Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

1996. február 9., péntek Ország - Világ 5. oldal Visszaadják a többletlevonásokat Az Erzsébet téren kap végleges otthont a Nemzeti Színház A pénzügyminiszter haladéktalanul adjon ki irányelvet az adóhatóság számára, amelyben általános érvényű számítási módszer engedélyezését írja elő a munkáltatók részére. Ez­zel meg kell oldani, hogy az adóelőleg-levonás az éves adóval arányos legyen. Ünnepélyesen megnyílt csütörtök este Magyaror­szág legújabb tiszteletbeli konzulátusa a svájci Zug vá­rosban. Az Egyesült Államok csak a nukleáris kísérleti robbantások átfogó tilal­mát kimondó nemzetközi szerződés megkötése után hajlandó tárgyalásokat kezdeni a nukleáris fegy­verek teljes megsemmisí­téséről - szögezte le csü­törtökön a genfi leszerelési konferencián Stephen Le- dogar nagykövet. A nyelvtörvény első négy felügyelője megkezdte te­vékenységét Szlovákia négy járásában. A galántai kör­zetben „hallgatózó” és szemlélődő Andrej Sujak elmondta, hogy eddigi tevé­kenysége során boltokat, üz­letközpontokat, iskolákat lá­togatott meg. Borisz Jelcin egy hét múlva, Jekatyerinburgban jelenti be, hogy indul-e a nyári elnökválasztáson. Az orosz államfő erről a vidéki kormányzókkal tartott csü­törtöki, moszkvai találko­zója előtt beszélt. Aggasztónak nevezte a brit külügyminisztérium a csecsen elnök fenyegetéseit. Dudajev terrorakciókat he­lyezett kilátásba azon nyu­gat-európai ország ellen, amelyek „együttműködnek Moszkvával”. * Vizsgálat indul. A nem­zeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési bizto­sának kezdeményezésére márciusban országos vizs­gálatot indítanak a rendőr­ség esetleges diszkriminatív intézkedéseinek tisztázására -jelentették be tegnap. Együttműködés. Csütör­tökön aláírták az amerikai IFOR-erők és az Országos Rendőr-főkapitányság meg­állapodását. Ez azokat az in­tézkedéseket, magatartási szabályokat rögzíti, ame­lyek egyaránt vonatkoznak a magyar közlekedési rend­őrökre és a hazánkban tar­tózkodó amerikai kato­nákra. Parlamentkarcsűsítók. A Fidesz azt javasolja, hogy a választási rendszer módo­sításakor a jelenlegi 386-ról 200-ra csökkentsék a par­lamenti képviselők számát. Szorgalmazza, hogy a vá­lasztási rendszer arányosab­ban juttassa mandátumhoz a különböző pártok jelöltjeit. A döntés a kormány tegnapi ülésén született, s a nagy vihart kavart túladóztatásról közle­ményt is nyilvánosságra hozott a kabinet. A dokumentum elis­meri, hogy a munkavállalóktól általában több adóelőleget von­tak le januári bérükből, mint kellett volna, így sokan a várt­nál kevesebb nettó jövedelmet kaptak kézhez.- A hibát azonnal korrigálni kell - tolmácsolta a kabinet ál­láspontját Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár a tegnapi saj­tótájékoztatón. így a március elején esedékes kifizetéseknél a-Amióta megszűnt az ellátás ingyenessége, negyven száza­lékkal csökkent a fogorvosi rendelők forgalma - mondja Rácz Jenő, a Népjóléti Minisz­térium tanácsosa. - A korábbi­nak negyedére esett vissza fog­tömést igénylők, megkétszere­ződött viszont a húzást kérők száma. A szakemberek most - az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve - azt mérlege­korábbi indokolatlan levonáso­kat visszafizetik. A kormány sürgős és kivéte­les eljárást kérve, haladéktala­nul benyújtja az Országgyűlés­nek a személyi jövedelemadó­ról szóló törvény módosítási javaslatát, amely megakadá­lyozza, hogy a nyugdíjas mun­kavállalóktól túlzott adóelőle­get vonjanak le. Döntöttek a tegnapi ülésen arról is, hogy a Nemzeti Szín­ház épülete a Belvárosban, az Erzsébet téren kap helyet. Ma­gyar Bálint művelődési minisz­ter elmondta, hogy rövid időn lik, megoldható-e, hogy bizo­nyos kezelések részben vagy egészben térítésmentesek le­gyenek. Viszonylag kis összegű alapdíjakat állapítanának meg, s akik valamilyen különleges beavatkozást igényelnek, ki­egészítenék ezt a költségará­nyos összeggel. Március végéig állítják össze a minisztérium részletes javas­latát, tehát pusztán találgatások a különböző „értesülések”. belül meghirdetik az ország első teátrumának épületére a pályázatot. A munkálatokra a központi költségvetés 6 mil­liárd forintot irányoz elő. A művelődési tárca vezetője arról is beszámolt, hogy a hon­foglalás 1100. évfordulója al­kalmából mintegy 300 millió forint költséggel, több kulturá­lis beruházásra is sor kerül. A Budavári Palotában valószínű­leg már az idén megnyithatja kapuit a Kortárs Művészeti Múzeum, a Városligetben pe­dig méltó otthont kap az Orszá­gos Műszaki Múzeum. A ter­vek szerint még az idén átadják rendeltetésének a Magyar Fo­tográfusok Házát, s a palotában hozzáfognak a Magyar Iroda­lom Házának kialakításához. Takács Mariann A tanácsos azonban alá­húzta: arra törekednek, hogy csökkenjen a jelenlegi térítések mértéke, szélesedjék a társada­lombiztosítással támogatottak köre, s bizonyos fogorvosi munkák ismét teljesen ingyene­sek legyenek. A kormány állásfoglalása alapján egyébként tételesen át­vizsgálják a különböző gyó­gyító, fogpótló, fogmegtartó szolgáltatásokat. Annak az elvnek jegyében, hogy pénzszűke miatt, fogá­szati okból ne alakuljanak ki betegségek, gyomor- és bél- rendszeri bajok. Cs. Benkö Judit A találkozás Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes nem csak a daytoni, hanem a családi békére is büszke lehet! Csütörtökön kitörő örömmel ölelte át hitvesét a Ferihegyi repülőtéren. A feleség, Kati Marton, magyar származású amerikai író, újságíró, aki alig egy éve éppen Budapesten mondta ki a boldogító igent az Egyesült Államok első számú sztárdiplomatájának. Holbrooke tegnap Varsóból érkezett Budapestre, felesége - néhány perccel később - a Malév New York-i járatával jött. Holbrooke búcsúkörúton van Kelet-Közép-Európában: a közeljövőben visszavonul az aktív politizálástól. Kati Mar­ton a pénteken megnyíló „Ma­gyarország 2000” konferencia vendége. pQ^. HAJDU andrás Űj tervek, elgondolások a fogászati tarifákról, térítési díjakról Fogas kérdés: mi mennyi - lesz? Lényeges változások várhatók a fogászati ellátás térítési díjai­ban. A tarifákról még nincs döntés, de az bizonyos, hogy a tel­jes körű ingyenesség „aranykora” nem tér vissza. A kormány múlt heti határozata alapján a népjóléti tárca megkezdte a je­lenlegi gyakorlat átfogó felülvizsgálatát. Hírháttér Elitklub vagy előszoba? Közvetlen anyagi előny nem várható tőle, gazdasági és politikai szempontból mégis komoly presztízsnyereséget jelent, ha hazánk hamarosan teljes jogú taggá válik a párizsi székhelyű OECD-ben. Hiszen az 1960 végén alakult Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezetét sokszor nevezik egyfajta „elitklubnak”, amelybe a világ legfejlettebb ipari államai tartoznak, s amelynek tagjává válni felér a magyarországi átalakulás nemzetközi elisme­résével. Hivatalosan az OECD a tagországok gazdasági növeke­dését, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a foglalkoztatott­ság, életszínvonal és valutapiaci stabilitás megőrzését tűzte ki maga elé. Tagja valamennyi fejlett piacgazdaságú nyugat-európai ország, valamint az USA, Japán, Mexikó, Ausztrália és Uj-Zéland. Legutóbb idén januárban Csehország csatlakozott a szervezethez. Az OECD-be kerülés egy lépést jelenthetne az Európai Unió felé. Az EU még soha nem fogadott soraiba olyan államot, amely nem volt korábban OECD-tag. A párizsi „elitklub” így szinte elő­szobának tekinthető az integrációs folyamatban. Bukaresti fórum Van den Broek a román reform mellett Románia tartson ki a meg­kezdett reformok mellett - szorgalmazta Bukarestben Hans van den Broek. Az Európai Bizottságnak a kelet-közép-európai orszá­gokkal fenntartott kapcsola­tokért felelős tagja bukaresti tárgyalásai után kijelentette: a reformok végrehajtásáért áldozatot kell hozni, de ez elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni az Európai Unióhoz való iga­zodást. A brüsszeli politikus láto­gatása a szakértők szerint bátorítás arra, hogy Románia „tartson ki a nehéz, de ígére­tes úton”. Van den Broek és Melescanu külügyminiszter megbeszélésén szó volt Ro­mániának más országokhoz fűződő kapcsolatairól is. Bukarestben egyébként pénteken a román Helsinki Bizottság rendezésében szeminárium kezdődik, amelynek témája a ro­mán-magyar partneri vi­szony az európai integráció folyamatában. Megfigyelők szerint a kétnapos vitafórum, ame­lyen részt vesz Szent-Iványi István, a külügyminisztérium államtitkára is, a román-ma- gyar-európai kapcsolatrend­szer előmozdításának igen ha­tékony fórumává válhat. Az 1990-ben létrejött, és ma már országos hírű szerve­zet az elmúlt hat évben ismé­telten fellépett ha az emberi jogok sérelmét tapasztalta, ta­nulmányokban foglalkozott a problémával, ezen belül a nemzeti kisebbségek, így a magyar kisebbség jogaival. Ellenzéki módosító javaslatok a kisgazdák nélkül Adóügyben hárman együtt Az MDF, a Fidesz és a KDNP törvénymódosítást kezdeményezett a személyi- jövedelemadó-előleg levo­násával kapcsolatos rendel­kezések megváltoztatására. Ennek részeként arra is ja­vaslatot tettek, hogy töröljék el a 48 százalékos legfelsőbb kulcsot. Ezt tegnap jelentette be Szabó Iván, az MDF ügy­vezető elnöke és frakcióve­zetője. Véleményük szerint a túl­adóztatás a feketegazdaság irányába nyomja a vállalko­zókat. Ráadásul az adóü­gyekkel kapcsolatos gondok a külföldi vállalkozókat is elbizonytalaníthatják. A középrétegeket különö­sen sújtó előlegszámítási módszert nem lehet kor­mányzati rendelkezésekkel megváltoztatni. Az sem jár­ható út, hogy az adóhivatal saját szájíze szerint magya­rázza a tennivalókat - hang­súlyozta. A Független Kisgazdapárt elnöke tájékoztatóján arra em­lékeztetett, hogy az FKGP kezdeményezte az Alkot­mánybíróságnál a 40 százalé­kos adóelőleg levonásáról szóló rendelkezés megsem­misítését. Egyúttal aláhúzta: Horn Gyulának a személyijö- vedelemadó-előleg ügyében tett bocsánatkérése nem elég a társadalom kiengesztelésé­hez. Jogállamokban kisebb tévedésért is távozni szoktak miniszterelnökök. Teller Ede és Berend T. Iván hazánk kitörési esélyeiről, lehetőségeiről Jól kamatozhat a magyar tehetség Ma kezdődik a Parlamentben a híres magyarok találkozója, a „Magyarország 2000”. A tanácskozáson olyan külföldön élő sikeres személyiségek vesznek részt, akik észrevételeikkel hasznos hozzájárulást nyújthatnak az ország korszerűsítésé­hez. Egészségi okok miatt nem tudott Budapestre jönni Teller Ede atomtudós és Berend T. Iván közgazdász. A két jeles sze­mélyiség ezért a tanácskozásra írásban küldte el észrevételeit, üzenetét. Megszívlelendő tanácsaikat - terjedelmi okok miatt - csak rövidítve tudjuk közreadni. TELLER EDE két területet je­löl meg, ahol érvényesíteni le­hetne a magyar tehetséget. „A magyar nukleáris reaktorok problémamentesen működnek” - állapítja meg a világhírű tu­dós, és reményét fejezi ki, hogy a magyar kormány támogatni fogja az energiaellátás ily mó­don történő megoldását. A világban jelentkező pesz- szimizmus lelassította az olyan biztonságos reaktorok fejlesz­tését, amelyek békés célokat szolgálnak; ezen a területen le­hetne alkalmazni magyar kuta­tók tudását. Az ugyancsak fejlett magyar biokémia abból a félelemből se­gíthetné kizökkenteni a világot, amit az állat- és növényszaporí­tás forradalmian új módszerei váltottak ki - írja Teller, és hoz­záfűzi: Magyarország fontos sze­repet játszhat a tudomány vív­mányainak alkalmazásában. BEREND T. IVÁN arra emlé­keztet, hogy a századunk utolsó harmadában lejátszódó gazda­sági változások megrázták és átalakították a világot. Az úgy­nevezett ötödik ipari forrada­lom az első, kétszáz évvel ez­előttihez mérhető. A nyomában kibontakozó kommunikációs és szolgáltató gazdaság társadal­mában a többséget az úgyneve­zett fehérgalléros „munkások”, értelmiségiek és alkalmazottak teszik ki. Az akadémikus részletesen elemzi, milyen sikerekkel és kudarcokkal jártak ezek a vál­tozások a világ különböző ré­gióiban. Egyesek - például a földközi-tengeri európai orszá­gok - fel tudtak zárkózni a fej­lett Nyugathoz, mások esetében nőtt a szakadék.- A közép- és kelet-európai térség fejlettségkülönbsége Nyugat-Európához képest 1:2- ről l:4-re nőtt, bár tény, hogy az utóbbi években megállt a zuhanás. Berend T. Iván szerint tudatosan kell megválasztani a gazdaság fejlesztésének a mód­ját. Annál is inkább, mert - a tudós szerint - fennáll a perifé­riális elmaradottság újraterme­lődésének veszélye. Magyarország számára Be­rend „követő” gazdasági straté­giát ajánl, amire a két világhá­ború között Japán és Kanada mutatott példát. Ez a két ország - rendkívül tudatosan - azok­nak a termékeknek előállítását vette át, amelyeket az élvonal­ban haladó országok már lead­tak. így kerültek a textilipar és az acélipar jelentős kapacitásai Európából előbb Japánba, majd onnan - a szintén követő politi­kát folytató - Dél-Koreába, il­letve a „kis' tigrisekhez”. A vi­lágot mára elárasztották az ol­csó dél-koreai, hongkongi és tajvani áruk. A második vonalból rajtoló országok sikeréhez persze szükség van a költségek csök­kentésére és a termelékenység Berend T. Iván fotó: feb növelésére. E téren Magyaror­szág még nem mutatja a fel­zárkózás jeleit. A nagyhatal­mak, mindenekelőtt Németor­szág világpolitikai megfonto­lásai megfelelő feltételeket biztosíthatnak hazánknak a stabilizációhoz, illetve a „kö­vető” gazdasági stratégia megvalósításához. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents