Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-21 / 273. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. november 21., kedd Varga Sándor őrhalmi nyugdíjas bányász a Ferenc-pert idézi Kiderül-e 1956 igazsága? Nógrád megyében az 1956. november 4-ét követő időszaknak két döbbenetes történelmi jelentőségű epizódja volt: a december 8-ai sortűz, s a december 14-ei hugyagi gyilkosság, amikor a karhatalmisták az Ipoly menti Öreghegy alatt, a pusztahu- gyagi Ipoly-kanyarban lelőtték az acélgyári nemzetőrség két agyonkínzott, fiatal parancsnokát. Bizonyítandó: szemernyi esélye sincs már a gyászos novemberi nap után, hogy valaki még harcolni akarjon október 23-a céljaiért a munkástanácsokban, nemzeti bizottságokban, vagy akárhol is Nógrádban vagy Magyarországon. A szovjet tankok tűzerejére épülő új hatalom illegitimitását egyrészt szemérmetlen hazudo- zással bizonygatta, hogy maga is lényegében a forradalom folytatója, és jobb, emberibb szocializmust akar teremteni, de másrészt nyilvánvalóvá tették, hogy a legembertelenebb véres bosszútól, megtorlástól sem riadnak vissza a hatalom ügyében. Ennek a korszaknak a történelmi titkai igen nehezen fejthettük fel, a konspirációs hazugságok, manipulációk dzsungeléból. Mintha még mindig félnének kimondani a rémisztő igazságokat az emberek. Varga Sándor 78 esztendős őrhalmi bányásznyugdíjas, gazdálkodó nem fél, ahogyan 1956-ban meg 1957-ben sem lehetett megfélemlíteni. Egyetlenként a védelem tanúja lett, abban a vérbírósági perben, amelyben a hugyagi Ferenc Istvánt kellett elítélni. Azt a Ferencet, akinek neve összekapcsolódott a salgótarjáni szoborledöntéssel is, de elsősorban a sortűz napjának eseményeivel kapcsolatban vált közismertté. Az ő perében vállalta a védelem tanújának szerepét Varga Sándor, aki közeli barátja volt Ferencnek. 1995 novemberében, néhány nappal a halottak napja után Sándor bácsi azt panaszolja; lassan mind elmennek már a tanúk és sohasem fog kiderülni 1956 igazsága. Az ügyész egykor halálbüntetést kért Ferenc perében, s még a bíró is sokal- lotta a „lelkes javaslatot”, mondván: maga, ügyész úr, minden gerinces magyar embert ki végeztémé. Ferenc István 6 és fél évet töltött börtönben, és csak 1994- ben mondta ki ítélete semmisségét, az ártatlanságát egy pesti bíróság, mivel, úgymond: Nógrádban eltűntek az iratok, dokumentumok .. . Sándor bácsival állunk az Öreghegy alatt, az Ipoly-parton a Hargitay-síremlék mellett. A metsző, hideg novemberi szélben arra int az öregember, mondjunk egy imát Hargi- tayért, s az időközben elhunyt Ferencért. Mert hősök voltak! A korszak, a nemzet igazi hősei. S a túlélő tanúk kötelessége, hogy emlékeztessenek rájuk ... . * Nem bizonyítható, de nagyon is valószínűsíthető, hogy egy ismeretlen balassagyarmati diák költő éppen a Ferenc-per és Varga Sándor „tanúzása ' miatt írta meg az alábbi, a „Védelem tanúja" című verset. Erdős István A védelem tanúja Tündéri sár ez a falu. Maradt itt egyetlen tanú. Maradt. Egyetlenegy megmaradt. Édesanyám sír zöld köny- nyeket. És kábán ott szöszmötölget. A bíróság tornya mellett. Ahol most bárányvéredet Felmutatják egy farkasnak, Hogy igazságot ő tegyen. Szaladhatsz fűhöz-fához, Égi királyhoz! Nincsen már védelem. Balassagyarmat, 1957. November 30-áig lehet benyújtani a pályázatot Titkárt keres a megyei agrárkamara A Nógrád Megyei Agrárkamara elnöksége pályázatot hirdet titkári tisztségre, illetve munkakörre. A1 pályázó, munkavállaló feladatát, hatáskörét, munkáját a gazdasági kamarákról szóló 1995. évi XVI. tv., a Munka Törvénykönyve és a kamara belső szabályzatai határozzák meg. A munkavállaló munkáltatói jogkörét az elnökség, illetve elnök gyakorolja. A munkavállaló részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. El I . Pályázati feltételek: — állam- és jogtudományi vágy közgazdaság-tudományi egyetemi végzettség,- kétéves közigazgatási szervnél eltöltött közigazgatási gyakorlat, jogi vagy köz- igazgatási szakvizsga,- magyar állampolgárság,- erkölcsi bizonyítvány. A tisztség, illetve munkakör 1995. december 4-étől tölthető be munkaviszonyban, amely lehet részmunkaidejű is, határozatlan idővel. Fizetés megegyezés szerint. A pályázatot 1995. november 30-áig írásban lehet benyújtani. kötéséig bemutatható),- a szakmai életutat,- az esetleges referenciát adó szerv, cég, vagy személy megjelölésével. A pályázattal kapcsolatban részletes információ, a szükséges dokumentumok a Nógrád Megyei Agrárkamarától beszerezhetők Varga József elnök, illetve dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnöktől személyesen. Az elnökség fenntartja a jogát, hogy a pályázatot eredménytelennek minősítse. A pályázatnak tartalmaznia Cím: Salgótarján, Bartók kell a fentiek feltételének do- Béla út 10. Tel.: 32/317-579. kumentálását: (erkölcsi bi- Nógrád Megyei Agrárka- zonyítvány a szerződés meg- mara Elnöksége Ülésezett a Magyar Közigazgatási Kamara nógrádi tagozata Módosítani szeretnék a kormány szándékát A kamara vezetősége a közelmúltban tartotta tagozatülését, amelyen öt napirend szerepelt. A rendezvényen megjelent dr. Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke, aki tájékoztatta a tagságot az 1990. évi'választások célkitűzéseinek gyakorlati megvalósulásáról. CT'A kamara elnöke többek között szólt országos rendezvényeik- gől, a köztisztviselők erkölcsi- anyagi megbecsülésének helyzetéről, az elnökség ezzel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a különböző állami és társadalmi szervekkel való kapcsolatépítés alakulásáról. A rendezvényen új tagokat is vettek fel, mintegy 60 köztisztviselő kérte felvételét a kamara tagjai sorába. A vezetőség beszámolójában felvetette a központi állam- igazgatási szervek felelősségét a köztisztviselők anyagi helyzetének romlásában. A tagozat úgy ítélte meg, hogy módosítani kell a kormányzat azon szándékán, amely szerint a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek illetmény-kiegészítését 15-ről 30 százalékra emelnék, ugyanakkor ezzel párhuzamosan középszinten, illetőleg a helyi ön- kormányzati köztisztviselőknél csak 10 százalékos béremelésre kerülne sor. A központi szerveknél dolgozó köztisztviselők megkülönböztetését a tagozat indokolatlannak tartja, és egyben kérte a kamara országos elnökségét, hogy a középszinten és a helyi szinten dolgozó köz- tisztviselők érdekeit hatékonyabban képviselje. A vezetőség beszámolójában részletesen szólt a tagozat által szervezett előadás-sorozatokról, és kiemelten a köztisztviselők képzésének, továbbképzésének szükségességéről, valamint e kérdéskörben a kamara felelősségéről. A tagozat úgy döntött, hogy a vezetőséget fél éven belül két külső taggal ki kell egészíteni. A beszámolót követően sor került a vezetőség és az 1995. december 8-án megtartandó országos kamarai közgyűlés küldötteinek megválasztására. A tagság a vezetőségbe beválasztotta dr. Laczkó Ilonát, Mát- ranovák község jegyzőjét, No- vák Tamásnét és Tollár Lajost, mindketten Nógrád Megye Közgyűlésének Hivatalánál dolgoznak, továbbá dr. Laczkó Zoltánt, valamint dr. Csordás Pált, a megyei közigazgatási hivatal dolgozóit. Tagozatvezetőnek a tagság ismét dr. Csordás Pált választotta meg. Küldöttek az alábbi személyek lettek: dr. Farkas Imre, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, dr. Skultéty Sándor, a megyei közgyűlés főjegyzője, Párisné Szabó Agnes Drégelypalánk község jegyzője, Csonka György, Ecseg község jegyzője, valamint a korábbi vezetés valamennyi tagja, név szerint dr. Laczkó Ilona, dr. Laczkó Zoltán és dr. Csordás Pál. Válasz Smitnya Sándor megyei elnöknek „Nem nyeljük le a pirulát” Tisztelt Uraim! Engedjék meg, hogy válaszoljunk az 1995. november 18-án, szombaton a Nógrád Megyei Hírlapban „Veszíteni nem könnyű, de a döntés engem illet” címmel megjelent újságcikkben foglaltakra, mivel az személyesen érinti vállalkozásunkat, a Sandor’S Bt. Dubix de Souza Képviseletet és a nyilatkozó Smitnya Sándor elnök úr a cikkben több egyoldalúan megtévesztő megállapítást tett és téves információt közölt. Kedves Smitnya Úr! A hatalommal lehet élni és visszaélni, ezt már a történelem is bebizonyította. Valószínűleg Ön egy személyben kiváló építészmester, mosodaszakértő, cégátvilágító és elképzelni is nehéz, mi minden lehet még. Természetesen megértjük, hogy az Ön pozíciójában egy személyben felelősséggel dönteni igen nehéz dolog, valószínűleg ezért találták ki híres elődeink a demokratikus elven működő bírálótestület intézményét, amely esetünkben azt a francia technológiát támogatta Ön szerint is, amit szerény vállalkozásunk képvisel Magyar- országon. Itt kell felvilágosítanunk Önt, hogy ebben az esetben mit is jelent a külföldi cég képviselete. Pontosan azt, ami a nevében is benne van, tehát cégünk, a Sandor'S Bt. képviseli a francia Dubix de Souza gyárat, annak nevében, és nem helyette jár el Magyarországon. A Dubix de Souza gyár a svéd Electrolux multinacionális vállalat 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, törzstőkéje közel 240 millió forint, 1994-es forgalma pedig 5,5 milliárd forint volt. (Csak a közismerten igényes német piacon mintegy 200 intézményben több mint 370 aszeptikus mosóberendezést helyezett üzembe.) A világ több mint 85 országába exportálja termékeit, megszámlálhatatlan mennyiségű nemzetközi és számos magyarországi referenciával rendelkezik. Ennek a csaknem 100 éves múltra visz- szatekintő gyárnak a képviseletét 1993 szeptemberében nyílt pályázaton nyerte el vállalkozásunk, a Sandor'S Bt., ami szerénytelenség nélkül mondhatjuk, inkább tiszteletre méltó, mint lebecsülendő. Fentiekből következik, hogy a képviselet végzi Magyarországon a piackutatást, a szerződés-előkészítés, a vevőszolgálat szervezését, és magyar nyelven nyújtja be a gyár által készített pályázatokat, ezért in- differens, hogy a magyar cégnek mekkora az alaptőkéje, akár lehetne 10 forint is. Itt kell megjegyezzük, hogy az Ön által favorizált Kimex Szerviz Kft. alaptőkéje 3 millió forint (1,5 millió forint készpénz és 1,5 millió forint apport), a Be- patek Kft. alaptőkéje pedig 1 millió forint. Ez azért érdekes, mert Smitnya úr utalt arra, hogy a Cégjegyzék szerint a Kimex Szerviz Kft.-nek csak szerviz- tevékenységre van cégbírósági engedélye, ennek következtében semmiféle kereskedelmi tevékenységet sem folytathatna. Ehhez nem is kell többet hozzáfűznünk. (Forrás: Complex Cl) Céghírek, 1995 október). Természetes, hogy nem kívánjuk lenyelni a pirulát. Smitnya úr (és ezt el is ismerte a cikkben) közvetlenül az eredményhirdetés előtt tárgyalt Oravecz László úrral, aki szintén pályázó, tehát érdekelt volt. A találkozást követően Smitnya úr Oravecz úr vállalatát jelölte ki a pályázat győzteseként, szemben a bírálótestület javaslatával. Ez az a tény, amely számunkra megdöbbentő, minden elfogadható versenyszabálynak ellentmond és abszolút etikátlan. Ez az a pont, ami jelen esetben lényeges, és nem az, hogy melyik cégnek mennyi az alaptőkéje. Smitnya úr egyedül döntött, tájékoztatást a döntés indokairól sem a kiírónak, sem a többi pályázónak nem adott. Csak egyetlen véleményt hallgatott meg, tehát vitatható azon kijelentése, hogy mindenkit meg kell hallgatni. Kijelenti, hogy bizonyítani tudja álláspontját, melyet a kialakult körülményekre való tekintettel el is várunk. Tisztelt Smitnya Úr! Elfogadhatatlan az esély- egyenlőség értelmében, és sérti a versenytörvényt, hogy Oravecz úr, mint pályázó, idő előtt hozzájuthatott a bírálóbizottság javaslatához, méghozzá olyan mélységben, hogy a szakértők egyikét a francia cég képviselőjének tartja és részrehajlással vádolja. Ezzel cégünkkel szemben az a vád merült fel, hogy befolyásoltuk volna a bírálótestületet, ezt egyértelműen visszautasítjuk! Továbbá a Tisztelt Olvasóra bízzuk, hogy döntse el, egy 1,5 millió forintos betéttel és egy 1,5 millió forintos autóval, vagy más ilyen értékű apporteszközzel rendelkező, pár éve kereskedő kft. nagyobb garanciát jelent-e a megyének, mint egy 240 millió forintos törzstőkével rendelkező, csaknem 100 éve ugyanazon a területen (professzionális mosoda) működő gyár. Tekintettel a magyar egészségügy közismerten nehéz helyzetére és a fentiekben vázoltakra, kérjük, hogy ismerje meg a másik érintett fél véleményét is, és ennek alapján mérlegelje döntését.” Kiváló tisztelettel: Nagy Sándor Sandor’S Bt. Dubix de Souza Képviselet vezetője Az olvasó kérdez - A képviselő válaszol Tisztelt Szerkesztőség! Kértem, adjanak helyet lapjukban a következő kérdésemnek: október 10-én levélben kerestem fel Urbán Árpád országgyűlési képviselő urat a Fráter Erzsébet Középiskolai Leánykollégium egyházi tulajdonba adásának ügyében. À sajtó nyilvánosságát bevonva kérdezem képviselő úrtól, milyen intézkedést tett fenti ügyben? Kérem, hogy válasza is a sajtóban kapjon helyet. Köszönettel: Fábián Jánosné igazgató Egy polgármesternek mindent szabad ? Feladó nélkül, S. G. szignóval ellátott levelet kaptunk Ecsegről, amelynek írója arra kért bennünket, hogy kérdezzük meg a polgármester urat az általa felvetett kérdésekről.-Hogyan tudja ellátni feladatait a vállalkozói munka mellett? Főállású polgármester és vállalkozó egyszerre nem is lehetne?- A polgármesteri hivatalban letöltőm a munkaidőmet, jelen vagyok mindenütt, ahol a község fejlődése érdekében bármit lehet tenni. Rengeteget dolgozom. Valószínű, a munkámat, közösen elért eredményeinkét méltányolta a község lakosságának döntő többsége, amikor a legutóbbi önkormányzati választáson ismét bizalmat szavazott nekem - válaszolta Morav- csik Ferenc polgármester.- Miként kapott építési engedélyt a cseh-völgyi védett területre ?- Édesapám kárpótlási jegyén vásároltam meg a földterületet. Nem természetvédelmi rész. Olyan építmény nincs rajta, amihez építési engedély kellene, csupán egy faszerkezetű épület található rajta.- Hogyan árusíthat gázberendezéseket, amikor nincs is üzlete? A falu tele van plakátokkal.-Azokon a feleségem neve szerepel, ő a vállalkozó, nem pedig én.- Levélírónk kérdéssorozatát a következőkkel zárja: egy polgármesternek mindent lehet? Mit szól ezekhez a megyei törvényességi felügyelet? Dr. Farkas Imre, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője írásban a következőket válaszolta:- „A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint a főállású polgármester- munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. A magánvállalkozás az utóbbi kategóriába tartozik, és mint ilyen, összeférhetetlen a (főállású) polgármesteri tisztséggel. Az összeférhetetlenségi okot a polgármesternek meg kell szüntetni, ha ezt elmulasztja, úgy bármely települési képviselő indítványára a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenséget, illetve, ha az önkormányzati törvény azt lehetővé teszi, hozzájárulás megadásáról dönt. A hozzánk intézett kérdést illetően: - a törvényességi ellenőrzés nem terjed(het) ki annak külön vizsgálatára, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat a helyi önkormányzatoknál betartják-e vagy sem. Ameny- nyiben azonban ilyen ügyben bejelentés érkezik a közigazgatási hivatalhoz, felhívjuk az érintettek figyelmét a követendő eljárásra. V. K. t 9 » <1 T-
