Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 8. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép A Nógrád Megyei Hírlap adótanácsadója adózunk az idén (VIL Az Országgyűlés elfogadta az új törvényt a magánszemélyek jövedelemadójáról. Ez gyakorlatilag mindenkit érint. Miután sokaknak nem áll mindig a rendelkezésére az eredeti jogforrás, a Magyar Közlöny, segítségképpen tesszük közzé a törvény fontosabb fejezeteinek szerkesztett, közérthető magyarázatát. Összevont adóalap Vissza nem térítendő támogatásnál - amelynek összegéről, a felhasználásával kapcsolatos költségekről külön nyilvántartást kell vezetni - a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadások a kifizetés évében egy összegben elszámolhatók költségként. . Ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó rész a célra történt felhasználás évében lesz bevétel. Igaz ez még a folyósítást követő harmadik évben is; a fennmaradó összeget ebben az évben kell bevételnek tekinteni, Amennyiben a támogatást - részben vagy egészben - visz- sza kell fizetni, a visszafizetendő összeg levonható a bevételből, de a meghiúsulás miatt fizetendő büntetőkamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként. A rendelkezés célja, hogy ez a bevétel a megszerzés évében ne okozzon aránytalan adóte- her-növekedést. Ez gyakorlatilag egy nullszaldós megoldást jelent a magánszemélynek (vállalkozónak). A költségelszámolás ilyen esetben - függetlenül a 3. számú melléklet vonatkozó rendelkezésétől - egy összeg- nbdnf®rténh©r^niíti/iüi A-ja |. iit■jr'i' Egvéui vállalkozó1 ést j többféle tevékenység Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozásában többféle tevékenységet folytat, úgy ezeknek a bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozásból származó bevételnek tekinteni. Ekkor - ha a jövedelem megállapítása tételes költségelszámolással történik - az összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az önálló tevékenység kategóriáján belül az egyéni vállalkozáshoz megkülönböztető adózási szabályok és kedvezmények kapcsolódnak. A kedvezmények közé tartozik - legalábbis a törvényalkotók szerint - a pénztartalékolás lehetősége. Az egyéni vállalkozó, ha nem alkalmaz átalányadózást, akkor a vállalkozási tevékenységből származó bevételét pénztartalékolás címén csökkentheti/növeli. (Lásd: 2. számú melléklet II. része.) Kedvezmény a szakmunkás- tanuló képzéséhez és a - legalább ötven százalékban - csökkent munkaképesség foglalkoztatásához is kapcsolódik: az egyéni vállalkozó - személyenként, minden megkezdett hónap után - havi háromezer forinttal csökkentheti a bevételét. Korábban munka nélküli személy foglalkoztatásához is fűződik költség-elszámolási kedvezmény. E szerint az egyéni vállalkozó -ha nem alkalmaz átalányadózást- az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de -«.legfeljebb tizenkét hónapon át I ■ befizetett társadalombiztosítási járulék összegével. Mindezt akkor, ha olyan - korábban munkanélküli - magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként , aki e foglalkoztatást közvetlenül megelőzően: 1. legalább hat hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy 2. (... )törvény alapján munkanélküli ellátásban (... ), törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy 3. a 2. pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, feltéve, hogy 4. ezen munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és, ha 5. a korábban munkanélküli munkavállaló az alkalmazását megelőző hat hónapon belül az egyéni vállalkozónál nem állt munkaviszonyban. Az 1-3. pontban foglalt feltételeknél a magánszemély sorkatonai szolgálatban töltött idejét (a bevonulás és a leszerelés időpontja közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni. Elhatárolt veszteség A veszteség-elhatárolás intézményének lényege az, hogy az egyéni vállalkozó a bevételét meghaladó költségét a felmerülés évét követő öt éven belül az egyéni vállalkozói bevételével szemben elszámolja. Más önálló tevékenységet végző magánszemély költséget legfeljebb az adott évi önálló tevékenységből származó bevétele összegéig számolhat el, tehát veszteség-átviteli lehetősége nincs. A veszteség-elhatárolásnál az általános szabályon túl to- 'vábbi kedvezményt élvez a kezdő, illetőleg a mezőgazda- sági tevékenységet végző egyéni vállalkozó. A tevékenységét megkezdő, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése évének és azt követő két évnek az elhatárolt veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja, ha teljesül az a feltétel, hogy a kezdést követő harmadik évtől legalább az adóév költségének az 50 százalékát elérő folyó évi bevétel keletkezik. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a kezdéssel kapcsolatban keletkezeit veszteséget elszámoltnak kell tekinteni. A mezőgazdasági tevékenységet végző, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó kedvezménye eltér az előbbiektől. Az adóévben elhatárolt veszteséget ugyanis az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti. Mindezt adóbevallásának önellenőrzésével úgy, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett - mezőgazdasági tevékenységéből származó - jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben, természetesen a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy, ha a veszteségnek csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó veszteség-elhatárolási szabályait kell alkalmazni. Mezőgazdasági és más jogcímen szerzett egyéni vállalkozói jövedelemnél csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazható a mezőgazdasági vállalkozó veszteség-elhatárolási kedvezménye. (Arány számítása: mezőgazdasági tevékenység bevétele/összes egyéni vállalkozói bevétel.) Mezőgazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági kistermelői tevékenység, továbbá más növénytermesztés, ha ezeket egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi. (Folytatjuk) Koldusálom szilveszterkor Boldog jóléti társadalom ? Hideg éjszaka volt. A Moszkva téren már csak két ember üldögélt bent a metrólejárónál. Az egyik a bátonyi, a másik a pesti koldus. Mindketten a Kossuth rádió szilveszteri kabaréműsorát hallgatták. Az elmúlt majd’ két hétben jó soruk volt. Nyilvános melegedőhelyekre jártak, népkonyhára. Kaptak ételt, italt és egy kis emberi szeretetet. Közelgett az éjfél. A bátonyi koldus szülőhelyére gondolt, erre az isten háta mögötti kisvárosra, ahol tizenhatezer ember várta ’96-ot örömmel, pezsgővel. Most még igen. De vajon ilyenek lesznek-e az új év többi napjai is? Vagy megint visszatérnek a hétköznapok szürkeségébe és megpróbálják még a föld alól is kiteremteni gyermekeiknek a betevő falatot? Üzen a szeretet A rádióban felzúgó harang térítette vissza a jelenbe. Alig maradt pár másodperc az 1995-ös évből. A pesti koldus azon mélázott, hogy milyen furcsa is a magyar nép. Végigélte ezt a sokaknak nyomorúságos esztendőt. Boldog volt, hogy legalább ebben a pár napban feledhették az emberek gondjaikat, bajaikat. Beköszöntött 1996. A koldusok egymásra néztek. Nem szóltak egy szót se, de így is tökéletesen megértették egymást. A szeretet, az összetartás az egyetlen, amelynek révén még a legkeservesebb helyzetben is tudnak üzenni az emberek. A bátonyi koldus újra otthon találta magát. Elképzelte, hogy hány pezsgősüveg durran a lakásokban, köszöntve az új évet, amelyről még azt sem tudják, hogy valóban boldog lesz-e? Talán igen. De túl sok mindent éltünk már át ahhoz, hogy optimisták maradhassunk. S ráadásul úgy néz ki, hogy a pedagógussztrájk újra ismétlődik. Hát, gondolkoznak ezek a politikusok? Mi van, ha nem lesz hajlandó a tanárság érettségiztetni? És, ha nem indulnak el az egyetemek, mert nincs miből! Mi lesz a sorsa annak a sok diáknak, akik nemsokára átvehetnék a vezetést, s ők lennének a jövő irányítói. De, ha nem ők, akkor műveletlen emberek fognak beülni az igazgatói székekbe, hivatalokba? Itt a Balkán Ez mind-mind az ország süllyedéséhez vezet. Balkanizáló- dunk. Megnő az analfabetizmus. Lassan már az utcán is a képünkbe köpnek a randalírozó fiatalok, akiknek munka híján csak a diszkó, cigaretta, kávé, drog jut. Nem véletlen, hogy Magyar- országon minden kábítószer megtalálható. Sőt, mi több. A legújabb fajta ugyanakkor érkezett hozzánk, amikor Amerikába. De hagyjuk. A béke ideje van itt. Legyünk csendesek ezekben a napokban. Szeressük egymást emberek. A szeretet nagy erő. Képes rá, hogy összefogjon egy ezeregyszáz éves nemzetet. Ki kell bírni, mert egyszerűen lehetetlenség mit csinálni. Legalábbis úgy állítják be a képet. Én nem hiszem, hogy csak így lehet rendbe tenni az országot. Nem igaz, hogy ilyen feszültségeket, sztrájkokat kell elviselnünk. Embernek maradni Amit a szélsőségesek kihasználnak és lázítanak. Miért? Nem azért, mert olyan jólel- kűek. Nekik is a hatalom kell. A zsíros fizetés. Mondják meg! Lehet így tisztességesen élni? Ugye, hogy nem. A kapitalizmus sokakban kioltja az embert. Őszintén tisztelem-és-be*~ csülöm azokat, akik képesek arra, hogy ennek ellenére emberek maradjanak. Mindenkinek boldog új évet kívánt a két koldus, hajnalban pedig elsétáltak a Lánchídhoz, ami ezúttal is csodálatosan ki volt világítva és bámulták a Duna vizét. Bogdán Péter A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Betz kontra Bilecz } A Nógrád Megyei Hírlap 1995. december 7-ei számában jelent meg Betz Józsefnek, a Független Kisgazda- párt Nógrád megyei elnökének Jó irányú jobboldal című írása, amely válaszként született Bilecz Endre közírónak, aki másként ítélte meg az ellenzéki pártok - köztük az FKgP - szerepét az országban és a megyében. Betz József cikke végén nyílt vitára hívta ki Bilecz Endrét, mondván, „ott mindenki megtudhatja, merre tart a kisgazda- párt Nógrádban”. A válasz az év végi ünnepek miatt eleddig elmaradt, de a kihívást, mint az alábbiakból kiderül. Bilecz Endre elfogadta: * Tisztelt Megyei Elnök Úr! Meglepett némileg az Ön kihívása nyílt vitára (Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december 7-ei szám). Magas rangú politikai vezetők nálunk ritkán szoktak független közírókkal közvetlenül vitatkozni a nagy nyilvánosság előtt. A megyei közvélemény jobb tájékozódása érdekében mégis vállalom az eszmecserét. Vitánk a Nógrád Megyei Hírlapban indult - folytatódjon is ezeken a hasábokon. Szerkesztőségi ankét keretében fejtsük ki mindketten véleményünket a Független Kisgazda- párt politikájáról. Beszélgetésünk anyaga tömörítve jelenjen meg a Hírlapban. Kihívott félként a következő közérdekű témakörök megvitatását javaslom. 1. / Az FKgP konkrét programja a magyar társadalom és a gazdaság gondjainak megoldásáról. 2. / Az FKgP szerepe a megye közéletében és a megyei közgyűlésben. 3. / A Nemzeti Szövetség megyei céljai, ezen belül a jobboldali pártok helyi kapcsolatainak alternatívája. Őszintén remélem, hogy vitánk korrekt légkörben fog lezajlani és a nógrádi helyi társadalom érdekében ütköztetjük, s tisztázzuk álláspontunkat. Üdvözlettel: Bilecz Endre NÓGRÁD VOLÁN AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 137-139. Salgótarján helyi járat: Megnevezés 1995. évi ár 1996. jan. 1. Külünbözet Teljesáru menetdíj 1995. évi ár 1996. jan. 1. Külünbözet Vonatjegy elővételben 36 43 7 0-5 34 42 8 Vonaljegy gkv.-nél 50 60 10 5,1 -10 46 56 10 Egyvonalas bérlet- havi 755 905 150 10,1 -15 62 76 14 Összvonalas bérlet- havi 1065 1280 215 15,1 - 20 84 102 22 Tanuló-nyugd. bérlet - havi 265 385 120 20,1 - 25 110 134 24 Félhavi egyvonalas bérlet 495 595 100 25,1 - 30 130 158 28 Félhavi összvonalas bérlet 700 840 140 30,1 - 35 150 182 32 Arckép nélküli - havi 3195 3 840 645 35,1 - 40 172 210 38 40,1 - 45 196 238 42 # 45,1 - 50 220 268 48 95,1 -100 434 530 96 Havibérletjegy: I Tanulók havibérletjegye: 1 Megnevezés 1995. évi ár 1996. jan. 1. Külünbözet Megnevezés 1995. évi ár 1996. jan. 1. Külünbözet 0-5 1380 1690 310 0-5 170 210 40 5,1 -10 1 980 2 420 440 5,1 -10 240 290 50 10,1 -13 2 760 3 370 610 10,1 -15 330 400 70 15,1 - 20 3 720 4 540 820 15,1 - 20 440 540 100 20,1 - 25 4860 5 930 1070 20,1 - 25 590 710 120 25,1 - 30 5640 6 880 1240 25,1 - 30 680 830 150 30,1 - 35 6 550 7990 1440 30,1 - 35 780 960 180 35,1 - 40 7610 9280 1670 35,1 - 40 880 1080 200 40,1 - 45 8 620 10 520 1900 40,1 - 45 960 1180 220 45,1 - 50 9 720 11790 2 070 45,1 - 50 1050 1290 240 Helyközi menetrend szerinti személyszállítás:
