Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-23-24-25-26 / 301. szám

12. oldal Család - Otthon 1995. december 23., szombat Ünnepi vacsora: a karácsonyi asztal A karácsonyi asztal elmaradha­tatlan étele a hal. Ez városi ha­gyomány, és bécsi eredetű, hi­szen rántva kell fogyasztani, s ez az elkészítési mód onnan ter­jedt el. A halnak a magyar ha­gyományokban egyébként van jósló jelentése: a halpénz, a halpikkely sok pénzt jelent. A hal gyors mozgása miatt is ke­rült az év végi ünnepi étrendbe: ahogy előrehalad a vízben, úgy haladjon a család is előre az új esztendőben^Napjainkban, az angoloktól átvett szokás nyo­mán, a pulyka is karácsonyi étel. Amerikai eredetű állat, onnan került Angliába. Régen a jellegzetes karácsonyi húsétel mindig disznóból készült. En­nek az volt a magyarázata, hogy a disznó előretúr, s fo­gyasztása a jövő évben jó elő­rehaladást, fejlődést jelentett. Ezzel szemben szárnyas egyáltalán nem kerülhetett az asztalra, mert a szárnyas, a tyúk, hátrakapar, s ez rossz elő­jel évkezdetkor. Az utánzás, a szokások átvétele erősebbnek bizonyult a hagyománynál, s a pulyka már nálunk is elterjedő­ben van. Hagyományos karácsonyi édesség a kalács mellett a bejgli, a diós és mákos patkó. Szilézia vidékéről származik, a 16. század óta ismerik ezt a sü­teményt. Nem tudni, miért ke­rült a karácsonyi étrendbe. Zsidó étel volt, de ma már a másik nagy egyházi eredetű ünnepkor, húsvétkor is készítik. Sonkával, sajttal töltött pulykamell Hozzávalók: négy pulykamell- szelet, 10 dkg pa- rajlevél, 8 dkg gépsonka, 15 dkg reszelt sajt, 1 dl tejföl, 1 db zöld­ipaprika, 0,2 dl olaj, ízlés szerint só, szerecsendió, fehér bors, petre­zselyemzöldje. Elkészítése: A finomra vá- 'gott zöldpaprikát jés sonkát elkever­jük a reszelt sajt­tal, a tejföllel. Só­val, reszelt szere­csendióval, fehér borssal, finomra vágott petrezselyemzölddel ízesítjük. A pulykamellet kissé kiklopfoljuk, ráhelyez­zük a leforrázott parajlevele­ket, rákenjük a tölteléket és feltekerjük. Olajjal enyhén kikent alufóliába csomagol­juk és felhevített olajban elő­sütjük. 200 fokos sütőbe téve 8-10 perc alatt megsütjük. Felszeletelve tálaljuk, fehér­bor-mártás kíséretében. Kö­retnek adhatunk mellé párolt zöldségeket és rösztikét. Unger Erzsébet, S.-tarján, Szerpentin út 32. p Ajándék ruhája a csomagolás Az ajándék csomagolására fek­tessünk olyan hangsúlyt, mint á vásárlásra. Nőknek világos, pasztellszínű, férfiaknak söté- tebb színű vagy mintás csoma­golópapírt válasszunk. Nők ajándékcsomagjának tetejét dí­szíthetjük masnikkal, doboz­kával, gyönggyel. Könyvet úgy is csomagolha­tunk, hogy a papírba harang-, fenyőfa- vagy csillagformát vágunk. Ilyenkor elő tűnik a könyv címe és bontó­jának részlete. A becsomagolt ital szebben mutat, ha papírból zsinórral és kis gömbökkel ké­szített díszt fűzünk az üveg ele­jére. A karácsonyi mikulásvi­rág háromszög alakúra hajto­gatott, fekete-fehér kartonpa­pírra állítva, piros szalaggal összefogva különleges aján­dék. Szív alakú műanyag do­bozból gyönyörű ajándékdo­bozt készíthetünk karácsonyi papír, olló, ragasztó segítségé­vel. Egy parfümösüveg szebben mutat, ha nem saját dobozában kerül a karácsonyfa alá. Ezüst­színű csomagolószalagból ezüstszínű papírból, pár szem gyöngy, gipszből készült kis figurából, darabka szürke-, ezüst- vagy feketeszínű tüllből szép kompozíciót készíthe­tünk, amit vékony szalaggal az üveg nyakához kötünk. Lakásunk éke, a feldíszített fenyőfa A karácsonyfa díszítése vál- . tozott az idők folyamán. Régen a fa csúcsára angyalkát vagy csillagot tettek, a díszeket papírból, fá­ból, textilből készítet­ték. Mindig tettek rá piros almát, aranydiót, narancsot, amit mára felváltottak a gyárilag készített műanyag és lüvegdíszek. Az utóbbi időkben újra divatossá váltak a jszalmadíszek. Rajtuk jkívül a mézeskalácsból jsütött formák maradtak imeg a hagyományos jdíszek közül. A gyer­tyákat felváltották a jszínes. villanyégők, [amik ha nem is szépek, Ide biztonságosak. Ha már mindent előkészítettünk az ünnepre, vegyünk még annyi fáradságot, hogy szépen feldíszítjük a karácsonyfát, hi­szen az ünnep főszereplője, a lakás dísze, pompája. Ne tegyük hivalkodóvá! Óvakodjunk attól, hogy az évek során összevásárolt dí­szeket mind a fára aggassuk! Minden dísz, gyertya, szalag, lamella, boa harmonizáljon színben egymással. Nem ak­kor szép a fa, ha díszektől ros­kadozik, ha zsúfolt, ha alig látszik ki, hanem akkor, ha felékesítve is meg tudjuk őrizni méltóságát, amivel az ünnepet hivatott jelképezni. A fenyődíszítésben is van­nak divatok. Ez nemcsak a dí­szekben, hanem a színekben is megnyilvánul. A kereskede­lemben ritkán találkozunk a megszokott díszek mellett új­donságokkal, de egy kis utána­járással beszerezhetünk külön­leges díszeket, gyertyákat és egyéb kellékeket. Színben harmonizáló masnikat ma­gunk is tudunk kötni. A fehér díszek elegáns kön­tösbe öltöztetik a fenyőt. Ezt a hatást fehér gyöngyökkel, csil­lagokkal, harangokkal, sza­lagokkal, angyalkákkal, mű­almákkal, boával érhetjük el. Ünnepélyességét a tetején lévő hagyományos csúccsal és fehér, égő gyertyákkal fokoz­hatjuk. S okan vásárolnak zöld műfenyőt. Népszerű­sége annak köszön­hető, hogy nem hullatja útle­velét, tetszés szerint hajlítha­tok az ágai, minden évben elővehető a dobozból, így csak egyszer kell megvenni. Művi- ségét a díszítéssel - piros gyertyák, almák, szalagok, boák - próbáltuk mérsékelni. A terítés fortélyai A z ünnepi hangulat elengedhetetlen kelléke az alkalomhoz illő teríték. Helyezzük a hangsúlyt a színekre, a legegyszerűbb hímzett minta is rendkívül mutatós akkor, ha piros, zöld, sárga, fehér színösszeállítással dolgozunk. Az ünnepi asztalterítő legalább harminc centimé­terre lógjon le az asztalról. A szalvéta a térítővel azonos mintázattal és anyagából készüljön. Soha ne az evőeszköz alá, hanem szépen hajtogatva a tányérra vagy a pohárba tegyük. Az asztal közepére kerüljön az ünnep hangula­tának megfelelő virágkompozíció, ami ne legyen túl magas, zavarva a társalgást, valamint nagy­sága legyen arányban az asztal méretével. Virág helyett az asztal közepére tehetünk gyertyatartót is, de ez a hangulatot és ne a világítást szolgálja. Muzikális család Pásztóról C sontos arcú, megtermett, szikár ember Mucsina Pál, a Pásztói Szerszám- és Gépgyár Kft. sod­ronyfonójának dolgozója. A tőzsgyöke- res pásztói lakossal a karácsonyi ünne­pekről beszélgettünk.- Minden évben együtt van a család, a szentestén közösen vacsorázunk. A szeretet ünnepének bensőségessége tehát megma­radt nálunk, ajándékból viszont jóval keve­sebb jut. Családi pótlékkal együtt nettó 18-19 ezer forintból kell megélnünk ha­vonta - mondta Mucsina Pál, aki közel másfél évtizede vallja magát a munkáskol­lektíva tagjának. Kisvártatva így folytatta:- Sajnos, négy éve nem emelkedett a bé­rem, kivéve az utóbbi hónapokat, amióta teljesítményben számolnak el. Ráadásul a kormány a gyerekenkénti ezerkétszáz fo­rintos adókedvezményt is elvette. A fiúk közül Péter Pál a váci zeneművé­szeti középiskolába jár. Norbert János a székesfehérvári népzenei középiskola tanu­lója. István Tibor a helyi általános iskola negyedik osztályába jár, furulyázni tanul.-Náluk a követelőzést nem ismerik a gyerekek, így lettek nevelve. Például drága lego játékot az idén sem jutott eszükbe kérni - közölte magától értetődő természe­tességgel a családfő. Beszélgetésünket csendesen hallgatta a feleség, akinek az ölében szemmel látha­tóan otthonosan érezte magát a kétéves Dá­vid Csaba. A ház asszonya a Nagycsaládo­sok Országos Egyesülete pásztói szerveze­tének elnöke, jelenleg gyesen van. Szak- képzettségére nézve szakács, szülés előtt a pásztói Dózsa György Általános Iskolában takarítónőként kereste a kenyerét.- Mindent megbeszélünk a gyerekekkel, megmondjuk nekik, csak erre és csak eny- nyit tudunk adni - Ám amikor betegek vol­tak, a narancsot, a banánt is minden további nélkül megvettük nekik - jegyezte meg Mucsina Pálné, majd hozzáfűzte: - A leg­nagyobb fiam, aki fúvószenekarral Német­országba utazik, megkapta a fellépéshez szükséges, az iskola által előírt sötét öl­tönyt. Á gyerekek nagyon sok örömet szerez­nek a szüleiknek.-Mindannyian kitűnő tanulók - büsz­kélkedett az édesapa. - Szerencsére egyi­küket sem kell ösztönözni, komolyan ve­szik a tanulást. Aminek ugyancsak szívből örülünk: rendszeresen muzsikálnak. Megkérdeztem, a karácsonyi ünnepekre lesz-e családi koncert?- Mindenesetre a gyerekek naponta ját­szanak. Amikor pedig hétvégeken hazajön­nek, három órát, de van, hogy ennél is töb­bet gyakorolnak. itől örökölték muzikalitásukat? - hangzott a záró kérdés.- A nagynénjük zongoramű­vész volt. Végül a jövő kilátásaira terelődött a szó.- Remélhetően csak jobb lesz - bizako­dott a ház ura elváláskor. - Ámbár a kor­mány részéről tapasztaltak éppen az ellen­tétét vetítik elénk. A pénzügyminiszter 1996-ra kétszázalékos reálbér-csökkentést tervez, holott az árak ennél lényegesen ütemesebben fognak növekedni. Venesz Károly / Békességben él az Ágacska Több mint húsz helyszín alapos megszemlélése után döntöttek a klarissza nővé­rek arról, hogy Szécsény ideális lesz küldetésük tel­jesítésére. Ez év augusztus 11-én pedig megalakították ja Szécsény Ágacskája nevű közösségüket. Azóta is nagy békességben élnek, dolgoznak a nővérek. Még a karácsony sem változtat puritán szokásaikon. Kétszáz éve nem működött klarissza rend hazánkban. Az utóbbi évtizedekben hiába is próbálkoztak volna az alapí­tással, az ismert okok miatt erre nem nyílhatott lehetőség. A szécsényi otthonteremtés hivatalos dátuma: augusztus 11-e. Egy franciaországi ta­lálkozás után került szóba a nógrádi kisváros. A Haynald utca 15. alatt azóta csendesen telnek a napok. Kialakították a monostort, bár még akad te­endő bőven. Marie Beatrice apátnő megbízásából Marie Elisa­beth nővér irányítja a rendet. Induláskor két francia és két magyar nővér teljesített szol­gálatot, de a létszám és az összetétel folyamatosan vál­tozik. A klarisszák fogadalmuk­hoz híven rendkívül puritánul élnek. Mellőznek mindenféle külső látványosságot. Teszik mindennapos dolgukat. Nem szívesen nyilatkoznak az éle­tükről. A karácsony sem zök­kenti ki őket a csendes áhítat­ból, az Úrral való naponként párbeszédből.

Next

/
Thumbnails
Contents