Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-09-10 / 289. szám
6. oldal Kultúra - Művészet 1995. december 9., szombat Színek és fonnák gyönyörűsége A VIII. Zománcművészeti Alkotótábor kiállítása december 9- én zárja kapuit Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. Az elmúlt hetekben igen nagy közönségsikert aratott ez a csoportos tárlat, amelyen az SVT-Wamsler Rt. gyárában nyaranként működő alkotótábor résztvevőinek műveit állították ki. Idén nemcsak azokat, amelyek a nyáron születtek, hanem kis visszatekintést is adtak a rendezők az itt résztvevő művészek alkotásaiból. Minden bizonnyal a tűzzománc az az ősi műfaj, amelynek művelői előbb-utóbb magának az anyagnak is szerelmesei lesznek, hiszen igen változatos tartalmakat fejezhetnek ki, gyönyörű, égő színekkel dolgozhatnak, megcsaphatja őket a maradandóság szele. Mindez magából az anyagból és a technikából is következik. Hogy mit kezdenek ezzel a lehetőséggel, abból ad ízelítőt ez a kiállítás is. Döntő többségben azok műveit láthatjuk, akik a kezdetektől résztvevői a nyári alkotótábornak a tűzhelygyárban. L. Presits Lujza munkásságában hangsúlyos szerep jut azon műveknek, amelyek a népművészet ihletésében, motívumainak felhasználásával születnek, a mai tartalmakat e Varga István: közvetetten, utalásként alkalmazott motívumrendszerrel fejezi ki. Jelen tárlaton erre utal például a Kirepülés, de nagy számban tűnnek föl most a növényi formák is. Újhelyiné Csincsik Orsolya őszi hangulatokat, virágtöredékeket jelenít meg, Varga István a tájak és a zene, Nagy Márta a virágok, s a víz alatti kavicsok bűvöletében dolgozik. Hertelendy Mária Zsuzsa a többi között a lét egyetemes kérdéseinek fölvetésére vállalkozik, egyfajta lírai gondolatiságra törekszik. Talán még hangsúlyosabban van jelen ez a törekvés Losonczy Ildikó műveiben. G. Lóránt Lujza tűzzománcportrét is készít, Arany Agnes a tátrai világot, Bacsúr Sándor a nógrádi, mátrai tájakat, templomokat, Balogh Erzsébet a műfaj díszítő lehetőségeit, Barna Katalin, Faludiné Szlo- vacsek Ilona, Zsákai Lászlóné, Öreg fa Faludi Piroska, elsősorban ugyancsak a virág-világ gazdagságát tárja a látogatók elé. Stekly Zsuzsa Pannon madonnája, Varga Katalin Griffma- dara, Sárközi Agnes Bohóca, Kovács Katalin Jonathan Livingston a sirály című műve jelzi, a színek és a formák gyönyörűsége egyúttal a lét gyönyörűségét is magában foglalja. Mintegy „összefoglalja” a kiállítás meghatározó hangulatát az a tábla, amelyen tizenöt kisebb méretű kép állítja meg a nézőket, Stekly Zsuzsa, Faludiné Szlovacsek Ilona, Újhelyiné Csincsik Orsolya, Pataki József, Zsákai Lászlóné, Kovács Katalin, L. Presits Lujza, Arany Ágnes, Bacsúr Sándor, Magyar Szilvia, Varga Katalin, Varga István, Romhányi Olga és Sárközi Ágnes alkotásai e kis összeállításban a szem és a lélek örömét mutatják föl.-mér L. Presits Lujza: Kirepülés Sztárpletyka - sztárgázsi Rettenetes Hollyvood Bruce Willis és neje, Demi Moore arra vágyik, amire Hollywoodban kevés az esély: a normális, hétköznapi életre. Ezért a szúiészházaspár elköltözött a filmfővárosból az Idaho állambeli Hailey be, hogy gyermekeiknek biztosítsák a természetes környezetet. „Hollywood megmérgezi a testet és a lelket egyaránt” - nyilatkozta a 40 éves Willis. A kisváros máris profitált hímeves új lakóiból: érkezésük hírére felújították a helyi színházat. Ki keres a legjobban? - Az utóbbi két év legjobban kereső filmsztárja Barbra Streisand és Sylvester Stallone volt 63, illetve 58 millió dollárral. Őt Tom Hanks követi 52 millió dolláros jövedelemmel, míg Harrison Ford 46 milliót könyvelhetett el az elmúlt két év során. A hölgyek közül Demi Moore van az élmezőnyben, potom 21 millióval. Őket akár együttesen is zsebre teszi azonban Steven Spielberg, aki 1994-95-ben összesen 285 millió dollárra tett szert. Hemingway szerelme - A szép Julia Roberts középkorú asszonyként jelenik meg a vásznon következő filmjében. A színésznő Agnes von Ku- rowsky lengyel ápolónőt alakítja, akinek az első világháború idején viszonya volt az akkor még tinédzser Ernest Hemingway-]t\. A későbbi írót mentőautóval szállították az olasz frontra, így ismerkedett meg és szeretett bele a nővérbe. El is akarta venni feleségül, ám az asszony ezekkel a szavakkal hagyta el: „Kedvellek, de sokkal inkább az anyádnak érzem magam, mint a szeretődnek.” Dzsessz-legenda, élőben - Épp’ háromnegyed évszázados „fennállását” ünnepli Dave Brubeck jazz-muzsi- kus. A nevezetes alkalomból összejött a család, négy fia - Matthew, Chris, Darius és Danny - együtt ünnepelt a papával. Arról nem szól a híradás, hogy családi örömzene volt-e. Űjabb Mikszáth-Metál könyv Muzsika az emberben Már a Metál könyvek első kötete - Voltaire válogatott versei- is ritkaságszámba ment, de nem kevésbé kuriózum az Operaszövegek című, a napokban megjelent második kiadvány sem. A két könyvet nemcsak a sorozatjelleg, hanem Baranyi Ferenc személye is összeköti egymással. Amíg az előbbiben „ötletgazdaként”, szerkesztőként, műfordítóként szerepelt, az utóbbit írta is a jeles költő, akiről - a televízió nyilvánossága révén - közismert, hogy szenvedélyesen szereti a zenét, kivált az operát. „A csöppnyi melegség, ami néha-néha átfut a szíven - muzsika az emberben - írja. Könyvében a komponistákat megihlető szövegkönyvek világába kalauzolja az olvasót, megannyi újdonságot, kulisz- szatitkot közölve szerzőikről. A szavakat állítja hát a zene szolgálatába, de ezt színesen, szórakoztatóan, ha úgy tetszik olvasmányosan teszi. Sőt e prózai kalandozást kiegészíti olyan verseivel, amelyekben operák ürügyén vall magáról, illetve librettistaként is bemutatkozik néhány általa írt részlettel, kottamellékletekkel. Az már a sorozatszerkesztők - és jelesül Csipka Rozália tipográfus érdeme is -, hogy felvonásokra taglalva, „színházszerűen” különül el egymástól a gondolatilag egységes szöveg, vers és zene. - csébé Csajkovszkijt öngyilkosságba hajszolták? Robban az életrajz-bomba Csülök, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins és a többiek a sivatagban Mi történt a három testőrrel Tunéziában? Rejtő Jenő megírta, mi halálra nevettük magunkat rajta és most Bujtor István filmre viszi. Ez a Három testőr Afrikában című híres könyv és a belőle készülő fdm rövid története. A rendezőnek régóta dédelgetett álma volt ez a produkció és jó két éve már, hogy hozzákezdett a megvalósításához. Együtt a stáb az oázisban - pihenő a forgatáson 1893 november 10-én gyászba borult a hatalmas orosz birodalom. Szentpétervár utcáin feketébe öltözött tömegek vonultak a gyászkocsi után, a cár virágot küldött, a Ma- rinszkij-színházat fekete drapéria borította. Ezen a napon temették Pjotr lljics Csajkovszkijt, a nagy zeneszerzőt, az ország egyik büszkeségét, akivel, mint mondták, kolera végzett. Anthony Holden angol életrajzíró, a Csajkovszkijról szóló könyvében most bombát robbantott. A történet dióhéjban a következő. A nagy művész - aki saját neme iránt vonzódott - ötvenhárom évesen beleszeretett egy csinos fiatalemberbe, akinek a nagybátyja és egyben gyámja bejáratos volt III. Sándor cárhoz. Amikor a románc kiderült, a befolyásos nagybácsi az akkori idők szokása szerint úgynevezett becsületbíróságot hozott össze, mondván, ha Pjotr lljics nem jelenik meg ez előtt, vagy nem engedelmeskedik határozatának, akkor az ügyet „őfelsége elé terjeszti”. Ez akkoriban kivédhetetlen kényszert jelentett. A lavina megindult. A becsületbíróság zárt ajtók mögötti tárgyalásán úgy döntött, Csaj- kovszij kövessen el méreggel öngyilkosságot, de ezt tartsák titokban és a hivatalos verzió betegség legyen. Holden szerint a bizottság még azt is megszervezte, hogy a mester háziorvosa adagolja neki az arzént. .. De lehet-e nyomon követni a három testőr afrikai kalandjait Európában, még inkább Magyarországon? Az alkotók erre a kérdésre teljes joggal azt válaszolták, hogy bizonyos történéseket csak Afrikában lehet hitelesen filmre vinni. S a gondolatot tett követte: a budapesti székhelyű Pasha Tours segítségével - Tunézia lett az eredeti helyszín. Novemberben útnak is indult a csaknem 30 tagú stáb, hogy felidézze Rejtő Jenő örökbecsű írását. S mint ahogy a könyvben, a valóságban is sok minden megtörtént. Forródrót a Szaharában Kezdődött azzal, hogy a 28 millió forint értékű technikai felszerelést, kelléket, jelmezt nem volt könnyű a forgatás helyszínére szállítani. így történhetett meg, hogy a forgatócsoport ugyan időben megérkezett Tuniszba, és tovább is utazott a sivatagba, Kebilbe, de a kamerákat, a puskákat nem engedték át a helyi vámosok. „Forróvonalat” kellett létesíteni Budapest és Tunisz között, be kellett vetni minden érvet, sőt nagyköveti tekintélyt, hogy a szállítmány az utolsó pillanatban a helyszínre érkezzen. Mert ott nem mindénnapi „különítmény” várta. Ott volt Csülök (Koncz Gábor), Senki Alfonz (Rátóti Zoltán). Tuskó Hopkins (Stenczer Béla), Yvonne (Nyertes Zsuzsa), Kvasztics Fedor (Kállai Ferenc) és a nagy Levin (Benedek Miklós). Ők, a forgatás sztárjai kínálták a legjobb történeteket a helyszíni tudósítók számára. Megleshettük, hogy Nyertes Zsuzsa a csíkos és pöttyös ifjúsági regényeket lapozgatta esténként, lámpaoltás előtt. Rátóti Zoltán bevallotta: legtitkosabb álmaiban sem remélte, hogy szerepet kap a filmben. Ő eddig úgy érezte, hogy a rendezők beskatulyázták a „szépfiú” szerepkörbe - ami ellen egyébként nem tiltakozik - ,s most reménykedik, hogy a Buj- tor-filmnek köszönhetően karakterisztikusabb szerepekre is felkérik majd. Bujdosás az árnyékba Kállai Ferencre figyelt mindenki, amikor a sósivatagban „felismerte” a nagy Levint. A kamerák előtt rendkívüli alakítást nyújtott, de amikor nem veit felvétele, elbujdokolt, árnyékot keresett, még ott is, ahol nem volt árnyék. A hőség, a napi 8-10 órás készenlét, bizony megviselte. Csülök, az „íróóriás” (Koncz Gábor) egyetlen pillanatra sem akart kiesni a szerepéből. Magával vitte készülő könyvének kéziratát, de a sok munka mellett alig tudott foglalkozni a betűvetéssel. De nem csak a felvételek akadályozták ebben, hanem egy kiskutya is, aki úgy látszik megelégelte a sok si- mogatást és beleharapott Gábor ujjába. Ez még nem lett volna baj, de azt már nehezen viselte a délceg Csülök, hogy beadták neki a veszettség elleni szérumot. Ettől lázas lett és rossz hangulatú, de csak addig, amíg nem volt jelenése. A kamera előtt a legjobb formáját nyújtotta. Benedek Miklós élvezte a forgatást, de azt már kevésbé, hogy szerepe szerint az agóniája előtt szikkadtra, töredezettre kellett a száját sminkelni. „Repedt szájú” művész úr De tűrte a megpróbáltatásokat, többen meg is jegyezték: „a nagy Levin úgy hagyta itt a földi világot, ahogyan az Rejtőnek is tetszett volna”. Szóval, így kalandozott a három testőr a sivatagban. Most néhány hónapig alig hallunk róluk, majd folytatódik a forgatás, de már idehaza. 1996 őszére biztosan elkészül a film. Három úr: Stenczer Béla, Benedek Miklós és Kállai Ferenc.
