Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

1995. november 20., hétfő 5. oldal Hazai körkép Voksolás a közöny határán Kisebbségi és önkormányzati választások Mérsékelt érdeklődés és többnyire nyugodt körül­mények jellemezték a teg­napi országos kisebbségi, il­letve időközi önkormány­zati választásokat. Az ország 156 településén mintegy 2,6 millió választó- polgár járulhatott az urnák elé. Az Országos Választási Munkacsoport összesített ada­tai szerint 17 óráig még csu­pán a jogosultak 1,1 százaléka szavazott. A választások ak­kor lesznek érvényesek, ha a 10 ezernél nagyobb lélek­számú településeken több mint 100 érvényes szavazat jut egy-egy jelöltre. A kisebb településeken 50 érvényes szavazat is elég. A vasárnap délutánig beér­kezett jelentések szerint az érintett körzetekben - a lanyha érdeklődés ellenére is - meglesz az érvényességhez szükséges szavazatszám. Fordulat lenne kívánatos Bírálja a baloldal a Bokros-csomagot A társadalmi-kulturális kü­lönbségek tovább nem fo- kozhatóak, fordulatra van szükség az MSZP politiká­jában - jelentette ki Krausz Tamás, a Baloldali Tömörü­lés alelnöke a szervezet hét végi tanácskozásáról tartott sajtótájékoztatón. A tömörülés tagjai az ülésen azt az elvi nyilatkozatot vitat­ták meg, amelyet a novemberi kongresszus elé terjesztenek. Álláspontjuk szerint az álta­luk kívánatosnak tartott for­dulat csak hosszabb folyamat keretében biztosítható. A kongresszustól azt várják, hogy elősegíti ennek az irányvonalnak érvényesülé­sét. A Baloldali Tömörülés is vallja, hogy szükség van sta­bilizációs programra, de meg­látásuk szerint a Bokros-cso­mag jelentős része mind az Alkotmánybíróság, mind a társadalom előtt megbukott. Mint mondta: a gazdasági fej­leményeket visszalépések so­rozataként értékelik, ami az oktatás, az egészségügy és a felsőoktatás leépülésével jár. A Baloldali Tömörülés kedvezően reagált az MSZP egy másik platformja, a szo­ciáldemokrata társulás kez­deményezésére, amely szerint a két csoport megállapodást kötne, és közösen lépne fel a pártbeli platformszabadság esetleges korlátozása ellen. A színfalak mögötti politi­zálás megakadályozása érde­kében egyeztetnének szemé­lyi kérdésekben is, ez azon­ban nem egyes konkrét funk­ciókról, hanem a majdani or­szágos elnökség felépítéséről szólna. A tömörülés tanácskozásán nem került szóba Horn Gyula személye, illetve a pártelnöki és miniszterelnöki tisztség esetleges szétválasztása. Távolságot tartani a politikától Ezer író közgyűlése A Magyar írószövetség ma is a magyar kultúra fóruma, és nem lenne jó, ha a tagok feloszlatnák a szervezetet. Az irodalmon belüli háború okait végig kellene gon­dolni, mert az irányzatok mulandóak, csupán egy do­log állandó: az irodalom - mondta Tornai József, az írószövetség szombati tiszt­újító közgyűlésén. A leköszönő elnök szerint a jövőben is tartózkodni kell a napi politizálástól, s azt taná­csolta utódjának, ne engedje, hogy akár ellenzéki, akár kormánypárti szervezetté vál­jon az írószövetség. A szövetségnek 1041 tagja van, a legutóbbi közgyűlés óta 198 taggal gyarapodtak. Kilencen kiléptek, köztük Be­nedek István, Csűr ka István és Eörsi István. Hubay Miklós, a Magyar PEN Club elnöke javasolta: forduljanak levélben a világ íróihoz, kérve szolidaritásu­kat, hogy bántatlanul marad­jon meg a magyar nyelv a Kárpát-medencében, ahol olyan törvények születnek, amelyek csorbítják a polgárok jogait. A szövetség a jövőben sem alakulhat politikai szervezetté -jelentette ki Pomogáts Béla, az elnöki poszt várományosa. A közgyűlés 71 tagú vá­lasztmányt jelölt. Az elnökre várhatóan egy hét múlva sza­vaznak. Paragrafusok a gyűlölködés ellen Fölébred nyolc hónapos Csipkerózsika-álmából a törvényjavaslat Utcai megmozdulásokon, sportpályák lelátóin vagy politikai eseményeken az elmúlt hetekben számos alkalommal szolgál­tak negatív közéleti szenzációval kicsiny, de hangos csoportok. Tagjaik szélsőséges jelszavaikkal, fasiszta jelképek idézésével méltán keltettek megbotránkozást - ám a rendfenntartó szer­vek nem léptek föl ellenük. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis erre nincs törvényes lehetőségük. Pedig elkészültek azok a jogsza­bályok, amelyek a gyűlölet, az uszítás szellemét szító megnyil­vánulások elleni intézkedést elő­írják. Szerepelnek a Btk. módosí­tását célzó törvényjavaslatban, amely ez év február óta váija na­pirendre tűzését. Mint az illetékesektől meg­tudtuk, bár az Országgyűlés jogalkotó programja roppant zsúfolt, a tervek szerint e hónap végén - várhatóan november 27-én - végre napirendre kerül a Btk. módosítása. Eszerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető lesz, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletet kelt, vagy erre alkalmas egyéb cselekményt követ el. Aki pedig olyan össze­jövetelt, felvonulást vagy tünte­tést szervez, amely nemzeti, faji, vallási, illetve más csopor­tok elleni gyűlöletre buzdít, öt­évi börtönre ítélhető. Ugyan­csak ötévi szabadságvesztéssel sújtható az, aki ilyen jellegű rendezvényeket anyagilag tá­mogat. Ezzel összefüggésben terve­zik a rendőrségről szóló 1994- es törvény módosítását is. Az új jogszabály a rendőri szervek feladatává teszi a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportok tag­jai elleni erőszak és a terrorcse­lekmények felderítését. Németh Zsuzsa Paszternák: Hamarosan eldől, nyitnak-e más pártok felé a szakszervezetek Új kérők a láthatáron Szakszervezeti berkekben vannak olyan vélemények, ' hogy föl kell bontani az MSZP-vel kötött szövetséget, ha nem tartja be választási ígéreteit. Paszternák László, a Vasasszakszervezet elnöke szerint ugyanakkor elképzel­hető, hogy az MSZOSZ nyit más pártok felé.- Tagságunk nagy nyomást gyakorol ránk azért, hogy hatá­rozottabban kérjük számon az MSZP választási ígéreteit - mondta munkatársunknak az ismert szakszervezeti vezető. - Igazságos teherviselésről volt szó, a munkavállalókat érintő döntések előtt hatásvizsgálatok elvégzéséről, s érdemi érdek- egyeztetésről. Mindebből alig vált valóra valami. Helyette - ezt sztrájkok, tüntetések is jel­zik - a munkavállalók az utcán, a munkahelyeken kénytelenek saját csatáikat megvívni.-A párt novemberi kong­resszusán beszélni kell az Paszternák László - elmélyült beszélgetésben Keleti Tamás­sal, a textilesek főtitkárával fotó: feb/diósi MSZP és az MSZOSZ nézetel­téréseiről. Legkésőbb tavasszal el kell dőlnie: fenntartjuk-e a szoros szövetséget, vagy eltá­volodunk egymástól, esetleg az MSZOSZ nyit más pártok felé. Paszternák úgy látja: az utóbbi időben az MDF és a Fi­desz közeledett hozzájuk, a KDNP-vel pedig eddig is jó volt a viszonyuk. Nem sietik el azonban a döntést, arra is fi­gyelnek, nem a baloldali erők megosztásának szándéka áll-e a közeledés hátterében. Takács Mariann Hasonlóságok és különbözőségek az irányítás rendszerében Miniszterelnök vagy kancellár? Az elmúlt hetekben a miniszterelnök többször is megfogal­mazta a gondolatot, hogy célszerű lenne hazánkban is kancel­lári rendszert bevezetni, mert ennek révén eredményesebb le­hetne a kormányzati munka. A politológustól arra kértünk vá­laszt: miben különbözik egymástól a miniszterelnöki és a kan­cellári rendszerű irányítás.- Számos előny származhat a jól kiépített kancellári rend­szerből, amilyen például Né­metországban vagy Ausztriá­ban működik - mondja dr. Stumpf István. — Pedig a ma­gyar és a német alkotmány alapján a miniszterelnöki és a kancellári poszt egyformán erős, jogosítványaiban hasonló.- Miben más mégis a kancel­lári rendszer?- Elsősorban abban, hogy a kormányfő mögött erős szak­mai szervezet, kancellári hiva­tal áll. Ebből fakad a kancellári rendszer erőssége, az tudniillik, hogy az egyes minisztériumok tevékenysége a miénknél sok­kal összehangoltabb. Ez utóbbit a kancellária biztosítja, teljes szakmai tekintéllyel és megfe­lelő eszköztárral.-Nálunk feltehetően a mi­niszterelnöki hivatal kibővíté­sével lehetne hasonló szerveze­tet létrehozni. Ezzel elkerülhető lenne például az a konfliktus, amely jelenleg a kormány gaz­daságpolitikája és a szociálpoli­tika között feszül. Mert az alapvető irányvonalat a minisz­terelnöknek, illetve a kancel­lárnak kell kijelölnie, ám annak összeegyeztetett követését a tárcaérdekektől független hiva­tal biztosíthatná. (németh) Kamatmustra. Az Alkot­mánybíróság hétfőn és ked­den folytatja a lakáscélú kölcsönök kamatemelésé­nek alkotmányossági vizs­gálatát. A többi között meg­vitatja azt a beadványt is, amely kifogásolja, hogy a közigazgatási szervek gya­korlatilag minden követ­kezmény nélkül késleked­hetnek az ügyintézésben. Fotósaink sikere. A világ száz legjobbnak minősített természeti fényképfelvétele között két magyar fotós munkája is látható a Buda­pesti Városháza dísztermé­ben kedden nyíló kiállítá­son. Horváth Győző: Kék pillangók és Ihász Zoltán: Szökkenő vörösbegy című képét díjazták azon a nem­zetközi versenyen, amelyre a legjobb fotókat több mint 50 ország 12 ezer pályázó­jának munkái.közül válasz­tották ki. Határhelyzet. A Határőr­ség ügyeletének vasárnapi tájékoztatása szerint az átke­lőhelyeken zavartalan volt a személyforgalom, a kilé­pőknek csak Battonyánál kellett egy órát várakozniuk. A szokásos várakozási időre számíthattak viszont a te­herautósok: a kifelé igyek­vőknek Gyulánál 11 órát, Biharkeresztesnél 8, Zá­honynál 10, Nagylaknál pe­dig 1 órát kellett vesztegel­niük. A befelé irányuló for­galomban mindössze Raj­kánál volt egyórás várako­zási idő. Árvízveszély. Három he­lyen harmadfokú árvízvé­delmi készültséget kellett elrendelni vasárnapra vir­radó éjszaka a Tisza ország­határtól Vásárosnaményig terjedő szakaszán; Vásáros- namény alatt viszont első­fokú készültséget léptettek érvénybe az illetékes víz­ügyi szervek. A Tisza ára­dását az utóbbi napokban a romániai részen lehullott nagy mennyiségű csapadék okozza. Szintén az esőzések miatt árad a Túr. A folyó egyes szakaszain másod­fokú a készültség. Emlékmise. Ünnepi szentmisét mondott Paskai László bíboros, prímás, Esz- tergom-budapesti érsek a Szent István-bazilikában, az épület felszentelésének ki­lencvenedik évfordulója al­kalmából. A bíboros - mint ismeretes - a közelmúltban szívpanaszokkal kórházi ápolásra szorult. Felépülése után most, a jeles évfordu­lón vállalkozott először közszereplésre. Halálos ítélet, amelyet nem hajtanak végre Magda Marinko különleges cellában Az idén már nem foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság Magda Ma­rinko és két társának büntetőügyével - erre leghamarabb a jövő év elején kerülhet sor. Ugyanis, mint emlékezetes, Magda védője enyhítésért, a másik két vádlott esetében az ügyész sú­lyosbításért fellebbezett. Az Igazságügyi Minisztérium­ban arról tájékoztatták lapun­kat, hogy jelenleg még a Fővá­rosi Bíróságon, a dr. Varga Zol­tán vezette büntetőtanács dol­gozik az ügy iratainak összeál­lításán. Ezek alapján alakítja ki a Legfőbb Ügyészség állásfog­lalását, majd a Legfelsőbb Bí­róságra vár a döntés, hogy eny- hít-e Magda Marinko esetében az elsőfokú bíróság határoza­tán, illetve szigorúbb ítéletet hoz-e a másik két vádlottra. Az elterjedt hírekkel ellen­tétben Magda Marinkót nem vidéki börtönben, hanem a Fő­városi Büntetés-végrehajtási In­tézet egyik különleges cellájá­ban őrzik. Ennél több informá­cióval biztonsági okokból to­vábbra sem szolgálnak az ille­tékesek. A négy rendbeli gyilkosság miatt kiszabható legsúlyosabb, életfogytig tartó szabadság- vesztésre ítélt „halálosztó” személye azért került ismét elő­térbe, mert a napokban a sza­badkai bíróság - távollétében - ugyancsak gyilkosság vádjával halálra ítélte. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy nem „ragad-e” végleg Magyaror­szágon Magda? A hazánk által aláírt nemzet­közi egyezmények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy kül­földön halálra ítéltet a magyar szervek kiadjanak. Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium­ban hangsúlyozták: a kiadatás­nak sem elvileg, sem gyakorla­tilag nincs akadálya, mert Szer­bia már korábban garanciát vál­lalt arra, hogy Magda Marinkon jogerős bírósági ítélet esetén sem hajtják végre a halálbünte­tést. A kiadatás előtt azonban a hazai Legfelsőbb Bíróság jog­erős ítéletén alapuló büntetését Magyarországon kell letölte­nie. N. Zs. Akiknek ezután sem kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk Valutában fizető egyetemisták A felsőoktatásban bevezetett tandíjat a magyar diákok több­sége ellenszenvvel fogadta, közülük sokan nem is hajlandók annak megfizetésére. Vajon mennyiért tanulnak hazánkban azok a külföldi diákok, akik eddig is fizettek tandíjat? Körkérdésünkre mindenütt azt a választ kaptuk, hogy a kül­földi hallgatók eddig is megfi­zették oktatásuk-képzésük tel­jes költségét, természetesen valutában, ezért nekik most sem kell mélyebben a zse­bükbe nyúlniuk. Az árak jó eligazítást ad­hatnak azonban a hazai diá­koknak, mert azt leszámítva, hogy az ő képzésük magyar nyelven történik, a költségek nagyjából azonosak. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen minden harmadik hallgató fi­zető külföldi, tandíjuk fejen­ként havi 630 dollár. Ez az összeg pusztán az oktatást fe­dezi, emellett a diákoknak la­kásról és önfenntartásukról külön kell gondoskodniuk. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem valamennyi ka­rán tanulnak fizető külföldi diákok, tandíjuk - szakoktól függően - félévenként 1750 és 2750 dollár között változik. A Budapesti Műszaki Egye­temen csaknem félszáz - ha­sonló cipőben járó - hallgató féléves tarifája 2200 dollár. A posztgraduális képzésben résztvevők pedig 2200-5000 dollár között fizetnek sze­meszterenként. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen csaknem 200 külföldi diák tanul ebben a formában, havi 600 dollár tan­díj ellenében. A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen több mint 200 külföldi hallgató fi­zet, félévenként 2100 dollárt. Itt magyar nyelven is oktatnak magyarul tudó, de nem ma­gyar állampolgárokat, szá­mukra a tandíj 1500 dollár szemeszterenként. A fizető diákok között kele­tiek és nyugatiak egyaránt sze­repelnek, szinte a világ vala­mennyi országa képviselteti magát. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents