Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

4. oldal Gazdaság 1995. december 12., kedd * Szélesebb körű lesz a számlaadási kötelezettség Nyugtát ad a hotelportás Pénzügyminiszterünk új ren­deletet adott ki a számla és nyugtaadási kötelezettség tel­jesítéséről, a pénztárgépek és taxaméterek alkalmazásáról. A 24/1995.(XI.22.) PM ren­delet a Magyar Közlöny 1995. november 22-i 100. számában jelent meg. A rendelkezések 1996. január 1-jén fognak ha­tályba lépni, olyan kötelezett­ségeket tartalmaznak azonban, amelyek a vállalkozók széles körére vonatkozik. A rendelet bővíti a kötelező pénztárgép-használat körét. 1996. január 1-től - az ed­dig kötelezett körön túl köte­lező lesz a pénztárgépek alkal­mazása:- valamennyi kiskereske­delmi üzletkörbe tartozó üzlet­ben, az üzemanyagtöltő állo­mások kivételével;- a cukrászdákban;- az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV.5.) KeM ren­delet szerinti szolgáltatási üz­letkörből a szolgáltatói- és az információs irodákban;- a szállodákban;- a gyógyszertárakban. A felsorolt üzletkörök egy je­lentős részénél már ma is pénz­tárgépet használnak a nyugtaa­dási kötelezettség teljesítésére. 1996. július 1-től kötelező lesz a nyugtaadás az üzem­anyagtöltő állomásokon. 1997. január 1-től az üzletek működéséről szóló már említett KeM rendelet 1. számú mellék­letében megjelölt valamennyi üzletben kötelező lesz a pénz­tárgéppel történő nyugtaadás. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pénztárgépek beszerzéséhez az általános forgalmi adó tör­vényben biztosított kedvez­mény (gépenként 25 ezer fo­rint) számítógépalapú pénztár­gépnél (50 ezer forint), taxamé­ter esetében (gépenként 20 ezer forint) csak 1995 végéig vehető igénybe! A kedvezmény feltétele azonban, hogy a pénztárgépet az arra jogosított szerviz üzembe is helyezze 1995. de­cember 31-ig! Kívánatos, hogy a pénztárgépet azok a vállalko­zók is szerezzék be az idén, akiknek később válik kötele­zővé a használata, mert így a kedvezményt igénybe vehetik. A rendelet szolgáltatási üz­letköre nem tartalmazza a la­kossági szolgáltatások széles körét. A pénztárgépes nyugtaa­dás a lakossági szolgáltatások (pld.: fodrász, kozmetikus, pe­dikűrös, cipőjavító, vegytisz­tító) ezen körére nem terjed ki. (A kézi nyugtaadás természete­sen ezekben az üzletekben is kötelező!) Saját mérlegelésük alapján ezen üzlet üzemeltetői is beszerezhetnek pénztárgépet. A rendelet - a fekete gazda­ság visszaszorításához kapcso­lódó egyéb jogszabályi rendel­kezésekkel összhangban - szi­gorította az adóigazgatási azo­nosításra alkalmas bizonylatok használatának szabályait. Az adóalanyoknak az általuk hasz­nált értékesítési nyomtatványo­kat nyilván kell tartani és szi­gorú számadású nyomtatvány­ként kell kecelni. A bizonylatok beszerzését az adóhatósági el­lenőrzés során számlával kell igazolni. A jövőben csak a nyomtatott sorszámozással ellá­tott értékesítési bizonylatok lesznek alkalmazhatók. A ren­delet pontosan meghatározott szűkebb körben ez alól kivételt tesz: a korábban vásárolt nem sorszámozott bizonylatok ’96 • március 31-éig használhatók. Dr. Viczián Gyula igazgató - a nyugdíjbiztosítási önkormányzat megyei szervéről Társadalmasítás a társadalombiztosításban Január 1-jétől az országos önkormányzat mellett megkezdik munkájukat a megyei testületek is: Nógrádban holnap lesz az ala­kuló ülés. Felkerestük dr. Viczián Gyulát, a Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság igazgatóját, hogy megtudjuk véleményét.- 1945 után néhány évig még a társadalombiztosítás régi törvé­nyei maradtak fenn. Több mint harminc szervezet látta el a la­kosság társadalombiztosításával kapcsolatos feladatokat, saját ön- kormányzataik irányítása alatt. 1950-ben kezdődött el a társada­lombiztosítás állami irányítási rendszerének kialakítása. Az in­tézményrendszer megszervezését és irányítását mint állami felada­tot, a magyar szakszervezetekre bízták. Ez érdekes dolognak tűn­het ma, de akkor talán nem volt véletlen a döntés. A szakszerve­zeti mozgalom ugyanis hagyo­mányokkal és tapasztalatokkal rendelkezett ezen a téren. Az OTI működését irányító önkormány­zatban már korábban is nagy számban vettek részt szakszerve­zeti képviselők, s erre a tapaszta­latra bizony szükség volt. Kis magyar tb történet A hatvanas, hetvenes évek­ben sok ellentmondás alakult ki a szakszervezeti irányítás alatt, a szakszervezeti irányítással kapcsolatban. A szakszervezet tulajdonképpen állami feladatot látott el, ami nem egészen illett bele tevékenységébe. Amikor 3pedig - 1971-re - a kötelező társadalombiztosítás gyakorla­tilag az egész lakosságra kiter­jedt, a szakszervezeti tagságon túl már egyéb rétegek képvise­letéről is gondoskodni kellett. Az ellentmondások feloldása érdekében az akkori MSZMP politikai döntést hozott, hogy az irányítást állami kézbe kell adni. Ámde a vélemények je­lentős eltérése miatt 1984-ig ezt nem tudták végrehajtani.- Mi történt közben magával a társadalombiztosítással?- Ez alatt a társadalombiztosí­tás dinamikusan fejlődött. Gon­doljunk a 75. évi H. törvényre. Abban az időszakban-kezdődött el a számítógépesítés a társada­lombiztosításban. Végbement a dolgozók bevonása a tb ügyek in­tézésében. Létrejöttek a kifizető- helyek, ezek mellett a szakszer­vezeti aktívákból álló tb-taná- csok, a megyei tb-bizottságok a szakszervezetek irányításával, gyakorlatilag a szakszervezeti küldöttekből. Végül 1984. július 1-től bevezették a tb állami irá­nyítását. De továbbra is önkor­mányzati jellegű testületek vé­gezték a tb területi munkáját. Az addig kizárólag szakszervezeti képviselőkből, vagy delegáltak­ból álló testületek kibővültek a többi érdekképviselet küldöttei­vel, s a megyei testületben helyet kapott az akkori megyei tanács, a munkaügyi szervezet. Továbbra is maradt a szakszervezeti több­ség a területi testületekben. A döntés, az irányítás azonban ál­lami feladattá vált. Osztódással szaporodtak- Sok problémát okozott ez a kettősség?- Ellentmondásos helyzet volt, amit a 91. évi 84-es törvény ol­dott fel, s ’92 szeptember 1-jétől végleg megszüntette a korábbi kettős irányítást. Létrejöttek az önkormányzatok. A tb szervezete a két alapvető tevékenységi kör­nek megfelelően kettévált. Létre­jött az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár, mint az egészségbiz­tosítás igazgatási szerve és annak megyei igazgatóságai, másfelől a Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság, amely a nyugdíjbiztosítási önkormányzat igazgatási szerve. Az önkormányzat célja, hogy a törvények által meghatározott ke­retek között irányítsa a nyugellá­tások szolgáltatását végző intéz­ményeket. Gondoskodjon ezek rendszeres korszerűsítéséről, to­vábbfejlesztéséről. Őrködjön tar­tós és kiegyensúlyozott működé­sük felett. Tevékenyen vegyen részt a nyugdíjrendszer megala­pozott átalakításában, a biztosí­tottak, valamint a nyugdíjasok igényei és a rendelkezésre álló pénzügyi források közötti össz­hang megteremtésében. A tör­vény rögzíti, hogy az országos önkormányzat létrehozza a terü­leti testületéit. Most végül is ide érkeztünk: 1996. január 1-től lét­rejönnek a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat megyei testületéi. Sokrétű a képviselet- Ez mit jelent valójában?- A megyei testületek tagjai ugyancsak a járulékfizetők köré­ből kerülnek ki. A munkáltatói oldal érdekképviseleti szervei mellett a munkavállalók érdek- képviseleti szervei, a szakszerve­zetek delegálnak tagokat.- Ez egy önálló szervezet lesz a rendszeren belül?- A maga módján önálló, de nem önálló jogi személy, nem döntési hatáskörökkel felruházott testület. Javaslattétel, észrevéte­lezés, kezdeményezés szempont­jából természetesen önálló testü­let, amely tisztségviselőket vá­laszt saját tagjai közül. A testület irányítását az elnök végzi. He­lyettese az alelnök. Az elnököt a munkavállalói oldal képviselői közül választják meg. Az alelnö- köt pedig a munkáltatói képvise­letet ellátó delegáltak közül.- Hogyan illeszkedik ez a je­lenlegi rendszerbe?- A szakmai irányítás szem­pontjából nincs az igazgatóság alárendelve a testületnek. A testü­let úgy ellenőrzi, segíti az igazga­tóság munkáját, hogy az garantál­tan a biztosítottak, a járulékfize­tők érdekeit szolgálja. Beszámol­tatja a vezetőt, figyelemmel kíséri az ügyintézés rendjét, a működés tárgyi-, személyi feltételeit. Ja­vaslattal élhet az önkormányzat felé. lehetőség van arra, hogy jelzéseket adjon a főigazgatóság vezetőjének ha rendellenességet tapasztal, ha a munkában fenn­akadást észlel, s ha ötlete van.-Kik, milyen egységek kül­denek delegátusokat?- A szabályok előírják, hogy a testületekben a munkavállalói ol­dal többségét kell biztosítani. Va­lamennyi megyében 21 tagú tes­tület alakul. Tagjaik közül kilenc főt a munkáltatói oldal, tíz főt a szakszervezetek delegálnak. Ki­egészül a testület a nyugdíjasok érdekképviseleti szervei által de­legált két fővel. A szakszerveze­tek a megállapodásnak megfele­lően a választásokon elért szava­zati eredmények arányában ré­szesednek a helyekből. Ennek megfelelően nálunk a megyében az MSZOSZ hét, a SZÉF egy, a KESZOSZ egy, a Munkástanács egy főt delegál. Választás Luca napján Az előbb említettek tulajdonkép­pen tagjai a megyei testületnek azzal, hogy megbízták a küldő szervezeteik. Már csak a hivata­los alakuló ülés van hátra. Az ülés december 13-án, 10 órakor lesz Salgótarjánban, a Népjóléti Képzési Központban, ahol meg­választják a tisztségviselőket. Pádár András Nehezen tudják malacaikat értékesíteni a kistermelők A hizlaldák sovány haszna Ha a felvásárlási árak tovább csökkennek, veszteségessé válhat a sertéstartás, vélekednek a tenyésztők. Novemberben a feldol­gozók a nagyüzemi hízósertések kilogrammjáért 185-200, a kisüzemiekért 175-188 forintot fizettek. A jövedelmezőséget el­sősorban a takarmányköltségek jelentős drágulása rontotta. _______ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ A Mol-részvény értéke kibocsátás közben csökken Egri az év borásza Az év bortermelőjének az idén Thummerer Vilmos egri borászt választotta a Ma­gyar Bor Akadémia és a Hét Borbírák Rendje. A szavazás végeredmé­nyét hétfőn a Földművelés- ügyi Minisztériumban érté­kelték és hozták nyilvános­ságra. Eszerint - rendkívül szo­ros versenyben - a második helyet Polgár Zoltán villá­nyi borász szerezte meg. Harmadikként pedig Pogá­csás János nyugalmazott to­kaji borász végzett a ver­senyben. Az idei évben fordult elő először, hogy nagyüzemi borászok is részt vettek a választásban, és az előzetes várakozásokat meghala­dóan, szépszámú szavaza­tot kaptak. Thummerer Vilmos sike­rét elsősorban borai állandó és folyamatosan jó minősé-^ gének köszönheti. A szakértők különösen nagyra értékelték az egri borász pincéjéből kikerülő borok zamatát, bukéját, ki­egyensúlyozott savtartal­mát. Az év bortermelőjét - hozzáértésének elismerése­ként és az egri borvidék ér­dekében végzett kiemel­kedő munkájáért - már ko­rábban a borvidék hegy­községi tanácsának elnö­kévé is megválasztották. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,18 Osztrák schilling 13,67 USA-dollár 138,96 ECU (Európai Unió) 176,83 Hasonló folyamatok zajlanak a malacpiacon is. A megyei földművelésügyi hivatalok jel­zései szerint a nagyüzemekből származó malacok kilójáért még megadják a 250-300 forin­tot, a kistermelőktől azonban már csak 175-225 forintért ve­szik át az állatokat. Megélénkült viszont a keres-. let a kocasüldők iránt. Mivel a kínálat meglehetősen szűkös,- Kis ország vagyunk, elbírunk ennyi kiállítást? Különösen, ha tudjuk, hogy a téli és a nyári hónapokban nem rendezünk egyet sem?- Nemcsak a számuk gyara­podik a rendezvényeknek - mondja Glaskó Viktória -, ha­nem minőségi változást is ta­pasztalunk. A kiállítások a tér­ség jelentős nemzetközi gazda­sági és kereskedelmi esemé­nyeivé váltak. A régebben kedvelt zsibvá­sárra emlékeztető rendezvé­nyek megszűntek. Egyre több a szakkiállítás. A rendezők eze­ken külön telepítik a gyártók standjait és azokét a kereske­ezért a kocasüldőkért megadják a 40-45 ezer forintot is. A Sertéstermelők Országos Választmánya szerint a jöve­delmezőség csökkenése miatt félő, hogy a kistermelők közül jövőre - átmenetileg - többen felhagynak a sertéstartással. Az sem kizárt, hogy a sertéste­nyésztéssel foglalkozó nagy­üzemek közül néhánynak le kell mondania nyereségének dókét, amelyek árulják termé­keiket. A vendéglátók pavilon­jai is külön szerepelnek.-Mennyire korszerűek e ki­állítások adottságai?-Sajnos, jó infrastruktúrára csak a fővárosban számítha­tunk. Szerencsés esetben az adott helyen létezik sportcsar­nok, de a leggyakrabban műve­lődési házak, egyetemek, kasté­lyok fogadják be a kiállításokat.- Mit mutat a jövő évi kiállí­tásnaptár?-A legtöbb kiállítás Szege­den lesz. A Szegedi Nemzet­közi Vásár legutóbb 150 ezer látogatót fogadott. Jövőre is ennyit várnak. Jelentős lesz a egy részéről. Ha ugyanis a köz- gazdasági feltételek nem vál­toznak, a hitelterhek a kamat- támogatás ellenére elvihetik a nyereséget. A tőzsdén a jövő év első hó­napjaira kilogrammonként csu­pán 210 forintos áron kötöttek üzleteket. Addigra azonban a gazdálkodók költségei is to­vább növekednek. A sertéshiz­lalást mégsem lenne szabad ab­bahagyni, már csak azért sem, mert a megüresedő telepeket hosszabb idő eltelte után lehe­tetlen újjáéleszteni. Egy hiz­lalda újraindítása akár százmil­lióba is kerülhet. U. G. II. Borfesztivál és a III. Rek- lámmix kiállítás. 1996-ban is megrendezik a sörfesztivált, amelynek idén félmillió látoga­tója volt. Új rendezvényük a Navigateur idegenforgalmi és az Intercom gabonatermesztési, valamint az Auto Di-Ca, autó­diagnosztikai kiállítás.- Mennyire elismertek kül­földön ezek a kiállítások?- A debreceni Farmer Expo mezőgazdasági és Ligno-no- vum faipari és erdészeti kiállí­tás szakmájukban már nem­zetközi tekintélyt vívott ki magának Európában. Ezenkí­vül térségükben a nyíregyházi Kelet-Nyugat, a szombathelyi Agra Savaria, a miskolci Nyári Vásár, a zalaegerszegi Nem­zetközi Tavaszi Vásár, a Pécsi Expo, a kaposvári Alpoktól- Adriáig kiállítás rangosnak számít. Egyre több a külföldi kiállítójuk. Koós Tamás Az elmúlt héten folytató­dott a pesszimista hangulat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A tőzsde hivatalos indexe (BUX) ezernégy- százhetvenhét ponton kezdte a hetet, majd egy rövid, átmeneti emelkedés után ezernégyszázhetven- négy pontra süllyedt. Ennek ellenére a jegyzett és a forgalmazott kategória heti összes forgalma kiugróan magas volt, több mint 2,6 milliárd forint. Ez javarészt a frissen tőzsdére vitt Mo/-papíroknak köszönhető, melyek összes­ségében 1 milliárd forint ér­tében cseréltek gazdát. A kárpótlási jegyek árfo­lyama mindeközben fokoza­tosan 171-ről 175 forintra emelkedett, azonban a forga­lom mégis alacsony maradt, mindössze 24 millió forintot tett ki. A jegyzett kategória legkeresettebb részvénye a Mól volt, amire leginkább az éppen folyamatban lévő bel­földi nyilvános kibocsátás ad magyarázatot. Az árfolyam 1100 forintról 1085 forintra mérséklődött, a folyamat napról napra erősödik. Szintén hatalmas mennyi­ség, több mint 400 millió fo­rintnyi forgott az OTP rész­vényeiből. Az árfolyam ennék elle­nére 875 forintról 865 fo­rintra mérséklődött. A két legkeresettebb gyógyszergyári részvény, a Richter és az Egis egyaránt 200 millió forint fölötti ér­tékben forgott a parketten. Árfolyamaik azonban ellen­tétesen változtak: míg az Egis ára 3300 forintról 3350 forintra kúszott fel, a Richter részvénnyel pedig 2200 forintról 2165 forintig süllyedő jegyzés mellett ke­reskedtek. Szintén nagyobb, 100 mil­lió forint fölötti forgalom bonyolódott le a Danubius, a Pick Szeged és a Zalakerá- mia piacán, s ennek követ­keztében a Danubius árfo­lyama 1255, a Pické 5800, a Zalakerámiáé pedig 3205 fo­rintig emelkedett., A forgalmazott kategória legkeresettebb, 100 millió forint feletti forgalmat pro­dukáló papírja a Pannon- plast volt, melynek árfo­lyama 1720 forintig emelke­dett. A Prímagáz papírjai is 70 millió forint értékben forog­tak, s eközben a részvény ár­folyama soha nem látott ma­gasságba, 4000 forintra emelkedett. Az elmúlt héten az MNB csak a rövidebb futamidejű diszkont .kincstárjegyekre hirdetett aukciót. Az egy hónapos papírok átlagos hozama jelentősen - 28,88 százalékról 29,39 szá­zalékra - emelkedett. A három hónapos kincs­tárjegyek átlagos hozama, ha nem is ilyen mértékben, de - 29,81 százalékról 30 száza­lékra - nőtt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség A Bau Mixtől a Belissimáig Hatvannégy kiállítás huszonkét városban Néhány esztendővel ezelőtt jelentős kiállítást, különösen nem­zetközit, csakis a fővárosban rendeztek. Manapság már egyre több vidéki város neve szerepel az ország kiállításnaptárában, olyahnyira, hogy szervezetet is alakítottak. Jövő évi rendezvé­nyeikről kérdeztük Glaskó Viktóriát, a magyarországi Kiállí­tás- és Vásárszervezők Szövetségének titkárát.

Next

/
Thumbnails
Contents