Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-25-26 / 277. szám

1995. november 25., szombat Mozaik 5. oldal Nógrád megye 1956-os forradalmi eseményeiből: november 23-30. Nématüntetés Gyarmaton a Kádár-kormány ellen November 23-án, Balassa­gyarmaton a forradalom kitöré­sének tiszteletére úgynevezett néma tüntetést tartottak. Az erre felhívó röplapokat a helyi gimnáziumban készítették: „Felhívás! Ma délután, pénte­ken, 2-3 óra között Balassa­gyarmat városában néma tünte­tés lesz. A fenti időben senki ne tartózkodjon az utcán, mert aki az utcára megy, megjelenésével elismeri a Kádár-kormányt. Senki ne menjen az utcára!” Salgótarjánban ülésezett a két nappal korábban megvá­lasztott megyei munkástanács, s elnöknek a huszonhárom éves Szabó Ervint, a nagybátonyi Szolgáltató Vállalat munkásta­nácsának képviselőjét, elnökhe­lyettesnek pedig Steigen\’ald Ottó acélárugyári mun­kást választották meg. November 26-án a 33. sz. Aköv munkástanácsa levelet írt a Kádár-kormánynak, melyben követelték a KPM-ben dolgozó sztálinista személyek leváltá­sát. November 27-én a fegyveres erők minisztere, Koltai Lajos ezredest nevezte ki Nógrád megye Karhatalmi Parancsno­kának. Ezen a napon a megyei munkástanács engedélyezte az acélárugyári munkástanácsnak, hogy Tarjáni Acélakarat cím­mel új üzemi lapot indítson, amelynek kiadója Óvári László lett. November 28-án ülést tartottak a munkástanács-vezetők, amelyre meghívták Koltai kar­hatalmi parancsnokot és Cser Gyula kormányküldöttet. Itt éles bírálattal illették a karhata­lom összetételét és magatartá­sát. Koltai ígéretet tett, hogy fe­lülvizsgálja az egységet és kü­lön hangsúlyozta Mrázik János elbocsátását. Elhatározták, hogy a fenti követelések végre­hajtásáról egy kibővített gyűlé­sen, november 30-án fognak újból tárgyalni. November 30-án a munkásta­nácsok mintegy 300 fős kül­döttsége ülésezett a megyei ta­nácson, ahol megvitatták a két nappal korábbi követelések ügyét. Nehezményezték, hogy Koltai nem hajtotta végre a legkompromittáltabb egyének eltávolítását a karhatalomból. A gyűlés szünetében érkezett a hír, hogy a karhatalom erősza­kos módon szétzavarta a bá­nyatröszt központi munkásta­nácsa csúcsbizottságának érte­kezletét. A fenti események hatására elfogadtak egy több pontból álló követelést, melyben szó volt a megyei munkástanács kormány általi elfogadásáról, a karhatalom és a munkástanács vezetőinek szorosabb együtt­működéséről, a karhatalom munkástanács általi ellenőrzé­séről, Laukó György megyei VB-elnök menesztéséről, a vb kibővítéséről, a hírközlés hely­zetéről és szerepéről. A küldöt­tek úgy döntöttek, hogy elvárá­saikat eljuttatják Kádár János­hoz és egyúttal küldöttséget in­dítanak másnap, az álláspontok egyeztetése végett a Nagybu­dapesti Munkástanácshoz. A gyűlésen jelen lévő Cser Gyula kormányösszekötő e hír halla­tára otthagyta a tanácskozást és felutazott Budapestre, de előtte tájékoztatta Ladvánszky őrna­gyot a gyűlésen történtekről, aki az orosz városparancsnok­ság jóváhagyásával utasította Szabó István rendőrőmagyot a tanácskozás feloszlatására. Szabó meg is jelent az épület­ben és közölte, hogy a nagy­gyűlést be kell fejezni, mivel az oroszok annak megtartására nem adtak engedélyt. A megyei munkástanács vezetősége ek­kor elhatározta, hogy elővigyá­zatosságból még aznap este a Mávaut-tól kapott gépkocsin Beda József, Jecsmenik Andor és Kiss István Budapestre uta­zik. Ez meg is történt. Az elő­vigyázatosság nem volt hiába­való ... Dupák Gábor / Elelmiszerosztás karácsonyra Annak érdekében, hogy ne legyen üres vagy nagyon szegényes a karácsonyi asz­tal, a budapesti székhelyű gyermekétkeztetési alapít­vány (melynek nógrádi gye­rekintézményekkel is van kapcsolata) élelmiszer-osz­tási akciót tervez az ün­nepre. Az alapítványhoz tar­tozó óvodákba, iskolákba járók közül mintegy 4000 gyerek tekinthető rászoru­lónak. Számukra gyűjtenek élelmiszer-adományokat. A kezdeményezés alap­jait egy 600 ezer forint ér­tékű sütemény-alapanyag felajánlás teremtette meg. Az alapítvány címe: 1056 Budapest, V. Molnár út. 20. Tel/fax: 11-87-964. Mi kerül dobra az árveréseken? Nehéz kenyér a végrehajtóé Az év eleje óta önállóan tevé­kenykednek a bíróságok vég­rehajtói. Munkájuk milyen tükörképet állít elénk, az új felállásban dolgozók hány féle társadalmi állapottal ta­lálkoztak, találkoznak, mennyire értik meg ügyfeleik, hogy bírósági határozatokat hajtanak végre? Kérdése­inkre Petréné Valent Ibolya, balassagyarmati végrehajtó válaszol. Mostohagyerekek- Az önállóság előnyt, vagy hátrányt jelent Önnek?- Három önálló végrehajtó és két jelölt dolgozik a megyé­ben. A mi területünk a kollé­gámmal Balassagyarmat, Szé- csény körzete, valamint Pásztó megosztva a bíróságok illeté­kességi területei szerint. Szín­vonalasabban tudunk dolgozni, viszont bírósági védelmünk to­vábbra sincs. Az a szerencsénk, hogy szakmailag otthon vagyunk. Úgy kezelnek bennünket, mintha mostohagyerekek len­nénk, pedig szerves részei va­gyunk a bíróságoknak, ítélete­ket hajtunk végre. Ugyanakkor a szegényeknél döntően nincs miből, a gazdagok egy részét pedig nem nagyon érdekli a végrehajtás.- Nálam az ügyek szereplői­nek több mint egy negyede szegény, vagy lecsúszóban lévő középréteghez tartozik. Felélik erkölcsi, morális és anyagi tar­talékaikat. Az ügyek 80 száza­léka 50 ezer forint alatt van. A végrehajtást kérők az OTP, a különböző pénzintézetek, közü- letek. A szegények többségét nem az jellemzi, hogy nem akarnak fizetni, hanem egysze­rűen nem tudnak miből. Sajnos, táboruk egyre nő, nincs mit ná­luk végrehajtani - egészíti ki az előbbieket a kolléga, Hegedűs Zoltán.- A nagy és kis ügyek szerint rangsorolnak?- Nincs kis és nagy ügy, nem szabad válogatni, folyamatosan dolgozunk, ahogy megszület­nek a bírói ítéletek - válaszol újra Petréné Valent Ibolya. Él az előítélet- Van-e restanciájuk?- Igyekszünk betartani a ha­táridőket.-Hová kerülnek a lefoglalt jayak?- Az adósnál .hagyjuk, mi­vel nincs központi raktár, aki köteles megőrizni. Amennyi­ben eladja, bűncselekményt követ el. Itt kívánom megje­gyezni, hogy akadnak ügyvé­dek, akik félretájékoztatják a hozzájuk fordulókat. Ezért történhetett meg^ jiogy az ál­talam árverésen elaaott ?n(fal­iam az adós is értékesítette.-Néhány végrehajtási ügyet figyelemmel kísérve, azt tapasz­taltam, hogy nem egyszer több­szöri árverés után sem találnak új gazdára a lefoglalt javak. Mi erről a véleménye?-Előítélet van, ami abban nyilvánul meg, hogy a helybe­liek nem nagyon jönnek el az eseményre. Akad olyan is, aki viszont kifejezetten keresi a neki szükséges lefoglalt java­kat.- Mikor évül el a bírói letil­tás?- Akkor, ha az adósságot ki­egyenlítik. A munkáltató köte­les nekünk jelenteni, ha vala­melyik dolgozója távozik, és tudja, hogy bírósági letiltás alatt áll. Ha erről elfeledkezik, a továbbiakban készfizető ke­zesként szerepel. Bukás a vége- Sor került-e fenyegetésre?-Sok függ a fellépéstől, a megjelenéstől. Mindenkinél azt kívánom bebizonyítani, nem én tehetek arról, hogy ez a feszült helyzet kialakult. Hibásnak tar­tom a pénzintézeteket, mert an­nak idején nem vizsgálták meg alaposan, hogy a kért összeg visszafizetésének megvan-e a szükséges háttere. Akad olyan is, aki saját hibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Ugyanis kellő gyakorlat, ismeret, kapcsolat hiányában elhitették vele, hogy ő lesz majd a sikeres vállal­kozó. Ehelyett bukás lett a vége.- Egyébként munkámhoz minden segítséget megkapok a rendőrkapitányságoktól, külö­nösen a pásztói és a szécsényi körzetekben. Nincs kötelező határ- Anyagilag előnyös-e a mostani önállóság, érdekeltségi rendszer?-Egy év szükséges ahhoz, hogy reálisan fel lehessen mérni. A végrehajtást kérő megelőlegezi a mi költségein­ket, amit végső soron az adós fizet meg. A költségmentes ügyekben, - amikor a bíróság 100 ezer forint behajtásra 1500 forintot előlegez meg - inkább ingyen végzem a tartásdíjak behajtását.- A nyilvánosságban van-e kötelező határ előírva?- Nincs. Az árveréseket a polgármesteri hivatalok hirde­tőtábláin helyezem el, újságba is közzé tehetem stb. Lesz egy kiadványunk Árverési hirdet­mény címmel, amely harminc­ezer példányban jelenik meg, s amelyben szerepel az árverezés időpontja, helye és ter­mészetesen az is, ami dobra ke- -4tl? 96-ban újra © Es a ráadás: egy garnitúra Semperit (5) gumiabroncs! Aki autózik, pontosan tudja, hogy a gumiabroncs állapota, minősége életbevágóan fontos biztonsági tényező. Az ÁB-AEG0N Biztosító gondoskodni akar partnerei biztonságáról, ezért olyan nyereményjátékot hirdet, amelynek díjai jelen­tősen növelik a közlekedés biztonságát, segítenek a balesetek megelőzésében. Ne kockáztasson! Fizesse be 1996 első negyedévére személygépkocsija kötele­ző felelősségbiztosítását újra az ÁB-AEGON-nál, és nyerje meg a 100 SEMPERIT gumiabroncskészlet egyikét. Az ÁB-AEGON adatbázisából - közjegyző jelenlétében - 1996. február 20-án számítógép sorsolja* ki azt a száz szerencsés személygépkocsi tulajdonost, akik öt új SEMPERIT gumiabronccsal már valóban biztonságban érezhetik magukat. Ez a biztosítás kötelező, de a biztosító szabadon választott. Az ÁB-AEGON reméli, hogy sikerül megkönnyítenie a választást. * A sorsoláson való- részvétel feltételei minden ÁB-AEGON fiókban megtekinhetők. A biztonsá a kamatozik. À “’\^nes^Karolyi A A

Next

/
Thumbnails
Contents