Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30-31 / 76. szám
1996. március 30., szombat Riport 7. oldal Március 26-ára nem terveztek tanítási szünetet a vizslási iskolában Mihalik Júlia és Rigó Tibor riportja Nyugvóponton az iskolaháború, de van egy áldozat Pirul az ember-Komolyan mondom, pirul az ember, hogy folyton panaszkodnia kell az iskola miatt. Híves Éva idejében ilyesmire nem volt szükség, maximálisan meg voltunk vele elégedve. A gyerekek nem voltak féktelenek, szép rendezvényeket csináltak- így ifjabb Bertóti Pálné.- Sokszor voltam fültanúja annak, milyen ricsaj van az óráin. S persze milyen a gyerek? Visszaél a helyzettel, s azt hiszi, kedvére rohangálhat szünetben is. Gombás úr szervező- készségével is baj van. Egy ilyen kisfaluban szép és fontos hagyomány a fenyőünnepély, de legutóbb az utolsó pillanatban kapkodtunk össze mindent- érvel Zvada Enikő pedagógus. A szülők végső „érvként” március 26-án otthon tartották gyerekeiket. Azért csak egy napra, mert az aznap délutáni képviselő-testületi ülésen részben elérték céljukat: Gombás Lajos helyett Győri Jánosné {Erika) pedagógus lett a megbízott igazgató. Úgy hírlik, a csalódott szülők, már akkor is elfogadták volna Győriné személyét, amikor a megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevételeire Gombás igazgatói kinevezését Pákozdy visszavonta a képviselő-testület. S a továbbiakban megbízottként foglalkoztatták.- Valóban így van, csakhogy akkor azt mondták: nem lehet megbízott az, aki nem adta be a pályázatát. És én nem adtam be. Hogy esetleg a későbbiekHíves Éva volt igazgató-Ma nincs ebéd, de megkínált az Ági néni szendviccsel. A másnap senkinek sem népünnepély, de ehhez nem sok köze van a hideg esőnek:- Csak részben értük el, amit szeretnénk. Nekünk ugyanis az Gombás Lajos exigazgató gyerekekkel sokkal jobban ki lehet jönni, mint a felnőttekkel.-Áz borított ki, hogy mindenfajta megbeszélésünkön a harmadik mondat után azt hozták fel a kollégáim - akik el kell ismemi, jó pedagógusok - hogy Vera és Zvada Enikő, az iskola pedagógusai az óhajunk, hogy Gombás úr ne tanítson ebben az iskolában. A kislányom ugyan örült tegnap, hogy Erika néni lett az igazgató, de sírva is fakadt, mert Tarjánba megy tanítani az Ági néni - mondja egy „harmadikos” anyuka. az önkormányzat nem becsüli meg őket. Vártam, hogy felveszik azt a tempót, amit a munkában szeretek, de nem ez történt... Beszélgettünk ma reggel a Győrinével, s megkérdeztem, hogy szeptemberben, mikor jöttem, ugye azért volt egy kis beGyŐri Jánosné tartás? Nem mondott nemet.-Tanévkezdéstől nem voltunk hajlandóak ugyanúgy ingyen csinálni dolgokat, mint Éva idejében. Ha ez betartás..? - magyarázza Győri Jánosné. Mint mások, Híves Éva is nyugodt légkörre vágyik az ő sajátos, félig-meddig patthelyzetében. Utóbbi abból adódik, hogy állítólag a két évvel ezelőtti, háromszázezres költségtúllépése miatt nem lehetett - a szülők óhajára - megbízott igazgató. Amennyiben megkapta volna ezt a tisztséget - tudatta Sándor Tibor polgármester - nyomban fegyelmit kellett volna indítani ellene.- S akkor persze nem is pályázhattam volna - vonja le a következtetést Éva.- És a pályázat? Mondja csak el, Évike hogyan is történt az a dolog - biztatják a szülők.- Hétszázhúszezret nyertünk fejlesztésre, s „cserébe” ennyivel csökkentették a költségvetésünket - válaszolja az exi- gazgatónő, s meglepetéssel Gombás Lajos tekintete nem árulja el érzéseit. Az alacsony, szabolcsi származású férfi szívesen beszél magáról. Főleg arról, hogy sokat látott és tapasztalt, több munkahelye volt, de maga akarta így. Nem cáfolja azt, hogy ebben a faluban nem fogadták be, de nemet mond arra, hogy ez a kapcsolatteremtő képességének tudható be. Volt egy kis betartás?-Kisterenyén élek a családommal. Két gyerekem van, akikkel nagyon szeretek együtt lenni. Azért is pályáztam meg az igazgatói állást, mert az előző helyen, a kisterenyei gimnáziumban a másnapi órákra, a fizikai kísérletekre való előkészületek miatt későn jártam haza. Az emberi kapcsolatok számomra nagyon fontosak. Nyaranta ma is visszajárok egykori munkahelyemre, a debreceni Atommagkutató Intézetbe. Sem ott, sem Terenyén nem voltak olyan gondjaim mint itt. Szeret tanítani, s azt vallja: a Igazgatóválasztástól igazgatóválasztásig iskolatörténelmének különös epizódját élte, éli meg Vizslás község. Főszereplője kezdetben az a nemtetszés, mellyel a múlt évi pályáztatás eredményét, Gombás Lajos igazgatói kinevezését fogadták. Az iskolások hozzátartozói az elődöt, vagyis Híves Évát szerették volna látni továbbra is ezen a poszton. A nemtetszésből hónapok alatt közös akarat, makacs elégedetlenség majd, a következő követelés lett: a képviselő-testület másítsa meg korábbi döntését, vonja vissza Gombás Lajos kinevezését, akinek alkalmasságát megkérdőjelezték. Miért is?-Tudtommal nem volt meg a szükséges gyakorlata ahhoz, hogy intézményvezető legyen, tehát nem lett volna szabad megbízni ezzel a feladattal. S mostanáig be is bizonyította ezt. Mert hogyan fordulhat elő, hogy a gyereknek nem kell készülni, eszközöket vinni az ő technikaóráira? Régebben ilyen nem volt. Miért nem tud rendet tartani? És az talán véletlen, hogy megint elmegy egy pedagógus? — kérdezi Számely Zoltán, az egyik szülő. Némely hozzátartozó szerint megengedhetetlen, hogy a gyerekek olykor „nekiszaladnak a kezének.” Nem így kell fegyelmet tartani. Gombás Lajos az állítások tisztázására közli, hogy az egyik diák kezére csapott, mert feleslegesen folyatta rá a hideg vizet. ben pályáznék-e? Cserébe a szülők kitartásáért, most elvállaltam ezt a feladatot, de még nem tudom, mit teszek majd.- Tudod, miért nem voltatok tegnap iskolában? A napköziben kenyeret majszoló, barna hajú kisfiúnak a szeme sem rebben, s mint egy verset, szavalja:-Igen, mert a tanító nénik, az anyukák, igazgató bácsi meg mások ve... veszekedtek. A harmadikos, szőke kislány is tud valamit:- Azért kellett otthon maradnunk, hogy elmenjen az igazgató bácsi. Kéretlenül is beszélnek a következményről: Kedden a szülők és a pedagógusok népesítették be az iskola folyosóját hallja, amit a nyeremény kapcsán Sándor Tibor polgármester hoz az ő és mások tudomására:- Nem az iskola, hanem az ön- kormányzat pályázott, s ötszázezer forintot kaptunk. Híves Éva felé azonban még mindig kérdő tekintetek fordulnak. Hiszen fegyelmi nem indult, s valószínűleg új pályázatot hirdet a képviselő testület. Éva azonban áz átéltek után már határozott:-Én nem akarok igazgató lenni! Elegem lett az elmúlt hónapok alatt. S vajon mik a jövőre vonatigazgatói állás betöltésére. Pedagógusok, szülők, zokon vették, hogy az iskola, a kultúr- ház helyett a szűkösebb polgármesteri hivatalban, s kezdetben zárt ajtók mögött zajlott az emlékezetes, március 26-ai képviselő-testületi ülés. Mindegy már Sándor Tibor szerint a gyerekek látták, kárát az engedetlenségnek, de a szülők is levonták a maguk következtetését: ez az egész megelőzhető lett volna, de „jó ideig semmibe vették” az akaratukat. Március 27-ére tovább zsuSzámely Zoltán szülő gorodott a háromfős negyedik osztály létszáma: reggel már csak ketten ültek be az iskolapadba. A tanárok ma is feszültek, el-elhangzik a „mi lesz velünk?” annak ellenére, hogy egyesek úgy látják, helyes vagyis semleges átmeneti megoldást hoztak legutóbb a képviselők. Azt tartja a mondás, az iskola a falu lelke. Az önkormányzat nem sajnál áldozni rá, s a szülők is résen vannak, ha gyerekükről van szó. Ha nem így lenne, nem pendültek volna mindvégig annyira egy húron. Nyugvópontra jutott a Vizslási iskolaháború, de van vérte- len áldozata: az elvesztett bizalom. Zöld Imre szülő kozó tervei Gombás Lajosnak?-Nem gondoltam még végig, mit csináljak, de az biztos, hogy ez a végtelenségig nem mehet így. A velem szembeni ellenállásra gondolok. Ezt elviselni ennyi időn át nagyon nehéz volt - jegyzi meg, s elfordul, hogy egy pohár víz kor- tyolgatásával palástolja felin- dultságát. Az idegek harca még nem ért véget. Ha mégis pályázna - mondja - előtte kikémé a testület véleményét az eddigi munkájáról. Úgy hiszi, a támogatásuk nélkül nem érdemes nekiindulni. Sándor Tibor polgármester utána járt, így ma már biztos: új pályázatot hirdet az önkormányzat az iskola Egy kivételével minden gyerek otthon maradt azon a napon Jegyzőkönyv készült a március 26-án történtekről Szerdán ismét megteltek az iskolapadok