhelés meg­növekedésével párhuzamosan fokozni kellett a felkészülés ha­tékonyságát is. A csapat utazta­tási költsége és a terembérleti díj megemelkedése sajnos nem teszi lehetővé az edzések szá­mának további növelését, pedig a jövő céljait ismerve, lenne még mit gyakorolni...- A cél tehát az NB II?-Igen, ennek az elvárásnak szeretnénk megfelelni. Pilla­natnyilag - fél szezonban - a Heves megyei, bajnokságban az Egri Főiskola csapata mögött a második helyen áll csapatunk, míg a „hazai”, nógrádi bajnok­ságot vezetjük, így minden okunk megvan a bizakodásra, elérhetőnek látszik az NB II.-A tavaszi program hogyan alakul?-Két, a nagybátonyi sport­csarnokban lejátszott tornán vettünk részt, a Március Kupa a mi rendezésünkben zajlott, míg a Hexa-Építők-kupát a salgó­tarjániak rendezték. Mindkét tornán - zömében másodosztályú csapatokkal játszva - jól helytálltak játéko­saim. Az alapozásban és a csa­patépítésben is az utolsó simí­tásokhoz értünk, hiszen április 7-én Gyöngyössolymoson már a bajnoki pontokért fogunk küzdeni. Sipkó Sándor Olimpia-történeti különlegességek (46. rész) - 1952, Helsinki, Oslo Utolsóból lett első a kőműves vitorlás Finnország egyik legszebb része a Liuskasaari-öböl. Itt ren­dezték a helsinki olimpia vitorlázóversenyeit. A finn-dingi hajóosztályban a rajt után közvetlenül visszarendelték a ,ki­rályt”, a bajnoki címvédő dán Elvströmöt. Ő azonban nem törődött ezzel, a mezőny után ment, s mindenkit megvert. Elvström maga is meglepő­dött, amikor hajójának a rajt­számát felemelték a rendezők. A start elhangzásának pillana­tában ő is, akár a többiek, ne­kiiramodott, ám az indulás hi­bás volt: visszarendelték. Az újbóli indítást már nem rontotta el. Vetélytársai jókora előnyhöz jutottak, ám hősün­ket ez cseppet sem zavarta: tisztában volt képességeivel. A mezőny után iramodott hát, s a fordulóbójánál három hajót már megelőzött. A többi ellen­iéi sem kerülhette el sorsát. A vitorlázás professzora nem engedte ki kezéből a London­ban megszerzett babért. A kor leggyorsabb vitorlásával senki sem vetélkedhetett. A kőmű­ves szakmát tanult nagyszerű versenyző négy évvel később rátett egy lapáttal. Melboume- ben is mindenkit legyőzött. A téli olimpia sem „hagyta el” a Skandináv-félszigetet. Az oslói rendezőknek az okozta a legtöbb gondot, hogy a norvég fővárost övező he­gyekben nem volt hó. A Nem­zetközi Olimpiai ^Bizottság vezetői már arra gondoltak, valamelyik közép-európai sí- paradicsomba teszik át a szék­helyet, ahol bőven hullt az égi áldás. Ám a norvégok óriási szerencséjére az utolsó pilla­natban megérkezett a hó. Mondani sem kell, hogy a legnagyobb botrányt ismét a jégkorongozók kavarták. Az amerikai és kanadai hokizók másra sem gondoltak, mint a törlesztésre. Az adok-kapok eredménye: néhány törött orr, zúzott arc és kihullott fogak. Az incidens után sokan emle­gették Coubertin szavait, aki tiltakozott az ellen, hogy e sportág felkerüljön a műsorba. Úgy vélte, a korongozók ke­ménysége elrontja a baráti szejjeipett A(hjgedüs)

Next

/
Thumbnails
Contents