Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-15 / 294. szám

1995. december 15., péntek Hazai Körkép 5. oldal Csaknem száz civil szervezet mond véleményt A változások idei vesztesei Öt éve alakult meg a Társa­dalmi Érdekegyeztető Ta­nács. Ma már 73 civil szer­vezet, számos felekezeti és egyéb csoportosulás is ér­dekkörükbe tartozik. Tegnap Kristó Nagy István és dr. Kemény László társelnök tartott összegező tájékoztatót Csépe Béla (KDNP) és Győ- riványi Sándor (FKGP) rész­vételével. A TÉT szerint a munkavál­lalókat képviselő szakszerve­zeteken kívül jelenleg nincs igazi érdekképviselet, a pár­tok pártérdekeket érvényesí­tenek, és a kormányon lévők időnként - a „hatalmi gőg” pozíciójában - nem érzékelik a társadalmi gondokat. A par­lamenti demokrácia kétségte­lenül működik, de tény, hogy a civil szervezeteken kívül egyetlen más csoportosulás sem rendelkezik pártoktól független - a hatalomgyakor­lásban is használható -, reális képpel a társadalomról. A TÉT-hez tartozó csopor­tok, szervezetek rendszeresen végeztetnek szakértői vizsgála­tokat a lakosságot foglalkoz­tató problémákról. Elemzéseik szerint ennek az évnek a legna­gyobb vesztesei a nyugdíjasok és a fiatalok. B. K. Ellenzéki vélemények a pedagógussztrájkról Csak erkölcsi győzelem? A pedagógusok mai mun­kabeszüntetéséről tegnap két ellenzéki párt vezetői is kifejtették álláspontjukat.- A sztrájk sajnos jogos; végső elkeseredésükben dön­töttek így a pedagógusok - vélekedett Dobos Krisztina, az MDF parlamenti frakció­jának helyettes vezetője. Mint mondta, a mai helyzetet a kormányzat oktatáspolitiká­jának tehetetlensége idézte elő. A kabinet érzéketlen az alacsony fizetésű pedagógu­sok iránt. Az MDF-es képviselő sze­rint a pedagógus szakszer­vezetek alkalmatlansága is közrejátszott a sztrájkhelyzet kialakulásában. Furcsállta, hogy akkorra hirdették meg a sztrájkot, amikor a parlament a jövő évi költségvetés szá­mait már elfogadta, így köve­teléseiket már nem lehet ér­vényesíteni.- A Fidesz megértéssel fo­gadja a tervezett sztrájkot, de nem hiszi, hogy a pedagógu­sok elérik céljukat, vagyis a béremelést - mondta Pokorni Zoltán, a fiatal demokraták alelnöke. Az oktatásügy dol­gozói most legfeljebb csak erkölcsi győzelmet arathat­nak. Sajnálatos, hogy a szak- szervezetek ebben a válságos helyzetben sem tudtak össze­fogni. Magyar Bálint leendő kul­tuszminiszternek azt javasolja a Fidesz, hogy szakítson elődje gyakorlatával, bár, mint Pokomi megjegyezte, a politikus szakértelméről nin­csenek nagy véleménnyel. A következő hat hónapban 67 törvényjavaslat kerül a parlament elé Döntés elemi károk mérséklésére A kormány rendeletet alkotott az 1995. évi elemi károk mér­sékléséről - jelentette be tegnap a kabinet ülését követő saj­tótájékoztatón Kiss Elemér közigazgatási államtitkár. A rendelet mindazokat érinti, akik növénytermesztési tevé­kenységükhöz anyagköltség címén hitelt vettek fel, illetve ehhez kamattámogatást kaptak. Ha az idén elemi kár érte őket, kérhetik lejárt hitelük megújí­tását az illetékes pénzintézet­től. Az eredeti hitelszerződés időtartamára visszamenőleg, és a hosszabbításéra szintén kétszer tízszázalékos kamat- támogatás jár. Elemi kárnak minősül az előző három évhez mért 25 százalékos hozamérték-csök- kenés. A kedvezmények bizo­nyos köre az állami garanciájú hitelekre is vonatkozik. Az adóhatósághoz január 31 -ig be­nyújtott, s megfelelően doku­mentált kérelem alapján az ál­lammal szembeni tartozás el­engedhető. Hasonlóképp ked­vezményt kaphatnak azok, akik az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-től vettek fel hitelt. A tarto­zás jóváírására vonatkozó ké­relmeket ebben az esetben az ÁFI-hoz kell benyújtani, szin­tén január 31-éig. Az elemi kárt szenvedettek a hitelekből keletkezett adótarto­zások megfizetésére 12 hóna­pos APEH-halasztást is kérhet­nek és kaphatnak. A kedvezményekre jogosult­ságot a helyi agrárkamara iga­zolja a területileg illetékes gaz­dajegyző felmérése alapján. A dokumentumokat mindig a me­gyei földművelésügyi hivatal ellenjegyzi majd. Kialakította a kabinet a jövő év első felének törvénykezési menetrendjét is. Eszerint össze­sen 67 törvénytervezetet ter­jesztenek a parlament elé, kö­zöttük a társadalombiztosítás, a nyugdíj- és egészségbiztosítás szabályozásával kapcsolatos tervezetet és az államháztartási reform szociálpolitikai elemeit. (takács) Nem tárgyalták a korhatáremelést Elfogadott költségvetés nélkül is kézbesítik a nyugdíjakat A nyugdíjak és a különböző egyéb járandóságok kifizetését nem veszélyezteti, hogy nincs és nem is lesz január 1-jén el­fogadott költségvetése a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat­nak, a fedezetet az átmeneti törvény biztosítani fogja - hangzott el tegnap az önkormányzat közgyűlésén és az azt követő sajtótájékoztatón. Félő viszont, hogy az átmeneti helyzet gondokat okoz a szer­vezet működésében, így nem kizárt, hogy az év első hónap­jaiban egy-két napot késhetnek majd a kifizetések. À testület úgy ítélte meg - mondotta Mészáros Tamás, az önkormányzat elnöke -, hogy a költségvetés elmaradásáért nem az önkormányzat a felelős, és minden olyan megnyilatkozást barátságtalan lépésnek tekint, amely ezt a felelősséget a kor­mányzatról az önkormányzatra kívánja hárítani.A nyugdíjkor­határ emelésére vonatkozó kormányjavaslatot a közgyűlés nagy többséggel elvetette, és a továbbiakban nem is tárgyalt róla - mondta az elnök. A korhatár emelésének az átfogó nyugdíjreformból való kiragadását ugyanis nem tart­ják lehetségesnek. Bár az el­nökség és az önkormányzat korábban az emelés mellett tette le a voksot, de a reform kereteiben és komoly megszo­rításokkal. Az önkormányzat vélemé­nye szerint például a lehetsé­ges megtakarításokat a nyug­díjrendszer egészén belül kell felhasználni. Ezekkel az ösz- szegekkel lehetne és kellene megakadályozni a járandósá­gok értékvesztését. Ebbe a koncepcióba - egy későbbi időpontba - beilleszthetőnek tartják akár a járulék csök­kentését is. Az önkormányzat által elfo­gadhatónak ítélt korhatár-mó­dosítás a jelenleg javasoltnál jóval kisebb rétegeket szorítana ki a munkából - hangsúlyozta az elnök. Mindemellett a köz­gyűlés bízik abban, hogy a ké­sőbbiekben egy, a számára is elfogadható koncepciót tár­gyalhat majd. (deregán) Burkolt államadósság Ellentmondásos a vámbiztosíték helyzete Folytatódik az Állami Számvevőszék és a Pénz­ügyminisztérium vitája a vámbiztosítékról. Az ÁSZ- nak az a szándéka, hogy az Alkotmánybírósághoz for­dul az ügy tisztázásáért. Ezt tegnap jelentették be a Vám- és Pénzügyőrségen folytatott vizsgálat tapaszta­latainak ismertetésekor. A vita hátterében az áll, hogy a Pénzügyminisztérium évek óta közvetlen költségvetési bevételnek tekinti a vámbiz­tosítékot. A befizetések és a pénzügyi rendezések lebo­nyolítására bevételi számlát nyitott, és annak végösszegét 1993-ban és 1994-ben is el­vonta. így az esetleges vissza­fizetési kötelezettségek telje­sítésére nem maradt fedezet. A Számvevőszék azon az állásponton van, hogy a vám­biztosíték csak a vámeljárás lefolytatása után számolható el a központi költségvetés közvetlen bevételeként. Egyébként igen jelentős összegről van szó: ilyen cí­men 1993-ban 13,3, a múlt évben 23,5, a jövő évi költ­ségvetésben pedig mintegy 33 milliárd forint szerepelt, illetve szerepel a bevételek között. Az ÁSZ szerint a pénz­ügyminisztériumi elvonás miatt mindez burkolt állam- adósságnak tekinthető. Kisebbségi nap: december 18-án Rangos elismerést kapnak a legjobb patrónusok Az idén december 18-án először rendezik meg hazánkban a Kisebbségi napot. Ebből az alkalomból magas kitüntetést - Kisebbségekért díjat - kapnak a kiemelkedően sok munkát végző személyek, illetve szervezetek.- Ennek a napnak az a célja, hogy felhívja a többségi társa­dalom figyelmét a jelenleg Ma­gyarországon élő 13 kisebbségi közösség és a határon túli ma­gyarság gondjaira, problémáira- mondta a FEB-nek Tabajdi Csaba kisebbségi ügyekért fele­lős politikai államtitkár.- Kiss Nagy András Kossuth- díjas művész tervezte a plaket­tet, a hozzá tartozó 200 ezer fo­rinttal olyan kisebbségi vagy határon túli magyar személyek, illetve intézmények, szerveze­tek kaphatják meg, akik/ame- lyek az oktatás, a kultúra, a po­litika vagy a gazdaság területén kiemelkedő színvonalú tevé­kenységet folytattak a kisebb­ségekért. Az idén húszán részesülnek majd az elismerésben. A díjat a többségi társadalom tagjai, kül­földiek és nemzetközi szerveze­tek is megkaphatják. Odaítélé­séről a miniszterelnök dönt. Az idei díjazottak névsora: Autonómia Alapítvány; Gabriel Andreescu (Románia); a CSE- MADOK, a Szlovákiai Magya­rok Társadalmi és Közművelő­dési Szövetsége; Biró Gáspár jogász, az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának különleges jelen­téstevője; Csubela Ferenc (Vajdaság, posztumusz díj); a Duna Televízió', az Európai Népcsoportok Föderalista Uni­ója; Gandhi Gimnázium', a Hungarian Human Rights Foundation (New York); Don- csev Toso szociológus, Lásztity Péró fizikus, István Anna tan- felügyelő, Kaltenbach Jenő al­kotmányjogász, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség; Kató Béla lelkész (Románia), Kozma Imre címzetes apát; Ni­kolaus Lenau Közművelődési Egyesület; Őszi István diplo­mata, Schweitzer József főrabbi, Sütő András erdélyi magyar író és Szépfalusi István bécsi evan­gélikus lelkész. Szecső Barbara Elismerés. Az Európai Szakszervezeti Szövetség teljes jogú tagja lett a Ma­gyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége. A két­éves megfigyelői státust kö­vető felvétel után az MSZOSZ minden területen bekapcsolódhat az Európai Unió intézményeinek szo­ciális partnereként elismert szervezet tevékenységébe - közölték tegnap. Jutalom. Öt nap rendkívüli szabadságban részesítik a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő sorka­tonákat az idei szolgálati feladatok eredményes meg­oldásáért. A szabadságot december 22-e és január 2-a között kapják meg a kato­nák, hogy a karácsonyi vagy az újévi ünnepeket családi körben tölthessék. Várakozóban. Előrelátha­tólag csak ma folytatja útját az a 39 nehézgépjárműből álló NATO-konvoj, amelyik szerdán akadt el a Vas me­gyei Nemesbőd térségében. A gépkocsioszlop két ka­mionja ugyanis az árokba csúszott. Javaslat. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bi­zottsága tegnap felkérte a parlament elnökét, hogy kezdeményezzen hatpárti megbeszélést a választójogi rendszer és a népszavazási törvény módosítása ügyé­ben. Á testület egyébként úgy vélte, hogy a vegyes vá­lasztási rendszert fent kell tartani, de a részletek ki­munkálására, csakúgy mint a népszavazási törvény mó­dosítására a hatpárti plénum tesz javaslatot. Fenntartás. A Szakszer­vezetek Együttműködési Fóruma mindaddig nem írja alá az ár-bér megállapodást, amíg a költségvetési szféra béremelése ügyében nem születik egyezség. A szövet­ségi tanács tegnap ismerte­tett döntése szerint a SZÉF választott vezetői és ügyvi­vői felhatalmazást kaptak arra, hogy a Költségvetési Intézmények Érdekegyez­tető Tanácsában jószolgálati szerepet vállaljanak. Tékozlás. Tavaly több mint 10 milliárd forint vesz- • teséget jelentett a gyártók­nak és a terjesztőknek a szoftverek illegális terjesz­tése. és használata Magyar- országon, s hasonló kár érte az államkasszát is - közöl­ték tegnap. A hazánkban 1994-ben használt szoftve­rek 85 százaléka illegális másolat volt. A zsaruk szépe Miss Police 95. Hungary - ez a cím, no és a hozzá járó értékes díj, nem utolsósorban a szakma elismerése jár a képen látható hölgynek, Igaz Hajnalkának. A rendőrnők számára meghirdetett többfordulós ver­seny budapesti gáláján ugyanis neki ítélte a koronát a zsűri. Hajnalka igazán vonzó jelenség, noha nem a legszebb, hanem a legtalpraeset- tebb csinos hölgyet keresték a fegyveres testületben. A huszonhárom éves hajadon - miként a fittségi próba is tanúsította - hajlékony, izmos, teherbíró, s bár lövé­szetben kicsit lemaradt az élmezőnytől, a műveltséget, tájékozottságot firtató kérdések megválaszolásánál behozta hátrányát. A barna szemű, szép őrmester, a makói kapitányság bűnügyi osztályának vizsgá­lója, alapfokon beszél németül, szabad­idejében pedig az aerobicnak hódol. Kül­lemének további jellemzői: százhatvanöt centi magas és ötvenhat kiló. (t. m.) Hajnalka, Miss Police fotó: feb/diósi imre A sejtek, szervek átültetésének lehetőségei és buktatói Egy különleges agyműtét nyomában (H.) Egy oroszországi agyműtét kapcsán - a sebészek magzati ideg­sejtet ültettek át egy kómás beteg agyába - Vizi E. Szilveszter­rel, a neves magyar agykutató professzorral a sejt- és a szerv­átültetések kínálta új lehetőségekről, az agy betegségei elleni küzdelem nehézségeiről és sikereiről beszélgettünk.- Az átültetésekről sok vita zaj­lik, s az eljárás etikai megítélé­sében meglehetősen szélsősé- ' gesek az álláspontok.- Manapság jószerével min­denütt elfogadott az élő szövet gyógyító célú felhasználása. Általában sehol nem ellenzik, ha mondjuk a szülő odaadja egyik veséjét gyermekének - ha azzal megmentheti életét. Szakmai feltétel azonban, hogy műtétre csak akkor kerül­het sor, ha nem várható a szerv adományozójának egészség- romlása, és az átültetés az álla­pot javulását ígéri. Hazánkban minden olyan beavatkozás ese­tében, amelynek nincs tudomá­nyos előzménye, etikai bizott­ság dönt arról, elvégezhető-e a műtét vagy sem.- Kialakítható-e idegsejt- bank — hiszen e sejtek állítólag gyorsan pusztulnak?- Igen. Az tévhit, hogy a szervezetben folyamatosan ugyanaz a sok százmilliárd agysejt van jelen. Az állomány folyamatosan pusztul és újra­termelődik, az utóbbi képesség az öregedés során csökken.- Sejtátültetéssel gyógyít­ható-e a Parkinson-kór?- Tartós gyógyulást sajnos még nem sikerült elérnünk. Csupán azt, hogy az operált be­teg egy időre jobban lett, de ké­sőbb állapota ismét romlott. Egy magyar kutatási eredmény azonban sikerrel kecsegtet. Úgynevezett gambrion szövetet építettünk be az emberi agyba, amelynek az a tulajdonsága, hogy a sejtek újratermelőké­pességét fokozza. Az agykutatás nagyot fejlő­dött. Bizonyos idegsejteket te­nyészteni is lehet: 10-ből akár 10 milliót is lehet előállítani. Amit eddig csak a sci-fi köny­vekben olvashattunk, az fan­tasztikus valóság! Cs. Benkő Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents