Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

4. oldal Világtükör 1995. december 18., hétfő Orosz választás nyilatkozatháborúval Kozirev attól tart, „Jó reggelt, elvtársak!”-kai köszönnek a tévében Érvényes az orosz parlamenti választás, mivel vasárnap dél­utánig a 105 millió szavazásra jogosult választópolgár 33 szá­zaléka járult az urnák elé. A győztes párt kiléte lapzártakor ismeretlen, az előzetes közvélemény-kutatások a Gennagyij Zjuganov vezette Kommunista Párt elsőségét jósolták. A Távol-Keleten az urnák zá­rásakor mintegy 55 százalékos volt a részvétel. Szibériában, illetve Oroszország középső területein is többen járultak az urnák elé, mint két éve. Cse- csenföldön, ahol a háborús vi­szonyok miatt már sötétedés előtt bezártak a szavazóhelyi­ségek, a központi választási bi­zottság adatai szerint 46 száza­lékos volt a részvétel. Borisz Jelcin elnök szerint Oroszországban lehetetlen a kommunizmus visszaállítása. A két hónappal ezelőtti szívro­hama után a barvihai szanató­riumban lábadozó, és ott sza­vazó államfő, tegnap közölte, hogy nem ért egyet azokkal az előrejelzésekkel, amelyek a po­litikáját támadó kommunisták és nacionalisták parlamenti előretörésére vonatkoznak. Jelcin nem zárta ki, hogy a választások után változhat a kormány összetétele, de leszö­gezte, hogy továbbra is kitart Viktor Csernomirgyin minisz­terelnök mellett. Gennagyij Zjuganov, a vá­lasztások favoritjának tartott kommunisták vezére úgy véle­kedett, hogy Oroszországnak nincs szüksége éles politikai fordulatra. „Pártom célja az el­lenzéki többség létrehozása” - mondta Zjuganov, aki vissza­utasította a kommunistáktól való félelmet. „Úgy nézek én ki, mint akitől félni kell?” - kérdezte szavazatát leadva. Jegor Gajdar exkormányfő, az orosz liberális reformerek vezére úgy vélekedett, hogy nem változnak az új dumában az erőviszonyok a demokraták, illetve a kommunista és nacio­nalista ellenzék között. Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőjobboldali Liberális De­mokrata Párt vezére szerint pártja legalább 40 százalékot kap. A politikus azzal vádolta meg a választási bizottságot, hogy az voksaik felét elcsalja. Megfigyelők szerint Zsiri­novszkij a két évvel ezelőttinél valószínűleg kevesebb szava­zatot szerez. Andrej Kozirev külügymi­niszter, aki egyéni jelöltként indult, a többi között arról be­szélt, hogy a kommunisták esetleges előretörése a gazda­sági helyzet elleni tiltakozást jelenti. „Minden eredmény el­fogadható, egy olyan kivételé­vel, ami után a tévébemondók Jó reggelt, elvtársak! köszön­téssel üdvözlik az országot” - mondta Kozirev. Második világháborús veterán szavaz fotó: feb/reuter Százmillió dolláros gyorsse­gélyt folyósít Boszniának a Vi­lágbank. A szervezet és más adományozók közös pénzét há­rom fő területen használják fel: a kormányzati szervek műkö­désének biztosítására, a kis- és középvállalkozások segítésére és a horvát-muzulmán föderá­ció leghátrányosabb helyzetű polgárainak alapvető segélye­zésére. Betiltotta a tanítást Szlová­kia tisztiorvosa az egyre na­gyobb méreteket öltő influenza­járvány miatt az ország vala­mennyi alap- és középiskolájá­ban. A betegek többségénél szö­vődmény, általában tüdőgyulla­dás lép fel. A szlovákiai egész­ségügy helyzetét tovább rontja, hogy egyes gyógyszertárakban nincs elegendő antibiotikum. Szélsőbaloldali csoportok utcai randalírozása miatt több mint hetven embert vett őri­zetbe a német rendőrség Ham­burgban. Mintegy ötezer ember vett részt azon a szombat esti tüntetésen, amelyen a „balol­dali ellenálló csoportok bűnö­zővé minősítése” ellen tiltakoz­tak. A felvonulók egy része au­tókat döntött fel és kirakatokat zúzott be. Több helyen bariká­dokat emeltek, amelyeket ké­sőbb meggyújtottak. Kifulladóban vannak a munkabeszüntetések Francia- országban. Párizsban a hét vé­gén közlekedtek két metró-, s az egyik HÉV-vonal szerelvé­nyei, a buszok 15 százaléka járt az utakon, s megindult a távol­sági vasútforgalom is Párizs, il­letve négy-öt nagyobb város között. A párizsi tömegközle­kedésben egyelőre ingyenesek a járatok. Izrael és Szíria december 27- én felújítja béketárgyalásait Washington közelében - jelen­tette be az Izraelben tartózkodó amerikai külügyminiszter, Warren Christopher. Az izra- eli-szíriai béketárgyalások központi témája a Golan-fenn- sík sorsa: a területet 1967-ben foglalta el Izrael Szíriától. Da­maszkusz az izraeli csapatok kivonását tekinti a békekötés előfeltételének, míg Izrael for­dítana a sorrenden. Az amerikai kormányzat egy része ismét költségvetési keret nélkül maradt, mivel nem sikerült megállapodni a kong­resszussal a működéshez szük­séges források kiutalásáról. A részleges kormányleállás a hét végén csak a turistákat érin­tette, mivel zárva maradtak a múzeumok, nemzeti parkok, könyvtárak és állatkertek. Má­tól valószínűleg kétszáznyolc­vanezer szövetségi alkalmazot­tat lesznek kénytelenek haza- küldeni. Horn Gyula elégedett az Unió madridi csúcsértekezletével Egyenlő pálya, egyenlő esélyek Magyarország üdvözli az Európai Unió csúcsértekezleté­nek döntését a kiszélesítés jövőbeli menetéről, mivel az egyenlő esélyt biztosít a társult országoknak - mondta Horn Gyula szombaton Madridban. A társult kelet-közép-európai országok, valamint Ciprus és Málta első számú vezetői Madridban háromórás megbe­szélést folytattak a csúcstalál­kozójukat lezáró EU állam-, és kormányfőivel. Ezt követően a magyar miniszterelnök újság­írók előtt megerősítette, hogy az Európai Bizottság a közel­jövőben ismerteti azokat a fel­tételeket, amelyek teljesítését elvárják a csatlakozni kívánó országoktól. A magyar delegáció a spa­nyol fővárosban szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság az Unió kormányközi értekezle­tének befejezte után, még 1997 vége előtt készítse el az egyes jelentkezőkről szóló or­szágértékelést. Horn Gyula szerint erre a csúcs résztvevői ígéretet tettek. „Mindez azt is jelenti, hogy 1998-ban meg­kezdődhetnek az egyes álla­mokkal a tagfelvételi tárgyalá­sok” - vélekedett a kor­mányfő, aki szerint az első körben 5-6 ország lehet majd a szervezet új tagja. A magyar miniszterelnök egyébként rö­vid kétoldalú megbeszélést folytatott Madridban Ion Ili­escu román államfővel. Hóm Gyula a találkozóról elmondta, hogy Bukarest és Budapest célul tűzte ki: 1996 márciusáig véglegesíti a két ország között jelenleg napi­renden lévő négy dokumen­tumot. Ezek a következők: a két ország közötti alapszerződés; az együttműködési mecha­nizmusra vonatkozó egyez­mény; a kisebbségi jogokról szóló, normákba foglalt do­kumentum; valamint egy megbékélési nyilatkozat. Nemzetközi il lem hely múzeum nyílt Új-Delhiben. Az érdeklődők modelleken, fotókon követhetik nyomon e fontos „dolog” fejlődését i. e. 2500-tól. A képen XII. Lajos fran­cia uralkodó széke látható, amelyen őfelsége könnyített magán. fotó: feb/reuter Megfejtették a művészettörténet legizgalmasabb talányát? Egy híres mosoly hátterében Leonardo isteni alkotását, a Mona Lisát nemcsak a hölgy, Lisa di Antonio Maria Gherardini bája és titokzatos mosolya teszi sejtelmessé, hanem az a különös, vad táj is, amely a kul­túrtörténet e kiemelkedő alakjának hátteréül szolgál. Művészettörténészi vélemé­nyek szerint a portré háttere önmagában is Leonardo egyik fantasztikus alkotása, mások úgy ítélték meg: a táj nagyon is valóságos. Az idők során a legválto­zatosabb vidékek merültek fel a Mona Lisa „eredeti helyszíneként”. Néhány amatőr művészet- történész, valamint több hiva­tásos kutató most azt állítja, hogy megtalálták az igazi helyszínt - Toszkánában, Leonardo szűkebb pátriájá­ban. Egyszerű megfigyelések­kel, történelmi kutatásokkal, és a legmodernebb számítógé­pes szimuláció segítségével sikerült azonosítani a festett tájat, amely Firenzétől 60 km- re délkeletre, Arezzo közelé­ben található. A kép hátterében balra lát­ható tavacska a Chiana-tó. Ami kanyargós útnak tűnik, az a valóságban egy csatorna, amely a tavat az Arno folyó­val köti össze. A jobb oldalon a Burgiano híd fedezhető fel, amelyen még ma is közle­kednek. Carlo Starnazzi, a firenzei h i ' 0 U. ,S 1 I' egyetem kutatója szerint Leo­nardo idejében 2,5 km-re a hídtól egy öreg kastély állt, ahonnan pontosan olyan lehe­tett a látvány, mint amilyet a mester a Mona Lisa mögé megfestett. Ezt számítógépes modellek segítségével sikerült bebizonyítania. Ma azonban veszély fenye­geti ezt a tájat. A firenzei ára­dások megakadályozására az olasz „vizesek” új gátat akar­nak építeni, amelynek hatására az évszázados Burgiano híd víz alá kerülne. S ha valóban ez a táj volt Leonardo valóságos mintája, a későbbi generációk számára ugyanolyan képzeletbeli lesz, mint amilyennek eddig hittük. Ferenczy Europress Tudósítónk jelenti az osztrák választásokról Gyűlnek a sötét fellegek Alig 14 hónap után vasárnap ismét parlamenti választások voltak Ausztriában. Lapzár­takor csak annyit lehetett tudni, hogy a konzervatív Néppárt, az ÖVP és a szocia­lista SPÖ alighanem fej-fej mellett végez a voksok ösz- szegzésekor. A nagy kérdés, milyen kabinet alakul majd, hiszen a 9 éve együtt kormányzó két nagy párt azon veszett össze, ami mife­lénk is vitatott: az ország eladó­sodása miatt le kell-e építeni a szociális juttatásokat, vagy emeljék az adókat. „Fizessenek a gazdagok” - hirdette az SPÖ. A papírforma szerint újra nagykoalíció lesz, hiszen az 5,8 millió választópolgár többsége a kiegyensúlyozott, a kölcsönös engedményeken alapuló poli­tika híve. Ám kérdés, hogy Jörg Hai­der tavaly 22,5 százalékot elért Szabadságpártja tovább erősö- dik-e. A vonzó demagóg, az erősen jobboldali Haider abban reménykedik, hogy a két nagy párt tovább veszít népszerűsé­géből, és 1998-ban már ő lehet a kancellár, mégpedig „erős, aki rendet csinál”. Haidert eny­hén szólva idegenkedve figyeli a Nyugat - és sok osztrák is. Sikere figyelmeztetés lesz, de talán éppen eddigi váratlan előretörése segítheti visszatérni az osztrák politikát a megszo­kott kerékvágásba. Abban mindenki egyetért, hogy a választások után semmi nem lesz már a régi Ausztriá­ban. Erősödhetnek a Zöldek, a Liberális Fórum, nagykoalíció helyett lehet akár szocialista, akár néppárti kisebbségi kor­mány - akár valamilyen al­kalmi koalíció. Alighanem az eddiginél ke­vésbé nyugodt idők várnak Ausztriára, Heltai András Orosz szakértők közreműködésével Phenjan fegyverkezik Észak-Korea 1996 végére olyan rakétával rendelkezik majd, amely atomrobbanófej továbbítására képes - jelen­tette ki a CIA vezetője. Az amerikai titkosszolgálat fő­nöke, John Deutsch szerint el­képzelhető, hogy Phenjan ti­zenöt éven belül interkontinen­tális rakéta birtokában lesz, amellyel elérheti az Egyesült Államokat is. A legaktuálisabb veszély most mindenesetre az, hogy Észak-Korea - orosz szakértők segítségével - máris mind kor­szerűbb rakétákat állít elő, ame­lyeket megvásárol tőle Szíria és Irán is. Az utóbbi ország az Irak elleni háborúban száz koreai rakétát vetett be. Phenjan nemrég kifejlesz­tette Rodong típusú rakétáját, amely 1000-1300 kilométer ha­tótávolságú - azaz elérhetik vele Tokiót, Pekinget, Tajvant, és Habarovszkot is. A követ­kező a kétfokozatú TD-1 és TD-2 lesz. Ezek a fegyverek 1500-3500 kilométerre juthat­nak el, tehát Délkelet-Ázsia legtöbb nagyvárosát veszélyez­tetik. A fejlesztésben az az orosz Makajev-féle tervezőiroda mű­ködik közre, amely az eredeti­leg a koreaiak által is épített Scud-típusú rakéták kidolgozá­sában is jeleskedett. • Nyugdíjazzák a brit elhárítás vezetőjét Feledékeny kémfőnök Furcsa helyzetbe sodorta fe- Iedékenysége Stella Riming- ton asszonyt, a brit elhárítás főnökét, amikor égy titkos nemzetközi biztonsági konfe­renciára utazott. A brit elhárítás vezetője úgy járt, mint az ismert kémanek­dota szereplője, aki napokig kószál a városban, és amikor már biztos benne, hogy nem követik, elmegy a megadott címre. Összekötőjét, bizonyos Smith urat keresi a megbeszélt jelszóval. Az ajtót nyitó férfi először értetlenül hallgatja, az­után fejéhez kap: „Ja, ^ön a spion Smithhez jött? Ő egy emelettel felettem lakik.” Stella Rimington is álnéven, nem saját útlevelével utazott. Ám elfeledkezett az indiai ví­zum beszerzéséről, így a repü­lőtéren nem akarták kiadni a beszállási kártyát. Kénytelen volt leleplezni magát, mire rö­videsen megjött a válasz Újdel­hiből, hogy az ottani repülőté­ren várja a beutazási engedély. A gép végül elindulhatott, fedélzetén Stella asszonnyal, de a start 87 percet késett. A hat­vanéves hölgy most bejelen­tette, hogy jövőre nyugdíjba vonul. Nem is nagyon marasz­talják: ugyanis ebben a szak­mában nem bocsánatos bűn a feledékeny ség. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents