Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-27-28 / 23. szám

10. oldal SportMozaik 1996. január 27., szombat Sikeres bajnokság, strandröplabda - tervek az SRK-nál Fiatalokat a csapatba ! Félidejéhez érkezett a női másodosztályú röplabda-bajnokság. A megyénket képviselő Salgótarjáni Röplabda Klub - akár­csak tavaly - az idén is kitűnően szerepelt a bajnoki meccse­ken, s régen nem látott szép sikert aratott a Magyar Kupában. A klub elnökével, Gulyásné Lőrincz Klárával készült beszélge­tésünkben megpróbáljuk kielemezni az őszi szezont. A DTE kiverése a kupából nagy siker volt-Milyen előzmények után vágtatok neki az 1995196-os bajnokságnak?-Az ősznek Balázs Zsuzsa játékos-edzőnk nélkül kellett nekivágni, hiszen anyai örömök elé nézett. Sok gondot okozott az edzői szigor és Zsuzsa rutin­jának hiánya. Új rendszerben játszottunk, remekül alkalmaz­tuk az űj elemeket, így sorozat­ban jöttek a jó eredmények: El- komp - SRK 1-3: SRK - Gö­döllő 3-1; DTE DSI II. - SRK 0-3; Gyoma - SRK 0-3; Dabas - SRK 2-3; SRK - Nyíregy­házi Sportula 0-3; BHG - SRK 0-3. Egyetlen vereségünket egy profi csapattól szenvedtük el. Végül is az elvárásoknak meg­felelően szerepeltünk.- A Magyar Kupában mara­dandót alkotott a csapat.-Igen, mi lehettünk az első női röpi csapat Tarjánban, amely a négy közé jutásért játszhatott.- Erősített-e az együttes, vannak-e új já­tékosok? ' - Két játékost igazoltunk az őszre. Gyön­gyösről érkezett Pelle Ildikó és nálunk edz a ko­rábban Debre­cenben játszó Szabó Ilona.- A nagyon fontos edző-kér­dést hogyan si­került megoldani?- Mivel edző nélkül nem le­het komoly munkát folytatni, felkértük Tajti Gábort, segít­sen. Vele párhuzamosan Kőbán László is foglalkozik velünk.-Az ificsapat környékén is adódott változás?- Igen, fíarta Katalin készíti fel őket. Féléves munka után óriási fejlődés tapasztalható, két meccsen is győztek. Szeptembertől három általá­nos iskolában elindítottuk az utánpótlás-kutatást. Sok tehet­séges lányt találtunk.- Hallhatnánk a tavaszra szőtt álmokról?-Szeretnénk visszavágni a Sportulának, s persze a többi mérkőzésünket is nyerni sze­retnénk. A nagy csapatba meg­próbáljuk beépíteni az ifiket is. Tervezünk egy strandröplabda­tábort nyárra. Persze, a nagy álom az NB I maradt... -ákos­Hallgattassék meg mindkét fél... Pengeváltás Király-ügyben Tisztelt olvasó, nem szósza- porításként, csak tisztánlátás érdekében néhány gondolatot fűznék Saxinger Csaba 1996. január 20-i nyilatkozatához. 1. Saxinger Csaba semmi- ■ lyen formában nem kereste meg a Kisterenye SE elnökét, de engem sem, Király Ferenc átigazolása ügyében, csak nyi- latkozgat. 2. Dániel Tamás úr viszont egyszer kinyilvánította szán­dékát, hogy megkeresne az át­igazolás miatt. A jelzett idő­pontban a Kisterenye SE el­nöke és én vártunk rá két órát, de még csak telefonon sem je­lezte, hogy ne várjunk tovább, nem jönnek. 3. Ezt követően az SKK fel­nőtt csapatának bajnoki mér­kőzése előtt Dániel úr megkér­dezte, hogy kiadjuk-e Ferit. Azt hiszem, hogy egy mérkőzés előtti beszélgetés nem tárgya­lási hely és idő. 4. A következő beszélgetés 1996. január 12-én az SKK öregfiúk és a Kisterenye mér­kőzés alatt lett volna? Ami úgy zajlott, hogy Saxinger Csaba kijelentette, hogy „mit akartok ti, felfelé szabadrablás van, akkor viszünk el játékost, ami­kor akarunk és azt, akit mi akarunk! Úgy sem tudtok semmit tenni.” Ezt több játé­kos és a kisterenyei elnök is hallotta. A KSE elnök meg is jegyezte: milyen sport vezető az, aki ezt a fogalmat magáévá teszi „szabadrablás". Ha ez az SKK elnök tárgya­lási stílusa, úgy lehet, hogy van magyarázat a szponzorok szűkmarkúságára. Aki nem ismeri az átigazolás szabá­lyait, az milyen sportvezető? A másik: megyei kiscsapatok is tárgyaló partnerek, hiszen az utánpótlást ők is nevelik. Kulhavi Gábor Szabó Lajos edző KSE elnök A fenti levélről természe­tesen* megkérdeztük Saxin­ger Csabát is, az SKK elnö­két, aki a következőket nyi­latkozta lapunknak:-Igazán mélyen nem kívá­nok foglalkozni Kulhavi Gábo- rék levelével, mivel túlértékeli saját szerepüket az ügyben. Annyit azonban el kell monda­nom, hogy mi a sportág és a rendkívül tehetséges Király Ferenc érdekeit tartjuk szem előtt. Hogy nálunk játszhasson, azért hajlandóak lettünk volna fizetni, de a kisterenyeiek által megnevezett összegért már akár felnőtt játékost is lehet igazolni. Ráadásul a kistere- myei egyesületnek mindössze annyi az érdeme, hogy Király Ferenc oda valósi. Ez még ugye nem jogosít föl senkit arra, hogy NB I-es tarifa sze­rint számoljon egy tizenötéves gyerekért, aki ugyan valóban nagyon tehetséges, de megfe­lelő edző híján ezidáig nem tu­dott fejlődni. Nálunk viszont minden lehetősége megvan arra, hogy nagy játékos váljék belőle, így amennyiben a to­vábbiakban sem tudunk meg­egyezni, akkor valóban „sza­badrablással” fogjuk leiga­zolni, amit az átigazolási sza­bályzat lehetővé tesz. Egyébként a fiú már több hónapja nálunk edz, mivel Sal: gótarjánba jár középiskolába. A tárgyalási stílusról és a sportvezetői erényekről nem kívánok vitát nyitni, inkább mi­nősítsen minket elvégzett mun­kánk, a kosárlabdában elért eredményünk. Egy év kihagyás után visszatérés a Samsung-kupán Vansz újra versenyez Vansz István a hét végén rajthoz áll a Samsung-kupán. A honi veterán atlétika gyarmati sztárja egy éves ki­hagyás után visszatér. Éppen egy esztendővel ezelőtt, s éppen a Samsung-kupán ver­senyzett legutóbb az Ipoly-parti futókiválóság. Világcsúcskísérle­tet jelentett be, ám a nemzetközi viadal előtti napokban szétsza­kadt a combja. Sportszerűségből rajthoz állt, megszerezte a máso­dik helyet, ám nagy álma szerte­foszlott. Több hónapig járt orvostól or­vosig, míg végül sikerült kiderí­teni titokzatos sérülését. A gon­dos gyógymód és a hosszas pi­henő helyrehozta a lábát. Ekkor már októbert írtunk. Vansz azonban nem olyan em­ber, aki feladná. Újra edzésbe állt, ismét a tőle megszokott aka­rattal és kitartással rótta a kilomé­tereket. Most pedig eljött a nagy nap. Tizenkét hónapos kihagyás után újra rajthoz áll, s hol máshol, mint a Samsung-kupán. Nagyon hosszú volt a szünet, egy évet nem lehet három hónap alatt bepótolni. Ezért nem vár nagy eredményt magától. Igaz, ezúttal nem is ez a fontos. A lé­nyeg, hogy végre-valahára verse­nyezhetek! - mondja, s úgy mo­solyog, mint régen. Bepillantunk megyénk sportegyesületeinek gazdálkodásába - Rendezettebb, átgondoltabb lett az NB Il-es focicsapat élete „Még működik, még létezik az SBTC, és ez szenzáció” Megyénk sportegyesületeinek életébe, gazdálkodásába próbá­lunk bepillantani múlt héten indított sorozatunkkal, amelyben legelőször a Salgótarjáni Kosárlabda Klubbal foglalkoztunk, míg most a Salgótarjáni BTC „titkait" fürkésztük ki. A „kém­kedésben" Kálovits Géza, a klub elnöke volt segítségünkre.-Elnök úr! Nemrégiben vá­lasztották meg Önt az SBTC első emberévé..Hogy érzi ma­gát új pozíciójában?-Az SBTC Alapítvány Ku­ratóriumában funkciót vállalni ma nem a húsosfazékhoz való közelebb kerülést jelenti. Kizá­rólag sportszeretetből, az SBTC iránti elkötelezettségből lehet ilyet vállalni. Változó idegállapot Hogy hogyan érzem maga­mat? Egészségügyileg jó, ideg­állapotom változó, hogy ki mi­kor mennyire akar őszintén tá­jékoztatni, vagy félrevezetni, s talán tőlem szokatlanul nehe­zebben döntök.- Milyen állapotok fogadták a klubnál, miben kellett lépnie?- Tisztelettel kell adózni mindazoknak, akik az SBTC-t az előző években működtették. Hogy milyen állapotok fo­gadtak? Ezek a körülmények sajnos nem mindenben kedve­zők. De lassan azért oldódnak a görcsök. Végre van egy iroda- helyiségünk, ahol az adminiszt­rációval, az igazgatással, a kap­csolattartással foglalkozhatunk. Mindenki kézhez veheti az új munkaköri leírásokat. Megala­kult, vagy újjászerveződött a társadalmi aktívákból álló szakosztály. Az egyesületnél foglalkoztatott 8 edző évek óta először egy asztalhoz ült a ve­zetéssel. Megoldódik, hogy a vezetőedző csak a labdarúgás­sal, az edzéssel, a felkészítéssel foglalkozik, és nem kell gond­noki és egyéb más feladatokat ellátnia. Az ügyvezető elnök ügyvezet és nem leadminiszt­rálja csak a dolgokat. Szóval ezek mind kis apró lépések a munkának szerves részei.- Mennyiből lehet ma egy NB Il-es labdarúgó-csapatot fönntartani?-Nehéz a pontos összeget behatárolni. Úgy látom, hogy a stabil működéshez ma már a 30 millióra szükség van.- Miből, milyen forrásokból tevődik össze a működéshez szükséges pénz?- Mivel foglalkoztatja a köz­véleményt, válaszolok a kérdé­sére, bár több ellentmondást szül. Ugyanis, akik a támoga­tást adják, nem hatalmaztak fel az általuk fizetett összeg közlé­sére. Másodszor, hozzá kell ah­hoz szokni, hogy nem illik azt megkérdezni, kinek mennyi a keresete, fizetése, ki mennyiből él. Ma az SBTC elsőszámú tá­mogatója Salgótarján önkor­mányzata. Ezt követően nagyon sok nagyobb és kisebb cég tá­mogatja klubunkat. Kevés a bevétel A rendezvénybevételeink sajnos alig több, mint egy mil­liót jelentenek. Ezért, hogy a 25 millió meglegyen, létérdek és szükséglet, hogy az SBTC által nevelt labdarúgókat évente el tudjunk adni.- Mire költenek a legtöbbet?- Az SBTC-nél a legtöbbet a bérre kell költeni. Ez a költség- vetés több mint 50 százalékát jelenti. Közel 30 az alkalmazot­taink száma. A labdarúgók munkája, szerződésileg így van megfogalmazva, a labdarúgás. A bérek mellett jelentős kiadás a sportfelszerelés, melynek árai csillagászati magaslatokat ér­nek el.- Egy játékosnak egy év­ben minimum két csukára van szüksége, egy valamire való cipő ma 6 ezer forintnál kezdő­dik. Egy labda 5 ezer forinton alul - nem kap­ható. Az éves szükséglet eb­ből is 50 darab körül van. De mindenki is­meri a víz-, vil­lanyárakat is.- Megtud­hatnánk esetleg valamit a játé­kosok, az edzők és egyéb alkal­mazottak béré­ről, juttatásai­ról?- Egyetlen egy alkalmazott és játékos sem ruházott fel az­zal a joggal, hogy a bérükről tá­jékoztatást adjak. Azt azonban elmondhatom, hogy elszomorí- tóan kevés és nem győzöm di­csérni őket, hogy ezért a bérért ilyen teljesítményt nyújtanak. Látom, mégis annyira kíváncsi, hogy mondjak valamit, ezért elégedjen meg azzal, ha azt mondom, hogy 15 ezer forint bruttó alapbére egyharmaduk- nak van, és pár idősebb, tehet­séges játékosnak a maximum 35 ezer forint az alapbére. Az edzők bére is úgy érzem, az át­lag alatt van, talán akinek több, az azért volt, mert több feladat­tal is megbízták és a több mun­kából és feladatkörből több a tarjám viszonyokhoz képest nagyobb jövedelem, amely más egyesületeknél esetleg egyálta­lán nem feltűnő. Az alkalma­zottak bére szintén átlagon aluli. Úgy látom, az elkötele­zettség az, ami az SBTC-nél tartja őket.-Milyen terveik vannak az elkövetkezendő időszakra, és ezekre a tervekre honnan lesz elegendő anyagi fedezet?- Terveink nagyobbak, mint ami pilla­natnyilag fede­zettnek látszik. Ha sarkítani akarom a kér­dést, azt mond­hatnám, hogy önerőből fenn­maradni nem tudunk. Tehát vagy a sporttal kapcsolatos törvények te­szik lehetővé a működésünket, vagy a szpon­zorok, minde­nekelőtt a város önkormányzata, vagy ha ezek elmaradnak és olyan lesz a mi­nősítés, akkor netán megszűnik az egyesület. Azonban én opti­mista ember vagyok. Nem azért vállaltuk, vállaltam a feladatot, hogy a temetéshez asszisztál­jak, hanem azokkal összefogva, akik eddig is sokat tettek, meg akarjuk teremteni a működés­hez szükséges anyagiakat. Pici titkok Ha a terveink után érdeklő­dik még, azt mondhatnám, hogy had legyen egy kicsit a mi titkunk, nem szeretném, ha a csemegézés arra irányulna, hogy mennyit nem valósítottak meg, inkább arról tudósítsanak, hogy mi valósult meg. El kell mondanom, hogy a bérletet vásárlók száma az előző években drasztikusan visszaesett, most ’96-ra nagy kedvezményeket foganatosítot­tunk, megéri a nézőnek előre megvenni a bérletet és egy pi- curkát a mi gazdálkodásunkat is stabilizálja. Az alapítvány továbbra is nyitott. 200 ezer fo­rint befizetésével mindenki be­léphet az alapítóinak sorába. Várjuk az ilyen támogatókat is.-Mekkora összeg kéne ah­hoz, hogy NB I-es lehessen az SBTC?- Hogy mekkora összeg kel­lene? Csak a szaksajtó alapján tudok választ adni. Úgy olvas­tam, hogy 70 milliótól 200 mil­lióig van a költségvetése egy NB I-es csapatnak. Salgótar­jánban ez úgy gondolom, nincs napirenden. Mostanában rosz- szul alszom, s álmomban NB I- es csapatról álmodom, s mire felébredek, mindig olyan dühös leszek.- Hogy állnak a közterhek fi­zetésével? Gondolok itt első­sorban az adó- és a társada­lombiztosítási kötelezettsé­gekre. Nem látni kiutat- Kérem, miért a végére hagyta a legnehezebbet? Vissza is kérdezhetnék, melyik az a csapat az NB I, NB II-ben, ahol a közterhek fizetésével nincs probléma. Nem látok kiutat. Je­lentősek az előző években ösz- szegyűlt tartozásaink, de nem tudjuk ezeket kifizetni. A szponzor arra nem ad pénzt. Egy őrült javaslat is elhangzott, amely persze csak a humor ol­daláról fogható meg, hogy egy NB Il-es mérkőzésre a csapat mezittelenül futna ki, s közben a hangos híradó bejelentené: a mez, a lábszárvédő és a csuka az adóhatóság által le van fog­lalva. Gondolom, hogy erre nem kerül sor, azt viszont val­lom, hogy valami módon ren­dezni kell, szerintem senkinek sem jó, hogy ketyeg az óra és nap mint nap a kamatok kama­tával növekszik az adósságunk. A sportszerveknek, hatósá­goknak meggyőződésem sze­rint az lenne a fő feladata, hogy jogi és más úton rendezzék a közterhek körül lévő visszássá­gokat. Hallottam már véleményt a sporthatóságoknál dolgozóktól, azt mondják, hogy nem az ő asztaluk. Minden egyesület rendezze önállóan a maga ügyeit. Ez is egy álláspont. A sport csodálatos Ha már itt a kínpadon ültem és válaszoltam kérdéseire, befe­jező gondolatként engedje meg, hogy azt mondjam, a sport egy csodálatos dolog. A labdarúgás pedig ennek egyik gyöngy­szeme. Ha annyian segítenék, mint amennyien beszélnek róla, kevesebb gond lenne. Másodszor, ha egyesek ener­giájukat arra fordítanák, hogy a jót, az előremutatót és nem a hátsó dolgokat keresik, megint nagy energia szabadulna fel. Harmadszor, azt szeretném elmondani: tudom, hogy Önök mindig valami meghökkentőt, valami szenzációsat akarnak írni, s ezért árakat, béreket na­gyítanak, csökkentének, a leg­nagyobb szenzáció azonban az, - s ennél akárhogy keresi nem tud többet leírni -, hogy az SBTC működik, ott vagyunk a Magyar Nemzeti Bajnokság II. osztályában és rendszeresen adunk játékosokat az élvonalba. Ez a szenzáció! -benfen­Mónika döntős! - Sikerült a visszatérés Szeles Móni­kának, aki döntőt vív Melbourne-ben, a teniszbajnokságon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents