Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép KGSICS NÓGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Salgótarján, Bartók B. út 10. Tel./fax: (32) 316-476 Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf. 145. Tréning Kanadában A több éve sikeresen működő - kifejezetten magyar igé­nyekre szabott - programot a kanadai Acadia University, a kanadai kormány és a Ba­ross Gábor Alapítvány tá­mogatja. Olyan 26-40 év közötti szakemberek jelent­kezhetnek, akik a kis- és kö­zépvállalkozások szférájá­ban tevékenykednek, illetve nagyvállalatok önálló rész­legvezetői. Részvételi felté­telek: felsőfokú végzettség, jó angol nyelvtudás, vállal­kozói tapasztalat, elképzelés a kanadai üzleti kapcsolatok fejlesztéséről. A program öthetes, háromhetes szak­mai és nyelvi képzésből áll az Acadia Egyetemen, majd kéthetes tapasztalatszerzés­ből egy megválasztott pro­filú kanadai cégnél. A kint tartózkodás költségeit a ka­nadai kormány fedezi, a résztvevőknek az útiköltsé­get és egyéb járulékos költ­ségeket kell fizetni, ami várhatóan mintegy 240 000 forint. A tanulmányúiról bővebb információt lehet kérni az NK1K irodában, il­letve a Baross Gábor Ala­pítványnál (Gergely László ügyv. ig. Tel.: 156-9992.) Jelentkezési határidő: 1996. február 10. A program idő­pontja: 1996. május 20. Az érdeklődők számára 1996. jan. 8-átóI a kanadai ven­déglátók programbemutató találkozókat szerveznek. N Méhészkedőknek és sörszállítóknak Ezt kínálja az északi szomszéd Szlovák vállalkozó szeretne Magyarországon méhészet­ben használatos segédeszkö­zöket eladni. Címünk: Farma-Apisek Se­kula, ul. B. F. Timravy, 82 70 98552 DIVIN. Tel.: 0042/863/97923. Szlovákiai, műanyag sörösládát (0,5 literes EURO-üveghez) gyártó cég termékeit ajánlja magyar piacra 70 000 db/év kapacitással. Érdeklődni lehet: UNISET, tel: 0042/87/511241, 516062. Fax: 0042/87/511242. Rövid híreink A BAO-Berlin-Marketing Ser­vice Kft. cégkatalógust készít kö­zép- és kelet-európai vállalkozók részvételével, amellyel elsősor­ban a Berlin-Brandenburg gazda­sági körzetben tevékenykedő vál­lalkozókat szeretné segíteni. Az adatbázisba bármely magyar vál­lalkozó térítésmentesen kerül be­jegyzésre, egy formanyomtat­vány kitöltésével. Az adatokat 6 hónapig tárolják, majd írásban je­lezhetjük aktuális ajánlatunkat. Jelentkezési lap kamarai iro­dánkban rendelkezésre áll. * Tájékoztatjuk kamarai tagjainkat arról, hogy a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara delegációja 1996. január 17-19, között üz­letember-találkozón vesz részt Belgrádban, melynek során a két kamarai elnök, dr. Mihailó Milojevic és dr. Tolnay Lajos a két ország gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatainak fejlesz­tése érdekében kamarai együttműködési megállapodást ír alá. Ennek részeként üzlet­ember-találkozót szerveznek a következő szakmai ágazatok részvételével: építőipar, élelmi­szeripar, gépipar, infrastruktu­rális beruházások. Az üzleti de­legációban részt vesz Angyal János, az NKIK elnöke, aki felajánlotta segítségét abban, hogy kamarai tagjaink ide­gennyelvű cégismertetőit, üz­leti ajánlatait továbbítja az ot­tani vállalkozók felé. Ezért kér­jük, ezen anyagokat 1996. ja­nuár 16-áig kamarai irodánkba eljuttatni szíveskedjenek. Cí­münk: 3100 Salgótarján, Bar­tók B. út 10. * Európa-Azsia ’96 üzletember­találkozóra kerül sor Kijevben 1996. február 7-9. között. Részvételi díj: 350 USD/fő, amely tartalmazza a szállás, étke­zés, helyi közlekedés, az infor­mációs anyag költségét. A talál­kozóra „Ukrán üzleti katalógus” készül, amelybe várjuk a résztve­vők jelentkezését. További in­formációt kamarai irodánkban kérhet személyesen, vagy a 32/316-476-os telefonszámon. Elnöki kollégium a kamarai egységért A kereskedelmi és iparkamarák egyéves működésük alatt igen nehéz szervezési feladatokat hajtottak végre. Létrehozták és működtetik a gazdaság önkormányzatait, megfogalmazták alapvető dokumentumaikat, kialakították intézményi szerveze­tüket. Az elnöki kollégium e folyamat sajátos eleme, amely ma csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában működik.- Az eddig eltelt időszak műkö­dését Bihall Tamás, az elnöki kollégium elnöke hogyan érté­keli?- Az első egy év tapasztala­tai alapján állíthatom, hogy a kollégium működése igen fon­tos a kamarai feladatok értel­mezésében, az egységes arculat megteremtésében. A legfonto­sabb célkitűzések között jelöl­tük meg a kamara stratégiájá­nak megfogalmazását, ennek megfelelően a kamarát el kel­lett helyezni abban a társa­dalmi-gazdasági környezetben, ahová új szereplőként lépett be a szervezet 1995-ben. Az el­múlt egy esztendő alatt nem tudtuk világossá tenni vala­mennyi vállalkozó számára a kamara küldetését, és ezt rövid távon végrehajtható feladatok­kal sem tudtuk alátámasztani.- Milyen főbb feladatok so­rolhatók még az elnöki kollé­gium működési körébe?- Igen fontos feladatként foglalkoztunk a kamarai egység megteremtésével, az egymástól eltérő feltételrendszerű kama­rák egy szintre emelésével. Eb­ben, úgy érzem, az elnöki kol­légium igen komoly munkát végzett, hiszen az országban működő kamarák egyeztették legfontosabb teendőiket, az el­nökök megismerték egymást és átvették a jó tapasztalatokat. Az elnöki kollégiumnak sikerült egységesen fellépnie a tagdíj- rendszer anomáliáival kapcso­latosan, így a budapesti köz­pontú, hálózattal rendelkező gazdálkodó-szervezetek tagdíj- fizetésének ügyében, illetve a tagdíjat fizetni nem akaró vál­lalkozók esetében is közösen dolgoztuk ki a módszereket. Hasonló lépéseket tettünk az információ-szolgáltatás javí­tása, az adatvédelem, közjogi feladatok értelmezése terén.- Milyen munkamódszert alakított ki az elmúlt hónapok­ban a szervezet?- Az elnöki kollégium a ka­marának neimpperatív testületé. 1995-ben hét alkalommal tar­tott ülést, minden alkalommal a rotációs rendszernek megfele lően, más-más helyszínen. E; lehetővé tette a helyi környezet a helyi gondok és eredményei jobb megismerését. Többnyin a hét végén tartotta üléseit a tes tület, hisz senkit sem akartunk < hétközi tennivalóktól elvonni Őszinte örömömre szolgált hogy valamennyi elnök szemé lyes részvételével igazolta, ko molyán veszi feladatát.- Milyen teendőkkel kivár foglalkozni 1996-ban az elnök kollégium?-Fontosnak tartom, hogy < Magyar Kereskedelmi és Ipar kamarához tartozó valamenny kamarája 1996-ban betöltss gazdasági önkormányzati fel adatát. Ehhez mindenkinél magának kell megfogalmazni; saját célkitűzéseit és az ahho; rendelhető feladatokat, s el kel érni, hogy a közjogi feladat rendszer 1996-ban a kamarábar véglegesen a helyére kerüljön, : a kamarák létező gazdasági é: anyagi ereje meghatározókén jelenjen meg a magyar gazda Ságban. Szorosan együtt kel működni a munkaadói szerve­zetekkel, annak érdekében hogy a vállalkozások érdekér vényesítési ereje a- jövőber eredményesebb legyen. (A Világgazdaság nyomán) Üzleti ajánlatok Olaszországból QUSCHER S. n. c. Sig. Ma­rino Quetti. Fax: 0039/342/861380. Keres nyomtatott áramkörök előállí­tására szabad kapacitást. Nyomtatott áramkörök for­galmazásához keres vegyes vállalatban érdekelt befekte­tőt, aki megvenné a cég -ren­delkezésére álló gyártóberen­dezéseket. Ugyancsak nyom­tatott áramkörök forgalmazá­sára vállal ügynöki megbízást. * PHILIPS CONSUMER ELECTRONICS. Sig: Marco Lucchi. Fax: 0039/2/9618304. A számítógép-monitorokat gyártó cég magyar bérmunka­kapacitást keres fémprofilok, rögzítőelemek, nyomtatott áramköri elemek előállítására. Ajánlatot kér csavarokra, ön­tapadó címkékre. A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója így adózunk az idén (Vili.) Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint. Az új rendelkezések egyrészt könnyebben alkalmazhatók azáltal, hogy rendezettebbek, közérthetőbbek. Másrészt a munkavi­szonyból származó jövedelmek megkülönböztetett adózása (adójóváírás) bonyolultabb is lett egy kicsit, s nem áll min­denkinek a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny. Segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Összevont adóalap Mezőgazdasági kistermelő A mezőgazdasági kistermelő (hasonlóan az egyéni vállalko­zóhoz) az önálló tevékenysé­get végzők kategóriáján belül egy külön nevesített jövede­lem-tulajdonosi forma. A szja alkalmazásában a mezőgazdasági kistermelő az az önálló tevékenységet - saját gazdaságában - nem vállalko­zói igazolvánnyal folytató ma­gánszemély, akinek a 6. számú mellékletben definiált tevé­kenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 2 millió forintot. Az „új szja” szerint a fenti bevételhatár túllépése már nem jelenti a kistermelő egyéni vállalkozóvá váló au­tomatikus átminősítését, ha­nem „csak” azt: választhatja az egyéni vállalkozói státuszt is. A mezőgazdasági kister­melő választhat az alábbi jö­vedelem-számítási módszerek közül: 1. az általános szabályok szerint tételes költségelszámo­lást alkalmaz, vagy 2. a’bevétel 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét tekinti jövedelemnek (véleményezett jövedelem­ráta), vagy 3. kistermelői átalány el­számolást alkalmaz. A kistermelői átalányelszá­molásnál T. az évi egymillió forintot meg nem haladó bevételből jövedelmet nem kell figye­lembe vennie (1 millióig kvázi adómen­tes); 2. az egymillió forint feletti bevételrésznél pedig az- élő állatok és állati termé­kek értékesítése esetén a bevé­tel 10 százalékát,- egyéb (növényi) termék, termény értékesítése esetén a bevétel harminc százalé­kát kell jövedelemnek tekin­teni. Ha a bevétel „vegyes” me­zőgazdasági kistermelői tevé­kenységből (részben élő álla­tok és állati termékek, részben növényi termék, termény értékesítéséből) származik, akkor az egymillió forint fe­letti bevételrészt meg kell osztani a kétféle tevékenység között. A megosztási arány olyan, mint amilyen arányban az összbevétel az állattenyésztés és a növénytermesztés között megoszlik. A mezőgazdasági kisterme­lői tevékenység jövedelem­számítási módszerei közül a véleményezett jövedelemráta előnye, hogy nem kell a költ­ségszámlákat beszerezni és megőrizni. Hátrány viszont, hogy vesz­teséges termelés esetén a vé­lelmezett jövedelem után is fennáll az adófizetési kötele­zettség. Ezt a - különben nagyon ritkán bekövetkező- problé­mát a tényleges jövedelem számlákkal történő igazo­lásával és a tényleges jövede­lem szerinti adózáshoz kapcso­lódó adókedvezmény igény- bevételével lehet megoldani. HA TEVÉKENYSÉGÜNK „ÖNÁLLÓTLAN” A nem önálló tevékenység­hez azok a jövedelemszerzési jogcímek tartoznak, amelyek munkaviszonyból, illetőleg adójogi szempontból ezzel egy tekintet alá eső más jogvi­szonyból származnak. A munkaviszony (közal­kalmazotti, köztisztviselői, bedolgozói stb. jogviszony) mellett ide tartozik az ország- gyűlési és a helyi önkor­mányzati képviselő-tevékeny­ség is. (A képviselők megbízatásá­nak időtartama munkavi­szonyban töltött időnek szá­mít.) Nem önálló tevékenység a társas vállalkozás magánsze­mély tagjának személyes köz­reműködése is, ha az annak el­lenében kapott juttatást a tár­sas vállalkozás a költségei kö­zött számolja el. Nem önálló a - jogszabály alapján - választott tisztségvi­selő, továbbá a segítő család­tag tevékenysége, ugyanakkor a választott tisztségviselői te­vékenysége, ugyanakkor a vá­lasztott tisztségviselői tevé­kenységek közül a választott könyvvizsgálóé nem tartozik a ’’nem önálló” körbe. Jövedelem és kivételek A nem önálló tevékenység­ből származó bevétel egésze - az szja-ban meghatározott ki­vételekkel - jövedelem. A nem önálló tevékenység bevételének (és jövedelmének) számít az e tevékenységgel összefüggésben kapott minden olyan vagyoni érték, amelyet erre a jogviszonyára tekintettel kap a magánszemély. A kapott vagyoni érték for­mája pénzbeli vagy természet­beni, időben pedig rendszeres vagy eseti lehet. A törvény - példálódzó jel­leggel - néhány ilyen bevétel­nek számító juttatást külön is megemlít: ide értendő az a munkáltató által kötött biztosí­tás díja - ha az nem adómentes -, amelynek biztosítottja a magánszemély. Szintén ide tartozik a - va­lószínű nagy jövő előtt álló - önkéntes kölcsönös biztosító­pénztár) ak)ba a munkáltató tag által a magánszemély javára befizetett munkáltatói hozzájá­rulás. Ugyancsak bevételnek szá­mít a nem önálló tevékeny­séggel összefüggésben költ­ségtérítés címén kapott összeg. A magánszemély szempont­jából mindez jövedelem. (Folytatjuk) Folyik a katonai nyilvántartásba vétel Várják vissza a levelet A Nógrád Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság január 2-án megkezdte az idén 18. életévüket betöltő hadköteles fiatalok katonai nyilvántar­tásba vételét. Ennek alapját az önkormányzatok által vég­rehajtott összeírási és a had­kötelesek által - „Adatkérő lap”-on - postai úton szolgál­tatott adatok képezik. Az érintett fiatalok - Nógrád megyében 1800-an - a napokban kapták, illetve kapják kézhez a megyei parancsnokságtól a névre szóló levelet, amely tartalmazza az „Adatkérő lap”-ot és a vissza­küldéséhez szükséges válaszborí­tékot. A hadkötelesek a törvény által előírt tájékoztatási kötele­zettségüket akkor teljesítik, ha az útmutatónak megfelelően a hiva­talos okmányok alapján kitöltött adatlapot, valamint a katonai szolgálat teljesítését befolyásoló körülményt (betegség, tanulmá­nyok folytatása stb.) bizonyítc hivatalos igazolásokat 8 napor belül visszaküldik a parancsnok ságnak. Á levélben megküldött tájé­koztatóból a fiatalok felvilágosí­tást nyernek a hadkötelezettség gél járó, törvényben maghatáro­zott, kötelezettségekről, valamin ezek teljesítése elmulasztásánál jogkövetkezményeiről. Ugyan­akkor részletes tájékoztatást kap­nak a sorkatonai szolgálat indo­kolt elhalasztásának lehetőségei­ről, eljárási szabályairól. A megyei parancsnokság fel­hívja a hadköteles fiatalok fi­gyelmét, hogy tájékoztatási köte­lezettségüknek időben tegyenel eleget. Aki januárban nem kapj; kézhez a fenti tartalmú levelet és 1996-ban tölti be 18. életévét, ha­ladéktalanul jelentkezzen a lakó­helye szerinti polgármesteri hiva tál jegyzőjénél összeírása érde­kében. Bemutatjuk Nógrád megye településeit: Cserháthaláp Nemrégiben látott napvilágot a Településfejlesztési Infor­mációs Rendszer (TIR) há­romkötetes kiadványa, amely a Magyar Önkormányzatok Adattára gyűjtőnevet viseli. A kiadvány kiadóhivatalunk irodájában (Salgótarján, Er­zsébet tér 6.) megvásárolható. E forrás alapján mutatjuk be Nógrád megye valamennyi te­lepülését. * Az önkormányzat címe 2694 Cserháthaláp, Fő út 1. Telefon: (35) 372-317 Polgármester: Mészáros János Az önkormányzat területe 1047 ha., népessége: 470 fő. A község Budapesttől 80, Magyamándortól 3 km-re fekszik a Cserhát hegységben, turisztikai szempontból szép környezetben. Az alapvető közműveket 2000-ig tervezik megvalósí­tani, az ipartelepítéshez szük­séges feltételek megteremté­sét támogatják. (A TIR tagja)

Next

/
Thumbnails
Contents