Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
Megyei Körkép 1996. április 16., kedd Április 17-én a József Attila Művelődési Központban alakul meg a Salgótarjáni Polgári Kör Ki a polgár és miért kell róla beszélni ? Magyarország a történelmi fejlődésének mai szakaszában egy újabb polgárosodás küszöbén, elején áll. Hasonló időszakot a XIX. században már átélt az ország, de akkor sok ok miatt a természetes folyamatok megszakadtak. Nógrád- ban háromszor is, egymáshoz közei esően nagy veszteséget szenvedett a polgári csoport. Állásajánlatok listája megyénkben 1996. április 11-étől Munkaadó megn. Szükséges isk. végzettség Szabad közv. FEOR (régi) megnevezés Havi min. Havi max. kereset I Iparfém Kft. 18 lakatos 24 ezer Ft 45 lakatos 27 ezer Ft SVT-Wamsler Rt. 1 AWI hegesztő 28 ezer Ft 4 műszaki gyakornok 23-25 ezer Ft 2 művezető 50-55 ezer Ft Nordmetal Acél- és 5 lakatos 18-25 ezer Ft Gépszerkezet Kft. 5 hegesztő-védőgázas C02 20-30 ezer Ft Somoskői Zsolt vállalkozó 1 gépjárműszerelő-tehergkv. 25-30 ezer Ft Infoirot Irodatechnika Kft. 2 elektronikai műszerész 15-30 ezer Ft TRAUMTEX KFT. 9 szabó, varró 16-26 ezer Ft JUKITA BT. 4 kőműves 30 ezer Ft 3 kőműves 25-30 ezer Ft Sánta Gyula vállalkozó 1 ács-állványozó 25-30 ezer Ft Kakuk Lászlóné vállalkozó 1 vendéglátóipari eladó 15-22 ezer Ft PROSPER KFT. 2 műszaki kereskedelmi ügyintéző 30-35 ezer Ft Color Möbel Kft. 2 műszaki kereskedelmi ügyintéző 30-35 ezer Ft Vizslási Általános Iskola 1 ált. iskolai tanító 18 ezer Ft Salgótarjáni Üveggyapot Rt. 1 közgazdasági ügyintéző 25-35 ezer Ft Bővebb információ a Nógrád Megy ei Munkaügyi Központ Kirendeltségén. Pásztón hamarosan megnyílik a szükségletek hivatalos helyisége Poraiból nedvesedik az illemhely Mérhetetlenül súlyos volt a trianoni sokk, a holocaust okozta vérveszteség, amelytől alig maradt el a háború kiváltotta belső és külső emigrációs hatás. Mit akar ma a polgár? Ma az a feladatunk - leginkább a mai középgeneráció tennivalói közé tartozik ez - hogy újra végiggondoljuk, és leginkább végig vigyük a polgárosodás ügyét. Erre már akadnak is jó példák. Az újságolvasók, a közélet iránt érdeklődők tapasztalhatják, hogy Nógrád két városában is létrejött, tevékenykedik a település általános fejlődéséért összefogást meghirdető polgári kör. Úgy vélem, az ilyen szerveződések száma szükségképpen nőni fog. Hiszen a mai, városi életben, ezen a vidéken is megmutatkozó erő lehet, ez a válságos helyzetből való kilábolás egyik lehetséges összetevője. Visszatérve a már tapasztalatot hozó példákra: a városi élet egyre több területére fogalmazták meg véleményt formáló álláspontjukat, és a nyilvánosság erejével kívánnak tenni és hatni a körökben tevékenykedők. Eddigi munkálkodásuk summázatát az értelmes és valóságos, célirányos cselekvés megtalálásában, a közösségi érdek képviseletében foglalhatjuk össze. A polgár fogalma napjainkban újra elfogadottá vált, ezért is érdemes elgondolkodni és újra felvetni: ki a polgár? Mit akar ma a polgár? A polgár szó - a citoyen - a XVIII. század végi társadalmi változások tüzében született meg, azt a társadalmi csoportot jelölte, akik a Marseillaise megszállottjai, liberálisok, demokraták, baloldali polgárok voltak, és e gondolatok jegyében tevékenykedtek századokon át. Olvasom a Nógrád Megyei Hírlap címoldalát (1996. április 10. szerda). Innen tudom meg, hogy idén gyors ütemben, január-februárban 24 %-ot meghaladóan növekedtek a bruttó keresetek, de a reálbérek még így is csökkentek. Aztán következnek számok, százalékok a Központi Statisztikai Hivatal felméréseiből. Nem tudom, hogy a KSH milyen adatokra támaszkodik, de én vezetőként mintha másképpen látnám munkatársaim jövedelmi viszonyait. Nem értem a 24 %-os idei keresetnövekedést. Kíváncsiságból elővettem az 1994-es, 1995-ös bérjegyzéket és összehasonlítottam az akkori márciusi, a tavalyi és az idei márciusi béreket. A 6 fő százalékának átlaga: 13,56. Vagyis ennyit nőtt az ő esetükben az átlagkereset két év alatt. De látszik, hogy ezt egy dolgozónk kiemelt bérnövekménye (új iskolai végzettség alapján sorsoltuk át) idézi Az eredet vizsgálat nem kerülheti meg a XIX. század legnagyobb hatású rendszerében - a marxizmusban - megfogalmazottakat. A hangsúlyosan hatalmi, az osztálypolitika alapelvén álló ideológiai tanítás a polgári fejlődés elindításában felvállalt szerepét pozitívnak minősítette, hiszen a polgári szabadságjogok - a mai fogalom szerint az emberi szabadságjogok - megteremtése hozzá kötődött. Másrészt úgy vélekedett, hogy a XIX. század közepétől elveszítette ezt a kedvező pozícióját, és „kizsákmányoló osztállyá” vált, ami miatt nemcsak politikai hatalmát, de osztálylétét is fel kell számolni. Történelmi gyökerek Mára valószínűvé vált, hogy ez utóbbi minősítés tévedés volt, és a rövid távú, gyors eredményeket elérni kívánó politikai, hatalmi célok túlhangsúlyozásából eredt. A tévedést napjaink történelmi eseményei, tettei korrigálják, amelynek eredményeként idővel helyre állhat a társadalmi berendezkedés egyensúlya is. A korrekció végeredménye azonban nem egyszerű cselekvéssor következménye lesz. Mindezekből kikövetkeztethető feladatok praktikussága, elvi tartalmaz miatt is érdemes felvetni: ki is tehát a polgár? Ellenség vagy barát? Üldözendő vagy üdvözlendő személyisége? Az igazi polgár - ugyan lehet életkorát tekintve fiatal is - nem ma született, történelmi gyökerei vannak. E körbe csak azok sorolhatók, maradhatnak ott meg tartósan, akik ezzel a ténnyel tisztában vannak. A korábbiakból felfogják azokat a tradíciókat, amelyeket folytatni - ápolni - a mai vielő, aki így kiemelten már megkeres bruttó 18 700 forintot! (nem hiszem, hogy ezt a bért bárki is irigyli tőle.) A legtöbb dolgozónknak az eltelt egy évben semmit nem emelkedett bére, de többen vannak olyanok, akik bére az eltelt két évben semmit sem változott. Nos mindezek alapján munkatársaim esetén az elmúlt két szonyok közé átmenteni szükséges. Mert ha nem e hármasság jegyében léteznek önmaguk karikatúrájává válhatnak. Érdemes tehát néhány fontos, alap tartalmi jegyet is megfogalmaznunk. A polgár szó tartalma Elsőként, és talán leghangsúlyosabbként a közösséghez tartozás fontosságát kell említeni. Olyan szuverén személyiség felépítése szükséges, aki tisztában van a szakmai kötődéseivel, a település előtt álló feladatokkal, és nyilvánvalóan képes ezek után az országban - népben gondolkodásra is. A sokszínű közösségi kötődéseiből származik aktivitása is, amely a bőséges szellemi és gyakorlati forrásból táplálkozik. Meg tudja fogalmazni véleményét, és elviselhető indulattal képviseli azt az érvek és ellenérvek tüzében is. A polgár továbbá nem feledheti, hogy a közösség tagjaként és e minőségében anyagilag is támogassa - a kivetett adón túl is - városát, települését. A nyíltság és nyilvánosság felvállalásának e tekintetben is elvi magatartássá kell változnia. A polgár ismeri múltját, és tisztában van azzal, hogy a közösségéhez való tartozásában a máig érvényes szabadság, egyenlőség, testvériség eszmerendszerből származhatnak csak viselkedési normái. Ebben benne foglaltatik a tulajdonlás szabadsága is. A más nézetek iránti kellő mértékű türelemből, vitakészségből teremtődnek meg a jogi állapotának összetevői is. A polgár jelenléte szükséges velejárója korunknak, mai és jövendő életünknek. Sem a szűkebb közösség - a város - sem a tágabb közösség - az ország - nem létezhet, féloldalas lenne nélküle. A polgár helyes értelmezése összefogást jelenthet, és garanciát arra is, hogy a térségünket jellemző, és oly gyakran hangoztatott leszakadás veszélyét csökkenthessük, vagy akár ki is kerülhessük. Dr. Horváth István évben 25-40 % közötti a nettó reálbér-mérséklődés mértéke, amit eddig, de nem mindenkire vonatkozóan 10 %-os nem nettó, hanem bruttó keresetnövelés kompenzált. Ehhez társul a családipótlék több mint 40 %-os értékvesztése és az egyéb, korábban még meglévő juttatások, munkaruha, jutalom, üdülési hozzájárulás teljes eltűnése. Ezekről nem esik szó, pedig szintén hiányzó jelentős forintok. Nem csoda hát, ha ma sokat beszélünk a bérekről, jövedelmekről, azok reálértékéről. És felkapjuk a fejünket, ha erről nem a mi ismeretünknek megfelelően olvasunk. Ezért adtam ezt a tájékoztatást pénztárcánk béltartalmáról. Fehér Miklós igazgató Balassi Bálint Könyvtár, Salgótarján Ha nyitva volna, már az is késő lenne. Talán nyugodtan mondhatjuk ezt egy nyilvános WC esetében. Tudjuk ugyanis, hogy a szükség nagy úr. A szükséglet pedig köny- nyen ragadtat „ad hoc” megoldásra. Pásztó centrumában áll a Plus ABC, s a mellette lévő parkírozóban kapott elhelyezést a nyilvános WC. Nem most. Már elég régen. Az ABC „földrajzi” elhelyezése nem véletlen, mivel a helyi közszolgáltató kft. tavaly kezdeményezte a parkírozó fizetővé tételét. Kereskedelempolitikai érdekek miatt (az autós vásárlók is szívesebben betérnek vásárolni) végül is egyezség született a várossal, hogy a Plusnál továbbra sem jelent mínuszt a parkírozás. A nyilvános WC-t azonban csak pénz ellenében - a tervek szerint 10 forintért - lehet majd használni. De legalább lehet. És főleg belülről... Egy tízest mindenkinek megér - gondolják az üzemeltetőnél, a közszolgáltató kft.-nél, meg aztán eddig sem vetett jó fényt a városra, hogy az átutazók és az ABC melletti buszmegállóban nap mint nap várakozók még kilométerekig szoríthatnak - hazáig. A WC üzemeltetését - mivel a környéken több vállalkozó is érintett ezen a ponton a működési engedélyét illetően - egy csapat fogja biztosítani. Egyrészt a már említett kft., másrészt a vállalkozók. Az egyeztetés most folyik (WC-papír, takarítás, szappan stb. ügyében), a víz pedig várhatóan április 20-a körül. Állítólag már csak a főcsapot kell megnyitni az automata használatúra tervezett WC-ben. A WC-t rangjára emelők remélik, hogy a nem mellékes mellékhelyiséget első használója (akárcsak a többi) nem kívülről avatja fel... B. M. Bemutatjuk Nógrád megye településeit A Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli, kiadóhivatalunkban (Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.) megvásárolható. Ennek alapján mutatjuk be a megye településeit. Az önkormányzat címe: 2175 Kálló, Kossuth L. u. 16. Telefon: Kálló 1. Polgármester: Babecz Jánosné Az önkormányzat területe: 3697 ha., népessége: 1400 fő. A község Nógrád megye déli csücskében, a fővárostól 50 km-re található, mezőgazdasági adottságai jók. Turisztikai szempontból említésre érdemes a Vanyarci út jobb oldalán egy kénes gyógyforrás, amely feltárandó. Temploma műemlék jellegű, római katolikus. Az utóbbi évek fejlődésének eredményeként az alapvető közművek 2000-ig kiépülnek, az ipartelepítés és szolgáltatásfejlesztés épületfeltételei biztosíthatók, az ön- kormányzat e kezdeményezéseket kiemelten támogatja. Körjegyzőségi székhely. (A TIR tagja.) A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, bogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kinek, mi, mennyi ? 1994. m. 1995. III. 19%. m. 2 éves növekmény: 33 éves, képesítés nélkül dolgozó családanya, aki közben iskolát végzett 13000 17 850 18 700 44% 48 éves felsőfokú végzettségű szakmai munkatárs 28 000 30 600 változatlan 9,3% 51 éves középfokú végzettségű munkatársnő 23 200 24 650 25 500 9,9% 52 éves felsőfokú végzettségű szakmai munkatársnő 30150 32 850 változatlan 9,0% 38 éves szakmunkatársnő 35 000 változatlan változatlan 0,0 % vezető munkatárs 57 200 62 475 változatlan 9.2%
