Nógrád Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24-25 / 47. szám
1996. február 24., szombat Kultúra - Szabadidő 7. oldal A Ki mit tud? után három meghívást is kaptak Megjelenik a Keleti Kényelem-összes Másfél éves életkor ide vagy oda, a klasszikus csapatokat idézően hamarosan kapható lesz a gyarmati rockbanda, a Keleti Kényelem valamennyi dalát tartalmazó kazetta, illetve CD. Petői Pál (egyébként bőgős) John Wayne-t idéző nemes egyszerűséggel vezeti a hatos fogatot. Anno '94 novemberében összedugták üstökűket némi habzó nedű felett, s a másnapi próbafélén már történelem született. Azóta ugyan sok víz lefolyt az egyre mocskosabb és unalmasabb Ipolyon, ám a Keleti Kényelem nevét meghazudtolóan fürge és összetartó társaság. Még mindig Mahót Melinda (isten bizony, túlzás nélkül!) arany torkából szólalnak meg a nóták, Rados Judit (tényleg szépen) vokálozik, míg Janák Gyula szövegfelelős ritmusgitározik, Kurali Norbert, Steve Morse-rajongó (ajánlom figyelmébe kedvence, Purple-béli hangjait) hat húron bűvészkedik, a kinopuskinos Varga Zsolt pedig püföli a bőröket, persze a góré basszusozása mellett. Szóval, tervek szerint halad minden. Tavaly például sok koncert. Tapsok, baráti kézszorítások, elismerő szavak, s ami a legfontosabb, visszahívások. Az idei esztendő is jól kezdődött. A Ki mit tud? területi döntőjéből továbbjutottak a megyei fináléra (nem rossz ez a nóta, hm ... ). Március elején pedig álmot hívnak életre a kényelmesek. Elkészítik összes felvételüket! A legnagyobbakat idéző produkció persze a kicsik engedte szabályok közt történik. Történetesen régóta élő barátság egy stúdióbéli útvesztőkben biztosan eligazodó, bizonyos Mihalik Ferenccel. A fiatalember rögzíti és keveri a hatvanpercnyi anyagot, mégpedig teljes felelősséggel, lévén, hogy a Petői-főnök is maximális bizodalmáról biztosította a technikai ismeretek fiatal mesterét. A tizenhárom-tizennégy felvételt tartalmazó, vagyis Keleti Kényelem-összes egy hónap múlva kapható. A kétszáz kazettából, illetve néhány CD-ből kapnak azok is, akik felfigyelhetnének a csapatra (lemeztársaságok, televízió, rádió stb., ahogyan az már csak illik). Egyébként a Ki mit tud? után, még a helyszínen három meghívást kaptak. Deep Purple: Purpendicular Ez az album nem jöhetett volna létre, ha nem válik ki Ritchie Blackmore. Szörnyű leírni, ám nem kétséges: a gitárhős tavalyi távozásával erősödött a Mélybíbor Elő Legenda. Gi- lannal való állandó vitái után úgy döntött Ritchie barátunk, hogy oly hosszú szünet után ismét szivárványt fest az elhalványult rockégboltozatra. Az új tagokkal felálló Rainbow régi szép időket csak nyomokban idéző dögunalmas anyaga sajnálatosan példázza a Blackmore-terveket. A Purple nem kapkodott. Joe Satriani közreműködésével lenyomtak egy európai és egy tengerentúli turnét, majd az ő ajánlatára leigazolták Steve Morse-t, a Kansas néhai muzsikusát, aki az utóbbi években finom gitáralbumokkal kápráztatta el a minőséget kedvelő nagyérdeműt. Az idei esztendő elején megjelent új Purple-produkció mellbevágóan furcsa - ám remek! A csapat korántsem ismétli önmagát, abszolút friss, '96-os a hangzás. A hatvanpercnyi anyag az első hangtól az utolsóig izgalmas. Morse zsenialitása, ha nem is feledteti (isten őrizz!), de pótolja Blackmore-t. Nem kétséges: a gárda történetének egyik legkiválóbb darabja a Purpendicular. A Deep Purple oly kellemes meglepetés, mint negyed évszázaddal ezelőtt volt. Ezt pedig piszok jó érzés leírni. (Most már csak az áprilisi, budapesti fellépésükig kell kibírnunk valahogyan. Nem lesz könnyű ... ) (szilágyi) Beszélgetés Orosz Helga színésznővel színházról, hivatásról és a városról Salgótaiján egy óriás adag finom fagylalt tam a Salemi boszorkányokban. Örök emlék, hogy A falu jegyzője című tv-filmben együtt játszhattam Bessenyei Ferenccel, Benkő Gyulával, Avar Istvánnal is.-A Pesti Műsor egyik cikkírója az önről írt cikkét 1986 júniusában így fejezi be: „Sok szerencsét, ifjú színésznő!" Használt a jókívánság?-Azt hiszem, igen. A Madách Színházban kezdtem pályámat, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz kerültem. Feledhetetlen ez az időszak. A színháznál a női főszerepeket kaptam. Csak a legfontosabbakat említem. Molière: A fösvény, Eliz szerepe, Schiller: Ármány és szerelem, Lujza szerepe. Mindkettőben Mensáros László volt az „apám”. Úgy látszik, hogy elégedett volt „lányával”, mert Thornton Wilder: A mi kis városunk című darabjában, melyet Mensáros László rendezett, és főszerepét is ő játszotta, rám bízta a női főszereplő, Emily alakítását.-Jelenleg tagja-e valamelyik társulatnak?- Nem. Pillanatnyilag szabadúszó vagyok. így azt csinálok, amihez kedvem van. Eddig még sikerült, remélem, a jövőm is ilyen lesz. Ugyanis az élethez nemcsak tudás, hanem szerencse is szükséges.- Tetszik önnek a város?- Salgótarjánt és környékét még középiskolás koromban megismertem egy tájékozódó mezei futóverseny alkalmával. Voltak, akik Szlovákiába is át akartak futni, a határról küldték őket vissza. Fáradtak voltunk, de jól éreztük magunkat. Felmentünk Salgó várába is. Ahogy fentről, a várból lenéztünk a mélybe, úgy láttam a várost, mintha a hegyekkel koszorúzott hatalmas tölcsérben egy hatalmas adag finom fagylalt lenne... Kun András Kedves kollégájával, Cseke Péterrel a színpadon Orosz Helga művésznő évente több alkalommal is eljön Salgótarjánba. Színházi előadásokon is találkozhattunk vele, de legtöbbször a tévé műsoraiban láthattuk őt, vagy szinkronizált filmekben hallhattuk hangját. Amikor csak teheti, szívesen jön Salgótarjánba.- Kedves művésznő! Hogyan került kapcsolatba Salgótarjánnal? ■ ,- Szolnokon nőttem fel. Édesanyám, dr. Cseplákné Zsoldos Rózsa, évekkel ezelőtt Salgótarjánba jött férjhez. Én ugyan a fővárosban lakom, de - amikor csak tehetem - szívesen hazajövök Salgótarjánba.- A színészi pálya indíttatása honnan adódott?-Talán édesanyámtól örököltem ezt az adottságot, aki a művészet, a költészet szerete- tére nevelt bennünket, Anna húgommal együtt. Mindketten színésznők lettünk.- 1982-ben felvettek a Szín- művészeti Főiskolára. Szinetár Miklós és Léner Péter osztályában tanultam. Rendszeresen játszottam. Itt, Salgótarjánban 1983-ban a Császárok című musicalt mutattuk be. A Madách Színházban szerepet kapSzép téli tájak Nem múlik el hét a télen, hogy ne esne jó pár centi hó. Némelyek csúszkálnak az utcán, a sí szerelmesei összeteszik kezüket az egyre ismétlődő hóesések alkalmával. Gépkocsikaravánok tartanak a síterepek felé, a salgói, szilváskői buszok zsúfoltak a sílécektől és -botoktól. Természetjárók indulnak a hegyekbe, nem szeretnék kihagyni a tízévente egyszer kínálkozó remek alkalmat: vakító fehér hóban túrázni az egyik legcsodálatosabb dolog. Mitterrand nyaktiló helyett életfogytiglanra ítélte Börtönben szerzett doktori címet a gyilkos Tudományos doktori címet szerzett egy francia gyilkos. A 39 éves Philippe Maurice másfél évtizeddel ezelőtt megölt egy rendőrt. Akkor halálra ítélték, és csak Mitterrand elnök jó szíve mentette meg a nyaktilótól: az államfő életfogytiglanra mérsékelte a büntetést. Maurice meglehetősen rossz rabnak bizonyult: többször is megkísérelte a szökést a börtönből, összeverekedett a smasszerokkal, egyszer meg súlyosan megsebesítette, csaknem megfojtotta az egyik őrzőjét. Végül megadta magát a sorsának, és a Párizshoz közeli Sa- int-Maur börtön példás lakójává vált. Éppen tíz évvel ezelőtt hozzálátott a tanuláshoz. Évente kétszer jöttek hozzá a professzorok, hogy vizsgáztassák. A doktori dolgozatát azonban a fegyintézeten kívül, méltó helyen, az egyetemen védhette meg. A kiváló minősítést kapott disszertáció a középkori börtönviszonyokról szól... Hillary népszerűtlenebb bármelyik elnökfeleségnél Botrány az elnök felesége körül Hillary Clinton, az amerikai elnök felesége, negatív rekordot állított fel: népszerűtlenebb, mint bármelyik korábbi elnökfeleség, beleértve Nancy Reagant is, akit férjére gyakorolt befolyása miatt különösen nem kedveltek honfitársai. A legújabb botrány Hillary Clintonnak a gyerekekről szóló könyvével kapcsolatos. Bár a kötetet, amint ez azóta kiderült, javarészt hivatásos tollforgató írta-ám ez nem tűnik ki a könyvből. Mások viszont ennél sokkal fontosabbnak tartják, hogy az elnök felesége, akik évtizedek óta a gyermekjogok elismert szakértőjének számít világszerte, a kötetben igencsak valós gondokra hívja fel a figyelmet. Arra például, hogy minden ötödik amerikai gyerek szegénységben él, a gyilkosságok és az öngyilkosságok évente 7 000 gyerekéletet követelnek, és öt tizenéves lány közül kettő terhes lesz. A First Lady könyvével, amely újabb vihart kavart
