Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-18 / 296. szám
2. oldal Megyei Körkép Űj igazgató az üzem élén - Harminc embert vettek fel - Húszszázalékos fizetésemelés Megháromszorozza árbevételét a Kábelgyár Fontos esztendőt tudhat maga mögött a Magyar Kábel Müvek balassagyarmati gyára. Az eddigi legnagyobb fejlesztés folyik a vállalatnál. A többségi tulajdonos Siemens elégedett az Ipoly- parti eredményekkel és változásokkal. Itt dolgozik az MKM legjobb szakembergárdája. Egyebek között ezekről is beszélt dr. Dékány László igazgató. Dékány László 1951-ben született Nagybánhegyesen. Általános és középfokú tanulmányai után '75-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett okleves villamosmérnöki diplomát. Egy évvel később megírta doktori disszertációját. A Magyar Kábel Müveknél dolgozik '76 nyarától. Volt MEO-vezető, főmérnök, kereskedelmi igazgató, vállalkozási főosztályvezető. Project-menedzserként tevékenykedett az Egyesült Arab Emirátusokban és Malajziában. Két gyermek atyja, felesége óvónő. Rendkívül fontos számára a nyugodt családi háttér. Hobbija a munkája, de szabadidejében szívesen fut, focizik és olvas. Tökéletesen beszéli az angol nyelvet. Jelenleg Balassagyarmaton él. Könnyű beilleszkedés-Mikor nevezték ki igazgatónak?- Ugyan formálisan csak idén augusztus elsejétől vagyok igazgató, de ennek a telepítési területnek a vezetőjeként már februártól tevékenykedem.- Ismerte a gyárat?- A mémökgárda gyakorlatilag húsz éve ugyanaz. Többségüket már régóta ismerem, hiszen az MKM-nél mindig remekül működtek a szakmai kapcsolatok. Nem volt nehéz beilleszkednem. Bátran állíthatom: az egész MKM-nél itt a legjobb a szakembergárda. Mérnököket, közgazdászokat tekintve az itteni gyár messze a legfelkészültebb társaság. De a munkások képzettsége is kiváló.-Miért kellett új vezető a gyár élére?- Alapvetően irányítási és szervezési problémákat éreztem én is és a vezérigazgatóság is. Végül is ezért került sor a kinevezésemre.-Elődjével éppen a határidők be nem tartása volt a legnagyobb baja a vezérigazgatóságnak...- A lényeg, hogy sikerült változtatnunk ezen. Sikerült eljutnunk a kollégáimmal februártól olyan színvonalra, hogy kiszállítottunk összességében 14 millió márka körüli értéket. Egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett.- Értesüléseink szerint nem könnyen került ide Berlinből az erősáramú kábelek gyártása.- A termékcsoport-áttelepítés azt jelentette, hogy Berlinben leépítettek közel százötven főt. Nagyon nagy tüntetések voltak. Az egész telepítési koncepció kérdésével a Siemens elnökének kellett foglalkozni.- Sok minden megváltozott az elmúlt hónapok alatt a gyarmati gyárban?- Lényeges fejlődés volt, amiben megmutatkozik az állomány rátermettsége, esze, gyakorlata, hiszen egy kiválóan működő termelés-irányítási rendszer beállt egyetlen hónap alatt. Jelenleg három hónapra előre finomprogramozunk, tehát márciusig napra lebontva tudjuk, mikor, melyik üzem, sőt melyik gép mit gyárt. A jövő év elejére a Siemens segítségével lesz egy számítógépes programozási rendszerünk, amely kiváltja a manuális tervezést.- Árbevétel?- Azzal számolunk, hogy október elsejétől ’96 szeptemberéig 1T milliárd forintos árbevételünk lesz. Harminc ember-A költségcsökkentésben is próbálnak előre lépni?- Az anyagköltség-csökkentés két részből tevődik össze. Minden gyártásnál akad hulladék. Nálunk ez öt százalék körül mozog. Csökkenteni fogjuk az amúgy nem túl magas számot. A gyáron belül működik egy hulladékfeldolgozó egység. A kábelt elemeire szedik. Az újítás és a pontosabb gépbeállítás meghozza az eredményt.- Ha így fejlődnek még a végén a gyarmati üzem lesz a Siemens legnagyobb hazai gyára!- A balassagyarmati gyár 3,8 milliárd árbevételt produkált az idei csonka gazdasági évben. Ez több mint a duplája az elmúlt évinek. A fejlesztések után mi adjuk az MKM termelésének ötven százalékát. Arra is megvan minden esélyünk, hogy ez tovább nőjön.- Lesz-e létszámleépítés?- Most vettünk fel harminc embert. A kulcsfontosságú gépeken most indítottuk be a negyedik műszakot, itt jelentkezett munkaerőigény. Azt sem tagadom: elképzelhető, hogy minőségi munkaerőcseréket hajtunk végre. Szociális biztonság- Azt mondják: aki a Kábelgyárban dolgozik, gyakorlatilag életbiztosítást köt.- Jól mondják! Stabil a gyár, aki megfelelően dolgozik, élete végéig megmarad a munkahelye. De a Siemens nyugdíjbiztosítás is igen előnyös az itt dolgozók számára. Aki a keresete fél százalékát befizeti, négyet kap mellé. Ráadásul a nyugdíjbiztosító befekteti, megfialtatja az összeget.-Milyen a szociális biztonság egy nyugati cégnél?-Talán sokak számára furcsa, de a szociális biztonság megvan. Mert például ingyenes a fogászat és az egészségügyi alapellátás.- Számíthatnak-e béremelésre a dolgozók?- A Siemens, mint profitorientált gazdálkodó szervezet alaposan megfontolja, mire költse a pénzét. De az is érdeke, hogy a dolgozók mindig pontosan megkapják javadalmazásukat. Januárban húsz százalék fölötti bérfejlesztést hajtunk végre. Nem keletkezik elegendő jövedelem, amely dinamizálhatná a lakásszektort, ezért annak felélése folyik. A jövedelmeknek a gazdasági növekedésig fékezniük kell ezt a folyamatot! Otthonaink jövője: lesz-e lakás jövőre? Fentiekről tárgyalt nemrég a Magyar Országgyűlés Építési és Infrastrukturális Albizottsága. Országgyűlési képviselőnket, az albizottság elnökét, Tamássy Istvánt (SZDSZ) a Parlamentben kerestük meg ez ügyben.-Képviselő úr, a megtárgyalt előterjesztést meleg szavakkal minősítette.-Csak az elismerés hangján szólhatok az előkészítő munkát végző pénzügyminisztériumi szakemberekről. Az ő gondozásukban az utóbbi tíz év leghasználhatóbb értékelése készült el.- A tanácskozáson elhangzott, hogy a lakáshoz jutás lehetőségében is távol vagyunk még Nyugat-Európától.- Magyarországon jelenleg egy átlagos lakást egy átlagos jövedelmű család hatéves bruttó bevételéből szerezhet meg. Ez tőlünk nyugatabbra két év munkájába kerül. A lakáskoncepció lényege, hogy ezen az arányon kedvezően tudjunk változtatni.- Mik a tervek a jövőben?- A problémával nem elég foglalkozni, azt meg kell oldani ! Ehhez pedig elsősorban szemléletváltásra van szükség. Tudomásul kell venni olyan tényeket, mint például az ipar 100 százalékos privatizálása, amely az egész építési rendszert megváltoztatta. Párhuzamosan változott a lakástulajdonosi szerkezet is, ma mintegy 90 százalék már magánkézben van. Magyarul: a társadalmi viszonyok változásához kell igazítani a megoldási lehetőségeket. A magánerős összeg, az állami támogatás és a kedvező hitelkonstrukciók hármas forrását kell szinkronba hozni. Példaként mondom, hogy egyebek között a hitelt biztosító pénzintézeteknek „nyújtott kamatozású” kölcsönlehetőséggel kell segíteniük az igénylőket.-A tanácskozás szünetében szó esett a lakáspolitika új „filozófiájáról” is.- A kormány a lakáspolitika kialakításakor abból indult ki, hogy a lakáskérdés egyre inkább a piac kompetenciája. A meghatározó folyamatok a gazdasági érdekeknek, elvárások függvényévé válnak. Mint nógrádi képviselő, illetve az albizottság elnöke, tisztában vagyok mind a helyi, mind az országos helyzettel. A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is a belátható időn belüli érzékelhető megoldást szeretnénk! G.Sz.L. 1995. december 18., hétfő TELJES AZ ASTRA - ARZENÁL! Az Opel mindent megtesz azért, hogy az Astra ismét kivívhassa az Önök megtisztelő elismerését: az eladási listák élén végezzen. Az eddig megszokottakon túl most az alábbi, igen lefegyverző érvek szólnak e típus mellett: • A hazai Astra Sedan 13%-kal olcsóbban kapható. • A rádiós magnó ajándék (Astra esetén). • Ingyen CASCO 1 évig! • A 2. és 3- évre is ingyenes Assistance. • KAMATMENTES HITELLEHETŐSÉG. • Használt ASTRA gépkocsik részletre is! Az akció december 31 -is tart! >—! yá _______________________QPEL0A Z ÖN óra. MÁRKAKIiRESKEDŐJE: KENDERESI ÉS TÁRSAI KFT. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 233. Tál.: 32/316-255, Fax: 32/310-539 Véradók kitüntetése Gyarmaton Ördög András száznegyvenszer adott vért, s öt is kitüntették a gyarmati véradók hét végi ünnepségén. A rendezvényen megjelent dr. Dömsödy Péter az ÁNTSZ Nógrád megyei igazgató főorvosa, Kovács Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Cse- key László az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke is. Jeléné Borkő Edit, a városi Vöröskereszt elnöke elismeréseket adott át. Dr. Dancsok Gyula, a véradó állomás nyugállományba vonuló főorvosa 35 éves munkásságáért kapott kitüntetést, dr. Kecskeméthy Gyula háziorvos pedig a véradók szolgálatában végzett tevékenységéért a Vöröskereszt országos vezetőségének ezüst emlékérmét vehette át. A többi között Jamber László ötvenszeres, Nagy Ignác harmincszoros véradó oklevélben részesült. Múltról, jelenről - a jövőért Előadássorozat indult a mátra- verebélyi művelődési házban a „A múltról, a jelenről, a jövőért” címmel. Az érdekes és izgalmas, kéthetente más és más témát felvető sorozatot Pál Józsefnek, a Palócföld főszerkesztőjének előadása nyitotta meg. Előadásának címe „Nógrádiak szerepe az irodalomban” volt. Az érdeklődők feleleveníthették és bővíthették ismereteiket az irodalom, a kultúra és a művészet szűkebb pátriánkra vonatkozó eseményeiről és nevezetes személyiségeiről. Az előadást kellemes beszélgetés zárta a közönséggel. Pál József főszerkesztő Örüljünk: nincs nyomor, csak szegénység! A dél-nógrádi települések infrastrukturális helyzete, etnikai problémái, valamint a munka- nélküliség kialakulásának okai voltak a témái annak a kerek- asztal-beszélgetésnek, amelyet a tolarencia-napok keretében rendeztek szombaton a palotási művelődési házban. A fórumot Erdős István író, újságíró, a TIT Nógrád Megyei Egyesületének ügyvezető igazgatója vezette. Erdős István szerint nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy napjainkra megváltozott-e a szemlélet, miszerint a falusi nép másodrendű. Ám törekedni kell a nyugat-európai stílusú falvak kialakítására. A gazdasági helyzetet kritikusnak nevezte mind a megyében, mind az itteni körzetben. Összefüggésbe hozta vele például a dohányzás kétszeresére emelkedését, a túlzó alkoholfogyasztást, a salakhegyekben rejlő sugárveszélyt. Rámutatott: Nógrád megyében az elmúlt 25 évben 50 százalékkal növekedett a daganatos betegségek miatti halálozási arány. A cigánykérdést napjaink legfontosabb kisebbségi kérdésének nevezte. Megemlítette: az új oktatásra szánt költségvetésben gyerekenként 18 ezer forintot lehetett igényelni a felzárkóztatásra, de a polgármesterek ezzel nem éltek. Juhász Gábor, a térség országgyűlési képviselője arról tájékoztatott, hogy a Világbank felmérése alapján Magyarországon 2,5 - 2,7 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. A felmérést készítők úgy fogalmaztak: „nyomor mnçs, csak szegénység. A munkanélküliséggel kapcsolatban arról beszélt: miután a dél-nógrádi emberek elsősorban a megyén kívül. általában Budapesten dolgoztak, a munkáltató a leépítések során főleg őket bocsátotta el, megtakarítva az utazási és az egyéb költséget. Elmondta: Pásztó nem tudja betölteni azt a szerepet, hogy kezdeményezze a települések közötti kapcsolatrendszer kialakítását, mert évek óta a saját problémáival van elfoglalva. Szerinte akár politikai eszközökkel is kell ezen a helyzeten változtatni. Az etnikai kérdésekről úgy fogalmazott: évszázadoknak kell eltelni ahhoz, hogy megoldódjon, ám ehhez az embereknek megfelelő tolarenciával kelJihozzááHniuk,. ;1 ,i-esj^t Konferencia Hegedűs Morgan emlékére Civilkezdeményezésre, megyei és városi szervek támogatásával rendeztek konferenciát szombaton Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban az öt éve fiatalon elhunyt salgótarjáni festő, Hegedűs Morgan emlékére. „Minden ünnep egyben emlékezés, s ez azért fontos, mert az utókornak csak az marad meg, amire emlékezünk” - mondta köszöntőjében dr. Szabó Istvánné, a gimnázium igazgatója. A művész munkásságának szakmai értékelése Kovács Bodor Sándor Befejezetlen kép című, Hegedűs Morganról szóló film bemutatásával indult. Utána a Bolyai tanulói mutatták be képelemző dolgozataikat. Milyen közegben dolgozott, festészetében milyen hatásokat érvényesített az alkotó? ezekre a kérdésekre adott választ Hann Ferenc művészet- történésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának előadása, amelyben kijelölte a festő helyét a századvégi magyar kortársművészetben. Halászná Szilasi Ágota, az egri Dobó István Múzeum művészettörténésze és Kelemenné Peák Ildikó, a Nógrádi Történeti Múzeum művészettörténésze a festői korszakokat, fejlődésének állomásait elemezte. A már nagyon beteg Hegedűs Morgan utolsó műveit a tarjáni megyei kórházban, a háromágyas kórteremből rögtönzött műteremben készítette el. A konferencia résztvevői - hangfelvételről - kezelőorvosától, dr. Halmos Pétertől szerezhettek erről tudomást. Hasonlóképpen képelemző dolgozataikat olvasták fel a miskolci Magyar Bölcsészeti Egyesület Egyetemének és az egri tanárképző főiskolának a hallgatói. Ezután Szabó Tamás szobrászművész, Földy Péter Munkácsy-díjas festőművész és Erdei Sándor iparművész visszaemlékezése hangzott el. Tomka István grafikus műtermében baráti beszélgetéssel zárult a rendezvény. Abban az alkotóműhelyben, ahol Tónikát megelőzően Iványi Ödön, utána pedig Hegedűs Morgan is dolgozott. (mj.) —.-------------J 1-----------------i X " V
