Nógrád Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-25 / 21. szám

1996. január 25., csütörtök Nógrád Hegyei Hírlap Erdős István jegyzete Anyuval, át a piroson gy-cgy jól szervezett or­szág, számos vonzó, mű­ködő település sora bizo­nyítja, hogy a siker, a boldo­gulás titka a polgárok minő­ségi együttműködése. Sokak szerint ez maga a modern demokrácia.. . Az állam, a politika, az ön- kormányzatok dolga, hogy jó törvényekkel, használható szabályokkal tegye rendezetté és megbízhatóvá az életkere­teket, a polgárok dolga pedig az, hogy megtanulják, megta­nítsák a törvények tiszteletét, alkalmazását. Az államnak a különböző érdekcsoportok szorításában ■ igen nehéz, szinte lehetetlen korrekt, köz­érdekű, közhasznú szabályo­zást teremteni, és a szabályo­zás megvalósítását megszer­vezni. A polgárnak, ott, ahol nincsenek megfelelő hagyo­mányok a közérdek védelmé­ben, igen nehéz elfogadni a törvények feltétlen tiszteletét, a hétköznapok közrendszabá­lyozásának betartását. Nálunk bizony alig akad­nak érvényesülő demokrati­kus életminták, pozitív gya­korlatok a fegyelmezett ön- korlátozásra, sokkal inkább jellemzőek a tekintélyelvű megoldások, együttműködé­sek. Itt mindig csak a mások türelmetlensége a feltűnő. Ilyen szempontból mi bizony nem túl jó helyre születtünk. A demokrácia hétköznapi meg­oldásait most éppúgy tanul­nunk kell, mint a türelmet, megértést, mert erre az elmúlt évtizedekben felnőtt generá­cióknak nemigen volt módja. Tehát tudatos elhatározásra volna szükség: legalább gyermekeink tanulják meg a problematikus élethelyzetek demokratikus kezelését, ugyanúgy, ahogyan az étke­zési szokásokat, a tisztálkodás rendszerességét megtanulják. A gyereknevelés szempont­jából majdnem mindegy, a szülő, az élő cselekvési minta elvi okokból fütyül a törvé­nyek betartására, vagy tudat­lanság, trehányság miatt cse­lekszik másképp, mint aho­gyan elvárható lenne. Naponta tucatszor látható Salgótarján vasútállomása mellett, a buszmegállóból a gyalogátkelőhelyen fiatal édesanyák kézen fogva von­szolják át maguk után 6-8 éves csemetéiket, át a piro­son, a tilos jelzésre. Rikító, szuggesztív példa ez az értel­metlen rohanás! Egyrészt életveszélyes át­surranni a robogó autósok között, másrészt felelőtlenség egy kisiskolást rászoktatni arra, van mód a szabályok megkerülésére. Tfésőbb aztán, tíz év múlva 1\ szét lehet rúgni egy színes műanyag szeméttartót az ut­cán, fel lehet gyújtani egy li­geti padot. Csak úgy: mert épp akkor már nem sietünk, de unatkozunk. Színesen a szürke hétköznapokról is Elevenen ég a tűz „Bob Dinnyésnek” klubja is alakul Tarjánban fotó: gyurián A magyar „népszerű kultúra” tortájának immár évtizedek óta népszerű figurája Dinnyés Jó­zsef. A protest song hőskorában - Bob Dylan után - egyszerűen „Bob Dinnyésként” emlegetett előadóművész saját és mások megzenésített verseivel ma is járja az országot szürke hét­köznapjainkat megszínesí­tendő. Salgótarjánban a Balassi Bá­lint Könyvtárban tegnap Diny- nyés nógrádi tisztelői is tapasz­talhatták, hogy az előadóban ma is elevenen ég az a tűz, amit a költészet és a társadalom iránti érzékenysége táplál. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Diplomás kőbe zárt világ Ipolytarnóc megyénk egyik legnevezetesebb látványos­sága. Az itt fellelhető értékek és a kiváló természetvédő te­vékenység elismerésére az Eu­rópa Tanács Európa-diplomát adományozott az ősleletnek. Tegnap ezért Ipolytamócra lá­togatott dr. Szili Katalin, a KTM államtitkára és dr. Tardy János helyettes államtitkár. Utóbbi elmondta, hogy a diploma öt évre szól, s megtartásához igen szigorú feltételeket kell teljesí­teni. A tavaly Európában kia­dott négy elismerés közül kettőt Magyarország kapott. A vendégek a megkövesedett ősfenyőnél fotó: rigó Utózöngék a kazári polgármesteri választáshoz Százezer egy „föbelövesert ed . 1 E ,ji (Folytatás a 3. oldalon) r' akarok jelzálogjogot bejegyez­tetni az önkormányzat tulajdo­nára, a házamig aszfaltutat épít­tettem, és így tovább. Hangsú­lyozom, mindezt éppen a vá­lasztás előtt...- Szó nélkül tűrte a dolgot?- Természetesen nem. A cikk tartalma, főleg az, hogy agyonlövöm magamat, ha nem nyerek, sérti a személyiségi jo­gaimat, és véleményem szerint a jó ízléssel is ellenkezik.- Ezért bírósági úton kártérí­tést kértem. Keresetemben sze­repelt, hogy a Heti Világgazda­ság megfelelő nyilatkozattal ad­jon elégtételt a saját költségén, azonos helyen, terjedelemben ' és nyomdatechnikával. Ezen kívül fizessen közcélra fordí­tandó bírságot, illetve szá­momra kártérítés címén 200 ezer forintot.- Lezajlott már a tárgyalás?- Igen, a Pesti Központi Ke­rületi Bíróságon. Egyébként az alperes (a Heti Világgazdaság jogi képviselője - A szerk.) arra hivatkozott, hogy a mindennapi életben gyakrah használt frázis az, ha valaki azt mondja: „megölöm magam”. Ezt - sze­rintük - nem is kell szó szerint érteni, hiszen mindössze annyit jelent, hogy rendkívül szomorú lesz az, akinek nem sikerül va­lami. Szerintük az émlített idé­zet nem is alkalmas a jó hímév megsértésére... Hivatkoztak arra is, hogy felajánlották a helyreigazítást postarovatukban, amire én nem tartottam igényt. — Egyébként mondta ezt, vagy valami hasonlót?- Még tréfás formában sem! A Heti Világgazdaságot kevesen olvassák Kazáron, de az említett írás mégis sokak­hoz eljutott. Akik ismernek személyesen, azok derülnek rajta, de azok, akik nem, ko­molyan is vehetik. Megítélé­sem szerint ez a megjegyzés azt akarta kifejezni, hogy, aki gyenge idegzetű, az ne fog­lalkozzon politikával. Sérel­mesnek tartom azt is, hogy a cikk megjelenése előtt Pető András rovatvezető még csak kísérletet sem tett megkeresé­semre. Jobban járt volna, ha nem csak a mások elmondására hagyatkozik...- Tanúkkal sem bizonyítot­ták, hogy ön mit mondott?-Igen, három tanút idéztet­tek a bíróság elé, közöttük poli­tikai ellenfeleimet, Katona Mik­lóst és Kaszás Erikát, az SZDSZ Nógrád megyei ügyvi­vőjét is. Állításaik azonban nem támasztották alá a cikkben foglaltakat.- Hozott már valamilyen íté­letet a bíróság?-Az elsőfokú igen: a lapot 50 ezer forint bírság megfizeté­sére kötelezte, helyet kell ad­niuk a helyreigazításnak, s személyi kártérítésként nekem is ítéltek 100 ezer forintot. Engedély a nyugati városrészbe - Kivásárolt épület Hadüzenet nélküli patikaháború (Folytatás az 1. oldalról) Az említett találkozások tavaly márciusban történtek. Ezeket követően (vagy ezek következ­tében?) született meg a Nyer- gesné által is említett körzet­felosztás. Ebből egy példányt, mint egyetlen hivatalos iratot az Incana Bt. is megkapott. Et­től függetlenül az incanások beszerezték az engedélyezés­hez szükséges iratokat (például a gyógyszerészkamara nyilat­kozata, az önkormányzati hoz­zájárulás, szakmai bizonyítvá­nyok stb.). Ezek birtokában megpróbáltak normális kapcso­latokat kialakítani a szakmával, élni és élni hagyni alapon. A Kamilla Bt. jóval előrébb tartott ekkor, ugyanis ők már a nyár derekán megkapták a zöld utat. Az engedély az Alkot­mány út 9. sz. alá szólt. A mű­ködési körzet pedig a város nyugati városrésze volt. Ez meg is jelent a július 31-ei Népjóléti Közlönyben. Kebiche Krisztina, a Kamilla Bt. tagja: - Három nappal az­előtt, hogy megérkezett volna a miniszteri engedély, az önkor­mányzat eladta a testületi hatá­rozattal nekünk fenntartott in­gatlant. Elkezdődött a kálvári­ánk, telefonálgattunk, levelez­tünk. Nem sok eredménnyel. Ha jól tudom, az önkormányzat az ingatlant bevitte a regionális fejlesztési alapítványba, ap­portként. Bállá Tibor szerint az ön- kormányzat nem tartotta be sa­ját szavát: - Mire megjött a mi­nisztériumból az engedély, ki­vásárolták alóluk az épületet. Egy Ford-autószalonnak eladta a város az épületet. Tette ezt annak ellenére, hogy írásban hozzájárult: egészségügyi in­tézmény létesüljön. Maga az önkormányzat nem tartotta be saját határozatát. így nem csak a minisztérium határozatát, de a tulajdonosok akaratát is keresz­tül húzták. Á. T. (Folytatjuk) RÉTSÁG 3-0,dal HIrek Fotótárlat Salgótarján - Homoga Jó­zsef, a Nógrád Megyei Fo­tóklub vezetője a József At­tila Művelődési Központban tegnap nyitotta meg Gál Imre budapesti fotómű­vész kiállítását, amely február 25-éig tekinthető meg. Új ügyeleti rend Héhalom - Február 1 -jétől a a társadalombiztosítási tá­mogatáson kívül tizenegy dél-nógrádi önkormányzat anyagi hozzájárulásával a betegek és a gyors orvosi beavatkozásra szorulók ellá­tása érdekében bevezetik a mindennapos orvosi ügyele­tet. Ezzel megszűnik a ké­szenléti szolgálat. Az önkormányzatok lakoson­ként húsz forinttal járulnak hozzá e költségekhez. Az ügyelet központja Héha­lom. Jehova tanúinak Salgótarján - „Ma sok egyház részt vesz a politi­kában. Hogyan oldható meg, hogy a keresztények ne váljanak e világ ré­szévé?”. E gondolat jegyé­ben, „Krisztust utánozva - nem része a világnak” cím­mel hangzik el a gyülekezet következő előadása január 28-án, vasárnap 10 órai kezdettel a Rákóczi u. 13. sz. épület 3. emeletén. Hiánnyal küszködnek Érsekvadkert - Az önkor­mányzat idén mintegy 17-18 millió forintos hi­ánnyal küszködik, emiatt nem tudnak különösebb fel­újítást és fejlesztést tervezni a településen. Módosított szabályzat Bánk - Az önkormányzat január 26-án, pénteken tartja soron következő testületi ülését. A képviselők többek között módosítják a nemré­giben összevont iskola és óvoda működési szabályza­tát. Fogad a parancsnok Salgótarján - Keller Mi­hály ezredes, Nógrád megye hadkiegészítő parancsnoka fogadónapot tart január 26- án, pénteken 8-tól 15 óráig a megyei parancsnok­ság épületében (Ady E. út. 3/c). A kórházvita kórrajza Legenda és valóság (Folytatás az 1. oldalról) És éppen ezek a tények adják meg Salgótarján Megyei Jogú Város számára a jogalapot arra, hogy foglalkozzék a kér­déssel. De nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is törődni az in­tézmény sorsával. Hiszen ép­pen a megye vezetői hívtak össze még novemberben egy drámai (vagy talán csak dra­matizált?!) hangú ülést, ame­lyen segítséget kértek a kórház anyagi gondjainak megoldásá­hoz. Engem pontosan ez indított arra, hogy ott helyben elmond­jam: megvizsgáltatom a kór­ház átvételének jogi, szakmai, gazdasági lehetőségeit, feltéte­leit, várható következményeit. Azóta pontosan ez történik, és nem más, mint ahogyan azt a megyeházán próbálják elhi­tetni. Csak a történelmi hitelesség kedvéért idézek egy decemberi nyilatkozatomból: „Ami a folytatást illeti, még számtalan szakmai egyeztetés, számítás kell ahhoz, hogy értékelhető választ kapjak. Ha ennek eredménye az, hogy a változta­tás jó a város lakóinak és jó a kórháznak, akkor jöhet a bi­zottság és a közgyűlés. Ha bármely kérdésemre nemleges a válasz, akkor nincs is miről beszélni.” Ami a főorvosokkal történt -szintén kifogásolt - találko­zásomra vonatkozik: nekik nem behívót, hanem meghívót küldtem egy kötetlen eszme­cserére. Ezen nemcsak a kór­házról beszélgettünk, vendé­geim városlakó értelmiségi­ként nagyon sok okos gondola­tot fogalmaztak meg egyéb kérdésekben is, és kifejezetten igényelték a hasonló találko­zókat. A kórházzal kapcsolat­ban pedig megköszönték, hogy még minden hivatalos lépés előtt kértem a véleményüket, tanácsaikat. Megítélésem szerint, most részünkről egy teljesen normá­lis szakmai tájékozódás törté­nik. Ezért felesleges feltüzelni a szakmát és a közvéleményt egy olyan kérdésben, ahol a já­tékszabályoknak megfelelő előkészítő műhelymunka fo­lyik. Arról nem is beszélve, hogy ez a kérdés (sem) politi­kai iszapbirkózásban, vagy nyilatkozat-háborúban dől el. Képviselő-testületünk arra szerződött, hogy a városban élők érdekének védelmében, képv iseletében ‘ dolgozzon, és végezze tovább a megkezdett munkát. És csak akkor lépünk bármit is, ha az szakmailag megalapozott és törvényes lesz, legfőképpen pedig bizto­san nem árt, hanem használ a kórháznak. Ez utóbbi esetben viszont minden sajtó(félre)tá- jékoztató, aláírásgyűjtés és hecckampány dacára végig­visszük elképzeléseinket. És arról is biztosíthatok mindenkit, hogy adott esetben mi nem kezeljük belügynek a kórház dolgait, hanem együtt­működünk valamennyi érintett önkormányzattal. Puszta Béla Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Űjabb lehetőség a tulajdonszerzésre Árulják a A Budapesti Rádiótechnikai Rt. privatizációs első szaka­sza 1994-ben zajlott le. Akkor a gyár menedzsmentje és a dolgozók a Munkavállalói Részvényprogram (MRP) ke­retében 50,1 százalék tulaj­donrészarányt szereztek. A folyamat második szaka­sza 1995-re datálódott, amikor az ÁPV Rt. a maradék negy­venhét százalékos állami tulaj­dont kívánta értékesítem. Az ezzel kapcsolatos pályá­zatot is lebonyolították. Jelent­kező viszont nem volt, ezért a privatizációs folyamat tovább folytatódik. A mostani szakasz újabb momentumát az egyszerűsített eljárás jellemzi, melynek során a gyári menedzsmentnek és a dolgozóknak lehetőségük van BRG felét az ÁPV Rt. vagyoná­nak megszerzésére. A törvény szerint a mostani többségi tulajdonosoknak har­minc napon belül kell nyilat­kozniuk, hogy akarják-e a fel­kínált negyvenhét százalékos tulajdont megvásárolni. Ha igen, akkor szerződést kötnek az ÁPV Rt.-vel, ha nem, akkor a menedzsmentnek újabb privatizációs pályázatot kell ki­írnia a tulajdonostárs megszer­zésére. Egyelőre azonban még nem tudnak a gyáriak nyilat­kozni. Ennek a folyamatnak több fázisa van. Amennyiben meg­lesz az új partner, akkor az a menedzsment közvetítésével köti meg az ÁPV Rt.-vel az adásvételi szerződést. V. K. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents