Nógrád Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13-14 / 87. szám
2. oldal Fesztivál 1996. április 13., szombat Jó volt ez a premier jöjjön a folytatás t Hollókőn a világ szeme - mondták kicsit irigykedve azok a nógrádiak, akik nem a híreslátványos faluban töltötték április első hetének színes programmal beharangozott napjait. A helyi önkormányzat, a Hollókőért Alapítvány és a falu vállalkozói a hagyományőrző, szórakoztató, de megreformált húsvéti vendégvárással új fejezetet kívántak nyitni a turizmusban. Az eddigiek továbbéltetésre érdemes elemeit újakkal frissítve egy másfajta, nyitottabb Hollókőt kívántak megmutatni a húsvét három napján. Legesleginkább annak a régi óhajnak akart a szervezőgárda megfelelni, hogy üresjáratoktól mentes, turistamarasztaló rendezvényekkel fogadja a látogatókat. Az előzetes, a szokásostól erőteljesebb hírverés visszhangjai azt sejtették: új, tá- gabb vendégkört nyert meg magának a falu. Mennyiben valósította meg a hozzá fűzött reményeket az előző évek hasonló eseményeinél vendégcsalogatóbbnak vélt dramatizált húsvét? A kérdésre adott alábbi válaszok azért érdemelnek különös figyelmet, mert az alapítvány minden mozgatható helyi szervvel összefogva idén még színre fog lépni néhányszor. S a tapasztalatokat leszűrve mindig csiszoltabb programmal teszi majd ezt. Nagy Ignác, Hollókő polgár- mestere így értékelte a munkát:- Véleményem szerint jobban elő volt készítve, mint a korábbiak, a propagandára nagy hangsúlyt fektettek a szervezők. Az igazság az, hogy nem számítottunk ilyen tömegre. A nagy jövés-menés, a sok busz érkezése, a parkírozási gondok rámutattak a körforgalom hiányára. A szer mélyautók elhelyezése is nehézkes volt, bár a szécsényi rendőr- kapitányság dolgozói mindent megtettek azért, hogy a be- és kijutás bonyodalmaktól mentes legyen. Némi fennakadást a jegyszedés is okozott.- Egyesek nem azért fordultak vissza, mert belépőt szedtünk, hanem a hosszadalmas jegyszedés azt a hitet keltette, hogy már talán be sem lehet jutni, s elunták a várakozást. Legközelebb tehát ezeket’kell kiküszöbölni, így például több jegyszedőt lesz szükséges alkalmazni - mondta a polgármester. Meglátása továbbá, hogy a vissza kell térni ahhoz a régebbi módszerhez, mely Szerint párhuzamosan, a mostaninál több helyszínen legyenek különböző műsorszámok. Mindemellett összességében az ünnepségsorozat színvonala nagy léptékben felülmúlta az előzőeket. Ispán Dánielné és a férje vállalkozók, s tagjai voltak annak a csapatnak, amely elejétől a végéig sokat tett azért, hogyjól sikerüljön a szezonnyitány. Ok ketten működtetik a szövőházat, a Pajtakertet, a Kovácsműhelyt, van népművészeti boltjuk, s idegenvezetést is vállalnak. Gyors számvetése alapján Is- pánné sok látogatót vonzó, sikeres összeállításnak tartja az alapítvány első jelentős „fellépését.” Megemlíti azokat a - polgármester által is jelzett - közlekedési nehézségeket, amelyeken szerinte is könnyen lehet segíteni. Ezen túl - köszönhetően az alapos előkészületeknek, nem utolsósorban a színes, a hagyományokhoz kötődő kínálatnak - értékelése szerint ügyesen összefogott volt ez az ünneplés. Kiss Tiborné, az alapítvány igazgatója:- Tapasztalatlanságunk ellenére úgy látjuk, jól sikerült ez a „premier.” Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a negatív észrevételeket megszívlelve legközelebb érdemes lesz több ófalui műsorszámmal gazdagítani az eseménysort. Lesz tennivalónk a buszok, a pénzbeszedés bonyodalmainak kiküszöbölésével is. Az igazgatónő nem titkolta, hogy már készül a következő hollókői „attrakció”, a palóclakodalmas, melynek úgynevezett protokoll-bemutatóját májusra tervezik. Most toborozzák, s már készítik fel erre a szereplőket, hogy a lánykéréstől a menyasz- szonytáncig a hajdani népszokásokat felsorakoztató 4-5 órás vigadalom megfeleljen a követelményeknek, s bárhol „eladható” legyen. Nem lehetetlen, hogy ennek a forgatókönyve alapján a házasulandók megrendeljék majdan a saját, hollókői esküvőjüket. Ezeken kívül - hiszen az idő előrehaladt - készülnek már a nyári táborokra, a lovastúrákra, a tervezett teniszpálya kialakítása sem várhat sokat, s bőven van tennivalójuk az ófalui műemlék- együttes leomlott vakolatú parasztházakkal is. (mj.) A mindig lenyűgöző népviseletben, szíves szóval fogadták a sokaságot Ófalu bejáratánál a vendéglátók 1996. április 13., szombat Kiállítás 7. oldal Amikor színeset álmodik a csönd Fábián Gyöngyvér Az én békém című egyéni kiállítása várja az érdeklődőket Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban május 18-áig. A művész 1944-ben Salgótarjánban született, 1963- tól 1969-ig a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakára járt, 1967- ben szerzett diplomát. Több műve található a múzeumok tulajdonában, valamint külföldi és magyar magángyűjtőknél. Alkotásaival különböző műfajokban több díjat nyert. 1974-től több mint húsz önálló kiállítása volt idehaza és külföldön, a többi között Hamburgban és Gentben is. Tavaly a Dombóvári Galériában, Budapesten, a Kempinski Galériában, az OTP Bank Galériában és hamburgi Mensch Galériában volt önálló tárlata. Mostani, salgótarjáni, összefoglaló igényű kiállítását Peák Ildikó rendezte. Fábián Gyöngyvért a kiállítás ünnepi megnyitóján nagy szeretettel köszöntötte Salgótarján tárlatlátogató közönsége. Talán önkéntelenül is azt a sze- retetet kívánta ezzel viszonozni, ami a művész festményeiből árad, és amelynek tárgya mindenkor az ember. Az ember, akiről napjaink békéden viszonyai közepette mind kevesebb szó esik, akinek sorsa mind bizonytalanabbá válik. Fábián Gyöngyvér minden festményének az ember belső történése a színtere, ahol még szembesíthető önmagával, banalitásaival, megalkuvásaival, eszményei hamis vagy igaz voltával, félelmeivel, elhagyatottságá- val, sokszoros megcsa- latottságával, vagy éppen makacsul őrzött jóra való hajlamával. Békességóhajtás A festménykiállítás Az én békém címet viseli, azonban nyilvánvaló a békességóhajtás egyetemes érvénye olyan világban, amelyből mind fájdalmasabban hiányzik a békesség, amelyből - a fogyasztói idiotizmus, s ennek siralmasan ke- let-közép-európai változatai hangos terjesztése következtében is - egyre szembeszökőbb az emberi létezés va- Fábián lódi tartalmainak hiá- György nya, amelyből eltűnik a szépség. Ha egy világban, egy civilizációban megrohad az emberségünk, ideje visszatérni e civilizáció alapját jelentő kultúra eredeti forrásaihoz. Ebben az értelemben a kultúra embervédelem, a jövő reményének egyetlen menedéke. Fábián Gyöngyvér természetesen nem bölcselkedik, hanem fest. Jelképrendszereit pontosan gél emlékeztetnek arra, mi is az ember, és mi történhet vele? Biblikus képek Mindaz, ami a Bibliában és mítoszaiban már megtörtént, és azóta is folyamatosan történik. A bibliai vonulat éppen ezért Fábián Gyöngyvér munkásságának visz- sza-visszatérő motívuma, festészetének lényege. A Bibliában minden emberi szituáció együtt van. Mózes az égő csipkebokor perzselő fényében, Abrahám áldozata az érdes fények átszőtte sivatagi sziklák között ma is ugyanolyan kínzó időszerűséggel Gyöngyvér képei: Keresztanyám (balra fent), Zsófi (jobbra fent), (balra lent), Mózes (jobbra lent) válassza, hogy átvezethessen bennünket a tisztaság, az emberség még meg nem romlott világába, az eredeti emberi történések színhelyére. Archetípusai és helyzetei az európai kultúra ősi, keleti tájain örök egyértelműségvetik föl a hit, az erkölcsi felelősség, a választás kérdéseit, mint napjainkban. A tékozló fiú ma is ugyanaz. A Kelj fel és járj, a Jézust megcsúfolják, a Pieta ugyanazokat az örök emberi érzéseket, fájdalmakat, reményeket hordozzák, amelyek időszerűsége sohase múlik el, amíg ember él a földön, amelyért - miként önmaga választásaiért is - felelős. Akkor is, ha erről nem vesz tudomást, s ezzel önnön pusztulását készíti elő. Fábián Gyöngyvér bibliai képein izzó fények ragyognak és hatalmas a csönd. Ez az ember csöndje. Változó színterek S bár a képek színtere s a történések ideje változik, a belső csönd, miként a színek szép ragyogása, a képfelületek megkapó tisztasága, nyugodt szerkezeti rendje valamennyi festményen változatlan. Csaknem hatvan kép, húsz év terméséből válogatva ad ízelítőt Fábián Gyöngyvér eddigi életművéből, a hetvenes évek közepétől napjainkig. Természetes, hogy a kiállításon különböző korszakok és stílusok jelennek rrfeg. A korábbi művek közül több a Nógrádi Történeti Múzeum tulajdona: Lány kerti székben, Csendélet, Alvók, Csúcsforgalom, és így tovább. Komoly, magányos, tárgyiasultságá- ban véglegesen riasztó jövőt sejtető embervilág tárul elénk. Embervilág, amelyben magára maradhat, s amelyből el is tűnhet maga az ember, ha képtelennek bizonyulna a másik ember, egyáltalán az élővilág, a természet iránti figyelemre, belső békéjének megóvására. E béke megteremtésében segítheti egy másik élőlény, miként erről a művész kutyás képsorozata vall, vagy - nem utolsósorban - a szerelem, a férfi és a nő lelki és testi találkozásának, egymásba fonódásának szivárványos csodája. Arcképek Fábián Gyöngyvér portréi csak nagy általánosságban Tímár nevezhetők arcképeknek. Úgy tetszik, a portré a művész szabadsága további kiteljesítésének lehetőségét jelenti. Expresszív erő sugárzik e képekből, amelyek az intenzív belső koncentrációról szólnak, hogy fölmutathassák az embernek az arca mögött megbúvó valódi természetét. (bte),
