Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. február 27., kedd Ötszáz kilométer jég alatt - A tét százezer dollár - A FŰTÖBER Kft. reklámot kap cserébe Vakmerő vállalkozás vad vizekre álmodva süllyedni. Visszafelé már többféle módszer lehetséges.-S mit esznek majd a víz alatt, például amikor átkelnek az Északi-sarkon?-Elvileg bármit, a problé­mát a melegítés módja jelenti. Gázt nem használhatunk, a villanyrezsó pedig áramot fo­gyaszt. Mégis ez a lehetőség marad, bár a cellák teljesítmé­nye ki lesz élezve. Vészhely­zetben speciális tabletta áll majd rendelkezésünkre, mely­nek 2500 kalóriás adagja elég egy napra, ám egy hónapnál tovább fogyasztani veszélyes. Egyébként meg úgy tervez­zük, hogy ahol csak tehetjük megállunk, s a helyi kosztot fogyasztjuk.-Elmondaná a tervezett út­vonalat?-Az indulás helye még bi­zonytalan, lehetséges, hogy a Dunán bocsátjuk vízre a Po­kolbúvárt, s így csorgunk le az Adriára. Onnan először az Egyesült Államok irányába indulunk, Cape Cad kikötőbe. Itt készítjük fel a hajót a sark­köri átkelésre. Ezután a Lab- rador-tenger és a Lancaster Sound érintésével érjük el az Északi mágneses sarkot. Az Észak-nyugati Átjáróval pár­huzamos vizeken indulunk hazafelé, a Bering-szoroson át, majd átszelve a Csendes­óceánt, Vancouver és Hawaii után Ausztráliát is útba ejtve. Majd az Indiai-óceán követ­kezik, s a Szuezi-csatomán át Hosszú távú óceáni üzemmódra tervezték (Folytatás az 1. oldalról) hajtómű csapágyai nem kap­tak elegendő kenést. A parton is kipróbáltuk, s észleltem a hangot. De túl nagy volt a tét, ezért elindultam. A National Geographic 100 ezer dollárt ajánlott fel a videofilmért. A jövő tavaszra tervezett útra ugyancsak áll az ajánlatuk ...-Mit tud egy ilyen tenger­alattjáró? — Mivel hosszú távú óceáni üzemmódra kellett megter­vezni, impozánsak a méretei. Hossza eléri a húsz métert, a tömege a 20 tonnát. Tíz mil­liméter vastag acélhengert öl­töztetünk fel, melyben öt sze­mély a körülményekhez ké­pest kényelmesen elfér. Jelen- Jeg tizenöt jelentkező van, de szükség lehet tartalékra, beug­róra is. Nem lehet tudni, kiből mit vált ki a többnapos bezárt­ság. A hajót - amely a Helldi- ver, azaz Pokolbúvár elneve­zést kapta-, 150 lóerős dí­zelmotorral szereljük fel, amely 35 kilométeres órán­kénti sebességet tesz lehetővé. A manőverezést villanymoto­rok segítik.-Hogyan merül a tengerfe­nékre egy ilyen érkezet? Elég a hatalmasnak tűnő tö­meg?-A víz felhajtó ereje né­hány méter után ezt lehetet­lenné tenné. Bonyolult manő­verre van szükség, amelyet elől és hátul két ballaszt segít, amelyekből hol kiengedjük a vizet, hol visszaszivattyúzzuk. Eközben a hajó elbillen, s a sebesség hatására kezd el érkezünk el kiinduló pontunk­hoz.- Mi ennek az útnak a nehéz­sége, túl azon, hogy úttörő vál­lalkozás?- Én csupán három dologtól félek. Az egyik a magyar bü­rokratizmus. Itt más a szemlé­let, nem tengeri ország va­gyunk. Mivel többnyire átala­kított katonai műszerekkel szereljük fel a tengeralattjárót, nincs lehetőség pótlásukra. S végül előre nem sejthető, ho­gyan bírja majd érzelmileg a legénység. Nincs még víz alatti tapasztalatunk, ezért egy sor kutató munkát is elvég­zőnk, megkönnyítve az eset­leges utódok kalandját. De csak akkor lesz indulás, ha minden a tervek szerint törté­nik. Itt a pénzszűke abszolút gátló tényező. A víz alatt nem kezdhetsz el panaszkodni, s várni a fejlett nyugati hajósok segítségét. Sőt! Ha egy esetle­ges mentés során kiderül, hogy kockáztattunk, vagy pél­dául eleve nem volt annyi üzemanyagunk, amennyi reá­lisan kellett volna, a teljes költséget ránk háríthatják. A FŰTÓBER Kft. részéről való­ban minden rendben, hiszen a vázszerkezet majdnem kész. Köszönet érte a gyárnak, se­gítségükért cserébe én minden lehetséges fórumon reklámo­zom majd őket világ körüli utunkon. T. Németh László Bátonyterenyei „csapat” valósítja meg a nagy utazás tervét FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Bemutatjuk Nógrád megye településeit Nemrégiben látott napvilá­got a Településfejlesztési In­formációs Rendszer (TIR) háromkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkor­mányzatok Adattára — gyűj­tőnevet viseli. A kiadvány ki- adóhivatólunkban (Salgótar­ján, Erzsébet tér 6. sz.) meg­vásárolható. E forrás alap­ján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi települé- ■ sét. Az önkormányzat címe 3067 Felsőtold, Széchenyi I. út. Tel.: Alsótold 1 (körjegyzőség) Polgármester: Nagyváradi István Az önkormányzat területe: 1078 ha., népessége: 250 fő. A kisközség a Belső-Cser­hátban, gyönyörű környezet­ben, a fővárostól 100 km-re fekszik, turisztikai szempont­ból látogatott (Hat- van-Pásztó-Szécsény) útvo­nalon. Hollókő, mint a világ- örökség része, mintegy 5 km- re van Felsőtoldtól. A lakosság 25 százaléka munkanélküli, közepes kép­zettséggel. Az ipar és szolgál­tatásfejlesztés erősen korláto­zott, az idegenforgalom fej­lesztése indokolt, ehhez a kap­csolódó közművek elkészül­nek. (A TIR tagja.) Idézet Pósa Lajos verséből: „ . .. Unokái áldják emlékét érette.” / Érzik a tavasz közeledtét a kertbarátok A hegyekben még tart a síszezon, de a kertbarátok már a ta­vaszra készülnek. Velük beszélgettünk Szécsényben. A helybeli Garamvölgyi István már nagyon nyugtalan, a lakásban nem találja a helyét. Abba szokott belebetegedni, ha nem tud a kert­jébe hosszú ideig kimenni. Gyógyít a munka- A kerti munkától meggyó­gyulok, minden betegséget elfe­lejtek -mondja a 71 éves nyugdíjas vasutas vonatvezető. A vegyszermentes kertész­kedés híve. Palántákat nevel. Hozzá a magvakat, jó minőségű kerti föld, sárga homok, érett is­tállótrágya és perlit keverékébe veti. Kis helyen is sok uborkát, paradicsomot tud termeszteni, mert ezeket a fóliasátor legma­gasabb részére is felfuttatja.- A növényeket úgy dédelge­tem, mint ahogy a kisgyerme­keket szokták. Nagyon hálásak érte. A családunk unszolására minden évben megfogadom, hogy nem csinálom tovább, de amikor jön a tavasz, nem tudok ellenállni. Ugyanitt a városban, Gajzin- ger Pál is jól hasznosítja a kert­jét. Fóliasátrában az évet salá­tával indítja, majd március kö­zepén paradicsomot és uborkát ültet helyére. A másik sátorban retekkel foglalkozik. Szőlőjét és gyümölcsfáit is ő oltogatta. Most a metszésre készül.- A postánál 42 évig dolgoz­tam. Most 67 éves vagyok. Ha időváltozás van és nem tudok aludni, akkor éjszaka is kime­gyek a fólia alá és felkötöm a paradicsomot. A szívemet nyugtatom ezzel, a fizikai munka éltet. Kórházban eddig csak látogatóban voltam - vallja önmagáról. Kivi Gyarmaton Láng Mihály feleségével, Kati­kával Balassagyarmaton kará­csonykor szedte le a saját ter­mésű érett citromait. Egy-egy darab több mint 30 dkg volt. À kivitermésükre a legbüszkéb­bek. Házuk falára már 5 méter magasra futott fel. Lugasként is sokkal szebb, mint a szőlő. A két 10 éves tövön tavaly 84 kg termés volt. A kínai kivit java­solják ültetni, mert a termése a legnagyobb és a legkedveltebb. Nincs szüksége növényvéde­lemre, kártevői még nem sza­porodtak el. Gyümölcsének íze olyan jó, hogy össze sem lehet hasonlítani az üzletivel. Salgótarjánban Szerencsi Bertalan bioburgonyával fog­lalkozik és gyógynövényeket telepít saját használatra. Epret is nagy területen termeszt csa­ládja számára.- Hetvenévesen is kell a ki- kapcsolódás -mondja. -Éle­tem nagy részét íróasztal mel­lett töltöttem a síküveggyárban. Most a kerti munkával pihente­tem magam.­Vonzza a diófa Ivády Viktor nyugdíjas tanár, Milotai diócsemetéket nevel. Az oltás után kétszer, három­szor is átülteti, edzi a csemeté­ket, erősíti gyökérzetüket.- A diófa iránti vonzódásom még az elemi iskolában fogant, talán az akkor tanult Pósa La­jos vers hatására, amit azóta sem felejtettem el - emlékszik vissza. Kedvünkért el is mondja a versikét: „Ezt a diófát itt nagyapám ültette, Árnyékában nem ült, gyü­mölcsét nem ette. Nem maga hasznáért, másért cselekedte, Unokái áldják emlékét érette.” A beszélgetés végén Varga Tibor, Szécsény város polgár- mestere, aki nagy tisztelője a kertbarátoknak, megjegyezte:- Milyen szerencsés és hasz­nos lenne, ha ezek az értékes, idős emberek tudásukat, tapasz­talataikat gyermekeikbe, uno­káikba is átplántálnák, hogy munkájukat ők folytassák to­vább. Kun András

Next

/
Thumbnails
Contents