Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

i 4. oldal Világtükör 1995. november 30., csütörtök Szarajevó szerb negyedeiben melegen tartják a puskaport. FOTÓ: FEB/REUTER A NATO védelmi miniszterei jóváhagyták a béketeremtés terveit Következik a szereposztás A NATO Katonai Bizottsága szerdán elfogadta a boszniai béketeremtési műveletek operatív terveit, és jóváhagyták azokat a tagországok védelmi miniszterei is. A terjedelmes dokumentum csü­törtök délután kerül a tagorszá­gok nagyköveteiből álló Észak- atlanti Tanács napirendjére. A testületi jóváhagyást követően Bili Clinton a jövő hét elején terjeszti az amerikai kongresz- szus elé az amerikai csapatok részvételének kérdését. Csütörtökön várható döntés a 2600 fős előkészületi kontin­gens útnak indításáról. A műve­letek megkezdése a békemegál­lapodás párizsi aláírása és az ENSZ-mandátum megszületése után esedékes. George Joulwan tábornok személyesen tájékoztatta a mi­nisztereket az előkészületek­ről. Kifejtette: a tényleges mű­veletek hivatalos kezdetétől számított harminc napon belül a 60 ezer fős béketeremtő erők túlnyomó részét a számukra ki­jelölt térségekbe akarják telepí­teni. Joulwan jelezte, hogy a szövetség mons-i főhadiszállá­sán pénteken döntenek arról: mely országtól, milyen jellegű és mennyiségű erőkre, illetve haditechnikára számítanak. Értesülések szerint Joulwan külön kiemelte, hogy a támo­gatást felajánló NATO-n kívüli országokkal folyamatban van az előzetes konzultáció, amelynek alapján a közeli na­pokban hivatalos javaslatot tesz a nagyköveti tanácsnak arra, hogy melyiküktől, mit igényeljen a szervezet. A nagykövetek politikai dön­tése után a NATO hivatalosan is megkeresi ezeket az országokat, illetve tanácskozást hív össze, amelyen a tagállamok és a mű­veletekben részt vevő nem szö­vetségi országok képviselői rög­zítik a szereposztást. A béketeremtő misszió vár­ható időtartamáról az amerikai kormány egyik képviselője azt mondta, hogy a miniszterek kö­rében teljes volt az egyetértés: a küldetésre elegendő 12 hónap. A magyar kormány kész megvitatni, kiterjeszteni és gazdagítani a megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatot, ugyanakkor az a véleménye, hogy a kisebbségi problémákat csak jogi úton lehet rendezni - fejtette ki Kovács László a Cu- rierul National című bukaresti napilapnak adott interjúban. A magyar külügyminiszter hang­súlyozta: Romániával és Szlo­vákiával szélesedtek a kapcso­latok, de szűkültek a kisebbsé­gek lehetőségei ezekben az or­szágokban, ez azonban nem rajtunk múlott. Kétnapos rendezvénnyel emlékeznek meg Szlovéniában a Muravidéki Magyar Nemzeti­ségi Önigazgatási Közösség megalapításának huszadik év­fordulójáról. December 1 -jén ünnepi gálaműsort, másnap ki­sebbségi konferenciát rendez­nek, amelyet jelenlétével meg­tisztel Milan Kucan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársa­sági elnök. Elhalasztotta kijevi utazását a világ hét legfejlettebb ipari országának küldöttsége. A lá­togatáson Ukrajna és a Nyugat képviselői megállapodást írtak volna alá Csernobil bezárásá­ról, és a nyugati segély mérté­kéről. Értesülések szerint a ta­lálkozó azért maradt el, mert a szakértők nem készültek el a dokumentummal. Éles szavakkal ítélték el szerdán a német kormánypár­tok Oskar Lafontaine-t, az el­lenzéki szociáldemokraták új elnökét, aki kedd este tárgyalt Gregor Gysivel, a Demokrati­kus Szocializmus Pártja (PDS) parlamenti csoportjának elnö­kével. A német parlamenti pár­tok mindeddig politikai karan­ténba zárták az egykori kelet­német állampárt utódját; ez volt az első hivatalos találkozó a két párt között. Fidel Castro tíznapos látoga­tásra szerdán Pekingbe érke­zett. Hivatalos megfogalmazás szerint az utazás célja, hogy a kubai elnök megismerkedjen a Kínában végbement gazdasági fellendülés folyamatával. Válságosra fordult szerdán a görög miniszterelnök, Andre- asz Papandreu állapota. Athén­ban rendkívüli tanácskozásra ült össze a kormány. Leállt a vonatforgalom szerdán Franciaországban. A közlekedési dolgozók napok óta tartó sztrájkja miatt megbé­nult a tömegközlekedés: nem működtek a Párizs környéki elővárosi vasútvonalak, a fran­cia fővárosban a szokásosnak 5 százalékára csökkent a busz- közlekedés, teljesen leálltak a HÉV-szerel vények. Az oroszok évről évre növelik a hadiipari exportot Moszkva jól keres a fegyvereken Az oroszországi fegyverkivitel értéke az év végéig eléri a 2,5 milliárd dollárt. Míg tavaly a teljes kivitel 1,7 milliárdra rú­gott, idén a forgalom már fél év alatt 1,5 milliárdot tett ki. Moszkva az utóbbi időben je­lentős mértékben javított érté­kesítési módszerein, s ennek köszönhetően különösen La- tin-Amerikában, a Közép-Ke­leten, Délkelet-Ázsiában, In­diában, Kínában, de Európá­ban is jelentős üzletkötések várhatók. Sajtóértesülések szerint a külföldnek eladott hadfelszerelések értéke jövőre akár meg is haladhatja a há- rommilliárd dollárt. A közelmúltig intézkedések sora gátolta a kivitelt. Hivata­losan csak az állami Rossz- vooruzsenye és a MiG-Mapo nevű vállalatok voltak jogo­sultak külföldi ügyfelekkel ke­reskedni. Kiszivárgott hírek szerint hamarosan tíz további gyártó cég kap külkereske­delmi engedélyt. Illetékesek évi kétszáz katonai repülőgép exportját tervezik. Ha a MiG vállalat vezető­sége megvalósíthatja elképze­léseit, a világ egyik legna­gyobb multinacionális cégévé válhat. Júniusban Malajzia ti­zennyolc darab MiG-29-est vásárolt, és Indiával is megál­lapodtak tíz gép szállításában. Az indiai légierő nyolcvan százalékát MiG gépek teszik ki. Újdelhi azért döntött a MiG-ek mellett, mert az orosz gép jóval olcsóbb, mint a brit, francia vagy az amerikai mo­dellek. Az orosz cégnek jelen­tős bevétele van a Németor­szágban, Indiában és Malaj­ziában létesített szervizállo­mások üzemeltetéséből is. Francia cégek közreműkö­désével sikerült az oroszoknak kifejleszteniük egy új repü­lésszimulátort, amely nagy ki­hívást jelent a versenytársak számára. Segítségével ugyanis a pilóták nemcsak a MiG-29- esek vezetésére készíthetők fel, hanem képesek lesznek az amerikai F-16-osok és F-18- asok kormányzására is. A pátriárka látogatása. II. Alekszij, az orosz ortodox egyház feje szerdán fölkereste a Moszkva melletti Barviha szanatóriumban lábadozó Borisz Jelcint. A pátriárka - egy kis ajándék társaságában - mihamarabbi teljes gyógyulást kívánt az elnöknek, fotó: feb/reuter Életre kelt a horrorfilm Égő fáklyaként lobbant lángra a metró alkalmazottja Rémületes gaztett tartja izgalomban a New York-iakat: két, 18 év körüli fiatalember eddig azonosítatlan éghető anyagot spriccelt rá a metró egyik alkalmazottjára, aki szűk fülkéjé­ben ücsörgött. Égő gyufát pöccintettek rá, és az ötvenéves férfi fáklyaként lobbant lángra. A hő szétvetette a pavilont. A tettesek elmenekültek, s bá roppant erőkkel kutatnak utá­nuk, eddig nincs eredmény. A két férfi szinte pontosan lemá­solta az amerikai mozikban vetített legújabb rémfilm jele­netsorát, amelyben a Torch (Fáklya) nevű szadista gyújto­gató több, a jegyárusító, pénz­váltó bódéban dolgozó met­róst elevenen megéget. Már maga a film is a való­ságot örökítette meg: a nyolc­vanas évek végén, a New York-i metróban lezajlott rém­tettek kerültek filmvászonra. Éppen a korábbi tragédiákra tekintettel, a nagyváros közle­kedési hatósága nem helye­selte a történtek megfilmesíté­sét. Nem engedte meg a filmet készítő Columbia Picturesnek, hogy eredeti helyszíneken forgasson. A nyolcvanas évek gyújtogatós gyilkosságai után minden fülkét füstjelzővel és önműködő oltókészülékkel - szereltek fel. _______(■- J_____.___... _________ H ogyan fordulhatott elő most mégis az újabb tragédia? A bódéban a riasztó-oltó ké­szülék érzékelője ki volt kap­csolva. Az még tisztázatlan, hogy ezt maga az áldozat kap­csolta-e ki - aki dohányos ember volt - vagy valamelyik kollégája. A gyilkosság újból fölerősí­tette a Hollywood-ellenes tá­madásokat. Sokak szerint az álomgyár filmjeiben tombol az erőszak, a brutalitás, s en­nek következménye mindaz, ami most a New York-i met­róban történt. Hollywood erő­szakot gerjeszt - hangoztatta Bob Dole szenátor, a republi­kánusok vezetője. Föltámad a tetszhalott? Megegyezés az északír rendezésróí Szinte percekkel az amerikai elnök londoni érkezése előtt, szerdán a kora hajnali órák­ban csúcsszintű megállapodás jött létre a brit és az ír kor­mány között az ulsteri rende­zési folyamat újraindításáról. John Major brit és John Bruton ír kormányfő a sebtében meg­szervezett londoni villámtalál­kozón egyelőre megkerülte a béketárgyalások felé vezető út legkomolyabb akadályát, az északír köztársasági gerilla­mozgalom (IRA) fegyverkész­letének sorsa körüli ellentétet. Sajtótájékoztatóján Major közölte: London továbbra is ragaszkodik ahhoz az állás­pontjához, miszerint az össz- párti tárgyalások kezdete előtt az IRA kezdje meg fegyver- készleteinek semlegesítését. A vita a két főváros között azon folyt hosszú hónapokig, hogy e kötelezettségvállalás nélkül el lehet-e kezdeni a megbeszé­léseket. A kompromisszum értelmé­ben a felek kitűzték a tárgyalá­sok dátumát, annak ellenére, hogy az IRA-fegyverzet sorsá­ról nem született egyezség. A megállapodás ismét életet lehel az egy ideje tetszhalott északír rendezési folyamatba. A kompromisszumot siettette az újabb közvetítői szerepre áhítozó Bili Clinton látogatása. Még emlékbe sem kell a volt NDK államhatára Nem eleget fial a fal A falat, amely évtizedeken át a két Németországot válasz­totta el egymástól, régen le­bontották, de darabjai máig fellelhetők voltak. Egy német állami vállalat árusí­totta ki a szögesdrótot, a beton­lemezeket és az elektronikus jelzőberendezéseket. Mint ki­tűnt, mérsékelt sikerrel. Az 1346 kilométer hosszú, a Keleti-tengertől Bajorországig húzódó fal felépítése annak ide­jén kilométerenként 1,3 millió márkájába került az NDK-nak, az összköltség megközelítette a 2 milliárdot. Amikor azután 1991 januárjában hozzákezdtek a bontásához, a munkákat a fal­darabok kiárusításából kívánták fedezni. A remény megalapozottnak látszott, hiszen élelmes ma­gánvállalkozók kezdetben szép pénzeket kerestek azzal, hogy akárcsak tenyérnyi falda­rabkákat adtak el emléktárgy­ként. Az állami cégnek azon­ban nem ment az üzlet - vagy pusztán csak elapadt az érdek­lődés. Végül is mindössze 6 millió márkát söpörtek be a drót, a beton s miegyéb eladá­sából, míg a falbontás 176 mil­lióba került, beleszámítva az aknák eltávolítását is. Egyébként a vásárlók jól jár­tak. Kelet-németországi házak százainál készültek kocsibehaj­tók, utak a fal betonlapjaiból, sok gyárépületet vesz körül az olcsón vásárolt rozsdamentes drótkerítés. Még a figyelőtor­nyokat és a parancsnoki álláso­kat is sikerült eladni. Ezek után sok pénzt már nem várnak: 70 ezer köbméter be­tontörmelék eladó még, szinte fillérekért. FEB Színes tévé, telefax, klímaberendezés A jövő század szupervécéje Hongkongból röpítették vi­lággá a hírt, amely szerint az illetékesek áldásukat adták korunk talán legfurább be­ruházására. A közép-kínai ' Csengtu város­ban egy Csatig Tjan-cai nevű menedzser bejelentette, hogy Nyilvános Jóléti Szolgálat nevű kft.-je rövidesen felépíti „a jövő század illemhelyét”. Mégpedig a kétmilliós város legforgalma­sabb és legelegánsabb üzleti negyedében, ahol „a polgárok zömének már van igénye és pénze is ilyesmire”. Mint Csang úr elmondotta: külsőre szabályos luxusvilla a ház, de a látszat csal, mert az épület belsejét teljesen kitölti a csodálatos vécé és tartozékai. A felsőbb emeleteken lesz tele­fon, színes tévé, fax és hifi-, va­lamint klímaberendezés. Az al­sóbb szinteken végzett „dol­goktól” hirtelen elfáradok szá­mára pamlagok állnak rendel­kezésre, és kérésre a pincérek illatos teákat szolgálnak fel. Szerencsére az első és máso­dik szintet az ügyfelek még „rendeltetésszerűen használ­ják”. Nyilván gondoltak azokra, akik nem érnék el a má­sodik emeletet. A menedzser elárulta: a be­ruházás huszonhétmillió dol­lárba kerül, de biztos bizniszről van szó, mert a Budapest nagy­ságú metropolisban mindössze 308 nyilvános illemhely van.

Next

/
Thumbnails
Contents