Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-04 / 80. szám
6. oldal Mozaik 1996. április 4., csütörtök „A hatalom és udvarháztartása mindig is szeretett magának az úri sportból kihasítani egy jó nagy szeletet” Csapdákkal teli a vadászati törvénytervezet Lakos László földművelésügyi miniszter március 19-én az országgyűlés elé terjesztette „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról” szóló törvénytervezetet. Kondor Endre, az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatója szerint csapdákkal tarkított a honatyák általános vitája előtt lévő anyag. Kondor Endre 1991 óta irányítja a balassagyarmati székhellyel működő Ipoly Erdő Részvénytársaságot. A vezér- igazgató erdőmémöki és vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett. Erdészetvezetőként dolgozott tíz évig, nyolc éven keresztül foglalkozott vadgazdálkodással. 1958 óta sportvadász, ’70-től egy nagyvadas vadásztársaság tagja. Ténykedett vadászmesterként és elnökként. Az Országos Erdészeti Egyesület vadgazdálkodási szakosztályának elnöke. Idejétmúlt törvénykezés-Milyen a törvénytervezet? Véleményére azért is kíváncsiak vagyunk, mert a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára volt két évig, és 1984-ben az akkori vadászati főosztályvezetővel közösen munkálkodott az új vadászati törvénytervezet megalkotásán.- Az már akkor látszott, hogy a jelenleg érvényben lévő vadászati törvénykezés idejét múlta. Azóta folyik az állóháború a vadászok és a többi állampolgár között. Ha ez a törvény jó lenne, hosszú távon rendezhetné a korántsem ideális viszonyokat.- Miért tartott ilyen sokáig az előkészítő munka?-Mert sokan politikai kérdést csináltak belőle. Márpedig szerintem ez kizárólag gazdasági és pénzügyi kérdés, illetve annak kellene lennie.- Hogyan csináltak belőle politikai kérdést?- Miután mindig is az uralkodó osztály vadászott, már a történelmi Magyarországon is, világos, hogy ez pénzbe kerül. A hatalom és udvarháztartása mindig is szeretett magának ebből kihasítani egy jó nagy szeletet. Ennek az a lényege, hogy én a más földjén n.i.iél olcsóbban vadászgathassak. Éppen ennek a törvénynek lenne a célja, hogy rendet és igazságot tegyen. A gond mindössze az, hogy a honatyák előtt lévő törvénytervezet egyáltalán nem ebbe az irányba mutat, ezért elfogadása esetén a jelenlegihez hasonló állóháború várható. Kinek készül a törvény?- Miért?-Először is azt kellene eldöntenie a parlamentnek, hogy kinek csinál vadászati törvényt. Az erdészeknek, akik csak néhány ezren vannak? A területes vadászoknak, akik 32 ezren vannak? Vagy közel tízmillió magyarnak? Én az utóbbiak pártján vagyok, mert a másik két szelet nagyon pici. Na már most, az igazságosságról: miután a vadászati jog egy vagyon értékű jog, ezért el kell dönteni, kié legyen ez? Hazánkban ugyebár folyik a privatizáció föld-erdő vonalon is, tehát a magyar állampolgár lesz hamarosan a magyar föld tulajdonosa. Szerintem az a logikus: akié a föld, azé legyen a vadászati jog is! Ezt a parlamenti hat párt egyébként kimondta. Igen ám, csakhogy már a törvény- tervezet elején van egy felettébb homályos pont. A vadászati törvénytervezet 3. paragrafusának 1. bekezdése szerint: „A vadászati jog mint vagyon értékű jog, az önálló vadászterület (a továbbiakban vadászterület) a föld tulajdonjogának elválaszthatatlan része.” Lehetne ezt magyarul és világosan mondani? Lehetne: a vadászati jog mint vagyon értékű jog, a föld tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Kérem, ez az első csapda. Földtulajdonosé a jog!- Hogyhogy?- Világos a szándék, hogy megint valakik részére átjátsz- szák a vadászati jogot. Ne a földtulajdonostól visszaszedegetett, valakik részére már átjátszott vadászterületé legyen a vadászati jog! Legyen a földtulajdonosé! Vagyis Mari nénié és Jancsi bácsié! Mert hát mi is az a vadászterület? Hasznosítási formától függetlenül az a föld- és vízterület, amely a háromezer hektárt eléri. Ameny- nyiben Magyarországon a legkisebb vadászterület háromezer hektár lesz, ott vajon hogyan érvényesül majd a földtulajdonos vadászati joga? Mikor lesz Magyarországon oíyan állampolgár, akinek háromezer hektár földje van, mikor a földtörvény kimondja: háromszáz hektárnál nagyobb földje senkinek sem lehet! Ezek alapján a saját földjén, saját jogon soha senki nem tud majd vadászni ebben az országban.- Szándékos homályosításról van itt szó?-Sajnos az előterjesztésben is úgy hangzott el, tehát a miniszter urat is „megvezették” egy kicsit, hogy háromezer hektárnál kisebb területen nem lehet vadgazdálkodni. Kérem, ki beszél itt vadgazdálkodásról? Vadászatról van szó, vadászni pedig egy magaslesről is lehet! Az igaz, hogy a szarvasnak és a vaddisznónak kevés a háromszáz, de még a háromezer hektár is, ott vadgazdálkodni tényleg nem lehet, de vadászni igen. Rendszeresen összemossák ezt a két dolgot, amelyet teljesen szét kell választani. Önálló vadászterületként háromszáz hektár is elegendő.-Sokak szerint, amennyiben a földtulajdonosé lesz a vadászati jog, akkor gyorsan kipusztul a vadállomány, s marad a csupasz föld.- Ezek hangzatos szavak, ám üresek. A magyar állampolgárral több mint negyven évig bántak úgy, mint egy kisgyermekkel. Ha ez továbbra is így lesz, akkor nem is fog soha felnőni. A törvénytervezet első fejezete foglalkozik a vadászattal, a többi fejezet a vaddal való gazdálkodásról szól. Ennek kell kőkeménynek lennie! Nem szabad hagyni, hogy kiirtsák a vadat, mert az erdő és a vad természeti és össznemzeti kincs. Tehát tudtára kell adni a polgárnak: igaz, hogy a te tulajdonod a föld és az erdő, de nem csak a tiéd, ezért törvényben szabályozom, hogy mit tehetsz és mit nem.-A vad- gazdálkodásra vonatkozó passzusokról mi a véleménye?- Nagyságrendekkel jobbak, mint a vadászatra vonatkozóak. Egy dologgal abszolút nem értek egyet: nagy létszámú vadászati felügyeletet kívánnak létrehozni. Tehát, mint az elmúlt évtizedek során, ismét óvónénit állítanak az állampolgár fölé.-Mi lenne a megoldás? Szolgálni * polgárokat- Tévében, rádióban, újságokban, ismertető füzetekben tájékoztatni az embereket, és megtanítani őket arra, hogy a tulajdonoddal köteles vagy szolgálni az összes magyar állampolgárt. Biztos, hogy az elején nehezen menne, de kezeljék végre felnőttként a magyar állampolgárt. Mert a tervezet szerint úgy lenne: a saját földemen is fizessek a vadászati jogért, sőt még tartsak el egy hivatalt is a költségvetés helyett. —Mi lesz a vadásztársaságokkal?- Én, mint az állami erdő kezelője, létrehozhatok magamnak egy bizonyos állami tulajdonon vadászterületet. A többinél, ahol nincs meg a háromezer hektáros erdőtömb, társult vadászatot tudok létrehozni. Ez még nem baj. A gond az, hogy összesen egy ilyen társult vadászterületben lehetek benne-. Tehát a többi állami erdőfolton történő gazdálkodásába megint nem tudok beleszólni, mert ott már egy vadásztársaság gazdálkodik. Tehát a törv ény terv ezet azt akarja, hogy továbbra is a vadásztársaság gazdálkodjon. Kérem, aki csak vadászni akar és nem ért a vadgazdálkodáshoz, az miért gazdálkodjon? Legyen a vadászati jog azé, akié a föld. Vagyis Mari nénié és Jancsi bácsié, s szabják meg ők, hogy kit és milyen feltételekkel engednek vadászni a földjükön! A vadgazdálkodásban pedig a törvényben nagyon keményen megfogalmazottak döntsenek, s ennek betartását szakemberek ellenőrizzék. Értsenek a mm vadászok is- Milyen parlamenti vitára számít?- Az általam elmondottakkal nagycrn sok szervezet egyetért. Nagyon szeretném, ha a mondandómat megértenék azok az országgyűlési képviseltet, akik nem ebben a szakmában dolgoznak, akik nem vadászok, akik nem tartoznak egyik lobbyhoz sem és akiknek érzékeny a füle arra, amit kifejtettem. Szeretném, ha olyan törvényt szavaznának meg, amely az állampolgárok, nem csupán a kiváltságos rétegek érdekeit szolgálja. Szilágyi Norbert Kondor Endre Nem Jézus csontjaira találtak - a szakértők szerint Minden negyedik asszony Mária volt Nagy feltűnést keltett a BBC riporterének felfedezése, aki az Izraeli Régiségügyi Hatóság alagsorában egy dobozra bukkant, amelyre a következő felirat volt bevésve: ,Jézus, József fia, József és Mária”. A felfedezés - tekintettel a húsvét közeledtére - újságírók áradatát vonzotta az intézet alagsorába. Ám az izraeli ókorszakértők kétségbe vonták, hogy a Jeruzsálem területén 1980-ban kiásott doboz Jézus Krisztus, Mária és József földi maradványait tartalmazta volna.- Nos, mindenesetre szép húsvéti hír ez az újságoknak - tűnődött Motti Neiger, az Izraeli Régiségügyi Hatóság szóvivője. - Ám a gégészeti bizonyítékok szerint annak esélye, hogy ezek a csontok a szent család földi maradványai lennének, majdnem nulla. A szakértők szerint ugyanis az első évszázadban minden negyedik asszonyt Máriának hívtak, és már legalább egy másik csonthalmot találtak ebből a korszakból, amelynek felirata ez volt: Jézus, József fia.-A néven kívül semmilyen más párhuzamot nem találtunk. ami azt mutatná, hogy valóban a szent családról van szó, s ez vajmi kevés bizonyíték - mondta Zvi Greenhut archeológus, miközben az újságírók szeme láttára leemelte a doboz tetejét. Á dobozban pedig semmi sem volt a sáron kívül. Az izraeli törvények értelmében ugyanis a csontokat ki kellett szolgáltatni a zsidó egyháznak, s a rabbik zsidó szertartás szerint újra eltemették őket. Ráadásul úgy tűnik, senki sem tudja, pontosan honnan kerültek elő a csontok, mert a régész, aki kiásta őket, már meghalt. Egy sokoldalú politikus - Az orosz ultranacionalista vezér, Vlagyimir Zsirinovszkij elakadt autójával egy tulai nagygyűlés után. így nekifogott ő is a kocsit tolni. fotó: keuter Hírek, Érdekességek A Nagyvilágból Furulyázott az ősember ? Nem kizárt, hogy az ember már a Neander-völgyi időkben is ismerte a fumlyát. Erre következtetnek a régészek egy új leletből, amelyről úgy vélik, hogy Európa legrégebbi hangszere lehet. Szlovénia nyugati részén, a Divje Babe barlangban találták meg egy barlangi medve combcsontját, amelyen egy primitív furulyának megfelelő furatok vannak — közölte a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia. A vélt hangszer mellett kőből készült kaparószerszámokat és fúrókat találtak. A leletek korát a rendkívül precíz rádiókarbonos módszerrel 45 100 évben határozták meg, ami azt jelenti, hogy az eszközök a mintegy százezer-harmincezer évvel ezelőtt élt Neander-völgyi emberek korában készültek. Megkerült Remarque-kézirat Erich-Maria Remarque világhírű regényének, a ,.Nyugaton a helyzet változatlanénak a kéziratát ajándékba kapta az osnabrücki Remarque-archí- vum. A ceruzával írott, 120 oldalas kéziratot sokáig elveszettnek hitték. Tavaly decemberben a londoni Sotheby’s árverési cégnél tűnt fel. Ott egy névtelenségbe burkolózó csoport 620 ezer márkáért megvásárolta, s most az osnabrücki archívumnak ajándékozta. Mindeddig úgy hitték, hogy Remarque eltépte a regény kéziratát, és darabonként elajándékozta vagy eladta. 1993-ban azonban egy közvetítő révén árverésre ajánlották. Valószínűleg Remarque első feleségének, Ilse Jutta Zambonának hagyatékából került elő. Múmia egy asszony hasában Egy 62 éves brazíliai asszony, Antonia dos Pra- zeres hasfájásról panaszkodott. Kiderült, hogy legalább tíz év óta mumifikált magzat van a hasában. Az asszonynak méhen kívüli terhessége volt fogamzóképes korában - jelentette ki Recife város egyetemi klinikájának egyik orvosa, dr. Ed- mundo Ferraz. A magzat körvonalait rádiófelvétel kimutatta. Antonia dos Prazeres, aki 25 év óta özvegy, kijelentette, hogy nem volt szexuális kapcsolata félje halála óta. A magzat mind ez idáig nem okozott panaszokat az asszonynak, mert mumifikációs folyamaton esett át. Levélbomba-leírások és más „csemegék” lézerlemezen Üzletben kapható számítógépvírus Nagy erőkkel gyűjti össze az osztrák rendőrség azokat a forgalomba került számítógépes lézerlemezeket, amelyeken érthetetlen módon, rendkívül veszélyes leírások szerepelnek. A lemezeken pontos, rajzos leírás található a levélbomba-készítésről, adattovábbító hálózatok és telefonvezetékek észrevétlen megcsapolásáról, hitelkártyák végtelenítéséről, titkos adatbázisokba történő észrevétlen behatolásokról. A megtalált háromféle CD-ROM-ot az adatvédelemmel és a komputervírusok ártalmatlanításával foglalkozó linzi Dataprot szakemberei fedezték föl az osztrák számítás- technikai szakboltokban, ahol 300 schillingért árusították őket. Gyorsan értesítették a hatóságokat, akik megtették a szükséges lépéseket. A rendőrség azonnal megkezdte a különösen veszélyes termékek fölkutatását és begyűjtését. Becslésük szerint sok ezer lehetett belőlük forgalomban, nem kizárt, hogy még mindig százával kaphatók eldugott boltokban. Mikor tüzetesebben megvizsgálták a lefoglalt lemezeket, akkor derült ki, hogy ismert és különösen veszélyes komputervírusok fártó programok) kódjait is tartalmazzák a lemezek. Ezenkívül útmutatást adnak arra is, miként lehet „észrevétlenül” behatolni katonai eszközök, fegyverrendszerek számítógépes programjaiba. A máig ismertté vált három legveszélyesebb ’CD-lemez Hongkongból származik.
