Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

1995. november 22., szerda Hazai Körkép 5. oldal Vita a családi pótlékról Az Alkotmánybíróság több ponton kifogásolta a stabili­zációs törvénynek a családi pótlékra vonatkozó részét, ezért tegnap Szabó György népjóléti miniszter új válto­zatot terjesztett a parlament elé, amely a jövő év áprili­sában lépne hatályba. Eszerint az egy- és kétgyer­mekesek közül azoknak járna családi pótlék, akiknek az egy főre jutó jövedelme legfeljebb havi nettó 19 500 forint, a számítás során azonban a fi­gyelembe vehető eltartottak köre bővült. A család év köz­beni, tartósnak ítélt jövede­lemcsökkenése esetén azon­nal igényelhető a pótlék. A három- és többgyerme­kesek továbbra is alanyi jo­gon kapják majd a családi pótlékot. Az egygyermeke­seknek a gyermek hatéves kora után is járna a pótlék. Az ellenzék véleménye szerint a pótlék középrétegek­től történő megvonása nyo­mán tovább csökken a népes­ség. Fölvetődött, hogy amikor a nemzeti jövedelem 30-40 százaléka a feketegazdaság­ból származik, csak igen nagy hibaszázalékkal állapítható meg a valódi jövedelem. A szocialista képviselők szerint a családipótlék-rend- szer akkor jó, ha könnyen végrehajtható és társadalmi­lag igazságos. Az SZDSZ az alanyi jogú családi pótlék speciális adóz­tatását tartaná helyesebb megoldásnak. (S. A.) Nógrád Megye Önkormányzata eladásra, bérbeadásra, illetve a megjelölt ingatlanokat cserére meghirdeti. 1. / Hajdúszoboszló, Dalija nidi át 54/fc ti. alatti hivatali a dűlő. 11 szobás, gáz központi fűtéses, 466 m2 alapterületű főépület, 82 m!-es melléképülettel, 2 013 m2-es telken. 2. / Bei aktái áö. Vadvirág ét 21. sz. alatti 375 at'-es üdülőtelek faházzal. A 2 db, egyenként 1+2 fél szobás, bruttó 48 m2 ossz. alapterületű, komfortos faház idénynyújtó, hőtárolós elektromos fűtéssel ellátott. 3. / Salgótarján, Los aad ét 2B/A/2. íz. alatti öröklakás. A sortáisasházban lévő, kétszintes, tetőtér-beépftéses, 142 m2-es, 2+3 fél szoba + étkezős, 2 fürdőszobás, távfűtéses, összkomfortos öröklakás berendezett konyhával, külön garázzsal rendelkezik. Nógrád megye területén értékegyeztetéses ingatlancsere lehetséges. 4. / Salgótarján, Bahag|áil át V. íz. alatti «püatagyüttai (volt GYIVI). A bekerített 4 913 m2-es telken újszerű, olaj központi fűtéses (gáz beköthető), többfunkciós (iroda, szálló, konyha stb.) több mint 2 000 m! hasznos alapterületű épület. 5. / Salgótarján Iraiztváayhaa lévő Barayai taris ta ház. A salgói vár alatt, természetvédelmi területen, idegenforgalmi és síszempontból frekventált helyen, 1 820 m2-es telken álló 595 m2-es - felújításra szoruló - hagyományos szerkezetű és fűtési módú, közművesített épület. k/ Bétoaytaraaye - Szaraidat akna lóvá Mátra fogadó A Mátra lábánál 7 216 m2-es telken 538 m’-es beépített alapterületű, egyszintes, lapostetős, hőtárolós elektromos kályhákkal fűtött beton-terméskő épület, 200 adagos konyhával, étteremmel, 6 vendégszobával. Nógrád megye területén értékegyeztetéses ingatlancsere lehetséges. 7./ HeHókő, Kotsath ót M. sz. Matti ■öindékíyáUt. Egyszintes, összközműves környezetben lévő, 84 m2-es, udvaron álló, 52 m2-es, romos állapotú műemléképület, különálló 54 m2-es gazdasági udvanal. Igény esetén az épülettel együtt a mellette lévő 362 m2-es üres telek is elidegeníthető. Nógrád megye területén értékegyeztetéses ingatlancsere lehetséges. ty Balataaföldvár, Rózsa faraat ét 3-5. sz. alatti hivatali üdülő. A gondozott, 6 765 m2-es parkban álló, 3 szintes, 657 m2-es beépített alapterületű, lapostetős, fűtés nélküli épület, 8 db 2+1 ágyas és 12 db 4 ágyas, zuhanyzós + WC loggias szobával, 2 db fürdőszobás apartmannal rendelkezik. Az épületben tálaló-melegítő konyha, étterem, társalgó, büfé, az udvarban teniszpálya, parkoló van. fy Saégótarjéa, Caa^éag lasilatáa lévé vaadéghóz. A hagyományos építési módú, 1987-ben teljesen átépített és többszörösére bővített, tetőtér-beépítéses épület nettó alapterülete 392 m2, melyben két apartman, öt vendégszoba, tárgyaló, büfé, közlekedők, szociális és gazdasági helyiségek találhatók. Nógrád megye területén értékegyeztetéses ingatlancsere lehetséges. Részi atarahh hríanaédélu Nógrád Megye Közgyűlésének Hivatalában (Salgótarján, Rákóczi út 36.) - illetve a 410-022-es telefonszámon Szabó Zoltántól vagy Szántó Zoltántól. Vételi, illetve bérleti ajánlatokat IMS. daraihar 15-ig fogadunk el. Az ajánlattevők közül a közgyűlés illetékes bizottsága licitálás alapján választja ki szerződő partnereit. (20436) Esély ár- és bérmegállapodásra A szakszervezeti vezetők garanciákat kértek Horn Gyulától A kormányfő három évre szóló együttműködési megállapo­dásra tett javaslatot tegnap azon a megbeszélésen, amelyet a humán szféra szakszervezeti vezetőivel a közalkalmazottak bérhelyzetéről és igényeiről folytatott. Egyúttal vállalta, hogy az ágazatban jövőre a versenyszféráéval azonos mértékben emelkednek a bérek. A tárgyaláson Horn Gyula mel­lett jelen volt Bokros Lajos pénzügyminiszter és Kósáné Kovács Magda munkaügyi mi­niszter is. Az érdekképviselete­ket a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumához és az Ér­telmiségi Szakszervezeti Tö­mörüléshez tartozó szervezetek vezetői képviselték. A több mint másfél órás ta­lálkozó után a miniszterelnök elmondta: a béremelés legfon­tosabb garanciája a közalkal­mazotti bértábla Al-es alapil­letményének megváltoztatása. Ezen felül a kormány 1996 má­sodik felében - a gazdasági eredmények függvényében - kész megvizsgálni a további béremelés lehetőségeit. 1997-től pedig garantálni kí­vánja a közalkalmazotti reálke­resetek értékének megőrzését, sőt növelését. Ennek feltétele azonban a gazdasági stabilizá­ciós program sikeres megvaló­sítása és az intézményi refor­mok végrehajtása. A kormány december 31-ig eljuttatja az érintett szakszerve­zetekhez a megállapodás terve­zetét, hogy az február 1-jétől életbe léphessen. A SZÉF és az ÉSZT vezetői hangsúlyozták, hogy érdekeltek a hosszabb távú megállapodásban. Egyút­tal azonban rámutattak: ragasz­kodnak ahhoz, hogy béremelési igényük teljesítését a központi költségvetésből finanszírozzák. A szakszervezetek azt vár­ják, hogy a kormány vállaljon pénzügyi és jogszabályi garan­ciát a verseny- és a közalkal­mazotti szféra azonos bérhely­zetének megteremtésére. Ettől függ az ár- és bérmegállapodás aláírása, valamint az is, hogy a közalkalmazottak megtartják-e a megállapodás elmaradásának esetére tervezett munkabeszün­tetést. A sztrájkokról egyébként az ágazati szakszervezetek ön­állóan döntenek. Visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a kamatemelést Az Alkotmánybíróság határozata Százezreket érintő ügyben határozott tegnap az Alkotmánybí­róság: alkotmányellenesnek ítélte és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyekkel 25 szá­zalékra emelték a lakáscélú kölcsönök kamatát. A testület úgy ítélte meg: a pót­költségvetés részeként benyúj­tott módosításkor nem volt szó a körülmények rendkívüli vál­tozásáról, hiába hivatkozott a jogalkotó költségvetési nehéz­ségekre, az inflációra és az adósságnövekedésre. így a hi­telszerződések újabb egyoldalú módosításának nincs kivételes és alkotmányos indoka - szö­gezi le az állásfoglalás. A határozat hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiányok pótlására, és az adósságállo­mány csökkentésére kidolgo­zott gazdasági és jogi megoldá­soknak meg kell felelniük az Alkotmánynak. Aláhúzza: kü­lön súllyal esik a latba, hogy a tartós lakáshitelek szerződéseit az állam egyszer már egyolda­lúan megváltoztatta. Akkor az adósok több meg­oldás közül választhattak. De azok, akik azzal a lehetőséggel éltek, hogy teljes tartozásuk megmaradása mellett 15 száza­lékra emelkedik a kamat, joggal hihették: a választott kedvez­ményt a szerződések lejártáig élvezni fogják - kivéve azt az esetet, amikor rendkívüli mó­don megváltoznak a körülmé­nyek. Ők - a két másik megol­dást választókhoz viszonyítva — lényegesen hátrányosabb hely­zetbe kerültek a legutóbbi ka­matemelés következtében. A kifogásolt jogszabályok sértik a jogbiztonságot, a szer­ződési szabadságot, mert önké­nyes beavatkozást jelentenek a lakáshitelek egy csoportjába. Sértik továbbá az egyenlő elbá­nás elvét is, mert megengedhe­tetlen különbséget tesznek a kedvezményes lakáshitelek egykori felvevői között. Ezért az Alkotmánybíróság a táma­dott rendelkezéseket a törvény hatálybalépésének napjával megsemmisítette. Autó, motor kerékbilincsben Rossz idők várnak a tilosban parkoló járművek tulajdonosaira Előreláthatólag csütörtökön tárgyalja a kormány azt az előter­jesztést, amely - a rendőrségi törvény alapján - szabályozza a tilosban parkoló gépkocsik elszállításával, a kerékbilincs hasz­nálatával kapcsolatos eljárást. A kormányrendelet rögzíti, hogy a szabálytalanul várakozó járműveket a rendőrség elszál­líthatja, illetve kerékbilincs al­kalmazásával további haszná­latukat megakadályozhatja. Minderre azonban csak az in­tézkedő rendőr jelenlétében ke­rülhet sor, s gondoskodni kell arról, hogy közben a gépkocsi ne sérüljön meg. Előírja a jogszabálytervezet, hogy a tulajdonost a kerékbi­lincs felszereléséről jól látható helyen, írásban tájékoztatni kell - megnevezve egyebek közt az intézkedő rendőri szervet, an­nak székhelyét és a telefonszá­mot, ahol a bilincs leszerelését kérni lehet. A tilosban parkoló kocsit csak akkor fogják elszállítani a helyszínről, ha a tulajdonos 24 órán belül nem kéri a bilincs le­szerelését. A rendelet kimondja, hogy mielőtt a „röghöz kötött” jár­művet elvinnék, fényképet vagy videofelvételt kell készí­teni a helyszínről és jegyző­könyvet fölvenni. Ezekben pon­tosan rögzítik az elszállítás előtti helyet, a jármű rendszá­mát és esetleges korábbi sérülé­seit, s föltüntetik azt a telephe­lyet is, ahol majd a tulajdonosa megtalálhatja. Ha a kocsi vagy a motor nincs lezárva, az intézkedő rendőrnek leltárt kell mellékel­nie a jegyzőkönyvhöz a benne levő ingóságokról. A dokumen­tumokat az illetékes rendőri szervnél lehet majd megtalálni. A javaslat szerint Buda­pesten 7000, a többi város­ban 6000, egyéb települése­ken 5000 forintot kell majd fizetni a járművek elszállítá­sáért. A kerékbilincs föl-, il­letve leszerelése újabb 4000 forintjába kerül majd a tilos­ban parkolónak. (Lantos) Példa. Az SZDSZ keddi tá­jékoztatóján a párt három képviselője részben szlová­kul, horvátul és románul fo­galmazta meg mondanivaló­ját. A többi között hangsú­lyozták: a magyar nemzeti és etnikai kisebbségi tör­vény messze túlmutat azo­kon az európai normákon, amiket a pozsonyi törvény- hozás a nyelvtörvény elfo­gadásával megsértett. Apadás. Csökkent az északkeleti folyók víz­szintje, így kedden meg­szüntethették a harmadfokú készültséget a Tisza és a Túr mentén. Vásárosnamény alatt, Záhonynál, Dombrád- nál és Tiszabercelnél, illetve a Szamos és a Kraszna tiszai torkolatánál viszont még to­vábbra is fokozott mértékű figyelőszolgálatot tartanak. Aggodalmak. Súlyos zava­rokat okozhat a közvetlen betegellátásban, ha az Or­szággyűlés a kormány által beterjesztett formában fo­gadja el a patikatörvény módosítását. A Magyar Gyógyszerész Kamara ezért minden törvényes eszközt igénybe vesz tiltakozása ki­fejezésére. Megvonás. Az egységes munkaerő-piaci alapról szóló törvénytervezetben a pálya­kezdők munkanélküli-segé­lyének megszüntetéséről szóló javaslat is helyet ka­pott. A pályakezdők munka­nélküli-segélyét jelenleg fél évig vehetik igénybe azok a fiatalok, akik másfél évnél nem régebben szerezték a középiskolai vagy felsőfokú oklevelet. Depresszió. Magyarorszá­gon mintegy másfél millió ember szenved szorongásos betegségben, s csupán 10 százalékuk részesül keze­lésben - hangzott el egye­bek között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet keddi tájékoztatóján. A hazánkban jelenleg prak­tizáló 600-700 pszichiáter ennyi embert nem tud el­látni, ezért sürgető a házior­vosok továbbképzése. Madárpusztítás. Több mint ezer, Kis-Jugoszláviá­ban lőtt mezei pacsirtát és más védett madarat próbált hűtőládában Magyarorszá­gon át szállítani egy olasz állampolgár. Az illetékes vámhivatal a több mint 10 millió forint eszmei értékű szállítmányt lefoglalta. P. Enzót csempészet és a nem­zetközi jogi kötelezettségek megszegésének alapos gya­nújával őrizetbe vették. A kereszténydemokrata „nem” meghiúsította az ellenzéki egységet On mit szól hozzá? Belpolitikai életünknek jelentős eseménye volt, hogy a KDNP nemet mondott a Polgári Szövetségre, s ezzel egyelőre meghiú­sultak az ellenzék egységét célzó törekvések. Hogyan alakul ezután a parlamenti pártok kapcsolatrendszere? - tettük föl a kérdést a politikatudomány jeles képviselőinek. Schien István:- A hat parlamenti párt a jö­vőben az összes elképzelhető variációban szövetkezhet egy­mással, s ugyanolyan meglepe­téseket okozhat, mint 1994-ben az MSZP-SZDSZ páros. Vál­tozhat valamennyiük arculata, s ha ez így lenne, miért ne feltéte­lezhetnénk, hogy akár egy kis­gazda-szabaddemokrata, akár egy MDF-Fidesz, netán egy KDNP-MSZP összefogásnak . is lehet némi esélye. A közvé­lemény egyébként is jól fo­gadja, támogatja a pártszövet­ségeket, viszolyog a „vesze­kedő” politikusoktól. Kemény László:- A kisgazdák - olyan politi­kai „részhajrával”, mintha már a választások előtt állnánk - si­keresen megosztották az ellen­zéket. Ezért találta ki az MDF a Polgári Szövetséget, de nem számolt azzal, hogy önmaga képtelen talpra állni súlyos ve­reségéből. A Fidesz is gyen­gébb korábbi önmagánál, ezért kengurubébiként egyik er­szényből a másikba ugrál. Most a KDNP kidobta onnan, s így az MDF sem tud vele mit kez­deni. Az utóbbi párt tagságának egy része Csurkáékhoz, más ré­sze Torgyánékhoz, esetleg a KDNP-hez csapódhat. Kéri László:- Nem értem a túl érzékeny reagálásokat, majdnem három évvel a választások előtt. A KDNP döntésével sem az SZDSZ, sem az FKgP malmára nem hajtja a vizet, ahogy a fi- deszes Ader János nyilatkozta. Hogy ezután életképes-e még a Polgári Szövetség? Erre talán maga az MDF és a Fidesz sem tud válaszolni. Hiba volt, hogy előbb meghirdették, s csak az­tán kezdték építeni a szövetsé­get. De 1998-ig bármi megtör­ténhet. Takács Mariann Az elsőrendű vádlott el akarta hagyni az országot. A Fővárosi Bíróságon tegnap a vádbeszéddel folytatódott az Ybl Bank-per tárgyalása. A károsultak érdeklődése a per iránt változatlan, pénzük megtérülése nem ilyen egyértelmű. fotó; feb/hajdu andrás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents