Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-03 / 258. szám

1995. november 3., péntek 5. oldal Hazai Körkép Még tartották a távolságot Érdekegyeztető fórumok - közeledés nélkül Csak az eltérő álláspontok megfogalmazására, illetve kifejtésére adtak alkalmat a társadalmi érdekegyeztetés különféle fórumainak teg­napi tanácskozásai. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságának ülé­sén a munkaadói oldal bírálta a jövő évi személyi jövede­lemadó-törvény tervezetét. A munkavállalói oldal pedig részt sem vett e napirend tár­gyalásában, azzal az indok­kal, hogy ezt a témát csak az ár- és bérmegállapodással összefüggésben hajlandó megvitatni. Az erre vonat­kozó előterjesztést viszont még nem kapták meg. A munkaadói oldal kifogá­solta a.személyi jövedelem­adó-előleg részteljesítésének szabályait, mert ez forrásokat von el a vállalkozásoktól, rontja fizetőképességüket. A kormányzati oldal a vitában elismerte, hogy ez csökkenti a vállalkozások forrásait, de hangsúlyozta: a Pénzügymi­nisztériumnak a költségvetés likviditási gondjainak enyhí­tése is fontos feladata. Az ÉT munkaerő-piaci bi­zottságában a jövő évi foglal­koztatáspolitikai irányelvek­ről oszlottak meg a vélemé­nyek. A munkaadói oldal ki­fogásolta, hogy a válságtérsé­gekkel nem foglalkozik meg­felelően az előterjesztés. Szóvá tette azt is, hogy a köz­hasznú munkáknál az önkor­mányzatok egy része kiegé­szítő forrásnak tekinti és ren­deltetésellenesen használja fel a támogatásokat. A munkavállalói oldal szorgalmazta, hogy a tanköte­les kort emeljék 18 évre, il­letve bővítsék a felsőoktatás­ban fogadható tanulók szá­mát. A rész- és osztott munka­idős foglalkoztatást a munka- vállalók csak új munkahelyek teremtésénél fogadják el, s nem tartják alkalmazhatónak a jelenleg teljes munkaidőben dolgozók esetében. Sztrájkról - a jog nyelvén A törvény szelleme megegyezésre ösztönöz Hamarabb törlesztjük hazánk valutatartozásainak egy részét Döntés a családi pótlékról A kormány tegnap csak a napirendre tűzött előterjesztések egy részével tudott foglalkozni, ezért az ülést vasárnap foly­tatják. Abban azonban döntés született, hogy jövő év áprili­sától nem kap családi pótlékot az az egy- vagy kétgyermekes család, amelyben az egy főre jutó havi nettó jövedelem meg­haladja a 19 500 forintot. A reálbérek tervezett jövő évi 4 százalékos csökkenése ala­posan felbolygatta a kedélye­ket. Számos szakmai, ágazati érdekképviselet jelezte, hogy ha a kormányzat megfelelő emeléssel nem enyhít a már- már elviselhetetlen bérfe­szültségeken, a végső fegyver, a sztrájk alkalmazásától sem riadnak vissza. Munkaügyi és érdekképviseleti szakemberektől arról érdeklőd­tünk, hogy milyen írott és írat­lan szabályai vannak a munka- beszüntetésnek. Az érvényes előírások szel­leme - mint általában a nyugati országokban - azt sugalmazza, hogy a felek először próbálja­nak megállapodni egymással, mert a munkabeszüntetés csak a legvégső fegyver lehet a konf­liktusok megoldásában. Az 1989-ben született és ma is hatályos sztrájktörvény ki­mondja, hogy nem szervezhető sztrájk alkotmányba ütköző cél érdekében, vagy például olyan egyedi, munkáltatói intézkedés ellen, amelynek megváltozta­tása a bíróság hatáskörébe tar­tozik. Tilos a sztrájk mindaddig, amíg a munkaadók és a mun­kavállalók által megkötött kol­lektív szerződés hatályban van. Kezdeményezhető viszont, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem ve­zet eredményre. Az egyeztetés idején egy alkalommal tartható sztrájk, de az nem haladhatja meg a 2 órát. Fontos előírás, hogy nincs helye a sztrájknak az igazság­szolgáltatásban, a fegyveres testületeknél, valamint az ál­lamigazgatásban, s általában ott, ahol az veszélyeztetné a környezetet, az emberek életét, egészségét. . A munkahelyeken, ahol a la­kosságot alapvetően érintő te­vékenységet folytatnak - ilyen például a közforgalmú közle­kedés, a távközlés, az áram-, a víz-, a gázszolgáltatás - csak olyan mértékű lehet a munka- beszüntetés, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatást. Hogy konkrétan mi elégséges, arról a sztrájk előtti egyezteté­sen kell megállapodni. A sztrájk kezdeményezése, illetve az abban való részvétel nem minősül a munkaviszony­nyal kapcsolatos kötelezettsé­gek megsértésének. Ennek jegyében a munkavál­laló a sztrájk idején is - a társa­dalombiztosítási szabályok sze­rint - biztosítottnak minősül, így minden tb- és egyéb mun­kaviszonyával kapcsolatos jo­gosultság megilleti. Fizetés, ér­kezési hozzájárulás azonban nem, kivéve, ha előzőén erre vonatkozóan más megállapodás született a munkáltató és a munkavállaló között. FEB Kiss Elemér államtitkár el­mondta: a családi pótlék rend­szerét módosító törvényjavaslat szerint családtagnak számít a szülőn, élettárson kívül a kere­settel nem rendelkező 20 éves­nél fiatalabb gyerek és a 25 évesnél fiatalabb is, ha oktatási intézmény nappali tagozatára jár, továbbá minden bizonyítot­tan eltartott egyéb családtag. A tartósan beteg vagy szellemileg fogyatékos gyerek másfélszeres szorzóval számít családtagnak. Három kategóriát határoztak meg a családi pótlék kiszámítá­sára. Ha az egy főre jutó nettó jövedelem 18 ezer forint alatt Sok kicsi sokra megy - tartja a mondás, s á pénzügyminiszté­riumban feltehetően ez lesz a jövő év jelszava. A grafikon a minisztérium­ban készült, és az egyes jöve­delmi sávokhoz tartozó idei és jövő évre várható adóterhelése­ket ábrázolja, 19,5 százalékos átlagkereset-növekedést feltéte­lezve 1996-ra. Nem hivatalos világrekordot készül felállítani a pénzügyi kormányzat. Az átlagos adóter­helés jövőre több mint 24 szá­zalék lesz hazánkban. (Össze­hasonlításul: a híresen elvisel­van, egy gyerek után 2750, kettő után 3250 forint családi pótlék jár gyermekenként. Egyedülálló szülő esetében ez az összeg 3250, illetve 3750 fo­rint, míg a tartósan beteg gyer­mek után 5100 forint. Ha az egy főre jutó jövede­lem 18 001 és 18 750 forint kö­zött mozog, egy gyermek ese­tében 2000, kettő esetében gyermekenként 2300 forint lesz a pótlék; az egyedülállók 2300, illetve 2700, a tartósan beteg gyerek szülei 3600 forintra számíthatnak. A harmadik kategóriába a 18 751 és 19 500 forint közöttie­hetetlen svéd adórendszerben ez az arány szám 15 körül van, a fejlett országokban pedig 10-13 százalék.) Ez azt jelenti, hogy minden megkeresett 100 forin­tunkból 24 az államé. A szaggatott vonal - az idei adóterhelés mindenütt à folya­matos vonal - a jövő évi (terve­zett) adóterhelés - alatt van, ám a változás mértékét jelző har­madik vonal föl-le ugrál, s ez az, ami figyelemre méltó. A változás mértéke az ábra jobb oldalán olvasható le. Az évi 500 ezer és 1 millió forint között keresők számíthatnak a legna­ket sorolták. Ha egy gyermeket nevelnek, 1100, ha kettőt, akkor kétszer 1300 forintra lesznek jo­gosultak. Az egyedülállók 1300, illetve kétszer 1500, a beteg gyermek szülei 2100 forintot ve­hetnek fel havonta. A három- vagy többgyereke­sek jövedelemhatártól függet­lenül 3750 forint, az egyedülál­lók 3950 forint, a tartósan beteg gyermekeket eltartók 5100 fo­rint pótlékot kapnak gyerme­kenként. A jogosultságot, az idei jövedelem alapján, 1996 március végéig kell megállapí­tani; az új rendszerű pótlékot jövő év áprilisától folyósítják. A kabinet úgy döntött, hogy idő előtt törleszti a valutaalap­tól felvett hitelek egy részét: novemberben sor kerül az 1998 végén esedékessé váló 620 mil­lió dollár visszafizetésére. (Takács) gyobb adónövekedésre, míg a legkevésbé érzik majd meg a változást, akiknek jövedelme meghaladja az 1 milliót. S minél jobban meghaladja, annál ke­vésbé változik az adóterhelésük. Ráadásul a PM évek óta nem veszi figyelembe az inflációt, emiatt a változatlan reálértékű jövedelemből is egyre több adót kell fizetni. Az adóterhek fenyegető réme elől nem keresnek-e majd még azok is a feketegazdaság homá­lyában menedéket, akik eddig igyekeztek kint maradni a tisztes világosban? beju Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők fő- parancsnoka is mécsest gyújtott csütörtökön Buda­pesten, a Hadtörténeti Inté­zet és Múzeum díszudvarán, ahol a halottak napja alkal­mából az elesett katonákra emlékeztek. A Mindenkiért égjen egy gyertya! gondolat jegyében ökumenikus isten­tiszteletet is tartottak a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek katonai attaséinak részvételével. Visszautasította az MDF elnöke azt a már határon túl is terjedő alaptalan vádat, hogy a magyar konzervatív ellenzéki pártok baloldali típusú szociálpolitikát szor­galmaznak a baloldali kor­mánnyal szemben. Für La­jos az MDF nevében egyút­tal durva beavatkozásnak minősítette a szociális rend­szer leépítését olyan idő­szakban, amikor csökken­nek a reálbérek. Torgyán József tiltakozá­sát fejezte ki amiatt, hogy FKGP képviselőjét kihagy­ták a parlament európai in­tegrációs bizottságának Brüsszelbe utazó 12 tagú delegációjából. Nemzetbiztonsági ellen­őrzés alá kell vonni megbí­zatásuk teljes időtartamára az Országgyűlés honvé­delmi bizottságának tagjait is. Ezt Mécs Imre, a bizott- ságclnöke kezdeményezte. Több mint 13 kilogramm heroinra bukkantak a batto- nyai vámhivatal pénzügy­őrei. A kábítószert és a csempészéshez használt személygépkocsit lefoglal­ták, a csempészést megkí­sérlő bolgár állampolgárok ellen feljelentést tettek. Éjabb súlyos baleset tör­tént a 3-as főúton, Miskolc- tól mintegy 15 kilométerre. Egy személy meghált, e.gÿ pedig súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, amikor egy pótkocsis teherautó két másik, éppen előzésben lévő hasonló pótkocsis szerel­vénnyel frontálisan ''ütkö­zött. A roncsokat a tűzoltók nem tudták szétszedni és el­távolítani, ezért a forgalmat elterelték. Világpályázatot nyert Berki Tünde, a miskolci Eötvös József Szakközépis­kola negyedik osztályos di­ákja. A tokiói konzervató­rium pályázatán a képző- művészeti kategóriában há­rom zenei témájú batikkal érdemelte ki a 300 ezer je­nes fődíjat. Adóököl vasököl, tényleg oda sújt ahova köl? Fizessenek a szegények Gyász aztékföldön A távoli Mexikóban halottak napján karneváli a hangulat, s minden földi jóval megrakott oltárok várják a házakban az elhunyt hozzátartozók szelle­meit. A budapesti Néprajzi Múzeum egy héten át ad ott­hont a világhírű magyar szár­mazású festőnő, Fridá Kahlo kiállításának, amely bemutatja a Kolumbusz előtti időkből származó - azték elemeket is megőrző - népszokásokat. A halotti oltáron sült húsok és friss sütemények éppúgy megtalálhatók, mint a cukor­mázzal bevont koponyák és csontvázak, a tequila és a ciga­retta. Mexikó népe úgy tartja: a halottak azért jönnek vissza minden évben, hogy újra él­vezzék a földi élet minden örömét, megosztva azt szeret­teikkel. A halotti oltáron tálalva a gyümölcs, a sülthús és a cukor csontváz fotó: feb/diósi imre Az egészségügyiek a Parlament elé vonulnak Eredménytelen a tárgyalás Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zete november 11-én meg­tartja tiltakozó demonstrá­cióját a Parlament előtt. Ezt Gulyás Judit, a szakszervezet elnöke közölte azt követően, hogy csütörtökön egyórás megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnökkel. * A tüntetéssel a szakszervezet elsősorban béremelési követe­léseinek kíván nyomatékot adni: 35 százalékos bérfejlesz­téshez, illetve az egészségügyi intézmények dologi kiadásai­nak 10 százalékos emeléséhez ragaszkodik. Szabó György népjóléti mi­niszter, aki szintén részt vett a megbeszélésen, elmondta: a kormány tisztában van ,az egészségügyi dolgozók nehéz helyzetével, azzal, hogy az or­vosok és a nővérek bére még a többi közalkalmazotténál is alacsonyabb. Ezért mindent megtesz érte, hogy az ágazat­ban ne csökkenjen tovább a bé­rek reálértéke. Mindezek alap­ján egy inflációt követő bér emelést nemcsak jogosnak, ha­nem teljesíthetőnek is tart, de ennek forrását még meg kell keresni. A 35 százalékos béremelés­nek nincsenek meg a feltételei. Viszont az egészségügyi in­tézmények dologi kiadásainak emelése akár 10 százaléknál nagyobb arányban is elképzel­hető. A kormány nyitott a szak- szervezet egyéb követeléseinek teljesítésére, így további meg- -beszélések várhatók.- - -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents