Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. február 6., kedd Lehetne ez másképpen is ? - Kevés az orvos, sok a beteg Nem egy a kettő... Csak egyszer is - akkor is csak muszájból - untig elég megje­lenni az orvosi rendelőben, nemhogy még kétszer egy nap alatt. A legnagyobb tisztelet az orvosoknak, de munkahelyük sem­miképpen nem kaszinó. És tessék, ez az én formám: kétszer egy nap alatt kényszerültén (volna) az orvos keze alá. Az első alkalommal -úgy ti­zenegy óra felé - bárgyú buta­ságom miatt vezéreltettem Sal­gótarjánba, a bőrgyógyászatra. Megyek ugyanis az utcán, fel­szabadultan a több órás tanács­kozás minden ülőgyakorlatát megszenvedve, amikor az a hó- rihorgas csontkollekció, Fan- csik Béla elém áll, sovány gyű­rűsujjával még mellbe is lök, és rám meredve azt kiáltja, az utca forgatagával mit sem törődve:- Szentséges ég, veled meg mi van? - és ujjával megérinti az orromat. Az ujjának érintésétől olyan fájdalom hasított a fejembe és testem minden porcikájába, hogy felordítottam: -Te, az nagyon fáj ! «te Persze, hogy fájt. Olyan volt az orrom, hogy Szamóca, a bo­hóc mellettem inasnak szegőd­hetett volna az orra dekorálásá­val. Gyűlésben volt, és vörös. És pont a hegyén, akár a legek könyvében is szerepelhettem volna vele. Mit sem törődve az orrom­mal, mentem, jöttem sokfelé, de senki szóvá nem tette, vagy nem akarta, ahogyan azt tette Béla, ráadásul még meg is dön­gölve. A halálra ítéltre mered­nek, ahogyan ő rám meredt.- Ez nagyon veszélyes, azonnal menj az orvoshoz! Annyira meggyőzően fi­gyelmeztetett, hogy a lábaim reszketni kezdtek. Irány, futva a bőrgyógyászhoz. Gyalog, mert nem jött a busz. Füleki út 3. Ez kavargott az agyamban. De hol a fenében van az? Végre ráakadtam. A kórház bejáratá­tól jobbra. De hát ott zsúfolva a váró, ülőhelynek is híján. Bizo­nyára nálam betegebbek, mert ki maga elé meredve, ki türel­metlenül tipeg-topog bizonyára a fájdalomtól, ki beszélgető partnerre lel. A cseppek pedig teli torokkal jelzik, nincs ínyükre az orvosra várás. De várni kell, pedig a fehér köpe­nyesek hol egyik ajtón ki, a má­sikba be, sürgölődnek. A per­cek múlnak. Nyílik az ajtó, a kedves hangú nővérke neveket sorol. Mennek és hosszú szünet. A behívottak lassan szállingóznak kifelé. Aztán megint csend. Az óra megy, már túl van egy for­dulón. Aztán még egy fél fordu­lat. A váróból a nép nem fogy. Az a kedves arcú nővérke, va­lamilyen csomagolt ennivalót hoz. Ebédidő is van, az termé­szetes. Csak az órára nem sza­bad ilyenkor nézni. De én, szamár, néztem és hirtelen me­legség öntött el. Egy óra múlva a jogosítványhoz szükséges or­vosi vizsgálaton kell megje­lenni Balassagyarmaton. A há­ziorvosom oda irányított. Ilyenkor okos dolog próbál­kozni a kedves arcú nővérek valamelyikénél: - Kérem . .. - befejezetlen a mondat, mert a válasz: - Tessék várni, csak két orvosunk van. Gyorsan a tükörhöz. Nem is olyan csúnya ez a gyülevész az orromon. Béla mindig hülyés­kedik. No, akkor uccu neki, hogy még időben Gyarmaton legyünk. Az embert, ha szorítja a helyzete, akkor biztos, hogy megcsinálja, amire rászorul. A Gyarmatra érkezés pontos. Ott a váró patyolatfehér. Az embe­rek halkan beszélnek és türel­mesek. Kezükben kis biléta, számmal ellátva. Az ajtó nyílik, a nővérke a számot idézi, a szám tulajdonos bemegy. És így tovább. Mindenki időben sorra kerül. Igaz, ez nem bőrgyógyá­szat, hanem szemészet, és Ba­lassagyarmaton. Bobál Gyula Visszakérte a támogatásra adott összeget a gyarmati önkormányzat Könyv és pénz nélkül maradt a Civitas Bár a csehkiverés hetvenötödik évfordulójára készült volna el a balassagyarmati Civitas FortUsima Köt könyve, ám mind a inai napig nem látóit nyomdát a kézirat. Az önkormányzat úgy döntött, visszakéri a két évvel ezelőtt adott pénzt. Az 1919-es csehkiverés az Ipoly-parti város egyik törté­nelmi fordulópontja. Sok éven keresztül mély hallgatás övezte az eseményt. A rendszerváltás óta minden év januárjában megemlékeznek a hősökről a városháza falánál lévő emlék­táblánál. A Civitas Fortissima Kör, amely a harcok emlékét ápolja, szép kiadvánnyal szerette volna megünnepelni a háromnegyed százados évfordulót. Az ön- kormányzattól pénzt kértek, hogy a már elkészült kéziratot minél előbb kinyomtathassák. Ám a könyv mind a mai napig nem készült el. A kör tagjai újra kérték a polgármestert, hadd maradhasson náluk a pénz. ígérték, felgyorsítják a folya­matot, s a nyolcvanadik évfor­dulóra, tehát 1999-re tető alá hozzák a művet. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén tárgyalta a ké­relmet. Megértik, a városnak szüksége van erre a kiadványra, célja támogatandó, ám, mivel a hivatalnak most minden pénzt meg kell fognia, úgy döntött a testület, hogy a kör fizesse vissza a támogatásul adott százhuszonötezer forintot. Bemutatjuk Nógrád megye településeit Nemrégiben látott napvilá­got a Településfejlesztési In­formációs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkor­mányzatok Adattára gyűjtő­nevet viseli. A kiadvány kia­dóhivatalunkban (Salgótar­ján, Erzsébet tér 6. sz.) meg­vásárolható. E forrás alap­ján mutatjuk be Nógrád me­gye valamennyi települését. Az önkormányzat címe: 2643 Diósjenő, Szabádság út 31. sz. Telefon: (35) 364-214. Polgármester: Lénárt János Az önkormányzat területe: 5750 ha., népessége: 3000 fő. A fővárostól 60, Váctól 25 km-re fekszik a Börzsöny lá­bánál, a Dunakanyar üdülő­körzet része. Stranddal, horgá­szati lehetőséggel a környék idegenforgalmi központja. A termelői infrastruktúra az el­múlt évek fejlesztéseinek eredményeként jelentősen fej­lődött. A munkanélküliek ará­nya 10 százalék körüli, köze­pes képzettségi szinttel. Leg­fontosabb feladat a fejleszté­sek közműfeltételeinek megte­remtése. (A TIR tagja.) Polgárőrök, rendőrök, önkormányzati vezetők tanácskoztak Nádújfalun Nemcsak a kolbászt, a füstölőt is lopják Polgárőrök, rendőrök, önkormányzati vezetők a közbizton­ságról, a bűnözés elleni fellépésről tanácskoztak, elemezték a jelenlegi állapotokat a közelmúltban a nádújfalui művelődési házban. A kezdeményezés a bátonyte- renyei rendőrkapitányságtól indult ki, ahol Juhász István alezredes, a kapitányság veze­tője feladatként szabta meg, hogy a rendőrség minél több kapcsolatot teremtsen a lakos­ság körében a bűnözés elleni küzdelemben. Ehhez közvet­len segítséget tudnak nyújtani a polgárőr szervezetek s köz­vetett támogatást az önkor­mányzatok. Rendszeres akciók Kotroczó János, az 1991-től működő mátraterenyei pol­gárőr egyesület elnöke részle­tesen ismertette ötesztendős tevékenységüket, az önálló és rendőrökkel együtt tartott ak­ciókat, a rendszeres figyelő- szolgálatot, a diszkók ellenőr­zését, eltűnt személyek felku­tatásában való részvételt, a pénzszállítások biztosítását. Beszélt azonban arról is, hogy a polgárőrök jogi helyzete kí­vánnivalókat hagy maga után. Önként vállalt kemény mun­kájukat feledve igazságtalan vélemények is elhangzanak róluk. A mátraterenyei polgárőr egyesület országosan az elsők között látott munkához, veze­tőjük a megyei polgárőr szö­vetség elnöke, s az országos elnökség tagja. Nagy ambíci­óval kezdték a tevékenységü­ket, aminek eredményeként az első esztendőben csaknem tel­jesen visszaszorították a bűn- cselekményeket. Az évek mú­lásával azonban egyre szűkö­sebbek lettek az anyagi lehe­tőségek, a rendőrség sem tu­dott számukra segítséget nyúj­tani, csökkent a lelkesedés a polgárőrségen belül. Azt ta­pasztalták, hogy az állampol­gárok is érdektelenebbek let­tek. Annak sem tudnak már örülni, ha a polgárőrök vissza­adják az ellopott holmijukat, s nem szívesen adnak számukra információkat, amivel segíte­nék a munkájukat. Együttműködni kell Juhász István néhány szám­adattal bizonyította, hogy nagy szükség van a rendőrség és a polgárőrség együttműkö­désére, s a lakosság figyelmé­nek felkeltésére a bűnözés el­len. Mostanság már nemcsak a kolbászt lopják el a füstölőből, hanem viszik magát a füstölőt is. Éppen ezért az emberek jobban figyeljenek, vigyázza­nak egymásra, támogassák a rendőrséget és a polgárőröket. A kapitány elmondta, hogy az ígéretnek megfelelően egymás után nyitják meg és erősítik meg a körzeti megbí­zotti irodákat. Ez nagy segít­ség a polgárőröknek is, akik bázisként tekinthetik ezeket. Szabó Nándor mátratere­nyei polgármester a rend és a fegyelem megszállottjainak nevezte a polgárőröket, akik a nehéz anyagi helyzetben, s lé­nyegében védtelenül vállalják ezt a munkát. Noha az önkor­mányzat sem dúskál a pénz­ben, amiben lehet, támogatják a polgárőröket, mert elégedet­tek tevékenységükkel. Nincsenek határok Surányi Zoltánné, Nemti al­polgármester arról szólt, hogy településükön is van igény a polgárőrségre, éppen ezért szeretnének bekapcsolódni az egyesület munkájába. Csikó István Béla mátrano- váki polgármester a lakosság nevében mondott köszönetét a polgárőrök munkájáért. Sze­rinte a bűnözés elleni küzde­lemben el kell felejteni a tele­püléshatárokat, és össze kell fogni. Végül bejelentette, hogy az önkormányzat az anyagi erejéhez mérten 1996- ban is támogatja anyagilag a rendőrséget és a polgárőrsé­get. Pádár András Alacsony vízállás miatt kevés a hal az etesi tóban Egykoron korgászparadicsom voit A jobb sorsra érdemes horgászegyesület 1972-ben alakult 89 taggal Etes-Amáliatelepen. A három egybefüggő kis, közép és nagy tó - fent a hegyen - környékén a kellemes felüdülést, ki- kapcsolódást nyújtó területen alakítottak ki horgásztanyát.- Kezdetben nem is volt na­gyobb gond - mondja Boskó Béla, a horgászegyesület tit­kára. - Az akkori vízmélység 11 méter volt, most meg 50 centiméter. Nyolc éve folyama­tos a csökkenés. A helyben la­kók szerint ez azért következett be, mert megszüntették a für­dőzést, a források pedig elisza­posodtak. A gyakorlat egyetlen vélekedést sem igazolja. Áhogy fogyott a víz, úgy csökkent a taglétszámunk is. Jelenleg 29- en vagyunk, hűségesek az egyesülethez. A boldog időkben, amikor bányász-horgászegyesületként tevékenykedtek, ott állt mögöt­tük anyagilag a bánya. Ahogy gyorsult a szénbányászat visz- szafejlesztése, úgy csökkent, végül megszűnt az anyagi tá­mogatás. Akkoriban évente 9 mázsa -harcsa, csuka, piszt­ráng, busa, amur és keszegfélék- halat telepítettek a hármas tóba, aminek 50-60 százaléka a horgászok iszákjába „vándo­rolt” vissza.- Két éve az alacsony vízál­lás miatt beszüntettük a telepí­tést - mondja búsan Boskó Béla.- Ón és az egyesület vezető­sége miben látja a megoldást?- Nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, ami a tó víz­szintjét eredeti állapotába visz- sza tudja hozni, s a vállalkozók is megtalálhatják számításukat. A két hektárnyi egybefüggő víztükör alkalmas vízi sportok meghonosítására. Ki lehetne alakítani egy szabadidőparkot is. Kétszáz ember szórakozását, hétvégi üdülését jelenthetné a horgásztanya.- Nagy élményt jelent az ide kívánkozóknak a 150 méter hosszú gesztenyefasoron lévő séta. A tóban lévő kagylók pe­dig egyedülállóak az országban - foglalja tömören össze a tó legjellegzetesebb érdekességeit az egyesület titkára.- Némi bizakodásra adhat­nak okot a víz visszacsalogatá­sát szolgáló kezdeti lépések- folytatja az előbbi gondolatot Boskó Béla.- A község polgármestere átengedné a forrásokat, ame­lyek vízét szivattyúval továbbí­tanánk a három tóba. Az áteme­léshez felhasznált energiakölt­séghez is hozzájárulna. Egy vállalkozó jelezte, hogy a fiata­lok szórakoztatására, vízi prog­ramok megvalósítására vállalja a tó vízzel való feltöltését.-Önellátók vagyunk, a tag­díjból nem sokra futja. Kétmil­lióra volna szükségünk. A MOHOSZ-szal együtt összeál­lítottuk a tó újjászületésével kapcsolatos programunkat - hangsúlyozza a titkár. - Egy­előre csak abban bízhatunk, hogy pályázatunk meghallga­tásra talál.- De jó is lenne - mondják az egyesület vezetőségi ülésére érkezettek közül többen, akik csak részben voltak jelen be­szélgetésünknél. V. K. Országos összefogás az ipolyszögi Égerláp megmentéséért Se hírük, se hamvuk az új hajtásoknak Három jelentős természetvédelmi terület van Balassagyarmat környékén. Az egyre pusztuló ipolyszögi Égerláp megmentésé­ért most indítottak országos akciót, a nyírjesi tórendszer keze­lési szabályzatát a közeljövőben készítik el, míg a Palóc liget­ben újabb fatelepítések várhatóak. Gyenes Szilárd, az Ipoly Unió magyarországi titkára szerint idén komoly feladat előtt áll a szervezetük. Mivel az ipoly­szögi Égerláp a Duna-Ipoly menti Nemzeti Park tervezett területére esik, ezért annak megmentésére nagyszabású ak­ciót szerveztek. Az országban egyedülálló kezdeményezéshez rengeteg természetvédő csatla­kozott. Meghatározták, hogy az Ipoly vízszintjéhez képest mennyit süllyedt a láp szintje, felmérték annak jelenlegi álla­gát, a pusztulás nagyságát. A közeljövőben szeretnének ki­alakítani egy állandó oktatóbá­zist és madármegfigyelő-he­lyet, ahol egész évben fogadnák a természet szerelmeseit. A Nyírjesben tavaly jelentős változások történtek. A védett területet a gépjárműforgalom elől teljesen elzárták, bár van­nak jelenleg is olyanok, akik mit sem törődve a tiltásokkal, begördülnek a tópartra. Ta­vaszra elkészül a tórendszer tel­jes kezelési szabályzata, amelynek megszegésekor sú­lyos büntetés elé nézhetnek a betolakodók. A Palóc ligetben az elmúlt két évtizedben rohamosan pusztultak a fák. Idén felgyor­sítják a telepítést. Több száz csemetével gazdagodik a park. Ezentúl már csak a kijelölt sétá- lóutakat használhatják az arra járók, és a szabadtéri színpadon szervezett rendezvényen kívül egyetlen tömegmegmozdulást sem tarthatnak itt. Amitől igazán fáj a fejük a természetvédőknek: a véget nem érő falopkodás. Hiába ül­tetnek tömegesen a város kü­lönböző területeire, hamarosan már se hírük, se hamvuk a haj­tásoknak. Hegedűs Henrik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents