Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

6. oldal Közélet 1995. november 30., csütörtök Tisztességes legyen a politikus és körültekintő Vastagh Pál igazságügy-miniszter a főzésről, a politikáról és a jogalkotásról Az igazságügy-miniszter, aki korábban egyetemi oktató és párt­funkcionárius volt, azt vallja, hogy egyetlen politikus sem kaphat felmentést az egyetemes emberi értékek képviselete alól. Kor­mánytagként arra törekszik, hogy mint jogász ne kerüljön ellen­tétbe pártpolitikusi énjével, ezért a kényesebb témákat igyekszik előzetesen egyeztetni kollégáival. Nem fél attól, hogy más testüle­tek gyengítik minisztériuma szerepét a törvényelőkészítő mun­kában, mert a Miniszterelnöki Hivatal ilyetén „erősítésének” öt­lete húsz-harminc éve forgalomban-van. Vastagh Pál egyetért azzal, hogy még jó ideig eltart a jogrend egészének stabilizáló­dása, s különösen érvényes ez a gazdasági jogszabályokra.-Bevezetőül engedjen meg miniszter úr egy személyes kér­dést: hogyan sikerült az az ebéd, amit szülei 50. házassági évfordulójára főzött?- Valóban azt terveztem, hogy így kedveskedem a szüle­imnek, de sajnos, másként ala­kult. Délben volt az aranylako­dalom a nagyszénást községhá­zán, és én még délelőtt tízkor egy közeli községben díjakat adtam át azon a pályázaton, amit amatőr nyugdíjas irodal­mároknak rendeztek. Magára az eseményre azonban sikerült odaérnem.-A főzés hobbi vagy kikap­csolódás?- Kikapcsolódás, de ezzel azt hiszem sok férfi van így. Ilyen­kor aztán senkinek nem szabad bejönnie a konyhába, magam kombinálom ki az ízeket. Szíve­sen használok különleges fűsze­reket: amikor külföldön járok, mindig veszek különlegessége­ket. Sajnos, mostanság ritkán van alkalom a főzőcskézésre, mert rendszerint a szombat és a vasárnap is munkával telik el.- Egy ennyire elfoglalt poli­tikusnak van valamiféle techni­kája, hogy milyen módon lehet gyorsan regenerálódni?- Őszintén szólva még küsz­ködöm ezzel. Amíg szabad volt a hét vége, egy-egy kiadós úszással, kirándulással vezet­tem le a heti fáradtságot, de most már nincs szünet.-Ilyenkor vannak a párt­rendezvények...- Részben pártrendezvé­nyek, részben a miniszterséggel kapcsolatos nemzetközi vagy vidéki kötelezettségek. Egy­előre azért bírom erővel. A politikus ideálja- Ön szerint miből tevődik ösz- sze az ideális közéleti személyi­ség? Volt vagy van példaképe?-Talán inkább úgy fogal­maznék, hogy természetesen kell, hogy legyen mindenkinek egy politikusi ideálja. Szá­momra ez, nem sokban külön­bözik az emberi ideáltól. Vagyis szerintem a politikus nem olyan kategória, ami fel­mentést adhat az egyetemes emberi értékek képviselete alól.-A közvéleményben ez nem egészen így él...-így van, épp ezért mon­dom! Úgy gondolom, a politi­kus ne legyen szószegő, ne le­gyen olyan fondorlatos sze­mély, aki minden eszközt képes alkalmazni céljai elérésére. Számomra fontos, hogy a poli­tikus legyen tisztességes, tud­jon komi kompromisszumokat, magatartását ne jellemezze az erőszakosság. Rendelkezzen bölcs körültekintő képességgel, mértéktartással, ugyanakkor pedig képviselje határozottan az álláspontját.- Mondana nevet is?- Számomra ilyen politikus a kortársak között Nyers Rezső. A már elhunyt politikusok közül Bajcsy-Zsilinszky Endre életpá­lyája példaértékű, aki hatalmas utat tett meg addig, hogy a nemzeti függetlenség és a nem­zeti ellenállás szimbólumává, s társadalmi reformok kezdemé­nyezőjévé válhasson. Érthető beszéd a fő-Aki Önt beszélni hallotta, tudja: Vastagh Pál nagyon igé­nyes kifejezéseiben, beszédstí­lusában, még a hangok tiszta képzésében is. Ez tudatos, poli­tikusi törekvés eredménye, vagy még egyetemi oktató korában alakult ki?- Azt hiszem, mindkettő eredménye. Sok előadást tartot­tam, s az egyik legnagyobb próbatétel az volt, amikor kezdő egyetemi oktatóként a levelező hallgatók konzultá­cióit kellett vezetnem. Egy fél­évben ugyanis csak három­négy alkalommal találkoztunk, s ekkor kellett - pénteken dél­után és szombat délelőtt - az egész tematikát koncentráltan, érthetően összefoglalni. Akkor tanultam meg rendszerezni a mondanivalómat, hogy lehető­leg logikusan, mindenki szá­mára érthetően tolmácsoljam a gondolataimat. Úgy hiszem, e követelménynek eleget teszek parlamenti felszólalásaimon is.- Nem mondok talán új igaz­ságot azzal, hogy az Ön szerepe a kormányban különösen ne­héz, hiszen az igazságügyi mi­niszteren kérhetik elsősorban számon a döntések jogszerűsé­gét és alkotmányosságát is. Nyilván előfordulnak konflik­tushelyzetek, amikor jogászként másként foglalna állást, mint politikusként.- Az efféle konfliktusok nem a semmiből jönnek elő, tehát sok-sok egyeztetés előzi meg. azt, amikor egy ilyen döntési helyzet kialakul. A problémával tehát nem a döntés pillanatában szembesülök először, számos politikai-szakmai egyeztetés zaj­lik le, s az utóbbi időben arra tö­rekszem, hogy miniszter-kollé­gáimmal személyesen is megvi­tassam a kényes témákat. Egyébként a kompromisszum­keresés módját mindannyian csak most tanuljuk ... Keserves kompromisszum- Szakmai viták korábban is voltak... ''- Igen, de új helyzet, új di­menziók álltak elő azzal, hogy bizonyos kiigazításokat, refor­mokat kell végrehajtani ellátó- rendszerekben, szükségképpen meg kell tenni bizonyos, talán visszalépésnek látszó intézke­déseket; ezekben nehéz megta­lálni a kompromisszumot.- A menetközben való tanulás azt is jelenti, hogy történnek mel­léfogások. Vegyük a márciusi stabilizációs programot, amit a jelek szerint Ön is elsősorban po­litikusként szavazott meg. Ké­sőbb az Alkotmánybíróság a csomag számos pontját meg­semmisítette. Szakmailag ez elég kínos lehetett Önnek.- Ez valóban nehéz helyzetet okozott számomra. Kollégáim­mal azóta is sokat gondolko­dunk, beszélünk arról, hogyan lehetett volna a konfliktust elke­rülni. Nem kívánok mentsége- ket-magyarázatokat keresni, nem ez a lényeges. Lelkiismereti problémát azonban azért nem érzek, mert a tárca számára a ko­rábbi alkotmánybírósági rendel­kezések alapján a csomag nem tűnt alkotmányellenesnek. Le­het, hogy ha több időnk van rá, néhány pontban változtatást kér­tünk volna az előterjesztőtől, de valamit hangsúlyoznom kell: ennél a tárcánál nagyon komoly törvényelőkészítő munka folyik. Hiba lenne tehát úgy felfogni a dolgokat, hogy bizonyos esetek­ben jól dolgozik a minisztériumi szakértő gárda, máskor meg rosszul. Valójában tehát arról van szó, hogy egy más feltétele­zésből indultunk ki, amikor a stabilizációs program alkotmá­nyosságát vizsgáltuk. S amikoi- az Alkotmánybíróság korrigált, valójában továbbfejlesztette sa­ját maga korábbi álláspontját is az érintett kérdésekben.- Megítélése szerint meny­nyire kezdeményező az igaz­ságügyitárca a jogalkotásban?- Komoly szerepe van. Sze­retném kiemelni, hogy az Igaz­ságügyi Minisztérium dolgozza ki a jogharmonizáció éves programját. Ez azt is jelenti, hogy szorosan összekapcsoló­dik a jogharmonizáció és a jog­alkotás folyamata, ami viszont lehetőséget ad a jogalkotás egé­szének a befolyásolására. Csu­pán 1995-ben az országgyűlés 11 olyen törvényt fogadott vagy fogad el, amelyek a belső modernizáció szempontjából is lényegesek. Ezen kívül a tárca mond véleményt abban, hogy valamely javasolt szabályozás törvényi vagy kormányrendelet szintű legyen. A jogrendszer és a jogalkotás egészét illetően ugyancsak jelentős a szere­pünk, ha olyan programokban való . részvételünket nézzük, mint az ingatlannyilvántartás fejlesztése, vagy az eljárási jo­gok kódexszerű megalkotása.- Első nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy erős minisz­ter kíván lenni..- Ezzel a , szándékaim ko­molyságát kívántam hangsú­lyozni. Mérlegen a tárca- Közben viszont olyan ter­vek vannak napirenden, hogy - talán épp az Ön tárcája rová­sára - erősítsék a Miniszterel­nöki Hivatal kodifikációs tevé­kenységét.-Ez az elképzelés legalább húsz- vagy inkább harminc­éves. A meglévő jogszabályok - az Alkotmány, a jogalkotási törvény, a kormány ügyrendjé­ről, az igazságügyi miniszté­rium feladatköréről szóló ren­delet - világos rendszert rajzol fel. Ezek megváltoztatása nél­kül nem lehet semmiféle új el­képzelést megvalósítani. Szá­mos országban egyébként az igazságügyi tárca feladatkörébe csak a szaktörvények gondo­zása, előkészítése tartozik. Én nem látom az esélyét annak, hogy Magyarországon a közel­jövőben változás történne e téren.- A kisvállalkozók sokszor hiába keresik a megfelelő jog­szabályt...- A közelmúltban megnéz­tem a változtatások arányát, és azt tapasztaltam, hogy az adó­törvényeket négyszer kellett módosítani, a költségvetést nyolcszor, vagyis a gazdasági életet érintő jogszabá­lyok esetében a legke­vésbé stabil a helyzet.- A napi gond az, hogy sokszor alig tanulja meg a vállalkozó az új jogszabá­lyokat, már ismét változ­nak a feltételek.- Valószínűleg még sokáig tart a jogrendszer stabilizálódása. Ha a kü­lönböző jogágakat néz­zük, talán most, hogy jö­vőre várhatóan megszüle­tik az új alkotmány, a közjogi intézményrend­szerben nyugalmi állapot következhet be. Azért az alapvető közjogi tartalmú törvények módosítására nem került sor. Az alap­jogok - egyesülési, gyülekezési és politikai - szabadságjogok in­tézménye stabilizálódott. Gaz­dasági téren más a helyzet. Jogi út Európába- Szélesebb összefüggésekben nézve a jogalkotást, hol tart az Európai Uniós tagságot előké­szítő kodifikációs tevékenység?- 1993-ban megfogalmazó­dott, hogy a társuló országok számára a legnehezebb a gaz­dasági feltételek teljesítése. Ami a jogi feltételeket illeti, Magyarország az 1994.évi I. törvénnyel cikkelyezte be és hirdette ki a társulási megálla­podást az Európai Unióval. Ez megjelölte számunkra azokat a fontos jogterületeket, ahol a tel­jes tagság elérésig át kell alakí­tanunk a jogrendszerünket. Nem kell azonban olyankor is jogszabályt alkotnunk, amikor a társadalom és a gazdasági fej­lettségi szintje nem felel meg az Unióénak. Amennyire isme­rem a környező országok tevé­kenységét, nekünk nincs szé- gyellnivalónk ezen a téren.- Tanít-e még az egyetemen?-Sajnos, nem. 1990 végén abbahagytam az oktatást, mert nem fér bele a munkaren­dembe. Többször eszembe ju­tott, különösen az alkotmányo­zás kapcsán, hogy milyen jó lenne, ha naprakészen el tud­nám mondani a részleteket, de erre nem tudok időt szakítani. Ha marad szabad órám, azt igyekszem a választókerületem ügyeivel tölteni.-Úgy is mondhatnák, hogy most már végérvényesen politi­kussá vált? És akkor is az marad, ha valamiért meg kellene válnia a miniszteri széktől?- Erre nem tudok válaszolni, mert nem az én szándékomtól függ. Nagyon szívesen voltam az egyetemen, s amíg a politikai forgószél nem kapott föl, öröm­mel láttam el a dékáni teendőket. Minden esetre nem tekinteném fájdalmas fordulatnak, ha oda vissza kellene térnem. Természe­tesen az elmúlt évek során na­gyon sok tapasztalatot szerez­tem, hiszen az MSZP előző par­lamenti képviselőcsoportjában a közjogi, önkormányzati kérdé­sekkel jórészt én foglalkoztam, a párt választási programjának ezek a fejezetei a közreműködé­semmel készültek, tehát hasznos tagja tudnék lenni akár a parla­mentnek, akár a pártnak. Párbeszéd a lelátón- Önről köztudott, hogy az „ egyszerű" állampolgárokkal nem csak képviselői fogadóó­rákon találkozik, hanem az Új­pest szurkolójaként is. A lelátón nem hall kemény szavakat?- A focimeccsen szerencsére a fő téma a csapat teljesítmé­nye, de a szünetben komolyabb észrevételek is megfogalma­zódnak. Például, hogy hiányol­ják a kormány nem magyarázza meg elég körültekintően, me­lyek a jelenlegi helyzet kulcs­kérdései, miért van szükség megszorító intézkedésekre, sürgetik az erőteljesebb fellé­pését a feketegazdaság ellen... Jónéven veszem ezeket a véle­ményeket, . mert úgy érzem, még mindig bíznak bennem, s van mire támaszkodnom.- Befejezésül: mi az a fontos feladat, amit maga elé tűzött?- A tennivalókat a közelmúlt­ban közösen beszéltük meg a mi­nisztérium vezető munkatársaival, mégpedig úgy, hogy elvittük a családtagokat is: amíg ők kirán­dultak, jól érezték magukat, mi a hét végén összegeztünk, tervez­tünk. A legfontosabb feladatunk természetesen az alkotmányozás segítése, az abban való részvétel. Ezen túlmenően a közeljövőben meg akarjuk oldani az eljárásjo­gok kodifikálását, szeretnénk kor­szerűsíteni az ingatlannyilvántar­tást, illetve szeretnénk egy új szö­vetkezeti törvényt kidolgozni. Munkánkat természetesen 1996- ban az koronázná meg, ha a hon­foglalás 1100. évfordulójára meg­születne a Magyar Köztársaság új alkotmánya. Csák Elemér Vastagh Pál FOTÓ: FEB Merre tart a nógrádi jobboldal? Kevés figyelmet fordít a jobboldali ellenzéki pártok megyén belüli működésére és kapcsolataik alakulására mind a helyi sajtó, mind pe­dig a közvélemény. Nem ve­szik komolyan a tavalyi vá­lasztások veszteseit. Nógrád- ban különösen indokolatlan a közömbösség, hiszen a jobb­oldal a megyét kormányzó hatalom részese. Nógrád megye közgyűlésé­ben a baloldali ellenzék szinte kizárólag a liberális politikus megyei elnököt támadja. Csendes összefogás Az országos koalíciós viták hangtompítójára itt nincsen szükség, mert nyíltan áll szem­ben egymással az MSZP és az SZDSZ. Garantáltan lejáratják, szétverik egymást a szocialis­ták és a liberálisok. Mit akar­nak és mit tesznek eközben a megye jobboldali pártjai? Gondosan ápolják, mélyítik kapcsolataikat, készülődnek a nagyobb erőpróbákra. Nóg­rádiján nem tapasztalható az országoshoz hasonló megosztó vita az MDF, a KDNP és a FKgP között. A megyei MDF- vezetés a jelek szerint változat­lanul Schamschula György kemény jobboldali irányvona­lát támogatja. A demokrata fó­rum politikai arculata Nógrád- ban nem különbözik érzékelhe­tően a kisgazdákétól. Hasonló politika tapasztalható a kisgaz­dák és a kereszténydemokraták viszonyában. A két párt a me­gyei közgyűlésben kezdettől közös frakciót alkot, lényegé­ben együtt, egységesen cselek­szik. A helyi MDF és KDNP nyilvánosan fel sem vetette a Fidesz-szel kötendő polgári szövetség gondolatát. Mérsé­kelt középpárti polgári politika helyett nemzeti szövetségben, jobboldali összefogásban gon­dolkodnak ezen csoportok. A jobboldali pártok helyi vi­szonyának legjelentősebb belső ellentmondása: hiába nagyobb Torgyán pártjának társadalmi támogatottsága, a megyében nincsenek közismert, befolyá­sos kisgazdavezetők. A párt kezdettől szétszórtabb, szerve­zetlenebb, mint a keresztény- demokraták. Megyei szinten a rendszeres politizálás már tak­tikai érzéket, szakmai-jogi jár­tasságot igényel. Közgyűlési elnökjelöltet talán egyik párt­vezetés sem tudna a saját testü­letétől kiállítani, legalábbis ál­talánosan elfogadottat aligha. Az óvatosság, a kiváró taktika egyik oka a nyilvánosan is vál­lalható közös vezérjelölt hiá­nya. Általában is megállapít­ható, hogy a megye jobboldali pártjaiban nem hemzsegnek a felkészült politikusok. Kivárásos taktika A mérsékelt szellemű értel­miségiek régen eltávoztak ezekből a radikalizálódott, jobbratolódott pártoktól. Ér­telmiség nélkül pedig nincs hi­teles program, sem vezetés! A kivárás másik oka, hogy a libe­rális pártokkal nem tudnak mit kezdeni. Mégsem támadhatják torgyáni, schamschulai vehe­menciával azt az SZDSZ-t, akivel koalícióban kormá­nyozzák a megyét. Nógrád mostoha költségvetési helyze­tét a belügy- és a kultuszmi­nisztérium jóindulata érzéke­nyen befolyásolhatja... Ilyen helyzetben a helyi SZDSZ és a közgyűlési elnök megkerülhe­tetlen. Annyira mégsem bátor a jobboldal, hogy vezetői szemé­lyes befolyásukat, jól fizető pozíciókat holmi elvi vitákkal kockáztassák. A Fidesz keve­sebb gondot okoz a megyében, hiszen ami nincs, az nem gond. A nógrádi jobboldal nyugodt, mert egységes, befolyásos. Ve­zetői hivatalos megyei, városi állásokból várják a nagy pilla­natot. Talán hamarosan nyílt paktumot is köthetnek a nem­zeti szövetségben. Ez nem a he­lyiek szándékán, hanem párt­jaik országos politikáján múlik. A polgári középpártok ■ össze­fogása Nógrádban nem fenye­geti a jobboldal állásait. Hiába kapott a megyében az SZDSZ, a Fidesz és az MDF listája több szavazatot tavaly is, mint a KDNP és a kisgazdapárt. Majdnem minden hatalmi székben jobboldali helyi politi­kusok ülnek, s bármikor meg­gátolhatják a mérsékelt közép­rétegek szervezett összefogá­sát. Nógrádban néhány reak­ciós jobboldali politikus dik­tálja a közéleti tempót. Nógrádi kistorgyánok A baloldallal szembeni hiva­talos alternatíva Nógrádban a szélsőjobb: ha tartós lesz ezen állapot, a választóknak politi­zálni, közéletet élni, sőt sza­vazni sem lesz érdemes. Akik ezután sem akarják a szocialis­tákat választani, omoljanak egyenesen a helyi kistorgyá­nok lábához? Sokak számára elfogadhatatlan ez a perspek­tíva! Mégis itt tart egy eszten­deje a megyei közélet! Bilecz

Next

/
Thumbnails
Contents