Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-21 / 299. szám

1995. december 21., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Vizsgálóbizottság, meghallgatások Döntés-előkészítő fórumok Bizottsági ülések sorozata adott tegnap munkát a tör­vényhozóknak. A tanácsko­zások ezúttal is a döntések előkészítését szolgálták. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság általános vitára al­kalmasnak találta Szabó Iván (MDF) javaslatát az olajügy részleteinek felderítésére hiva­tott parlamenti vizsgálóbizott­ság megalakításáról, amelybe a kormánypárti és az ellenzéki frakciók egyaránt négy-négy tagot delegálnának. Ok vizs­gálnák ki a magyar-orosz olaj- szállítások és az orosz állam- adósság hasznosítása során ki­alakult helyzetet, valamint a po­litikai döntéshozók és a gazda­sági élet résztvevőinek esetle­ges összefonódását. A kulturális és sajtóbizottság 14 igen szavazattal, egy nem­mel és egy tartózkodással, az oktatási bizottság ellenszavazat nélkül, 13 igennel és 4 tartóz­kodással támogatta, hogy Ma­gyar Bálintot kinevezzék mű­velődési és közoktatási minisz­terré. Az SZDSZ ügyvivője egyebek között stílusváltást he­lyezett kilátásba, és azt ígérte, hogy a kormányban a tárca ér­dekét kívánja képviselni. Kijelentette: a felsőoktatás­ban nagyon fontosnak tartja a gazdálkodás önállóságának megteremtését, s azt, hogy a beszedett pénzeket a költségve­tés ne vonja el. A jövőben. - a törvényben meghatározott köte­lezettségeken túlmutatóan - új egyeztetési formákat keres az érdekvédelmi és érdekképvise­leti szervezetekkel. A környezetvédelmi bizott­ság elfogadta Lotz Károly köz­lekedési miniszter beszámoló­ját, amelyben a többi között be­jelentette: 1996-tól - az európai gyakorlathoz igazodva - foko­zatosan korlátozzák hazánkban a nehéz-tehergépkocsik hétvégi forgalmát, és az új gépkocsik közül csak a katalizátorral fel­szereltek forgalomba helyezé­sét kívánják engedélyezni. A foglalkoztatási bizottság ülésén Halmos Csaba, az Or­szágos Munkaügyi Központ igazgatója arról számolt be. hogy a jövőben hatóság helyett szolgáltatóként kívánnak fel­lépni. Új stratégiájuk értelmé­ben olyan szolgáltatásokat ve­zetnek be, amelyek érdemben segítik az elhelyezkedést. Eh­hez hatáskört, anyagi forrást adnak át a helyi munkaügyi ki- rendeltségeknek. Könnyebb lesz folütni a nevünket, címünket tartalmazó főkönyvet Tabuk maradnak a személyi adatok A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényt fogadott el leg­utóbbi, maratoni ülésén az Országgyűlés. Az új szabályozás a korábbinál nagyobb betekintést enged bizonyos szerveze­teknek az adatainkat tartalmazó „főkönyvbe”.- Miért kellett az alig egyéves jogszabály szigorát enyhíteni?- kérdeztük dr. Szurdy Kingá­tól, a Belügyminisztérium tit­kársága vezetőjétől.- A törvény megújítására azért volt szükség, mert akadá­lyozta a kutatókat, elsősorban a közvélemény-kutatókat és a marketingszervezeteket ab­ban, hogy név- és lakcímada­tokhoz jussanak.- A törvény most kimondja, hogy a nevek és címek besze­rezhetők a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól vagy a jogszerűen nyilvánosságra hozott adatállományból, pél­dául telefonkönyvből. Ezt meg sem lehet akadályozni?-De igen, például azzal, ha valaki titkosíttatja a telefonszá­mát.-A személyi adat- és lak­címnyilvántartó azonban ki­adhatja nevünket és a címün­ket a piackutatóknak. Eddig ezt az érintett engedélye nélkül nem tehette meg.-A személyi adatokat ez­után sem lehet kiadni, csak a nevet és a címet. Egyébként ezeket is le lehet tiltani, ha va­laki ezt írásban kéri.- Vannak címlistákat hivata­losan is forgalomba hozó cégek, ezekre is vonatkozik a törvény?- Ezután ők is csak jogsze­rűen gyűjthetnek újabb adato­kat. Egyébként a reklámkül­demények áradata ellen is megvéd a törvény. Ha valaki a neki küldött prospektusok alap­ján azt tapasztalja, hogy fölke­rült valamilyen listára, töröltet­heti magát róla. Még akkor is, ha katalógus alapján vásárol, s a megrendelését hitelesíti. Elég, ha mellé írja, hogy neve és címe további felhasználásá­hoz nem járni hozzá. Sérelmezik az elutasítást A Munkáspárt egyelőre tájékozódik A magyar Országgyűlés al­kotmány- és törvénysértő módon járt el, amikor úgy döntött: nem ír ki népszava­zást a NATO-csatlakozás ügyében. Ezt Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke tegnap jelentette ki. Véleménye szerint ebben az esetben a parlamentnek nem volt mérlegelési joga. A 100 ezer fölötti érvényes aláírással megerősített polgári kezdemé­nyezés ugyanis kötelezővé teszi a döntéshozatal jellegű népsza­vazás kiírását. A Munkáspárt elnöksége ezért alkotmányjo­gászokhoz fordul, és az év vé­géig eldönti: az Alkotmánybí­róságnál keres-e jogorvoslatot. A pártelnök úgy vélte: az embereket nem tájékoztatják kellőképpen a csatlakozás kö­vetkezményeiről. A kérdés azért is időszerű, mert Magyar- ország már a NATO „előszobá­jában” van: részt vesz a béke­partnerségi programban és NATO-fegyvereket vásárol. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNKNAK! Gördülékenyen. Továbbra is zavartalan a vasúti szállítás, a békefenntartók szerelvényei semmiféle gondot nem okoz­nak a hazai forgalomban. Ezt állapították meg a MÁV szállí­tási operatív bizottságának tag­jai, akik a helyszínen tájéko­zódtak a felszerelésekkel ér­kező szerelvények kirakodási rendjéről, elhelyezéséről és az amerikaiak véleményéről. « Kormányzati hajrá. Várha­tóan kétnapos évzáró ülést tart a héten a kabinet. A napirend ugyanis negyvenhárom pontból áll. Ráadásul a kormány tagjai az Országgyűlés csütörtöki ülé­sén is részt vesznek. Itt egyebek között a jövő évi költségvetés elfogadásáról szavaznak. Nincs változás. Az Alkot­mánybíróság - egy különvéle­ménnyel - szerdán elutasította azokat az indítványokat, ame­lyek a lakáscélú támogatások­ról szóló kormányrendelet több rendelkezését, így a szociálpoli­tikai támogatás szűkítését kifo­gásolták. A határozat megálla­pítja: az alkotmány egyetlen rendelkezéséből sem vezethető le az, hogy a jogalkotó - pél­dául a költségvetés nehéz hely­zete miatt - ne szigoríthatná e kedvezmény feltételeit. Értetlenség. A Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt egyelőre nem kapott választ arra a levelére, amelyet Horn Gyula miniszter- elnöknek írt a Budapest Bank privatizációja ügyében. Véle­ményük szerint a bank eladása kifejezetten hátrányos a magyar állam számára, tették szóvá a fiataldemokraták. Gyorsmérleg. Első küldött­közgyűlését tartotta szerdán a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Nyugdíjpénztára. A szerve­zet hosszú távú tervei szerint az általa kezelt vagyon az ezredfor­dulóra meghaladja majd a 3 mil­liárd forintot, de jövőre várha­tóan csak 86,5 millió forintot tesz ki. Az MSZOSZ nyugdíj- pénztárának jelenleg mintegy ezer tagja van. Sorra kerülnek a külföldiek is Utolérték önmagukat Az év legnagyobb eredmé­nyének azt tekinti Nagy Fe­renc, az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal el­nöke, hogy sikerült ledolgozni azt a mintegy 200 ezres lema­radást, amely a személyi kár­pótlási ügyekben korábban felhalmozódott. Mint a tegnapi sajtótájékozta­tón elhangzott: a kárpótlás le­bonyolítása eddig mintegy 9 milliárd forintba került az or­szágnak, és az árveréseket is fi­gyelembe véve, a hivatal két és fél millió emberrel került kap­csolatba. Feladataik ellátására az elmúlt évek során olyan nyilvántartási rendszert hoztak létre, amelyet a jövőben a köz- igazgatás jól hasznosíthat. Nagy Ferenc elmondta, hogy az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Részvénytársaság tervei szerint mintegy 5 mil­liárd forint értékű vagyont kí­nálnak fel a közeljövőben a külföldi kárpótoltaknak. Jelen­leg mintegy 10 milliárd forint­nyi kárpótlási jegy van külföl­diek kezében. Garanciára várnak. A Peda­gógusok Szakszervezete foly­tatni kívánja a tárgyalásokat a kormánnyal, mivel a december 15-i sztrájk óta nem történt semmiféle változás. A 25 szá­zalékos bérkövetelésből már korábban engedtek, ezért az ígért 19,5 százalékos béreme­lésre garanciát akarnak kapni. Elutasítás. A munkaadók sze­rint inkább provokáció, mint előterjesztés a kormány leg­újabb tervezete az ár-bér meg­állapodásra. Ebből ugyanis már minden olyan tétel kimaradt, amit a munkaadók fontosnak ítéltek. A munkavállalói oldal ugyancsak a tárgyalások folyta­tását szorgalmazza. Basszisták csúcstalálkozója. Nem volt még a magyar dalkultúrának egyszerre há­rom világklasszis basszistája, most - Kováts Kolos, Polgár László és Gregor József személyé­ben - van. A nagy trió főpróbát tartott a, pénteki közös koncert előtt. fotó.- feb/hajdu andrás » • • i ( U V A legnagyobb kisfiú. Fodor Gábor miniszter nyújtotta át tegnap a Magyar Köztársa­ság jó tanulója, jó sportolója kitüntetéseket. A legifjabb díjazott a gyenesapáti Molnár Dávid volt, aki remekül helytáll a BMX-Cross nyergében és az iskolapadban is. fotó: feb/hajdu

Next

/
Thumbnails
Contents