Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. január 8., hétfő Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Padló és plafon A társadalmak történetének örök feszültsége: a gyen­gék és erősek, a hatalommal rendelkezők és az alávetettek viszonya. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az emberiség legnagyobb problémája a szociális béke megteremtése. Nem nagy szavak ezek abban a régióban, ahol egyre többen kerülnek létük határára, mert megfosztottak azoktól a javak­tól, amelyek nélkül már nem ember az ember. A „bársonyos forradal­mak” új szabadságokat te­remtettek. Azt gondoltuk, a változásokkal a többség nyerni fog. A korai álmok már a ’90-es évek elején szerte­foszlottak. Kiderült: a politi­kai struktúrák egyre inkább nem védenek a társadalmi torzulások és a korlátlan pi­acgazdaság hátrányai ellen. Félő, hogy végérvényesen ket­tészakad a társadalom, állan­dósulhat egy lét alatti réteg. Ennek fő oka az államnak a piaci kudarcokra adott vála­szában van: szerepvállalásá­nak csökkenésében, sőt gyors visszavonulásában a szociális ellátás területein. Azt gondolom, egyedül a céltudatos szociálpolitikai te­vékenység alkalmas arra, hogy az egymással viaskodó csoportok helyett megte­remtse az emberibb embert. A szociálpolitika, ha tökéle­tes, elsorvasztja, feleslegessé teszi a szegényügyet. Közvetlen környezetünkben egyre nagyobb figyelem kíséri azokat a próbálkozásokat, amelyeket az önkormányza­tok, egyesületek, alapítvá­nyok, civil szervezetek tesznek a rászorultak helyzetének ja­vításáért. Nógrádban is sok az önkéntes segítő, de a szo­ciális szakemberek emberfe­letti munkája a legjelentő­sebb. Mégis e tevékenység társadalmi elismertsége na­gyon alacsony szintű. Az elő­ítélet e téren is hat. Igen, a szociális munkás, a segítő szakember nap mint nap beavatkozik az egyéni, családi élethelyzetekbe, sőt sokszor a legintimebb, leg­bensőbb magánéleti szférába is. Természetesen csak abban az esetben, ha ezt a segítségét igénylik, s ha eredményekép­pen javul az egyén élethely­zete, megszűnik veszélyezte­tettsége, ellátása, gondozása biztonságot nyújt. Ha fel lehet állni a „padlóról". Időnként, mondjuk, évente egyszer, onnan a „plafonról” lepillanthatna valaki és azt mondhatná: adjunk egy „pi­ros betűs" napot ennek a szakmának. L egyen egyetlen nap az esz­tendőben, amikor a segí­tőket köszönti a társadalom. A megismerés és elismerés mél­tóságával. Csendes, szerény bizalommal. Az új termelői ár: 178,60 Ft/m3 Drága-e a szécsényi víz ? A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz ja­nuár 20-áig kell eljuttatni azt a kérelmet, amely a vezetékes ivóvízellátás ez évi központi díjtámogatására vonatkozik. A szécsényi telephellyel mű­ködő Észak-Nógrád Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója, Joó Mik­lós összehívta a felosztott víz­műközvagyonnal rendelkező önkormányzatok taggyűlését. A törvényes képviselők össze­sen 3045 szavazattal képviselik a vagyont. A megjelentek száma 91 százalékos képvise­leti aránynak felelt meg. A legvitatottabb kérdések a díjnövekedést előidéző költ­ségnövelő tényezők voltak, amelyeket tudomásul kell venni. Joó Miklós elmondta, hogy a kft. nem nyereségérdekeit, a vízdíjban a központilag besza­bályozott költségeket jelenítet­ték meg. A képviselők, mint tulajdo­nosok és fogyasztók fejtették ki álláspontjukat és ez a kettősség megnehezítette a lakosság ér­dekeinek következetes képvise­letét. Egyöntetű volt viszont az a felismerés, hogy a jövőben a vízdíjat csak vízfogyasztás nö­velésével, új fogyasztók bekap­csolásával lehet mérsékelni. Ezért is folytatják a kedvezmé­nyeket biztosító vízbekötési akciót, melyet helyi önkor­mányzati eszközökkel is lehet támogatni. Az ivóvíz termelői árát végül is a taggyűlés 178,60 Ft-ban hagyta jóvá. A vízfogyasztó közületek a jelzett árral tervez­hetnek. R. A. RÉTSÁG oldal Megyei Körkép BATONYTERENYE Tél a lengyelpiacon - Az új év első vasárnapján is kirakodtak a külföldi és magyar áru­sok Salgótarjánban, a Tóstrandon. Főként hótaposó csizmákat, cipőket, ruhaneműt és játé­kokat kínáltak az alkalmi standokon. fotó: rigó tibor F. A.-t zavarja a vécézésben az alatta lakó gáza - „Tyúkper” Gyarmaton „Jó” szomszédság török átok (Folytatás az 1. oldalról) Derült égből villámcsapásként hatott az az idézés, amit L.-né ’94 áprilisában kapott a pol­gármesteri hivataltól: F. A. bir­tokvédelem iránti kérelmet nyújtott be! A férfi szerint ugyanis az alsó szomszéd bir­toksértést követett el azáltal, hogy bevezettette a gázfűtést a hozzájárulása nélkül. Az égés­termék a főfalon kialakított nyí­láson távozik, ezáltal beáramlik a panaszos lakásába, s állítása szerint ennek következtében a konyha, az éléskamra, a WC használhatatlanná vált... F. A. kérte a hivatalt: kötelezzék L.- nét a gázfűtés megszüntetésére! L.-né elfogultságot jelentett be a hivatallal szembe, mond­ván, F. A. felesége is ott dolgo­zik. Az igazgatási osztály veze­tője a kifogást elfogadta, az ügy (Folytatás az 1. oldalról) bizonyos tevékenységet végzők egyáltalán nem választhatták az átalányadózást, illetve az azt választó vállalkozóknak is szi­gorúbb feltételeknek kellett megfelelniük. Azok számára, akik a tavaszi módosítás előtt jelentkeztek be az átalányadó­a Köztársasági Megbízott Terü­leti Hivatalához került. A köz- igazgatási eljárás lefolytatására Rétság jegyzőjét jelölték ki. Kapecska Ferencné jegyző helyszíni szemlét tartott, elbe­szélgetett az érintettekkel, majd ’94 augusztusában meghozta határozatát: F. A. birtokvé­delmi kérelmét elutasította. Részlet az indokolásból: „ .. . A törvény értelmében birtok- védelemben az részesíthető, akit birtokától megfosztanak, birtokában zavarnak, úgy, hogy a cselekményt jogalap nélkül, tilos önhatalommal valósítják meg. L. A.-né gázbekötésének megvalósítása szabályosan, a vonatkozó jogszabályi előírá­sok betartásával, szakhatósági hozzájárulások és engedélyek birtokában történt. Tehát a gázbekötésnek sem műszaki, sem biztonsági, sem közegész­zás hatálya alá, a szigorító ren­delkezések csak 1996 január 1- jétől léptek életbe. Ennek elle­nére az egyéni vállalkozók száma nem csökkent, s azt sem tapasztaltuk, hogy a korábban átalányadózást választó vállal­kozók tömegesen adnák vissza vállalkozói igazolványukat. ségügyi szempontból akadálya nem volt, és a társasház-tulaj- dont alapító okirat előírásait sem szegte meg ...” A határozattal az államigaz­gatási út lezárult. A Balassa­gyarmati Városi Bírósághoz le­hetett panasszal fordulni. F. A. ezt meg is tette. * A bíróság a napokban foglal állást az ügyben. Kíváncsian várjuk a döntést, melyről ter­mészetesén tájékoztatjuk olva­sóinkat. Egyébként ezen a lakó­telepen több mint száz család fűt gázzal, legalább ötven föld­szinti lakásban „távozik az égéstermék a főfalon kialakított nyíláson”, ám F. úron kívül még senki sem jelezte, hogy „ezáltal használhatatlanná vált a konyhája, az éléskamrája és a WC-je". Szilágyi Norbert- Idén mi várható?-Azoknak, akiknek a tör­vény értelmében január 1-jétől nem lehet az átalányadózás szabályai szerint adózniuk, az­után az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell majd fizetési köte­lezettségüket teljesíteniük. HIrek Iskolai tornacsarnok Cserhátsurány - Az új esz­tendő új tornacsarnokot ho­zott a település általános is­kolásainak. A gyerekek már birtokba is vették a létesít­ményt. Iparosok adója Érsekvadkert - Az önkor­mányzat egy ezrelékkel megemelte a vállalkozók iparűzési adóját. A termelők ötvenszázalékos kedvez­ményben részesülnek. Pályázati remények Szarvasgede - Az általános iskola igazgatója elküldte pályázatát, amely megfelel a Nemzetközi Sportalap által kiírt feltételeknek. A doku­mentumban 45 000 forintot kér, amely összeget a torna­terem felszerelésére kíván­ják fordítani. „Háztűznézőben” A balassagyarmati Szontagh Pál utca egyik házának harmadik (!) emeletén egy bedobott csillagszóró ren­dezett nem várt tűzijátékot. Az erkélyen hagyott tár­gyakban 60 ezer forint a kár. Vörös kakas járt szombaton Salgótarjánban, egy For- gách úti műhelyben is. A gyorsan kiérkező tűzoltók a megégett ruhákon, gépeken kívül egy gyanús kályhát is találtak. A 25 ezer Ft-os kárt az utóbbi számlájára írják. Városházi fogadónapok Salgótarján - Az önkor­mányzat tisztségviselői ja­nuár hó folyamán az alábbi napokon tartanak fogadóna­pot: 10-én Puszta Béla pol­gármester, 17-én dr. Peter- csák Zsolt jegyző, 24-én Sarló Béla alpolgármester (délután 14 órától), 31-én Cserháti József alpolgár­mester. Traffipax Január 8-án, hétfőn 6-tól 14 óráig a 21. sz. főúton Salgó­tarján, Bátonyterenye és Kisterenye belterületén, Nagy bátony ban az Ózdi úton, Maconkán, a 23. sz. úton Nemti, Nádújfalu és Mátraterenye belterületén várható ellenőrzés. Egyelőre nincs jelentős változás a vállalkozók létszámában / Általában átalányban adóztak Válasz Puszta Bélának és Boldvai Lászlónak a fejlesztési társaság ügyében Kötözködöm, tehát vagyok ! December 21-ei sajtótájékoz­tatónk heves reakciókat vál­tott ki. Ez nem lepett meg, bár történt egy s más, amire valóban nem számítottam. Remélem, nem lesz ezentúl gyakorlat, hogy az ellenzéki megnyilvánulásoktól név sze­rinti szavazással határolódik el a polgármester, s a várost irá­nyító szocialista-munkáspárti koalíció - kvázi pártfegyelmi eljárássá változtatva (hogy jö­vök én ehhez?!) a közpénzből fenntartott testület ülését. Ilyesmi akkor sem indokolt, ha Puszta Béla úr személyében s polgármesterként is sértve érzi magát annak nyilvános la­tolgatásától, megtévesztette-e a közgyűlést. A közélet szerep­lőinek ehhez hozzá kell szok­niuk, különösen, ha nem tesz­nek meg minden jogosan el­várhatót a félrevezető szituá­ciók elkerülése érdekében. Sajnálatos, de - úgy tűnik - polgármester úrnak eszébe sem jutott, hogy egy héttel el kellett volna halasztania a Közép-ma­gyarországi Regionális Fej­lesztési Kft. társasági szerző­désének aláírását. Egyszerűen azért, mert a körülmények a közgyűlés által ismertekhez kéjrest lényegesen megváltoz­tak (42 százalék helyett 27 százalékos tulajdoni részese­dés). A döntés pedig ilyen ügyekben a közgyűlésre tarto­zik, amelynek nemcsak joga, hanem kötelessége is megis­merni minden fontos adatot - mégpedig a szerződés aláírása előtt! (Az, hogy az előterjesz­tés tartalmazza egy „második lépcsőben végrehajtandó tőke­emelés” szándékát, semmilyen módon sem függ össze az álta­lam fölvetettekkel.) Bármi megtörténhet Ahol a fentieknek megfelelő eljárásmód nem magától ér­tendő, ott nem gondolom, hogy túloznék, bármi megtörténhet. Miután szóban és írásban is megvádoltattam azzal, hogy minden szakmai alap nélkül kötözködöm - talán mert sanda politikai szándékok motivál­nak vagy egyszerűen ilyen a természetem-, elsősorban az olvasók számára, de azért pol­gármester úrra is gondolva, föl­idézem, melyek voltak a téma tárgyalásának kezdetétől az ál­talam (egyébként frakciónk képviseletében) felvetett leg­fontosabb kérdések. Valóban szükségszerű és ra­cionális ekkora vagyontömeg (115 milliós) bevitele ebbe a társaságba? (Ma már tudjuk, az utánunk következő önkor­mányzati betét 12 milliós). Je­lenlegi helyzetünkben ez a leghatékonyabb hasznosítási mód? Kellő gondossággal jár- tunk-e el, amikor nem magunk értékeltettük föl ezt a vagyont? Szokásos dolog-e érdekeltre bízni ezt a munkát? A társasági szerződés nyújt-e elégséges garanciát - mégpedig az in­formális személyes kapcsola­toktól független, tehát intéz­ményes módon - a városi ér­dekek érvényesítésére? Még az újabb kérdések kö­zül: helyes-e olyan társasági szerződést elfogadni, amely nem tartalmazza a felügyelő­bizottság tagjainak s a könyv- vizsgálónak a nevét? És újra meg újra: szokásos, normális dolog, ha a polgármester nem azt a szerződést írja alá, amelyre a felhatalmazást kapta? Hanem olyat, amely at­tól lényeges momentumban el­tér ... ÍJj piaci szereplő És, ha már polgármester úr és később Boldvai képviselő úr e lap hasábjain aggodalmasko­dott: magatartásommal ártha­tok egy nemes, közérdeket szolgáló ügynek, hát elmon­dom: nincs ilyen szándékom. Különben is, a társaságért munkáló üzleti érdekek sokkal erősebbek, s nehogy a magam­fajta kötözködőkön múlhasson bármi is . . . Mert Boldvai úrnak igaza, van, ha a „szakértelem és a tőke” találkozását ünnepli. Igen, adott egy üzleti és politi­kai érdekek által összetartott csoport, amely még az állam­pártban és annak ifjúsági szer­vezetében formálódott és ta­nulta a szakmát: a politikai ha­talom gazdaságira váltását és viszont. Az ilyesmihez kerül tőke is, nagyrészt közvagyon­ból. Ma ez a csoport sokkal in­kább monopolizálja a város gazdasági életét, mint koráb­ban bármikor (a téma általános vonatkozásai iránt érdeklő­dőknek ajánlom Szelényi Iván új tanulmányát — Magyar Lettre Internationale, 1995 tele). Gazdagodhatunk tehát egy új piaci szereplővel, amelynek sikerült önmagát közvagyon­ból felépítenie. Baj ez? Nem feltétlenül. Sőt, míg bizonyos körülmények fennállnak, Sal­gótarján előnyöket is élvezhet. De, hogy nem ez a polgári fej­lődés kívánatos modellje, arról mélyen meg vagyok győződve. Decemberi sajtótájékozta­tónkon kifejezetten tartózkod­tam a direkt pártpolitikától. Választási kampány ? Ezt most nem tehetem meg, mint ahogy nem tette a decem­ber 28-án, a polgármester úr aláírásával megjelent cikk („Nem változtak az SZDSZ hangadói” - ugyan kinek az írói munkásságából való az idézet?) szerzője sem, aki említ ugyan SZDSZ-szel kapcsola­tos tényeket, de csak azért, hogy legyen mitől elrugasz­kodnia (pedig messze még a választási kampány!). Hogy magam milyen mesz- szire kerültem ebben az írás­ban a tényéktől, s azok helyt­álló értelmezésétől, ítélje meg az olvasó. Gusztos István az SZDSZ-frakció vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents