Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-21 / 68. szám

1996. március 21., csütörtök Kertészkedőknek 7. oldal Légszennyezés-allergia Környezetvédelmi játékunk Ma már min­denki számára közismert tény, hogy a lég­szennyezettség mértéke komo­lyan befolyá­solja az embe­rek egészségi állapotát. A le­vegőszennye­zettség lehet természetes ere­detű, vagy emberi tevékeny­ség következménye. A természetes eredetűek álta­lában időszakosan fordulnak elő. Ilyenek a szálló por és a pollenek. Az emberi tevékenység hatására keletkező (szilárd és gáznemű) légszennyező anyagok elsősor­ban az iparból, a közlekedésből, de jelentős mennyiségben a ház­tartások fűtéséből is származnak. Felmérések szerint a lakosság mintegy 10-30 százaléka szen­ved allergiás eredetű megbetege­désben. Ennek oka elsősorban a légszennyezésben keresendő. Az egyének egészsége szem­pontjából különös jelentősége van a zárt terek, mint pl. a lakás, munkahely, gyermekintézmé­nyek, kórházak, vendéglátó üze­mek levegőszennyezettségének. A szabad tér levegőjét nem befo­lyásolhatjuk, de tehetünk lépése­ket a zárt terek levegőjének jobb minősége érdekében. Kérdésünk: Mit gondol Ön, melyik levegő minősége rosszabb; egy adott zárt tér levegője, vagy az ezt a zárt teret körülvevő szabad tér le­vegője? 1. Az adott zárt tér levegője a rosszabb mert a külső levegő a nyitott nyílászárókon (ajtók, ab­lakok) illetve azok résein válto­zatlan állapotban bekerül a zárt térbe, ezen a zárt téren belül vi­szont további légszennyező-for­rások (hagyományos kályhák, tűzhelyek, gáztűzhelyek, gáz- konvektorok, illetve ezen zárt te­rekben felhasznált lakkok, festé­kek, ragasztóanyagok kipárolgá­sai) léteznek. X. Az adott zárt tér levegője a jobb, mert a külső szennyezett le­vegő be sem jut. 2. Egyforma, mert a két levegő gyorsan keveredik és így a minő­ségük kiegyenlítődik. Amennyiben most is beje­löli válaszát és a hat kitöltött szelvényt együtt április 3-ig eljuttatja szerkesztősé­günkbe-Salgótarján, Erzsébet tér 6.-sorsolásunkon egy gyapjú állatfigurát nyerhet! OTTHON ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 4. FORDULÓ 1 X 2 Hasznos tudnivaló sertéstenyésztőknek, bölléreknek Szonda a hús minősítéséhez A sertések vágás utáni minősí­tésére számos műszertípust alakítottak ki Európában. Hazánkban az EU-ban elterjedt szúrószondás készüléktípus, a dán terjedt el. A készülékkel a megadott pontokon átszúiják a félsertést, a beépített érzékelő pontosan jelzi színmérés alapján az izom- és a sza­lonnaréteg vastagságát. Talajelőkészítés a dohány alá A dohány jól előkészített, porhanyósan megmunkált, gyom­mentes talajt igényel, mert ültetés után a palánta gyökérzete csak így tud könnyen és gyorsan megerősödni. A talajelőkészítés célja a tápanya­gok felszívódásának elősegítése, a kedvező vízgazdálkodás kialakí­tása, a gyomirtás, az állati kárte­vők számának gyérítése. A do­hánytermesztésben a talajelőké­szítési munkák egy részét nyár végén és ősszel, másik részét ta­vasszal végezzük. Mivel a do­hányt legcélszerűbb kalászos után ültetni, a talajelőkészítés tarlóhán­tással kezdődik. A területet aratás után azonnal meg kell szántani, hogy a talaj jó vízgazdálkodását - a jobb csapadékfelvételt, valamint annak megőrzését - és a későbbi gyomirtás sikerét megalapozzuk. Fontos, hogy a művelet elvégzése után a talajt lezárjuk (gyűrűshen­gerrel). A szántásig is tartsuk gyommentesen a tarlót. Csak any- nyi talajmunkát végezzünk el, amennyi feltétlenül szükséges, kü­lönösképpen a homoktalajokon, ahol nagy a defláció veszélye. Az őszi mélyszántás a dohány alá - a futóhomokot kivéve - alapvető ta­lajmunka, mássd nem helyettesít­hető. Az istállótrágyát áltdában ősz végéig kell keverőszántássd a tdajba dolgozni. Tavasszd az őszi mélyszántást tárcsávd, kombiná­torral, simítóvd munkdjuk el. Fontos, hogy ültetésig a tdajt por­hanyósan, gyommentesen tartsuk. A bakhátas művelés előnye, hogy segíti a tdaj felmelegedését, erő­teljesebb lesz a gyökérfejlődés, a felesleges vizet a barázda elvezeti, csökken a tápanyag-kimosódás veszélye, a műtrágyát és a talajfer- tőtlenítő szert a gyökérzónába le­het adagolni. Ebet, cicát macskát keresnek-kínálnak, díszállatokat cserélnek - Kutyatolvajok Gazdisarok nem csak állatbarátoknak Az Állatvédő és Segítő Egyesülettel közösen indított rova­tunkban gyakorló és leendő gazdik írásos jelentkezését vár­juk. Gazdisarok jeligével, névvel, címmel ellátott levélben kérhetnek tőlünk segítséget azok, akik felajánlanának álla­tokat. Ez esetben azonban ne felejtsék közölni az állat fa­jára, nemére, korára, illetve külsejére vonatkozó tudniva­lókat, valamint azt is, milyen okok miatt szándékoznak megválni a kutyától, macskától vagy más kisállattól. Természetesen helyet adunk azok kérésének is, akik örökbe fogadnának. Tőlük is azt kér­jük, hogy írják meg, mit szeret­nének, s hogy milyen körülmé­nyek között tartanák a jöve­vényt. Fontos például, hogy a leendő befogadónak van-e már valamilyen kisállata, tehát en­nek közléséről se feledkezze­nek meg. Címünk: Salgótarján, Erzsébet tér. 6. (Levélíróink címeit nem jelentetjük meg a lapban.) Dorisz kerestetik Az állatvédő egyesület keresi a kétéves, Dóra, illetve Dorisz névre hallgató szürkés színű, pulit. Különös ismertetőjele, hogy farok nélkül született. Aki tud segíteni, hívja a 32/430-202-es telefonszámot. Köszönjük. Kutyamaffia Feketekereskedelem fenyegeti a kutyatartókat! Salgótarjáni olvasónk kaukázusi juhászku­tyájának különös eltűnése is alátámasztja az állítást. A rend­kívül szép állatot ugyanis ellop­ták, elcsalták, hogy majdan váltságdíj fejében adják vissza. Tulajdonosa nehéz helyzetben van, hiszen a fogva tartók ígé­rete semmire nem garancia, ugyanakkor nagyon vágyik arra, hogy kedvence visszake­rüljön hozzá. Itt hívjuk fel a ku­tyatartók figyelmét arra, hogy a megyeszékhelyi üzletek előtt várakozó ebek befogására spe­cializálta magát egy sihederek- ből álló csoport. A hírek szerint szörnyű sors vár az általuk be­gyűjtött négylábúakra: tenyész­állatok prédái lesznek. A lopott kutyát fához kötik, a harciast pedig ráuszítják... * * * Az állatvédő egyesület már­cius 21-én, 18 órai kezdettel, a salgótarjáni TIT székház­ban tartja legközelebbi össze­jövetelét. A ( program: dr. Ottmár György állatorvos előadása a kisállatok védőol­tásának fontosságáról. Az ál­latvédők várják új tagok, pár­tolók s mindazok jelentkezését részvételét, akiknek fontos az állatvédelem ügye. Vegyszerrel védekezhetünk Ha támad a pocok A mezei pocok elleni szerek adagolása a fertőzés erősségé­től függ, ezt viszont a lakott já­ratok számával határozzuk meg. Azt, hogy egy járatban la­kik-e kártevő, a következőkép­pen állapíthatjuk meg: egy tíz lépés hosszú és tíz lépés széles, négyzet alakú területen az al­konyati órákban valamennyi pocoklyukat betapossuk. Más­nap megszámolhatjuk az újra kibontott lyukak számát. Ha a táblánk kisebb, a felületre szó­rás helyett alkalmazhatjuk a Redentint közvetlenül a lyukba juttatva. Járatonként 1-1 deka­grammot tegyünk, három egy­mást követő napon. A lyukat nem szabad betaposni. Á 3-5 cm-es növénymagasságú táblá­kon (gabonafélék, repce) java­solható a Thiodan 50 WP, a Thionex 35 EC, valamint a Thiodan 35 Ec. Ezek Il-es ka­tegóriájú szerek, a felhasználó gazdának legalább zöld könyv­vel rendelkeznie kell! A diófák betegségeiről: Dióhéjban Kevés károkozója van a dió­nak, kártevői nem igazán ár­talmasak, többnyire csak a nö­vény esztétikai értékét rontják, némelykor azonban érdemes permetezéssel megóvni a fát a kellemetlen betegségektől. Az előforduló kórok közül a gnomóniás levélfoltosság a legsú­lyosabb lombbetegség. Tünetei, a néhány milliméter átmérőjű barna foltok, a nyár folyamán jelennek meg a leveleken. Ezek később megnagyobbodnak, közepükön fel­tűnnek a gomba szaporító képződ­ményei. A termésen kialakuló barna foltok a gyümölcsöt nem ká­rosítják. Tenyészidőben is lehet el­lene védekezni Dithane M45 vagy más, hasonló gombaölőszerrel. Kiskertészeknek, gazdálkodóknak - Bokrosodjon a vetés Tápanyag: a jó termés alapja Márciusi időjárásunk egyelőre nem kedvez a kiskerttulajdo­nosoknak, de reméljük, hamarosan megkezdhetjük - kissé késve - a tavaszi munkákat. A napokban megenyhült az idő, de mód van még a vetésterv, a trágyázás megtervezésére. Kerti növényeink egészségi ál­lapota, terméshozama jórészt a talajunk tápanyagtartalmától függ. Nincs gondja annak a gaz­dának, akinek megfelelő meny- nyiségű istállótrágyája van, mert abban valamennyi tápanyag hi­ánytalanul megtalálható. A mű­trágyák azonban csak egy vagy néhány növényi tápanyagot tar­talmaznak. Könnyen előfordul­hat, hogy alkalmazásukkal va­lamelyik tápanyagból sok jut a talajba, mások viszont hiányoz­nak. A növények mindig a legki­sebb mennyiségben jelen lévő tápanyag arányában hasznosít­ják a többit. Ezt a törvényt Lie­big német tudós fogalmazta meg. Tehát hiába adagolunk nagy mennyiséget valamelyik tápanyagból, ha a másikból hi­ány mutatkozik, mert a termést a minimumban lévő tápanyag ha­tározza meg. Vagyis ha kertünk­ben műtrágyázunk, akkor a harmonikus tápanyagellátás biz­tosítására kell törekednünk. Ezt csak úgy tudjuk megadni, ha ismerjük a termelt növények igényeit, ám ez nem egyszerű dolog. A tápanyag-felhasználás nemcsak a fajok és fajták, ha­nem a termőhely adottságai sze­rint is változik. A kertész célja az legyen, hogy talaját a teljes területen jó erőben tartsa. Ennek érdekében a három makroelemet - nitro­gén, foszfor, kálium - tartal­mazó műtrágyák mellett mikroe­lem-tartalmú anyagokat, lomb­trágyákat is használjon. A talaj humuszkészletének pótlására, növelésére a komposztkészítés a legjobb módszer. À gabona fejtrágyázásának megkezdése előtt értékelnünk kell a búza tél végi állapotát: a növények fejlettségét, tőszámát, a fajta bokrosodó képességét és szárszilárdságát. A megdőlésre hajlamos fajtákat csak kisebb adagokkal fejtrágyázzuk, főként a nitrogénnel jól ellátott talajon és jó elővetemény után. Ha ma­gas a tőszám, a szárba szökkenés idején adjuk a tavaszi nitrogén­adagot, hogy megakadályozzuk a túlbokrosodást. A megdőlésre nem hajlamos fajták nitrogén fej­trágyázását tél végén, tavasz ele­jén végezzük el. Előnyös, ha a tél végén fagyott, de hó nélküli ta­lajra szóljuk ki a műtrágyát. A fagyott földön ugyanis könnyeb­ben járnak a gépek, más mun­kánk még nem nagyon van, és a búza tavaszi növekedésének megindulásakor a nitrogén már a növény rendelkezésére áll. Ha a fejtrágyázást ké­sőbbre halászijuk, akkor a gépekkel csak a talaj megszik- kadása után lehet dolgozni, ezért kés­het a munka, ami ve­szélyezteti a trágyá­zás hatékonyságát. A bokrosodáskor adott nitrogén elősegíti a levelek, oldalhajtá­sok növekedését, ez­által növeli az állo­mánysűrűséget. A bokrosodás fő ideje a tavasz, ilyenkor a búza igen élénken reagál a nitráttar­talmú műtrágyára. Egyrészt mert a hi­deg talajban a nitrifi- káció még szünetel, a búza viszont már növekszik és igényli a nitrogént, másrészt mert a növény táp­lálkozásához bőven áll rendelkezésre víz a talajban. Általáno­san elmondható, hogy a tél miatt legyengült, ritka búzákat a terve­zetthez képest nagyobb adaggal előbb, míg a sűrű állományú, jó kondíciójú táblákat kis adaggal, kicsit később műtrágyázzuk. Istállótrágyát fagyos időben, kora ta­vasszal is lehetett teríteni fotó: archív SZEMÉLYÜGYI VEZETŐ Nógrád megyei termelőüzem Külföldi érdekeltségű gyár személyügyeinek fejlesztésére keresünk tapasztalt munkatársat, aki támogatja a külföldi ügyvezető igazgató munkáját az új munkatársak keresésében és kiválasztásában, valamint elhivatottságot érez különböző szakmai képzések és programok kidolgozásában és levezetésében. A pozíció betöltéséhez szükséges: * 30-50 éves életkor * felsőfokú végzettség * személyzeti ügyekben való jártasság előny „ * jó kapcsolatteremtő készség 1 * jó németnyelv-tudás feltétel Elsősorban olyan pályázók jelentkezését várjuk, akik Nógrád megyében laknak és vállalják a mindennapi utazást. Kiemelkedő fizetés biztosított! Take it Személyzeti Tanácsadó Kft. Hivatkozási szám: 260 083 1068 Budapest, Benczúr u. 11. Tel: 322 1231 Fax: 341 4336 toée it

Next

/
Thumbnails
Contents