Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

1995. november 30., csütörtök Mozaik 9. oldal Átfogó francia filozófia St. Glass Oblösüveggyártó és Forgalmazó Rt., az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázatán a francia és a ma­gyar kormány finanszírozása mellett valósítja meg a TQM nevet viselő rendszert, amely teljes köri! minőségirányítás, azaz egy olyan vezetési filo­zófia, amely valamely szerve­zet minden folyamatának, termékének, szolgáltatásának jobbítására törekszik. A módszer magyar össze­fogója a Franco Kft., a francia céget a Possard képviseli. Előzetes információnk szerint a francia cég képviselője jövő héten, a hét második felében a gyárba látogat és előadást tart. Országgyűlési döntésre vár a tervezet Adókedvezmény, hol késel? Megyénkben is nagy az ér­deklődés az exportnövelő kedvezmények iránt. Dr. Gu- lácsi Gábor, a minisztérium közgazdasági államtitkár-he­lyettese válaszol a témával kapcsolatos kérdésekre.- Mikor tudnak többet az adókedvezményről ?- A kormány jövő évi adópo­litikája az egyensúly javítása mellett hangsúlyt helyez a gaz­daság növekedésére is. Ezt a tár­sasági adórendszerben a külön­féle beruházást ösztönző adó- kedvezmények jelentik: ezek rendkívül sokrétűek. Az említett adókedvezmény egyelőre csak javaslat, az Országgyűlés egyet­értése után lehet számolni vele!- Miért csak az export növe­kedését veszik figyelembe? A pi­acok megtartása is legalább olyan fontos.- A gazdaság jelenlegi hely­zetében prioritást élvez a fizetési mérleg javítása, amelynek döntő tényezője a kereskedelmi egyen­leg. Ezért az adókedvezmények célja sem lehet más, mint a gaz­daság tartós növekedésének, strukturális átalakulásának elő­mozdítása. A vállalatok e célnak megfelelő tevékenysége pedig csak az export növekedésével és az ehhez előírt egységes norma­tívával mérhető: az adókedvez­mények nem igazodnak az egyes vállalatok gazdálkodási körülményeihez. Egyébként az „export megtartása” a jelenleg alkalmazott árfolyampolitika mellett sem egyértelmű.-Meddig tarthat a jelenlegi külpiaci konjunktúra?- A nemzetközi prognózisok szerint az elkövetkezendő évek­ben nem várható a kedvező vi­lággazdasági konjunktúra meg­törése, továbbá az integrációs és szabadkereskedelmi megállapo­dásaink által nyújtott keretek hosszabb távon is kedvező érté­kesítési lehetőséget biztosítanak. A fejlett ipari országokban a gazdasági fellendülés kedvező iránya folytatódik. A számunkra legfontosabb piacot jelentő Nyugat-Európában három szá­zalék körüli gazdaságnöveke­déssel és a külkereskedelmi for­galom 6-8 %-os bővülésével számolhatunk. Kivitelünk jó­részt a belgazdaság alakulásától függ. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulásában szerepet játszott a kormány forintleérté­kelési politikája. Úgy ítéljük meg, hogy a kedvező külpiaci konjunktúra hatékony kiaknázá­sára mód nyílik a kormányzati intézkedésekkel. Venesz K. Nógrádból indult a Mátra ásványgyűjtő bányászának életútja Károly bácsi, a kristálykirály A vadregényes Mátra szépsége minden évszakban gyönyör­ködteti a természetjáró embert. Jól teszi a fáradt turista, ha pihenésképpen pár percre betér a Mátra aljában fekvő Gyön- gyösoroszi községben Nagy Károly ásványgyűjtő otthonába. kalkopirit. A látogatók egyik kedvence, a fantá­ziát legjobban megmozgató arany­sárga markazit. A szemlélő a hegység mélyének drágakő barlangjában érzi magát! A pompás színha­tás még fokozódik, amikor a vendéglátó ultraibolya lámpá­val világítja meg az egyes ásványokat. Az UV lámpa fé­nyében a kalcit vö­rös színt bocsát ki, az aragonit narancs színben pompázik, az opál sárgává vál­tozik.- Honnan ered Károly bácsi gyűjtő szenvedé­lye? - kérdezte csoportunk egyik fiatalja. ,- Nógrád megyében, Mátra- verebélyben születtem -, kezdte élete történetét. Édes­anyám 45 éven keresztül a köz­ség szülésznője volt. Akkor a legtöbb gyereknek volt valami­lyen ragadék neve, engem Bába Karcsinak neveztek el. Nem ha­ragudtam érte, büszke voltam rá, hiszen édesanyámat min­denki tisztelte. A természet sze- retetét a verebélyi iskolában Varjasi László tanár úr oltotta belém, akire mindig szeretettel emlékszem vissza. Fiatal koromban Kányáson és az Aknamélyépítő Vállalat­nál dolgoztam. 1971-től a Gyöngyösoroszi Ércbányához Nagy Károly ásványgyűjtő: nyakában nagyító, kezében „bányavirág" A lakás előszobájában és az in­nen nyíló nagyobb szobában az oroszi ércbányászat emléktár­gyai között nagyon szép kristá­lyos ásványok igazolják a házi­gazda több évtizedes gyűjtő­szenvedélyét. A látványtól szinte eláll a vendégek léleg­zete. A gyönyörködés hangta­lan pillanatai után csak azt lehet hallani, hogy ez csodálatos. A szoba közepén lévő aszta­lon, a falak melletti polcokon, a szekrényekben szebbnél szebb kristályos ásványok és ércek vannak. A többi között ezüstö­sen csillogó antimonit, sárga, szürkésbama és vörös színek­ben pompázó kristályos szfale- tit, cseppkőszerű, ágas-bogas fehér aragonit (vasvirág), ólomszínű galenit, zöldessárga kerültem és bányatechnikus munkakört láttam el. Itt főleg cink és ólomércet bányásztunk. A robbantás többször üregeket tárt fel, melyek falát szebbnél- szebb csillogó kristályok borí­tották. Ha időm engedte, ezeket én vésővel vagy fejtőkalapács­csal szedtem le a kőzetről. Eb­ből a szenvedélyből ez lett - tárja szét a karját a kincseire mutatva. - Emlékszem, hogy egyszer olyan nagy üregre buk­kantunk, amelyben egy autó is elfért volna. A fala kvarckristá­lyokkal volt tele. A világon ne­künk volt a legszebb kompresz- szortermünk, — ametisztből! A legszebb kristályok a British Múzeumba kerültek. — Nemcsak helyben talált kristályai vannak.-Sokszor bebarangoltam a Mátrát, gyűjtöttem Recsken, Parádsasváron, Mátraszentim- rén és a hegység minden lelőhe­lyén. Rendszeresen járok hazai és külföldi ásványbörzékre. Cserével és vásárlással jutottam ausztráliai nemesopálhoz, pemi pirithez, dél-afrikai gyé­mánthoz, erdélyi antimonithoz, svéd termése­züsthöz és brazil acháthoz. Egyik antimonit kristá­lyomat bemu­tatta a Magyar Televízió is. Több ásványom a Magyar Nem­zeti Múzeumban látható. Kedvenc greenockit kristályomnak vé­dettséget javasolt a Nemzeti Múzeum. Soha nem válók meg tőle, olyan szép és olyan ritka. Vidám tekintete most kissé komorrá változik.-Sajnos, a 250 méter mély akna a 70 km-es bányajáratával együtt ma már a múlté. 1987- ben bezárták, elöntötte a víz. Azóta külföldről vesszük az ólmot és a cinket - aztán ismét mosolyogva folytatja: - felesé­gem, - aki nem bocsátja meg, hogy köveim kiszorították a családot a lakás egy részéből -, azt mondja, hogy ez a gyűjtés már nem is szenvedélyem, ha­nem mániám és aránytalahul sok időt töltök vele. Lehet, hogy igaza van. De mit tegyek, amikor iskolás gyerekekkel, geológus egyetemi hallgatóival gyakran megáll házunk előtjtaz autóbusz. Megnézik gyűjtemé­nyemet és én szívesen kiviszem őket a lelőhelyekre. A gyerekek, a fiatalok kö­zül többen visszajönnek hoz­zám és én barátságosan foga­dom őket. Sok időt töltök a természetben, talán ezért-Hs egészséges vagyok. Az or­vosnál kartonom sincs. 1 ló/.­Szfalerit a gyűjteményből zám a természetgyógyászok is tapasztalatcserére jönnek. Most 63 éves vagyok és a kristályaim vigyáznak rám. Dr. Kun Atidiffcs A népművelők egyesületének vándorgyűlése - Hol van a kulturális lobby? Végvárak utóvédharcai A Magyar Népművelők Egyesületének XII. vándorgyűlését nemrég - november első felében - tartották Zalaegerszegen. Vajon, hogyan látják a szakma képviselői a magyar művelődés helyzetét a '90-es években, napjainkban? Erről váltottunk szót Salgótarjánban Tóth Csabával, a Magyar Népművelők Egye­sülete országos elnökségének tagjával és megyei elnökével, aki a vándorgyűlés egyik szakmai szekcióját is vezette.- A vándorgyűlésen körülbe­lül 250-es vettünk részt az or­szág minden régiójából, vagyis a teljes szakmának mintegy ti­zede ott volt Zalaegerszegen. Mind a plenáris üléseken, mind a szekcióbeszélgetéseken, ahol az igazi műhelymunka zajlott, a legégetőbb gondokról volt szó. A pápaságtól Bokrosig-Milyen főbb megállapítá­sok hangoztak el az üléseken?- Ezek témái között szerepelt például Földiák András, a népművelők egyesülete elnö­kének kultúratörténeti áttekin­tése A pápaságtól a Bokros­csomagig címmel. Ez a műve­lődéstörténeti összefoglalás a mindenkori hatalom és a kul­túra viszonyát elemezte, napja­inkról szóló megállapításai nem voltak éppen hízelgőek. Vitányi Iván, az Országgyűlés kulturá­lis bizottságának elnöke, a népművelők egyesületének tagja kapcsolódott e témához, s amikor a kultúra mai állapotát boncolgatta, szót ejtett a nem, vagy alig-alig létező „kulturális lobby” gyengeségeiről is. Han­goztatta: naponta éljük át a kul­túra kudarcát, bár még több­nyire működnek az intézmé­nyek, a kultúra végvárai.- Végvárak, utóvédharcok?- A kérdőjel itt némi opti­mizmust is sugallhat. Amit Vi­tányi Iván is említett, az intéz­mények működésében fontos a helyi akarat. Vadász János, a Közművelődési «sl'KöTjtyiijte­ményi Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke ezzel összefüg­gésben a szakmai összefogásra, a hatalommal szemben az ér­dekképviselet fontosságára, ha úgy tetszik, a polgári ellenállás szükségességére hívta föl a fi­gyelmét. Addig kell cselekedni, amíg normatív szabályozók vannak, s az ezért való harcban még partnerek az önkormány­zatok. Ha ezt a harcot elveszít­jük, már az önkormányzatok is ellenfeleinkké válnak. Ha jelen­tős mértékben csökken a köz­ponti támogatás, akkor az ön- kormányzatok radikális lépései következnek az intézmények fenntartása, működtetése terén. Intézményi leépítések- Miben látják a művelődési központok feladatait?- Éppen az általam vezetett szekcióban volt erről szó. A hét közül talán itt zajlott a legidő­szerűbb eszmecsere, két okból. Egyrészt azért, mert a művelő­dési otthoni intézményrend­szerből a legtöbb támadás ezt az intézménytípust érte. Más­részt, munkánkban vett részt a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium közművelődési fő­osztályának vezetője, dr. Stri­ker Sándor és helyettese, Kere­kes László, valamint Vitányi Iván, Schiffer János országgyű­lési képviselő, Budapest főpol­gármester-helyettese. A részt­vevők sajnálattal számoltak be arról, hogy több megyében föüriäük a mogÿei* szaktanács­adói teendőket ellátó intézmé­nyek megszüntetése, illetve le­építése. Ezek a többnyire szakmailag megalapozatlan tö­rekvések megbontják a közmű­velődési intézményrendszer máig megőrzött országos rend­szerét. Az élő példa Nógrád, ahol a megyei közgyűlés veze­tői részéről szintén fölmerült a Nógrád Megyei Közművelő­dési Központ megszüntetése. Van jó példa - jó messze Ugyanakkor több jó példa akad ennek ellenkezőjéről, fő­leg a Dunántúlon.- Születtek-e javaslatok e helyzet pozitív befolyásolására?- Egyebek között javasoltuk, hogy a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium miniszteri rendeletben fogalmazza meg a megyei önkormányzatok ré­szére az ellátandó minimális feladatkört és a kialakítandó szaktanácsadás és szolgáltatás minimális szervezeti nagyság­rendjét. Továbbá, támogatjuk a minisztérium közművelődési főosztályának azon törekvését, hogy a miniszter ágazati fele­lősségét hangsúlyozva, kérjen tájékoztatást a megyei önkor­mányzatoktól a közigazgatási és közművelődési feladatok el­látásának fedezetére rendelke­zésre bocsátott normatíva fel- használásáról. Annak dacára, hogy idén a vándorgyűlésen is a lét, nem lét szintű válsághelyzettel kellett szembesülni, a szakma jövőtu­data mégis él még. Úgy váltunk el, hogy jövőre ismét találko­zunk. Amiért ez Nógrádban kü­lön érdekes, ha lesz, a tizen­harmadik vándorgyűlést Salgó­tarjánban rendezik meg: ekkor lesz 30 éves a József Attila Művelődési Központ, '-mén * Hálózat, ügynök és demokrácia Titokban véd a szolgálat A Rabin-gyilkosság nyomán számtalan kérdés fogalmazódik meg, amire az állampolgárok választ, magyarázatot várnak. Ám a józanul gondolkodó ember azt is tudja, hogy éppen a demokratikus jogrend és a jogtisztelő állampolgár érdeké­ben kell e szervezeteknek titkosan dolgozniuk, amiből követ­kezik, hogy sok minden nem kerülhet a nyilvánosság elé. Ez nem jelenti a demokrácia gyengítését, sőt: erősítését szol­gálja. Ezek tudatában kerestük föl a nemzetbiztonsági szol­gálatokat felügyelő tárcanélküli minisztert, Nikolits Istvánt.-Miniszter Úr! Sokan kér­dezik: ha a Sin Bét, a híres iz­raeli titkosszolgálat nem tudta elhárítani a politikai gyilkos­ságot, akkor ez reális veszély lehet nálunk is?- A kérdésnek két része van: az egyik a titkosszolgála­tok tevékenységével függ ösz- sze; a másik a kormányfők, védett vezetők személyes biz­tonságával megbízott szolgá­lattal kapcsolatos. Nálunk Magyarországon a titkosszol­gálat munkája előzetes, meg­előző jellegű. Vagyis arra irá­nyul, hogy felderítse a ve­szélyforrásokat, amelyek ter­rorcselekedetekhez vezethet­nek. Egyedül nem megy A Nemzetbiztonsági Hivatal - foglalkozik azokkal a csopor­tokkal, mozgalmakkal, ame­lyeknek alkotmányba ütköző törekvéseik, céljaik vannak. Az érintett vezetők személyes biztonságáért viszont a bel­ügyminiszter felügyelete alá tartozó kormányőrség a fele­lős.-Hazánkban nem lenne le­hetséges az elnököt közelről lelőni?- Bízom benne, hogy nem. De látni kell a különbséget a mai magyar viszonyok és az izraeli helyzet között. Ott a konfliktusok erőssége, a pol­—■ i < a -------­g ároknál lévő fegyverek nagy mennyisége, az éles politikai szituációk, a környezeti ve­szélygócok más alaphelyzetet jelentenek ilyen tekintetben is. Szerencsére nálunk ezek a té­nyezők nem állnak fenn.- Tudhatunk-e arról, hogy milyen kapcsolatrendszerrel működnek a magyar titkos- szolgálatok?-A titkosszolgálatok min­denütt bel- és külföldi kapcso­latrendszerekre épülnek. Ná­lunk is így van. Belföldön el­sősorban a rendőrséggel, ha­tárőrséggel, vám- és pénzügy- őrséggel, adóhatóságokkal dolgozunk együtt. A titkos- szolgálatok felderítő munkája után az ügyek egy részét az a szerv veszi át, amely jogosult az eljárásra. Kiemelten fel­adatkörünkbe tartozik a kém­elhárítás és a terrorizmus el­leni küzdelem. A rendszervál­tozás óta bővültek az együtt­működési lehetőségeink a kül­földi titkosszolgálatokkal. Cél és eszköz- Az ügynökhálózat tekinte­tében mi az álláspont és a gyakorlat?- Minden szakmának meg­van a maga sajátos eszköz- rendszere. Ez így volt, így lesz és máshol is így van. Aligha képzelné el bárki is, hogy egy cukrásznak úgy kelljen süte- ___A_£___ *. *__2____;____! m ényt sütni, hogy nem kap hozzá lisztet, cukrot. Tehát a főkérdés nem az, hogy kell-e a hálózat, hanem, hogy mire használják. Általában minden eszközt, a hálózatot is, lehet tisztességtelen módon föl­használni. Remélhető, hogy karácsonyra megszületik a törvény, amely erre nézve is - az eddigi szokásjog helyett- szigorú szabályozást fog adni. 1990 óta antidemokratikus cé­lokra az ügynökhálózatot nem használták fel hazánkban. Érzékeny téma-Az 1990 előtti időkben ügynökként foglalkoztatottak kilétének felfedése milyen kö­vetkezményekkel járna? Van­nak-e nyilvántartások a ré­gebbi ügynökökről?- Ez roppant érzékeny téma. Ismeretes, hogy 1990- ben jogutód nélkül szűnt meg az egykori, belső elhárítással foglalkozó III/III-as ügyosz­tály, amelyet sokszor használ­tak fel sanda politikai szándé­kokkal. Az irattár a belügymi­niszter felügyelete alatt mű­ködik, a lezárt ügyeket ott őr­zik. Az ügynöktörvény világo­san rendezi, hogy az ügynököt is megilletik a demokratikus személyiségjogok. Szigorúan szabályozott keretek között dolgozik két — bírókból álló - testület, amelynek feladata azok átvilágítása, akik a köz­élet területén dolgoznak. Ha­marosan létrejöhet az Állam­biztonsági Történeti Hivatal, ennek keretében lehetőség nyílik arra, hogy mindenki be­tekinthessen a róla készült és már lezárt iratokba, ám azt nem tudhatja meg ki volt az, aki megfigyelte. T. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents