Nógrád Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

Megyei Körkép 1995. december 14., csütörtök NÓGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA = NCSICS--------------........................... v <rt~'>7 Salgótarján, Bartók B. út 10. Tel./fax: (32) 316-476 Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf. 145. Gépjárműimportőrök figyelmébe! •• üzleti Ajánlatok Tőkéstársat keres!- Szabiés Antal magánvál­lalkozó, a Mátra lábánál (Ná­dújfalu előtt) épülő golfpá­lyához (33 ha.), és ugyan ezen a környéken épülő kamionos panzióhoz, motelhez (28 ha.) magyar vagy külföldi tőkés­társat keres! Továbbá Szoros­patakon épülő panziója (gyó­gyászati jellegű, rendelkezik orvosi rendelővel (25 nra), ét­teremmel (40 személy), va­dász szobával (15 személy), bolttal, stb.) mellett felépí­tendő kórház vagy magánis­kola (idegenforgalmi tanuló képzés, amelyhez gyakorlati helyet a szorospataki panzió, a nádújfalui golfpálya és a motel biztosítana.) Jelentkezni lehet: Szabics Antal 3070 Bátonyterenye, Jószerencsét út 7. (tel.: 32/353-681) *- Mágnesszelepet gyártó német cég Magyaror­szágon szeremé értékesíteni termékeit, amelyeket a követ­kező területeken használnak: automatika, nyomdaipari gépgyártás, hajtómű gyártás, szerszámgépgyártás, fűtés és légkondicionálás, hűtés, or­vosi műszerek, szaniteráruk beszerelése, hajóipar, környe­zetvédelmi rendszerek, vá- kumtechnika, vagongyártás, mosóberendezés, tűzvédelem, fröccsöntő gépek. A prospek­tusok kamarai irodánkban megtekinthetők. Ma délután 16 órakor „A gép- jármükereskedelem helyzete és problémái” címmel, szakmai előadásra és konzultációra kerül sor a Nógrád megyei Kereske­delmi és Iparkamara székházá­ban. (Salgótarján, Bartók B. út- Ausztrál cég hosszútávú együttműködést keres kft. és bt. vállalkozással, ami profil bőví­téssel jár. Információ: Tel./fax: 06-72-214-882. PIVINEX ’96 kiállítás Besztercebányán: ­10. szám alatt.) A program elő­adója dr. Győző Gábor, a Gép­járműimportőrök Szövetségének elnöke. Minden érintett kamarai tagot és más érdeklődőt várunk az érdekesnek és hasznosnak ígérkező találkozóra. 1996. június 20-ikán. Sörgyá­rak, malátagyártók, borkészí­tők, alkoholmentes italok gyár­tói és a velük kapcsolatos tech­nológia kiállítói és potenciális partnerei vesznek részt. HELYI ADÓ A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN Név ■ Iparűzési adó (%) Építmény­adó (Ft/m2) Komm, adó (Ft/fó) Egyéb adók Békéscsaba 5 50-300 1000 Debrecen 5 40-60 1000 Dunaújváros 0-6­­• Eger 4-8 50-90­Győr 4-8 30-40­Hódmezővásárhely 8 50-100 1500 Vállalatok és magánszemé­lyek külön komm, adója Kaposvár 4-8 20-50­Kecskemét 3-6 100 1000 Idegenforgalmi adó Miskolc 8 40.100­Nagykanizsa 8 300 2000 magánszemélyek építmény­adója van és magas Nyíregyháza 5 .­Pécs 8 100­Idegenforgalmi adó Sopron 5-8­2000 Idegenforgalmi adó Szeged 4-5 . 1000-2000 Idegenforgalmi adó Székesfehérvár 4-8 80 1500 Szolnok 6-8 100 . Szombathely 4-8 40-100 . Idegenforgalmi adó Salgótarján 8 300 1500 Partnert keres, kiállítókat, érdeklődőket vár: Kenguru-föld és Szlovákia Álláspontunk a helyi adókról Törvényi rendelkezések szerinf a gazdaságot érintő önkormány­zati döntések előkészítésénél ki kell kérni a kamarák véleményét is. Nógrád megye települési önkormányzatainál - ahogyan ország­szerte - éppen most vannak napirenden a helyi adórendeletek. Kamaránk felkészült arra, hogy a megye városainak helyi adóren­delet tervezeteit megfelelő körül­tekintéssel és a gazdálkodók ér­dekeinek figyelembe vételével véleményezze. Bizonyos szem­pontból érthető a városok törek­vése a helyi adók emelésére, de hosszabb távon a gazdálkodó szervezetek és a város érdekei egybeesnek! A NKIK információt kért az ország megyei jogú városainak helyi adóiról, illetve az ezen vá­rosokban jó eredménnyel alkal­mazott adókedvezményekről, az adók mértékéről, az 1996-ra ter­vezett változásokról. Kiderült: Salgótarjánban a legmagasabbak a helyi adók, a legtöbb város a mostani emeléssel állapít meg 8 ezreléket és sok olyan kedvez­mény van, illetve jelentős diffe­renciálás, ami különböző szem­pontok alapján alakul ki. (Mel­lékelt táblázat, balra.) A jelen­leg salgótarjáni helyi adók na­gyon megnehezítik a gazdál­kodó szervezetek működését.- Iparűzési adó: 8 ezrelék;- építményadó: 300 Ft/m2;-kommunális adó: 1500 Ft/ fő. A Nógrád megyei Kereske­delmi és Iparkamara nem dolgo­zott ki helyi adórendelet-terveze­tet, hanem az önkormányzatok tervezeteit véleményezi, ugyan­akkor szeretné segíteni a képvi­selő testületek munkáját azzal, hogy javasolja a következő elvek figyelembevételét: Iparűzési adó: A jelenlegi 8 ezrelék iparűzési adó emelését nem tartjuk járható útnak, sőt a felső határon belül differenciálást és kedvezményeket javaslunk. A 8 ezrelékes iparűzési adóból a termelő és szolgáltató tevé­kenységet végző gazdálkodók 30-40 százalékos adókedvez­ményt kapjanak. A kereskede­lemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek és a pénzintézetek fi­zessék a teljes 8 ezreléket. Ne fizessen iparűzési adót az a vállalkozás, melyiknek az éves árbevétele nem éri el a minden­kori minimálbér 20 szorosát. Termelési célú és szolgáltatást nyújtó beruházások esetén a be­ruházás nagyságától függően 1-5 év adómentességet javasolunk. Javasoljuk, hogy aki június 30- ig az egész évi iparűzési adóját kifizeti, az kapjon 20 százalék adókedvezményt. Százezer fo­rintnál több iparűzési adót fizető gazdálkodó szervezet az adófize­tés mértékétől függően az adó­felhasználást 10-20 százalékban célozottan határozhassa meg! Építményadó: A jelenlegi 300 Ft/m2 építményadó tovább nem emelhető. Javasoljuk a kü­lönböző engedmények és diffe­renciálás bevezetését! Attól függően, hogy az épít­mény külterületen vagy belterüle­ten helyezkedik-e el különböző legyen az építményadó mértéke. Befolyásolja a fizetendő épít­ményadót az is, hogy milyen te­vékenységet végez a gazdálkodó szervezet, (pl. a szórakoztatási, italmérés célú használat esetén legyen magasabb, mint a termelő tevékenységnél.) Sávos legyen a kialakítása at­tól függően, hogy mekkora az igénybevett alapterület. Kommunális adó: Emelését az NKIK szintén nem javasolja, tekintettel arra, hogy a megyében milyen magas a munkanélküliek aránya. A kommunális adó bármilyen mér­tékű emelése a munkáltatókat arra ösztönözné, hogy ne alkal­mazzanak új munkaerőt. Általában javasoljuk - vállal­kozóinkkal folytatott konzultá­ciók alapján - hogy az önkor­mányzatok a becsületes adófize­tők érdekében fordítsanak na­gyobb gondot a kintlévőségek behajtására. Igény mutatkozik arra, hogy az önkormányzatok rendszeresen tájékoztassák az adófizetőt arról, hogy mire fordít­ják a befizetett adót. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy az egyéni adófizetési ked­vezmények megítélése nem konkrét és minden érdekelt szá­mára elérhető és átlátható szem­pontok alapján történik. Ezt a kört feltétlenül szűkíteni javasol­ják a kamara vállalkozói. Sok további nagyon jó és meg­fontolásra érdemes javaslat is el­hangzott még az NKIK helyi adórendeletekre vonatkozó alap­elveink megfogalmazása során, amelyeket szintén az önkor­mányzatok figyelmébe ajánlunk: így például szigorúan adóztas­sák meg a megyében idegen munkaerőt foglalkoztató céget!- Iparűzési adókedvezmény­ben részesüljön az a gazdálkodó szervezet, amelyik exporttevé­kenységet végez.-Az építményadó befizetés­ből kapjanak adókedvezményt azok a vállalkozások, amelyek építményeiket nem tudják ki­használni, de értékesíteni sem. Ajánlásunkat Salgótarján vá­ros önkormányzatának és a me­gye minden városi, illetve telepü­lési önkormányzatának szánjuk. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet NKIK titkára Támadó kedvű az afgán agár - Tacsi kutya csak kicsit harap Kutyavilág lesz Tarjánban ? Felháborodott kutyatulajdonosok és -barátok egymás között beszélik meg az állatokhoz kapcsolódó legújabb fejleménye­ket. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének ’95 no­vember 27-ikén elfogadott rendelete a mozgolódás oka ... Természetesen azzal mindenki egyetért, hogy valami módon szabályozni kell a városban az állattartást. A két félnek érde­mes lett volna azonban tárgya­lóasztalhoz ülni, már csak a szakszerű és pontos megfo­galmazások végett is. Mert mekkora az a „kisebb területű ingatlan”, ahol két eb és há­rom hónapos korig annak sza­porulata tartható? De ez csak egy példa a sok közül. íratlan szabályok Van, aki nem szereti az állato­kat, van aki igen. Az emberi együttélés íratlan szabályait azonban e téren is mindenki­nek be kellene tartania, hiszen csak így élhetünk nyugodtan, harag nélkül egymás mellett. Tény, hogy a kutya harap, viszont csak akkor, ha arra va­lamilyen formában okot adunk. A téma pro- és kontra igazságokat rejt magában. Az elfogadott rendelet tár­gyalásakor a tervezet csak né­hány nappal korábban jutott el az állatvédőkhöz, másnapi vé­leményezési határidővel. A rendelet olvasói észrevé­teleiket összegyűjtve, írott formában készültek azokat a közgyűlés elé vinni, még az ügy tárgyalása előtt. Erre nem kaptak lehetőséget, ezért kí­vánják felhívni mindenki fi­gyelmét e témára. A probléma a szövegezés, a tartalmi pontatlanságokat ille­tően merült fel. Többek között az afgán agár kutyát a támadó természetű ebek közé sorolták, míg a rottweilert nem. A ku­tyákhoz valamelyes értő em­ber csodálkozva és megrökö­nyödve áll eme besorolás előtt Pénz beszél... A rendelet szerint a begyűjtött, beadott kutyákat bárki elviheti a befogási és tartási díj kétsze­resének megfizetése ellené­ben. Sokan kérdezhetnénk: mi szavatolja azt, hogy az így el­vitt állatokat nem fogják mondjuk pitbullok edzésére felhasználni? Mi garantálja, hogy az így megszerzett kutyák nem ve­szettek-e, nincs-e valamilyen betegségük? A tulajdonos csak az oltási lap felmutatása és a díj befizetése ellenében viheti el a kutyát. Másnak már nem kell az oltás meglétét iga­zolnia, avagy a kétszeres díj megfizetése felér egy oltással? Szinte mindenkit érintő probléma a kutyasétáltatás. A képviselő-testület szerint csak az általuk támadó természe­tűvé sorolt ebeket vagyunk kö­telesek szájkosárral is ellátva sétáltatni. ‘ Joggal kérdezhetjük, hogy - például - a tacskó nem tud be­lénk harapni? Az úgynevezett sétányokon pedig tilos kutyát sétáltatni. Ez rendben is volna, ha a rendelet szövege nem így szólna: „Az ebtartók kérésére a polgármester kutyafuttató területet, kutyaillemhelyet je­lölhet ki.” De mi alapján tiltunk vala­mit, ha annak legális feltételeit nem teremtjük meg? Új törvény születik Rengeteg kérdés van, amely az új rendelet kapcsán joggal merül fel az emberekben. így nem véletlen, hogy az állatvé­dők következő, mai összejöve­telének témája ez a bizonyos rendelet lesz. 18 órától a TIT székház emeletére minden ér­deklődőt vár az Állatvédő és Segítő Egyesület. Természetesen szívesen lá­tott vendég lenne az önkor­mányzat arra illetékes képvi­selője is, akivel érdemben tár­gyalhatnának az egyesület tag­jai mind az állattartásról szóló új rendeletről, mind egyéb kérdésekről. A kialakult feszült helyzet­ben persze semmi nem feles­legesebb a meddő vitánál, hi­szen az Országgyűlés előtt van az új állatvédelmi törvény, amely az Európa Unió előírá­sait is figyelembe veszi. A várhatóan januárban el­fogadásra kerülő törvény kap­csán ez a rendelet sok dolog­ban törvénysértővé válik, tehát mindenképpen újra kell tár­gyalni! Igaz, a jelénleg hatályban lévő állatvédelmi törvényt is sérti, hisz az kimondja, hogy kutya láncon tartása bármilyen körülmények között tilos! Azt viszont az önkormányzatnak is el kell ismernie, hogy egy törvény mindig magasabb erejű, mint egy rendelet, még ha „csak” kutyákról van is szó. Márton Ildikó Pásztóval vagy nélküle ? Tisztelt Hasznosi Választópolgár ! Úgy adódott, hogy decem­ber 17-én, vasárnap Auszt­ria és Oroszország válasz­tópolgárai mellett Hasznos városrész lakói is a szava­zóurnákhoz járulnak. Utóbbit ki vagy kik szer­vezte illetve szervezték, ki vagy kik irányítja illetve irányítják, kik akarják, mi­ért akarják? Nem tudom. Azt viszont igen, december 17-én nemcsak Ausztriában és Oroszországban, hanem Hasznoson is sok minden eldőlhet. Mint minden választásnak, a hasznosi népszavazásnak is van TÉTJE: vagy marad az integrá­ció továbbra is az erők és lehe­tőségek egyesítésével, vagy az elkülönülés, a városból történő kiválás fog győzedelmeskedni. Ma (még) kevesen hiszik el Magyarországon, hogy egy po­harat - amelynek molekulái egységbe forrva adják a formát - összetörni csupán pillanat műve. De ezeket alkalmasint újra összerakni mennyi ener­gia! Ezt fel, vagy fel nem is­merve igazolja az ország gaz­dasági-pénzügyi politikája. Tisztelt Választópolgár ! Önnek a szavazófülkében el kell dönteni, hogy az utóbbi évtizedek integrációja - Pásztóval - a település javára vagy kárára történt-e? Rom­lást, stagnálást avagy fel- emelkedést hozott-e a közös­ség számára? Hitem és meggyőződésem szerint: az utóbbit! Nem kívánok a statisztika — sokszor valótlanságot mu­tató - köntöse mögé bújni -, de tény, hogy a település inf­rastrukturális állapota, szol­gáltatása nem rosszabb, mint a városé, s ami ma még nincs, az Pásztón sincs. (Például központi szennyvízelvezetés.) Tény ugyanakkor, hogy a városban közútjaink még mindig huszonkét százaléka kiépítetlen földút, ősztől tava­szig sártenger! — míg Haszno­son ez már szóba sem kerül­het . . . Kérem, valamennyien élje­nek alkotmányos jogukkal és a népszavazáson bölcs belá­tással döntsenek lakóhelyük sorsáról, jövőjéről. Pásztóval, vagy nélküle, az önállóság számos felelősségét vállalva. A döntés természetesen Önökön múlik. Mi a jó szom­szédi viszonyt fenntartjuk, ha különválnak, de amit jobban szeretnék: a házasság békés, és e közösségeket továbbra is összetartó édes zamatát. Dr. Dobrovoczky István Pásztó, Hasznos Mátrakeresztes polgármestere IQú nógrádi zongoristák sikerei Gyöngyösön Már növendékként is jól muzsikálnak Bartók Béla halálának 50. évfordulójának emlékére zongo­raversenyt rendezett a gyöngyösi Pátzay János Zeneiskola Heves és Nógrád megye zongoraszakos tanulóinak a közel­múltban. A két megye zeneiskoláiból hetven növendék mérte össze tudását a zeneművészeti szakközépiskolák ta­náraiból álló zsűri előtt. A nógrádiak jól szerepeltek. Az I. korcsoportban különdí- jat kapott: Tari Zsuzsanna, a pásztói Rajeczky Benjamin Ze­neiskola tanulója. Tanára: Ju­hász Flórián; Rozgonyi Kata­lin, a Salgótarjáni Zeneiskola tanulója, harmadik helyezést ért el. Tanára: Szabó Istvánné. A II. korcsoportban harma­dik helyezést ért el Mizsák Ge­orgina, a szécsényi zeneiskola tanulója. Tanára: Lévárdi Be­áta. Ugyanebben a korcsoportban versenyeztek Sóvári Katalin és Szűcs Árpád, a Salgótarjáni Ál­lami Zeneiskola tanulói, mind­kettőjük tudását első helyezett­ként értékelte a zsűri. Tanáruk: Somogyi Zoltánná tanári külön- díjban részesült. Becze Lajos Salgótarján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents