Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13-14 / 11. szám

2. oldal

SALGÓTARJÁN

Megyei Körkép

1996. január 13., szombat

A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója

így adózunk az idén (X.)

Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint, de sokaknak nem áll rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát.

Adóalapunk adója

Véleményünk szerint egy, a jövedelmek adóz(tat)ását szabályozó törvénynek nem mindig az adótábla a legfontosabb része. Nem csak a felesleges százalékháboník miatt nem az, hanem azért is, mert egy-két százaléknál sokszor jóval fontosabb, hogy milyen kedvezményeket, költségeket lehet figyelembe venni. Ha ehhez még jól-rosszul értelmezett társadalom- és gazdaság-szociológiai definíciók is kapcsolódnak (pl.: középosztály, középréteg), akkor a „pusztán” matematikai megfontolások teljesen téves értelmezést kapnak.

AZ „A BIZONYOS” ADÓTÁBLA

Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0-150 000 Ft 20%-a;

150 001 -220 000 Ft:

30 000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 25 %-a;

220 001 -380 000 Ft:

47 500 Ft és a 220 000 Ft-on felüli rész 35 %-a;

380 00! -550 000 Ft:

103 500 Ft és a 380 000 Ft-on felüli rész 40 %-a;

550 001 - 900 000 Ft:

171 500 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész 44 %-a;

900 000 Ft-tól:

325 500 Ft és a 900 000 Ft-on felüli rész 48 %-a.

Az adótáblában nincs 0-kul- csos sáv. A törvény az átlag alatti jövedelmeknek az adójóváíráson keresztül ellentételezi az adómentes sáv eltörlését.

SZÁMÍTOTT ADÓ ÉS AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJA

Az összevont adóalap adóját a számított adóból kiindulva az alábbiak szerint kell kiszámítani.

Számított adó:

1. (-) külföldi adóból besz.

rész,

2. (-) adójóváírás,

3. (-) nyugdíj és vele azonosan adózó jövedelmek adója (=) összevont adóalap adója.

1. A külföldi jövedelemből azt a részt kell beszámítani, amelyet egy átlagos adókulcscsal lehet kiszámítani. A külföldi jövedelem „átlagadó- kulcs” szerinti beszámítási módszerének lényege, hogy a/ a külföldről származó (és a szabályozás szerint az összevont adóalap részét képező) jövedelemmel együtt számított adóalap utáni - adótábla szerinti - adót meg kell állapítani, b/ Ezután kiszámítandó,

hogy az adóalapnak hány százaléka ez az adó.

c/ Ezzel a százalékkal lehet kiszámítani a külföldről származó jövedelemre ennek arányában jutó „átlagadót”.

d/ Az átlagadót (de legfeljebb a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét) le kell vonni az adótábla szerinti adó összegéből. (Az átszámítás a már ismertetett MNB- vagy APEH- valutaárfolyam segítségével történik.)

2. Adójóváírás csökkenti a számított adót, ha a magán- személynek az adóévben bérből származik a jövedelme.

Az adójóváírást az adóévben megszerzett bér után az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1. : - a bér adótábla szerinti adóösszegének kiszámítása;

2. : - a bér adóelőlegének kiszámításához előírt sávos kulcsok alapján az adóösszeg kiszámítása;

3. : -az előbbiek különbségét kell venni;

4. : - bér/(összevont adóalap + bevallásra kötelezett osztalék, árfolyamnyereség, külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelem) hányados számítása;

5. : - adójóváírás = (3. lépés különbsége) X (4. lépés hányadosa.)

Nem kell külön kiszámítani az adójóváírást, ha az összevont adóalapot kizárólag bér képezi. Ebben az esetben a munkavállalói adóelőleg levonására előírt sávos kulcsokkal számított adót kell az összevont adóalap adójának tekinteni. Ilyenkor mellőzni kell a fenti számítási lépéssorozatot.

(Folytatjuk)

A Hírlap postájából

A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet.

Levélváltás telefonügyben

Régiek nem fizetnek

(Az alábbiakban közöljük azt a közérdekű levelet, amelyet Lakatos Géza salgótarjáni olvasónk a Kelet-Nógrád Com Rt- hez írt, s lapunknak is elküldött. Ugyancsak közzétesszük az rt. válaszát.)

*

Tisztelt Cím!

Nagyon sokan kaptuk kézhez az egyéni előfizetői szerződés közcélú távbeszélő-szolgáltatás igénybevételére címet viselő iratot az előfizetői szerződés 1. számú mellékletével. Engedjék meg, hogy kötekedési szándék nélkül, de saját biztonságom és mások biztonsága érdekében néhány részletet tisztázzunk, mivel szerződésről lévén szó, az aláírás kötelmeket jelent.

A levelükben azt írják: „A közcélú távbeszélő-szolgáltatás igénybevételének, nyújtásának módját meghatározó általános szerződési feltételeket az üzlet- szabályzat tartalmazza, melyet a szerződés 1. számú mellékletként megküldünk. A teljes üzlet- szabályzat az ügyfélszolgálati irodánkban megtekinthető.”

Ez jogilag két dolog. Önök csak részletet közölnek és nem az üzletszabályzatot! A megtekintés pedig a vidékiek részére kissé költséges! Egyébként a szerződés mellé járna a szabályzat, mert akkor marad dokumentum a mi kezünkben is, amit nem lehet tudtunk nélkül módosítani.

A levél végén pedig a törvény rendelkezésére hivatkoznak. Melyik ez a törvény?

A továbbiakban arról írnak, hogy sem a Matáv Rt.-vel, sem Önökkel nem kötöttünk szerződést. Igaz. De mint régi telefonos, annak idején a Nógrád Megyei Távközlési Üzemmel volt szerződésem, s mivel nem én váltottam gazdát, nem nekem kellett Önöket megkeresni, vagyis a szerződés átírását Önöknek kellett kezdeményezni, amit most tettek meg, csak nem udvariasan, hanem hatósági felhanggal.

A további gond az adatkérésnél jelentkezik. Miért szükségesek a személyi adataim, amikor a szükséges adatok az Önök birtokában vannak?

Érthetetlen a beruházási hozzájárulás - belépési díj rovat is.

Amikor bekötöttek a hálózatra, akkor megfizettem az akkori díjat. Vagy utólag kémek még valamennyit? Ezt a rovatot

is pontosan kellett volna kitölteniük, mert tudják, ki mikor és mennyit fizetett be. Itt az új igénylőkre is gondolok.

És most nézzük az 1. számú melléklet vitatott részeit:

1. A szerződés tárgya fejezetben ismét az üzletszabályzat teljes szövegét hiányolom.

2. A szolgáltató kötelezettségei és jogai fejezetben kinek és mennyi a belépési díj?

3. Az előfizető jogai és kötelességei 1.4 pontjában a befizetést halasztó hatályú reklamációval élhet szöveg miért folytatódik így „az előfizetési díj és a hat hónapi átlagforgalom befizetése után.”? Ha a reklamáció halasztó hatású, akkor miért kell befizetnem?

1.5 pontban szívesen láttam volna azt is, hogy a megalapozott reklamáció esetén a kamatot Önök is fizetik.

1.7 pontban már nincs szó kamatról. Oda-vissza alapon természetesen.

2. Számlareklamáció c. fejezetben nincs szó a kamatról.

Lakatos Géza Salgótarján, Pécskő u. 2.

*

Tisztelt Lakatos Géza úr!

A távközlési törvény 1993. július 1-jén lépett hatályba, amely a távközlési szolgáltatókat előfizetői szerződés megkötésére kötelezte. A Matáv Rt. ezt elmulasztotta, így a törvény rendelkezéseinek eleget téve most a Kelet-Nógrád Com Rt. - amely a szolgáltatást 1995. március 1-jén vette át - megköti azt meglévő előfizetőivel. A Nógrád Megyei Távközlési Üzem senkivel nem kötött előfizetői szerződést, mivel egy rendelet sem írta ezt számára elő. Az előfizetői szerződések megkötésének kötelezettsége óriási többletfeladatot jelent a KNC Rt.-nek, hiszen több tízezer nyomtatvány előállításáról és kipostázásáról van szó.

Az 1. sz. melléklet 111. 1.1. és 1.8 pontjai alapján a meglévő előfizetőknek belépési díjat nem kell fizetni a szerződés megkötése alkalmával. A beruházási hozzájárulás/belépési díj rovat kitöltése a KNC Rt. feladata.

Mivel üzletszabályzatunk ötven oldalból áll, ezért hasznosabb volt azt az előfizetők számára lerövidíteni.

Tajti Endre ügyfélszolgálati vezető

Magyar

Államkötvény

1999/B

változó kamatozású

1997/Z1 1997/Z2

fix kamatozású

Mindig voltak nagy pillanatok

A JELEM NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET.

1996. január 24-én újra kibocsátjuk az 1997/Z 1, 1997/Z2 és az 1999/B jelű Magyar Államkötvényeket.

MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z1

1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként.

MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/B ■ MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1997/Z2

3 év futamidő, változó kamatozás. Az első félévre érvényes kamat mértéke évi 31,10%.

A kamat mértéke a kamatmegállapítás időpontját megelőző egy naptári hónapban kibocsátott 6 hónapos lejáratú diszkont Kincstárjegyek aukcióinak eredményei alapján kerül megállapításra. Kibocsátási árfolyam 1999/B: 100,0% plusz felhalmozott kamat. 1996. január 10-12-ig 101,0%,

1996. január 15-19-ig 101,6%.

1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek.

Kibocsátási árfolyam 1997/Z1, Z2:

100,8% plusz felhalmozott kamat. 1996. január 10-12-ig 101,8%, 1996. január 15-19-ig 102,3%.

Az elérhető hozam évi 31%. Jegyzés: 1996. január 10-19.

ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK

1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése.

Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el.

Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető.

AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó

VALAMINT: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15.

C

MAGYAR ÁLLAM PAPÍR

A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG